Pótbefizetés visszafizetéséről való lemondás

Kérdés: Önkormányzatunk 100%-os tulajdonú cégének a korábbi években tagi kölcsönöket nyújtott. A cég saját tőkéjének erősítése érdekében az önkormányzat tagi kölcsönökből származó követeléseit pótbefizetés keretében a társaság részére rendelkezésre bocsátotta, ezzel egyidejűleg az önkormányzat a pótbefizetés visszafizetéséről is lemondott. Hogyan történik a pótbefizetés visszafizetéséről való lemondás számviteli elszámolása, könyvelése?
Részlet a válaszából: […] A pótbefizetést államháztartáson kívülre átadott végleges pénzeszköznek kell tekinteni, amelyhez kapcsolódóan a társaság visszafizetési kötelezettségét mérlegen kívüli tételként, mint függő követelést kell felvenni.Az Áhsz. 15. melléklete szerint a pénzforgalomban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 25.

Önkormányzati társulások tárgyieszköz-nyilvántartása

Kérdés:

Több önkormányzat társulást kíván létrehozni. A társuló önkormányzatok osztatlan közös tulajdonban lévő vagyonnal (tárgyi eszközzel) rendelkeznek, melyet a társulás részére kívánnak átadni. A társulás egyedüli feladata ennek a vagyonnak a működtetése lesz. Az önkormányzatok felhatalmazása alapján az osztatlan közös tulajdon jelenleg egy önkormányzat nyilvántartásában szerepel a társulás megalakulásáig, majd pedig ez az önkormányzat adja át a vagyont a társulásnak. A társulás ezeket az eszközöket üzemeltetésbe kívánja adni, üzemeltetési szerződést kíván kötni közfeladat ellátására.
1. Milyen jogcímen tudja az önkormányzat a nyilvántartásában szereplő osztatlan közös tulajdont a társulás részére átadni, ezt a vagyont a továbbiakban kinek a mérlegében kell szerepeltetni, az écs. elszámolása hol történik?
2. Az átadásnak van-e áfavonzata?
3. A társulásnak a működtetett vagyonról kell-e adatot szolgáltatni a tag önkormányzatok részére?
4. A Mötv. alapján, amennyiben törvény másképp nem rendelkezik, a helyi önkormányzat társulásba bevitt vagyonát a társuló helyi önkormányzat vagyonaként kell nyilvántartani, a vagyonnövekmény a társult helyi önkormányzatok közös vagyona. Ebben az esetben hogyan érvényesül a jogszabály ezen pontja?

Részlet a válaszából: […] 1. A társulási szerződésben kell rögzíteni, hogy a társulásban részt vevő tagok milyen vagyoni hozzájárulást nyújtanak a társulás alapításába. Ezzel a vagyonnal a társulás megszűnésekor vagy a tag kilépésekor el kell számolni. Az 1997. évi CXXXV. törvény 18. §-a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 13.

Költségvetési szerv feladatainak átvétele

Kérdés:

Lehetséges-e költségvetési szerv egyik feladatát áthelyezni nem költségvetési szervbe? Az Áht. 11. §-ának (3a) és (3b) pontja a kiváló szervezeti egységet költségvetési szervbe teszi.

Részlet a válaszából: […] Az Áht. 11. §-a a költségvetési szervek átalakításáról, megszüntetéséről szól. Az esetleges átalakításról, feladatáthelyezésről szóló döntés az alapító jogköre, illetve, ha a költségvetési szervet jogszabály hozta létre, akkor jogszabály rendelkezik az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 25.

Alapítvány induló vagyonának elszámolása

Kérdés: Nemzetiségi önkormányzatunk alapítványt hozott létre. Az alapítvány induló vagyonát (nemzetiség költsége), illetve az ügyvédi honoráriumi díjat hová és milyen jogcímen könyveljük le mint nemzetiségi önkormányzat?
Részlet a válaszából: […] A Ptk. 3:382. §-ának (1) bekezdése szerint az alapító köteles az alapítványi cél megvalósításához szükséges, az alapító okiratban vállalt vagyoni juttatást teljesíteni.Az Áhsz. 11. §-ának (9) bekezdése alapján a tartós részesedések között az olyan tulajdoni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 18.

Tőkevisszapótlás

Kérdés: Önkormányzatunk alapító tagja egy részvénytársaságnak. 2012-ben tőkevisszapótlás jogcímen egy bizonyos pénzösszeget fizettünk, mellyel a részesedésünk könyv szerinti értéke meg lett növelve. Helyes-e így a részvényünk könyv szerinti értéke? Továbbá egy hulladékgazdálkodási társulásban (önállóan gazdálkodó költségvetési szervben) részesedéssel rendelkezünk, melynek könyv szerinti értéke az alapításkori vagyoni hozzájárulásból és a társulási megállapodásban foglalt, minden évben befizetett vagyoni hozzájárulással növelt összegből áll. Helyes-e a könyv szerinti érték?
Részlet a válaszából: […] Sajnos a kérdésből nem derül ki, hogy a részvénytársaság részére milyen jogcímen történt a befizetés, a tőke-visszapótlás ugyanis nem egy jogszabály által definiált meghatározás. A 2012-ben hatályban lévő Gt. 245. §-ának (1)–(2) bekezdései értelmében, amennyiben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 3.

Cégértékelés

Kérdés: Az önkormányzat 100%-os tulajdonában lévő nonprofit kft. törzstőkéjét megemelte a kft. eredménytartalékából. A részesedés növekedését hogyan kell könyvelni az önkormányzatnál?
Részlet a válaszából: […] Az Áhsz. 16. §-ának (5) bekezdése szerint a gazdasági társaságban való részesedés bekerülési értékét alapításkor, tőkeemeléskor, vásárláskor, a társaság átalakulásakor, beolvadásakor az Szt. 49. §-ának (3), (4), (6) és (7) bekezdése szerint kell meghatározni,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. december 17.

Beolvadás – részesedés értéke

Kérdés: A helyi víziközmű-társulásban lévő törzsbetétünk (részesedésünk) értéke beolvadás után 950?000 Ft-ról 10?000?000 Ft-ra emelkedett. Szeretnék segítséget kérni ennek a tételnek a helyes lekönyvelésében. Könyvelési segédletekben nem találtam útmutatást arról, hogyan kell (kell-e?) a saját tőkével (412 fkv.) szemben könyvelni. Egyéb beruházás, felújítás során kell a nemzeti vagyon változását (412) könyvelni?
Részlet a válaszából: […] Beolvadáskor a beolvadó gazdasági társaság megszűnik, vagyona az átvevő (beolvasztó) társaságra mint jogutódra száll át, melynek társasági formája változatlan marad.Beolvadás esetén a jegyzett tőkével kapcsolatban az alábbi szabályokat be kell tartani:– a jogutód...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 6.

Vagyoni hozzájárulás számvitele

Kérdés: A Budapesti Önkormányzatok Szövetsége alapszabályának értelmében a belépő tagoknak vagyoni hozzájárulást kell fizetni (ez nem tagdíj). Melyik főkönyvi számlára kell ezt könyvelni?
Részlet a válaszából: […]  A szövetség nem államháztartási szerv, így a könyvelése nema 249/2000. Korm. rendelet (Áhsz.) szerint történik, hanem a számviteli törvényszabályait kell alkalmazni a gazdasági események tekintetében. A szövetségnekfizetett vagyoni hozzájárulás (bevételként) a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 28.

Önkormányzat részvétele gazdasági társaságban

Kérdés: Két tulajdonos (amelyből az egyik egy önkormányzat) meghatározott alaptőkével gazdasági társaságot (rt.-t) hozott létre, ahol a jegyzett tőke arányában határozták meg a szavazati arányt. A szavazati arány megváltozása érdekében az önkormányzat a másik tulajdonostól megvette a tulajdoni részét (részvényjegyet vásárolt), a jegyzett tőkerész feletti (piaci) értéken. Az eredeti jegyzett tőke 100 millió Ft, amelyből az önkormányzati rész 40 millió Ft volt. A 60 millió Ft tulajdoni részt 85 millió Ft-ért vette meg az önkormányzat. A vásárlás lekönyvelésével az önkormányzat mérlegében kimutatott tulajdoni részesedés összege (125 millió Ft) eltér – magasabb lett – a cégbíróságon jegyzett tőke (változatlanul 100 millió Ft) összegétől. Hogyan kellett volna helyesen könyvelni a tulajdonrész vásárlását, illetve a vásárlás hogyan befolyásolja az önkormányzat mérlegének sorait?
Részlet a válaszából: […]  Első észrevétel, hogy az önkormányzat nem is lehetett volnaa gazdasági társaság tagja az eredeti állapot szerint, mivel nem rendelkezetttöbbségi befolyással. A helyi önkormányzatok gazdasági társaságban valórészvétele az önkormányzati kötelező feladatok ellátását...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 30.

Csoportos adóalanyiság

Kérdés: Egy önkormányzat 100%-os tulajdonrésszel létrehozott több gazdasági társaságot kft., zrt., nonprofit kft., nonprofit zrt. formában. Kérdés, hogy amennyiben az említett társaságok megfelelnek az Áfa-tv. 8. §-ában foglalt feltételeknek, létrehozhatnak-e csoportos áfa-adóalanyiságot, lehetnek-e csoportos adóalanyiságban tagok?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 8. § (1) bekezdése szerint azok az adóalanyokhozhatnak létre csoportos adóalanyiságot, akiknek (amelyeknek) gazdasági célúletelepedési helyük belföldön van, gazdasági célú letelepedési hely hiányábanpedig lakóhelyük vagy szokásos tartózkodási helyük van...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. július 19.
1
2