Költségvetési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

4 találat a megadott vagyonátadás tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Eszközátadás áfája

Kérdés: Költségvetési szervek átszervezés következtében átadnak egymásnak eszközöket. Kell-e ez után áfát fizetni, ha igen, akkor milyen esetekben?
Részlet a válaszból: […]szerzéshez és a szerzett vagyonhoz fűződő, az e törvényben szabályozott jogok és kötelezettségek - a (2) bekezdésben említett eltéréssel - a szerzéstől kezdődően jogutódként őt illetik és terhelik;c) sem a szerzéskor, sem azt követően nincs olyan, e törvényben szabályozott jogállása, amely természeténél fogva összeegyeztethetetlen lenne a b) pontban említett kötelezettségek teljesítésével, vagy annak csorbítására lenne alkalmas.Az a) pont szerint a már létező, vagy az átalakulással létrejövő szervezetnek belföldi áfaadóalanynak kell lennie.A b) pont arra vonatkozik, hogy ingatlan esetében 240 hónapig, tárgyi eszköz esetében 60 hónapig biztosítani kell az adóköteles hasznosítást, és a használati arány megváltozása esetén, ha pótlólagos adófizetési kötelezettség keletkezik, akkor azt a jogutódnak teljesíteni kell. Az adófizetési kötelezettség teljesítéséért a jogutód, illetve a jogelőd egyetemlegesen felel.A c) pont szerint nem lehet alanyi adómentes, illetve kizárólag tárgyi adómentes, vagy közhatalmi tevékenységet végző a jogutód szervezet, mert ha ezen jogállások valamelyike alá tartozna, akkor a b) pont szerinti kötelezettséget nem tudná teljesíteni.Az ismertetett feltételek fennállása esetén tehát adómentes a termék átadása.Az előzőektől[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. május 20.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 3704
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

2. találat: Kiépített vízvezeték átadása az önkormányzatnak

Kérdés: Két kérdést szeretnék feltenni egy lezárult felszámolási eljárással kapcsolatban.
1. Egy helyi gazdálkodó szervezet ellen megindított felszámolási eljárás befejeződött, a törvényszék az adós gazdálkodó szervezet ellen folyó felszámolási eljárásban meghozta a végzést. Az önkormányzat bejelentette a hitelezői igényét a helyiadó-tartozás miatt, azonban a hitelezői igények nem nyertek kielégítést, mivel a bírósági végzés alapján az adós gazdálkodó szervezetnek a felszámoló által feltárt további felosztható vagyona nincs. Ezen végzés alapján törölhető-e a fennálló adótartozás?
2. Ugyanezen végzés azt is kimondja, hogy az adós gazdálkodó szervezet tulajdonát képező, a gazdálkodó szervezet által kiépített vízvezetékrendszert, amely a vállalkozó székhelyétől több kilométerre lévő telephelyhez vezet, az önkormányzat részére átadja, tekintettel arra, hogy más hitelező részére nem átadható vagyontárgy. A felszámoló közölte a törvényszékkel, hogy a vagyon 5 000 000 Ft-ot ér, arra hivatkozva, hogy az önkormányzatnak a vagyont majd értékkel kell szerepeltetni. Az önkormányzat részéről elfogadható-e a felszámoló által meghatározott érték? A vagyonátadás esetében ki lesz az átadó? Milyen dokumentumot kell készíteni az átadás-átvételre? Van-e számlakiállítási kötelezettség, ha van, akkor kinek? Van-e az átadás-átvételnek áfavonzata? A vagyonátvételt hogyan kell könyvelni?
Részlet a válaszból: […]vízvezetéket az önkormányzat részére. Arra azonban nincs törvényi kötelezettség, hogy térítés nélkül kell átadni. Az ingyenes átadásról akkor nem kell számlát kiállítani, ha az átadónak nem volt levonási joga a vízmű létesítésével kapcsolatban. Ha volt levonási jog, akkor az ingyenes átadás is keletkeztet áfafizetési kötelezettséget, és számlát is ki kell állítani az ügyletről.Értelmezésünk szerint az iparűzésiadó-tartozást, illetve a vízvezeték-átadást nem lehet két külön ügyletnek tekinteni. A vízvezeték felszámoló általi átadását úgy kell tekinteni, hogy az adótartozásból megtérült annyi összeg, amennyi a vízvezeték piaci értéke. Ha az adótartozás nagyobb, akkor a vízvezeték értékén felüli rész kivezethető a bírósági végzés alapján.A vízvezeték tehát követelés (adótartozás) fejében átvett eszköz. A követelés fejében átvett eszközt szerepeltetni kell az önkormányzat könyveiben a befektetett eszközök között, értékkel kell nyilvántartani. Az Szt. 50. §-ának (1) bekezdése szerint a követelés fejében átvett eszköz bekerülési (beszerzési) értéke az eszköz megállapodás, csereszerződés, vagyonfelosztási javaslat szerinti (számlázott, bizonylatolt) értéke.A felszámoló által közölt árat nem kötelesek elfogadni, ha bizonyíthatóan alatta van a piaci árnak. Ha nem fogadják el az árat, kifogással élhetnek a bíróság előtt. Ehhez műszaki szakember, illetve könyvvizsgáló általi vagyonértékelés szükséges.A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (Csődtörvény) 34. §-ának (1)-(2) bekezdései szerint a felszámolás kezdő időpontjában megszűnnek a tulajdonosnak a gazdálkodó szervezettel kapcsolatos külön jogszabályokban meghatározott jogai. A felszámolás kezdő időpontjától a gazdálkodó szervezet vagyonával kapcsolatos jognyilatkozatot[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. április 29.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 3684
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

3. találat: Vagyonátadás

Kérdés: Önkormányzatunk a szomszédos Béta községgel 2007. szeptember 1-jétől hozta létre az Alfa Nagyközség és Béta Község Önkormányzatainak Alapfokú Közoktatási Intézményfenntartó Társulását, így oldja meg a két településen a közoktatási feladatokat, fenntartja, üzemelteti az intézményeit. A Társulás székhelye Alfa településen van. A Társulás létrejöttével vagyonátadás nem történt, az óvoda épülete továbbra is a Béta Önkormányzat tulajdonában maradt, az ő vagyonában szerepel. A bölcsődék és közoktatási intézmények infrastrukturális fejlesztése pályázaton az Önkormányzati Minisztériumtól a Béta községben található Óvoda tagintézmény felújítására nyert pályázati támogatást a Társulás, a Támogatási Szerződést a minisztérium, mint Támogató és Alfa Nagyközség Önkormányzata kötötte, mint Támogatott. A Támogatási Szerződés a támogatás felhasználásáról az alábbiak szerint rendelkezik: "10. A támogatással létrehozott vagyon - az aktiválást követően - tíz évig nem idegeníthető el, kivéve, ha az elidegenítést műszaki vagy szakmai okok teszik szükségessé, és az abból származó ellenértéket a Támogatott a támogatási szerződésben meghatározott feladatokra fordítja." Helyesen járunk-e el, ha a felújítást aktiválás után térítésmentesen átadjuk Béta Község Önkormányzata részére, vagy a felújítással létrejött vagyoni rész Alfa Önkormányzatának vagyonába kerüljön aktiválás után kimutatásra?
Részlet a válaszból: […]eszköz, és ezáltal az óvoda bekerülési értékében értéknövelő tényezőként kell figyelembe venni az óvoda bővítésével, átalakításával, eredeti állagának helyreállításával összefüggő felújítást is. Az óvoda épülete és az azon végzett felújítási munka egymástól elválaszthatatlan, mivel a felújítás az óvoda értékét fogja növelni. Az értéknövelő felújítási munkálatait a valóságban is az óvodán végezték, ezért ennek a bekerülési értékét is az épületek között kell kimutatni. Az óvodának így megállapított értéke után kell a 2%-os amortizációt, értékcsökkenést elszámolni. Egyik lehetőség lehetne, hogy Béta Önkormányzata ingyenesen használatba adja az óvodát Alfa Önkormányzatának. Így az idegen tulajdonú épületen végzett értéknövelő, felújítási munkákat az épületek között, mint ingyenesen használatba kapott, idegen épületen végzett felújítást elkülönítetten mutatják ki. De ez a pályázati feltételekkel nem összeegyeztethető a konkrét esetben. Az óvodai épület nem a pályázó könyveiben szerepel, nem az ő vagyona, mivel idegen tulajdonú épületként végzi el[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. április 26.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 2885
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

4. találat: Intézménymegszüntetés áfaterhe

Kérdés: Egy önkormányzat intézményét kht.-vá alakítja át. Von-e magával ez az átalakulás áfakötelezettséget?
Részlet a válaszból: […]vagyonát a kht.-nek, hanem az önkormányzat - mint alapító - vonja vissza határozatát, szünteti meg az intézményt, veszi vissza a vagyont, és alapítja meg a kht.-t; nem kerül sor a teljes vagyon átadására, mivel az az önkormányzat tulajdona, az intézménynél csak egyfajta sajátos kezelésben volt, ezért az önkormányzat részéről nem teljesül az a feltétel, hogy vagyona egészét adja át egy másik szervnek. Ebből következik, hogy a megszüntetett intézménynél lévő vagyon tekintetében - amennyiben annak beszerzésekor, felújításakor figyelembe vettek levonható áfát - az Áfa-tv. 7. § (1) bekezdés a) pontja alapján a jelenlegi forgalmi érték alapulvételével áfakötelezettség keletkezik, amit az Art. 25. § (2) bekezdése alapján az önkormányzatnak meg kell fizetnie. Ha csupán az eszközök működtetésével, karbantartásával összefüggésben volt levonható áfa, illetve kizárólag tárgyi adómentes tevékenységre tekintettel egyáltalán nem lehetett levonni adót,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2002. november 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 30