Költségvetési szerv feladatainak átvétele

Kérdés: Lehetséges-e költségvetési szerv egyik feladatát áthelyezni nem költségvetési szervbe? Az Áht. 11. §-ának (3a) és (3b) pontja a kiváló szervezeti egységet költségvetési szervbe teszi.
Részlet a válaszából: […] Az Áht. 11. §-a a költségvetési szervek átalakításáról, megszüntetéséről szól. Az esetleges átalakításról, feladatáthelyezésről szóló döntés az alapító jogköre, illetve, ha a költségvetési szervet jogszabály hozta létre, akkor jogszabály rendelkezik az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 25.

Alapítvány induló vagyonának elszámolása

Kérdés: Nemzetiségi önkormányzatunk alapítványt hozott létre. Az alapítvány induló vagyonát (nemzetiség költsége), illetve az ügyvédi honoráriumi díjat hová és milyen jogcímen könyveljük le mint nemzetiségi önkormányzat?
Részlet a válaszából: […] A Ptk. 3:382. §-ának (1) bekezdése szerint az alapító köteles az alapítványi cél megvalósításához szükséges, az alapító okiratban vállalt vagyoni juttatást teljesíteni.Az Áhsz. 11. §-ának (9) bekezdése alapján a tartós részesedések között az olyan tulajdoni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 18.

Tőkevisszapótlás

Kérdés: Önkormányzatunk alapító tagja egy részvénytársaságnak. 2012-ben tőkevisszapótlás jogcímen egy bizonyos pénzösszeget fizettünk, mellyel a részesedésünk könyv szerinti értéke meg lett növelve. Helyes-e így a részvényünk könyv szerinti értéke? Továbbá egy hulladékgazdálkodási társulásban (önállóan gazdálkodó költségvetési szervben) részesedéssel rendelkezünk, melynek könyv szerinti értéke az alapításkori vagyoni hozzájárulásból és a társulási megállapodásban foglalt, minden évben befizetett vagyoni hozzájárulással növelt összegből áll. Helyes-e a könyv szerinti érték?
Részlet a válaszából: […] Sajnos a kérdésből nem derül ki, hogy a részvénytársaság részére milyen jogcímen történt a befizetés, a tőke-visszapótlás ugyanis nem egy jogszabály által definiált meghatározás. A 2012-ben hatályban lévő Gt. 245. §-ának (1)-(2) bekezdései értelmében, amennyiben a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 3.

Cégértékelés

Kérdés: Az önkormányzat 100%-os tulajdonában lévő nonprofit kft. törzstőkéjét megemelte a kft. eredménytartalékából. A részesedés növekedését hogyan kell könyvelni az önkormányzatnál?
Részlet a válaszából: […] Az Áhsz. 16. §-ának (5) bekezdése szerint a gazdasági társaságban való részesedés bekerülési értékét alapításkor, tőkeemeléskor, vásárláskor, a társaság átalakulásakor, beolvadásakor az Szt. 49. §-ának (3), (4), (6) és (7) bekezdése szerint kell meghatározni,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. december 17.

Beolvadás - részesedés értéke

Kérdés: A helyi víziközmű-társulásban lévő törzsbetétünk (részesedésünk) értéke beolvadás után 950?000 Ft-ról 10?000?000 Ft-ra emelkedett. Szeretnék segítséget kérni ennek a tételnek a helyes lekönyvelésében. Könyvelési segédletekben nem találtam útmutatást arról, hogyan kell (kell-e?) a saját tőkével (412 fkv.) szemben könyvelni. Egyéb beruházás, felújítás során kell a nemzeti vagyon változását (412) könyvelni?
Részlet a válaszából: […] Beolvadáskor a beolvadó gazdasági társaság megszűnik, vagyona az átvevő (beolvasztó) társaságra mint jogutódra száll át, melynek társasági formája változatlan marad.Beolvadás esetén a jegyzett tőkével kapcsolatban az alábbi szabályokat be kell tartani:- a jogutód gazdasági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 6.

Vagyoni hozzájárulás számvitele

Kérdés: A Budapesti Önkormányzatok Szövetsége alapszabályának értelmében a belépő tagoknak vagyoni hozzájárulást kell fizetni (ez nem tagdíj). Melyik főkönyvi számlára kell ezt könyvelni?
Részlet a válaszából: […]  A szövetség nem államháztartási szerv, így a könyvelése nema 249/2000. Korm. rendelet (Áhsz.) szerint történik, hanem a számviteli törvényszabályait kell alkalmazni a gazdasági események tekintetében. A szövetségnekfizetett vagyoni hozzájárulás (bevételként) a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 28.

Önkormányzat részvétele gazdasági társaságban

Kérdés: Két tulajdonos (amelyből az egyik egy önkormányzat) meghatározott alaptőkével gazdasági társaságot (rt.-t) hozott létre, ahol a jegyzett tőke arányában határozták meg a szavazati arányt. A szavazati arány megváltozása érdekében az önkormányzat a másik tulajdonostól megvette a tulajdoni részét (részvényjegyet vásárolt), a jegyzett tőkerész feletti (piaci) értéken. Az eredeti jegyzett tőke 100 millió Ft, amelyből az önkormányzati rész 40 millió Ft volt. A 60 millió Ft tulajdoni részt 85 millió Ft-ért vette meg az önkormányzat. A vásárlás lekönyvelésével az önkormányzat mérlegében kimutatott tulajdoni részesedés összege (125 millió Ft) eltér - magasabb lett - a cégbíróságon jegyzett tőke (változatlanul 100 millió Ft) összegétől. Hogyan kellett volna helyesen könyvelni a tulajdonrész vásárlását, illetve a vásárlás hogyan befolyásolja az önkormányzat mérlegének sorait?
Részlet a válaszából: […]  Első észrevétel, hogy az önkormányzat nem is lehetett volnaa gazdasági társaság tagja az eredeti állapot szerint, mivel nem rendelkezetttöbbségi befolyással. A helyi önkormányzatok gazdasági társaságban valórészvétele az önkormányzati kötelező feladatok ellátását...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 30.

Csoportos adóalanyiság

Kérdés: Egy önkormányzat 100%-os tulajdonrésszel létrehozott több gazdasági társaságot kft., zrt., nonprofit kft., nonprofit zrt. formában. Kérdés, hogy amennyiben az említett társaságok megfelelnek az Áfa-tv. 8. §-ában foglalt feltételeknek, létrehozhatnak-e csoportos áfa-adóalanyiságot, lehetnek-e csoportos adóalanyiságban tagok?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 8. § (1) bekezdése szerint azok az adóalanyokhozhatnak létre csoportos adóalanyiságot, akiknek (amelyeknek) gazdasági célúletelepedési helyük belföldön van, gazdasági célú letelepedési hely hiányábanpedig lakóhelyük vagy szokásos tartózkodási helyük van...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. július 19.

Önkormányzati apport

Kérdés: Egy önkormányzat apporttal 10%-os üzletrészt szerezne egy gazdasági társaságban. A gazdasági társaság alapítója nem az önkormányzat. Megteheti-e ezt az önkormányzat, figyelemmel az Áht. 100/L. § (1) bekezdésében foglaltakra?
Részlet a válaszából: […] Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 100/L.§ (1) bekezdése szerint a költségvetési szerv - a központi költségvetési szerva (3)-(5) és (8) bekezdésben foglaltakra figyelemmel - csak olyan gazdálkodószervezetben vehet részt, illetve olyan gazdálkodó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 31.

Szennyvízközmű létrehozása

Kérdés: A következő kérdésben kérem segítségüket. Egy társulás több települést érintő szennyvízberuházás megvalósítása céljából jött létre. A társulás bevételeit a tagönkormányzatok befizetései, a közbeszerzési dokumentációk értékesítése, valamint az Európai Unió által nyújtandó (várható) támogatás jelenti. A társulás az áfa tekintetében alanyi adómentességet választott. A társulást létrehozó önkormányzatok között létrejött társulási megállapodás hatálya a projekt megvalósítására, és a beruházással létrejövő közművagyon társult önkormányzatok közötti, a vagyoni hozzájárulásuk arányában történő aktiválására terjed ki. Levonhatja-e a társulás a szennyvízközmű létrehozásával kapcsolatos áfát?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 120. §-a szerint olyan mértékben, amilyenmértékben az adóalany - ilyen minőségében - a terméket, szolgáltatástadóköteles termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása érdekében használja, egyébmódon hasznosítja, jogosult arra, hogy az általa fizetendő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 13.
1
2