Költségvetési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

9 találat a megadott vagyonkezelői jog tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Tankerület vagyonkezelése

Kérdés: Központi költségvetési szerv a vagyonkezelő. A vagyonkezelt ingatlanon a tulajdonos (önkormányzat) végzett felújítást, amely számviteli elszámolására vonatkozóan a következő kérdéseink vannak:
1. A tulajdonos önkormányzat európai uniós forrásból (TOP) finanszírozta az általunk vagyonkezelt épületen elvégzett felújítást. 2020. június hónapban kaptunk egy levelet az önkormányzattól, amelyben azt kéri, hogy 2020. 01. 01. napjával aktiváljuk rá az épületre a felújítás összegét, mivel az önkormányzatnak nincs lehetősége erre.
2. Alapesetben mikor és milyen dokumentáció alapján történhet meg szabályosan a felújítás összegének átadás-átvétele az önkormányzat és a tankerület között?
3. A kapcsolódó időbeli elhatárolást az önkormányzat veszi fel a könyveibe?
Részlet a válaszból: […]dokumentumok a felújítás főkönyvi és analitikus elszámolását alátámasztó bizonylatok, illetve a tárgyi-eszköz-karton. Véleményünk szerint a vagyonkezelési szerződés módosítása is indokolt. Javasoljuk a meglévő vagyonkezelési szerződést is átnézni, hogy abban rendelkeztek-e arról, hogy esetleges jövőbeni beruházás, felújítás esetén mi legyen az eljárásrend.3. Az önkormányzat utólagosan, de a költségvetési éven belül értesítette a tankerületet a végrehajtott felújításról, így ez véleményünk szerint a hibás, hiányos könyvelés éven belüli javításaként értelmezhető. A vagyonkezelésbe vételt, üzembe helyezést a hibafeltárásnak, vagyis az önkormányzattól kapott értesítés kézhezvétele, a tudomásra jutás időszakának könyvelése keretében kell elszámolni, de az analitikus nyilvántartásban a nyilvántartásba vételt és az üzembe helyezést a tényleges időponttal szükséges rögzíteni, és az értékcsökkenés, valamint a halasztott bevétel feloldásának[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. október 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5307
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

2. találat: Vagyonkezelés számvitele

Kérdés: Hogyan történik a vagyonkezelésbe adás, illetve vagyonkezelésbe vétel államháztartáson kívüli, illetve államháztartáson belüli szervezetek között? Kinek kell az eszközöket a könyveiben kimutatni?
Részlet a válaszból: […]különíteni a koncesszióba, vagyonkezelésbe adott immateriális javakat, tárgyi eszközöket és tartós részesedéseket, tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat.A mérlegben a koncesszióba, vagyonkezelésbe adott eszközöket a bekerülési értéken kell kimutatni, csökkentve az elszámolt terv szerinti és terven felüli értékcsökkenéssel, növelve a terven felüli értékcsökkenés visszaírt összegével. Az értékhelyesbítést külön kell kimutatni az eszközök értékhelyesbítésének forrásával azonos összegben. A koncesszióba, vagyonkezelésbe adott eszközök után a terven felüli értékcsökkenést és az értékhelyesbítést a koncesszió jogosultja, a vagyonkezelő adatszolgáltatása alapján kell megállapítani.Vagyonkezelt eszközök leltározását az Szt. 69. §-ára vonatkozó rendelkezései szerint kell végrehajtani. A koncesszióba, vagyonkezelésbe adott eszközöket a működtető, vagyonkezelő által elkészített és hitelesített leltárral kell alátámasztani. A használt, de a mérlegben értékkel nem szereplő immateriális javakat, tárgyi eszközöket, készleteket a leltározási és leltárkészítési szabályzatban meghatározott módon kell leltározni. A vagyonkezelői, koncessziós szerződés eltérő rendelkezése hiányában a leltározást a működtető, vagyonkezelő külön térítés és díjazás nélkül, évente köteles elvégezni.Államháztartáson kívüli szervezeteknek történő vagyon-kezelésbe adás számviteli elszámolása a következő:1. Bruttó érték átvezetése a pénzügyi számvitel szerintT 181-185 Koncesszióba, vagyonkezelésbe adott eszközökK 11/121-141 Immateriális javak, tárgyi eszközök2. Terv szerinti értékcsökkenés, terven felüli értékcsökkenés átvezetése a pénzügyi számvitel szerintT 118-148 Immateriális javak és tárgyi eszközök terven felüli értékcsökkenése és annak visszaírásaT 119-149 Immateriális javak, tárgyi eszközök terv szerinti értékcsökkenéseK 188-189 Koncesszióba, vagyonkezelésbe adott eszközök terv szerinti és terven felüli értékcsökkenése és annak visszaírása3. Értékhelyesbítés átvezetése a pénzügyi számvitel szerintT 415 Eszközök értékhelyesbítésének forrásaT 186 Koncesszióba, vagyonkezelésbe adott eszközök értékhelyesbítéseK 116-146 Immateriális javak, tárgyi eszközök értékhelyesbítéseK 415 Eszközök értékhelyesbítésének forrása4. A vagyonkezelésbe adott immateriális javakkal, tárgyi eszközökkel kapcsolatos sajátos visszapótlási követelés elszámolása a pénzügyi számvitel szerintT 3655 Vagyonkezelésbe adott eszközökkel kapcsolatos visszapótlási követelés elszámolásaK 412 Nemzeti vagyon változásaÁllamháztartáson belüli szervezetnek történő vagyonkezelésbe adás számviteli elszámolása a következő:1. Terv szerinti értékcsökkenés, terven felüli értékcsökkenés visszavezetése a pénzügyi számvitel szerintT 118-158 Immateriális javak és tárgyi eszközök terven felüli értékcsökkenése és annak visszaírásaT 119-149 Immateriális javak, tárgyi eszközök terv szerinti értékcsökkenéseK 412 Nemzeti vagyon változása2. Értékhelyesbítés kivezetése a pénzügyi számvitel szerintT 415 Eszközök értékhelyesbítésének forrásaK 116-146 Immateriális javak, tárgyi eszközök értékhelyes-bítése3. Bruttó érték kivezetése a pénzügyi számvitel szerintT 412 Nemzeti vagyon változásaK 11/121-151 Immateriális javak, tárgyi eszközökK 152. Befejezetlen felújítások4. Az eszközhöz kapcsolódó időbeli elhatárolás kivezetése a pénzügyi[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. augusztus 27.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5028
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

3. találat: Felsőoktatási műemlék épület felújításának tao-kedvezménye

Kérdés: Költségvetési szervként működő egyetem vagyunk. Van két műemlék épületünk, amelyeknek vagyonkezelője az egyetem. Olvastunk a tao-kedvezményről, az lenne a kérdésünk, hogy élhetünk-e valamilyen adókedvezménnyel a műemlék épület felújításával kapcsolatban?
Részlet a válaszból: […]összeg adótartalma nem lehet több 50 millió eurónak megfelelő (vagyis 15 milliárd körüli) forintnál.A felújítás, a beruházás bekerülési értékének kétszerese vonható le az adóalapból a felújítás, a beruházás befejezése adóévében és az azt követő öt adóévben. Az adózás előtti eredmény csökkentésével az adóalap akár negatívvá is válhat. Ez azonban - az adózó döntése szerint - elkerülhető a levonás több évre történő megosztásával. A levont összeg adótartalma pedig elérheti a 100 millió eurónak megfelelő (30 milliárd forint körüli) forintot.A karbantartás, illetve a felújítás, beruházás alapján járó kedvezmény ugyanazon tárgyi eszközzel kapcsolatban ugyanazon adóévben együtt is érvényesíthető.Mind a két kedvezmény átadható kapcsolt vállalkozásnak, azzal, hogy a karbantartási költség alapján átadott összegből a kapcsolt vállalkozás is legfeljebb a saját adózás előtti nyeresége 50 százalékáig élhet adóalap-csökkentéssel.[Műemlék: a Kötv. 7. §-ának 15. pontja. A helyi egyedi védelem alatt álló épület, építmény: 66/1999. (VIII. 13.) FVM rendelet.]A kedvezmény a költségelszámoláson felül érvényesíthető (egyszer költség, egyszer csökkentő tétel), függetlenül attól, hogy a felújítási munkák vagy azok egy része milyen - pl. másik társaság, kapcsolt fél, hitelintézet által nyújtott - pénzügyi forrásból (hitelből, támogatásból) valósult meg. A költségként elszámolt összeg adóalapnál történő kezelésére a Tao-tv. 3. számú mellékletében ugyan nincs konkrét jogcím, de az - ilyen esetekben alkalmazandó - általános megítélés szerint az a vállalkozási tevékenységgel összefüggésben felmerült költségnek minősül (nem növelő tétel).Az igénybevétel mértékének az is korlátja, hogy a kedvezménynek a Tao-tv. 19. §-a szerinti adókulccsal (9 százalékos mértékkel) számított értéke nem lehet több- karbantartásnál adóévenként, adózónként 50 millió eurónak,- beruházás, felújítás esetén beruházásonként 100 millió eurónakmegfelelő forintösszegnél.Az adókedvezmény feltétele az is, hogy a munkák szabályszerű befejezéséről és azok értékéről a területileg illetékes örökségvédelmi hatóság adjon igazolást. Ezt az igazolást a társaságiadó-bevallás benyújtásáig az adózónak be kell szereznie.Ha a műemlék vagy védett ingatlan tulajdonosa egy magánszemély, és az épületet a személyhez kapcsolódó társaság újítja fel vagy tartja karban, a magánszemély tulajdonképpen bevételre tesz szert ezáltal. De ez után a jövedelem után nem kell adót fizetni. Hasonlóképpen[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. augusztus 6.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5022

4. találat: Vagyonkezelésbe adott ingatlan

Kérdés: Önkormányzatunk a tankerület, illetve a szakképzési centrum részére - vagyonkezelési szerződés alapján - vagyonkezelésbe adott számos épületet, építményt. Az átadással egyidejűleg a tárgyieszköz-nyilvántartásban is átvezetésre került a bruttó érték, illetve értékcsökkenés összege, és a továbbiakban az önkormányzat ezt a vagyonkezelésbe átadott vagyont a 0-s számlaosztályban tartja nyilván. Az ingatlanvagyon-kataszterben hogyan kezeljük a vagyonkezelésbe adást? A tankerület államháztartáson belüli szerv, de nem az önkormányzat által irányított költségvetési szerv, így az önkormányzat konszolidált beszámolójában a tankerület nem szerepel. Ki kell vezetni az épületeket a vagyonkataszterből annak érdekében, hogy biztosítsuk az egyezőséget a beszámoló és a vagyonkataszterben nyilvántartott értékek között? Mi a helyzet abban az esetben, ha az ingatlannak csak egy része kerül vagyonkezelésbe adásra? Megfelelő-e ebben az esetben, ha a vagyonkataszter-nyilvántartásban megjelöljük a vagyonkezelőt, és a megjegyzésben szerepel, hogy mennyi a vagyonkezelő kezelésében és mennyi az önkormányzat kezelésében lévő ingatlan értéke?
Részlet a válaszból: […]szerint államháztartáson belüli vagyonkezelésbe adáskor a számvitelben az eszköz bruttó értékét és elszámolt értékcsökkenési leírását ki kell vezetni.Az eszköz bruttó értékének kivezetése a 412 számlával szemben történik: T412 - K 11/121-151/152.Az értékcsökkenést pedig ki kell vezetni: T118-158 T119-149 - K412.Az eszközt a nullás számlaosztályban a nyilvántartási számlák között kell felvenni: T011 - K006.Az önkormányzatok tulajdonában lévő ingatlan vagyon nyilvántartási és adatszolgáltatási rendjéről a 147/1992. (XI. 6.) Korm. rendelet szól. A rendelet szerint az ingatlan vagyonról szóló katasztert az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanokról kell vezetni. A vagyonkezelésbe adott ingatlan az önkormányzat[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. augusztus 6.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5009
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

5. találat: Úthasználati jog, vagyonkezelői hozzájárulás

Kérdés: 1. Igazgatóságunk a saját vagyonkezelésében lévő árvízvédelmi töltésszakaszokon való gépjárművel történő közlekedéshez engedélyeket értékesít. Lényegében az engedélyek kiadásával hozzájárul ahhoz, hogy a töltésszakaszt az engedélyt megvásárló használja. Az engedélyvásárlásról 27%-os áfatartalommal kell a számlát kiállítani, vagy mint ingatlanhasználat, adómentesen kell a számlát kiállítani az Áfa-tv. 86. §-ának l) pontja alapján? 2. Igazgatóságunk vagyonkezelői hozzájárulásokat ad ki a saját vagyonkezelésében lévő területeken végzett különböző munkák elvégzéséhez (pl.: szennyvízelvezetés, különböző létesítmények telepítése, gázvezeték elhelyezése, hídépítés stb.). A vagyonkezelői jog kiadásának díjáról 27%-os áfatartalommal kerül kiállításra a számla (vagyonkezelői hozzájárulás elkészítésének költségei). Emellett adómentesen az Áfa-tv. 86. §-ának l) pontja alapján számlázható-e területhasználati díj, hiszen a vagyonkezelői hozzájárulás kiadásával a területet is használja az igénylő?
Részlet a válaszból: […]értelmezésével több európai bírósági ítélet is foglalkozott (Medicom és Maison Patrice Alard C 210/11 és C 211/11, EU:C:2013:479, 26. pont). Az Európai Bíróság ezekben az ítéletekben megállapította, hogy az állandó ítélkezési gyakorlat szerint az "ingatlanok bérbeadása" hatodik irányelv 13. cikke B. része b) pontjában foglalt fogalmának alapvető ismérve, hogy a bérbeadó meghatározott időszakra és díjazás ellenében átruházza a bérlő részére valamely ingatlannak a tulajdonoséhoz hasonló használati jogát, és minden más személyt kizár e jog gyakorlásából. Ezek az ismérvek a kérdéses esetre nem értelmezhetők, ezért 27% áfamértéket kell felszámítani.A vagyonkezelői hozzájárulás szintén szolgáltatás az Áfa-tv. 13. §-a alapján. Nem tekinthető hatósági[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. február 27.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4665
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

6. találat: Vagyonkezelésbe adás

Kérdés: Kórház nonprofit gazdasági társaságként működött 2013. 07. 31-ig. 2013. 08. 1-jétől állami irányítás alá került. Adatok a törzskönyvi kivonatból: alapítói jog gyakorlója: EMMI, középirányító szerv: GYEMSZI, felügyeleti szerv: EMMI. Az induló költségvetési szerv az eszközöket részben "vagyonkezelésbe" kapta, részben pedig számla ellenében a régi gazdasági társaságtól vásárolta. A "vagyonkezelésbe" ingyenesen kapott eszközöket hogyan kell könyvelni? Ugyanis a 249/2000. Korm. rend. (Áhszr.) szerint a 165. Vagyonkezelésbe vett eszközök között akkor kell kimutatni, ha a kezelésbe vevő nem tartozik a kezelésbe adó irányítása alá. A szerződést a GYEMSZI írta alá.
Részlet a válaszból: […]eszközöket. A vagyonkezelésbe vett eszközök között akkor kell kimutatni a vagyonkezelőnél a kezelt vagyon részét képező eszközöket, ha a kezelésbe vevő nem tartozik a vagyonkezelésbe adó irányítása alá. Ezért - álláspontunk szerint - a vagyonkezelésbe adó a vagyonkezelésbe adott eszközeit a 16. számlacsoporton belül a 167. számlaszámon mutatja ki. A vagyonkezelésbe vevő pedig a 16. számlacsoporton belül a 165. számlaszámon mutatja ki a vagyonkezelésbe vett eszközeit.Az új számviteli szabályok szerint viszont 2014. évtől már az[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. április 8.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 3662
Kapcsolódó tárgyszavak:

7. találat: Vagyonkezelés

Kérdés: Hogyan történik az önkormányzati vagyonkezelés számviteli elszámolása, illetve a vagyonkezelési szerződés megszűnését követően az eszközök visszavételének számviteli elszámolása a 2013. de­cember 31-ig hatályos jogszabályok szerint?
Részlet a válaszból: […]meghatározni.A vagyonkelésbe vett eszközök felújítása, pótlólagos beruházása a vagyonkezelőt terhelő kötelezettség. A vagyonkezelésbe vett önkormányzati vagyon esetében a jogszabályi rendelkezések szerint a vagyonkezelő a vagyon felújításáról, pótlólagos beruházásáról legalább a vagyoni eszközök elszámolt értékcsökkenésének megfelelő mértékben köteles gondoskodni, illetve e célokra az értékcsökkenésnek megfelelő mértékben tartalékot képezni. E kötelezettség, illetve a tartalék elszámolásának és felhasználásának rendjét, részletes tartalmát a vagyonkezelési szerződésben kell meghatározni.Felújítás és pótlólagos beruházás elszámolását a 11-13. számlacsoportban kell kimutatni, és innen kell átvezetni a 165. számlára.A vagyonkezelő köteles a vagyonkezelésbe vett vagyon után elszámolt és a bevételekben megtérülő értékcsökkenés összegének felhasználásáról évente elszámolni.A vagyonkezelő a vagyonkezelési szerződésben meghatározott időponttól a vagyont birtokba veheti, gyakorolhatja a vagyonkezelőt megillető jogokat, és viseli a rá háruló terheket, kötelezettségeket.A vagyonkezelő a vagyonkezelésébe vett vagyon használatából, működtetéséből származó bevételeit, illetve közvetlen költségeit és ráfordításait elkülönítetten köteles nyilvántartani oly módon, hogy az a saját vagyonnal folytatott vállalkozási tevékenységéből származó bevételeitől, illetve költségeitől és ráfordításaitól egyértelműen elhatárolható legyen. Ha a vagyonkezelő a tevékenységét a vagyonkezelésbe vett és saját eszközökkel együttesen végzi, akkor a használatból, működtetésből származó bevételeit, közvetlen költségeit és ráfordításait a vagyonkezelési szerződésben meghatározott módon köteles elkülöníteni.A vagyonkezelő a vagyonkezelői jog megszűnésekor köteles a vagyonkezelésébe vett vagyonnak a kezelésbe adása időpontjában fennálló állapotához (értékéhez) viszonyított különbözetével (csökkenésével vagy növekedésével) a vagyonkezelési szerződés szerint elszámolni.A vagyonkezelésbe adás ideje alatt az értékcsökkenésből származó különbözetet a vagyonkezelésbe adónak le kell könyvelnie a lentebb levezetett számviteli elszámolás szerint. Ezt az egyedi tárgyi eszközökre külön-külön kell elszámolni. A vagyonkezelői szerződés megszűnésekor pedig a vagyonkezelésbe adott tárgyi eszközöket külön-külön kell visszavenni a leltárnyilvántartás szerint, és nem nettó értéken. A tárgyi eszköz bruttó értéke és értékcsökkenése a 16. számlaosztályból visszavezetésre kerül a 11-13. számlaosztály megfelelő számlái közé.A vagyonátadással és a vagyonkezelési szerződés megszűnésével kapcsolatos gazdasági események számviteli elszámolása a következő:1. A vagyonkezelésbe adott eszközök állományának átvezetése:bruttó érték kivezetéseT 41331 - K 11-13 állományi számlákbruttó[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. március 18.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 3647
Kapcsolódó tárgyszavak:

8. találat: Vagyonkezelésbe adás

Kérdés: Köthet-e, illetve kell-e kötnie az önkormányzatnak vagyonkezelői szerződést az irányítása alá tartozó intézményekkel (pl. oktatási, nevelési intézmények, GAMESZ) abban az esetben, ha használatukba, üzemeltetésükbe kívánja adni a feladat ellátásához szükséges épületeket, egyéb ingatlanokat, melyek az önkormányzat tulajdonát képezik? Ebben az esetben át kell-e adni a könyvekben az ingatlanokat aktuális értéken, vagy az önkormányzatnál maradnak? Hogyan kell könyvelni az átadást az önkormányzatnál, illetve az intézményeknél?
Részlet a válaszból: […]értékek, az erdők, véderdők, a műemlék ingatlanok, védetté nyilvánított kulturális javak, valamint történeti (régészeti) emlékek tekintetében viszont az illetékes miniszter, a védművek és védelmi létesítmények esetében az illetékes szerv hozzájárulása szükséges a vagyonkezelői jog létesítéséhez. Állami tulajdonban álló lakásokat is adhat a helyi önkormányzat vagyonkezelésbe, ha az államháztartási körbe tartozó szervezet, illetve jogszabályban elő­írt állami, önkormányzati feladatot ellátó gazdálkodó szervezet 100%-os önkormányzati gazdasági társaság tulajdonát képezi. Forgalomképtelen törzsvagyont is lehet 2012-től kezdődően vagyonkezelésbe adni, már nincs korlát. Ez új, eltérő szabályozás a régi Ötv. hatályon kívül helyezett 80/A-80/B. §-ban leírtaktól.A nemzeti vagyontörvény 2. melléklete szerint a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon a törvény erejénél fogva elidegenítési és terhelési tilalom alatt áll. A kiemelt jelentőségű vagyonon osztott tulajdon nem létesíthető, vagyonkezelői jog, jogszabályon alapuló használati jog vagy szolgalom kivételével.A vagyonkezelői jog biztosítja, hogy az önkormányzati vagyon továbbra is az önkormányzat tulajdonában maradjon, az önkormányzat könyveiben továbbra is szerepel, a vagyonkezelésbe adott eszközök állománya a 11-13. főkönyvi számlaosztályból a 16. számlaosztályba kerül átvezetésre. A vagyonkezelői jog átadása jellemzően a közfeladat-ellátás biztosítása érdekében történik, a vagyonkezelő a vagyonkezelésbe vett eszközöket, vagyont birtokolja, használja. Tehát az önkormányzat könyveiből nem kerül kivezetésre, hanem a vagyonkezelésbe adandó eszközök állományának átvezetése történik a 16. számlaosztályba.A képviselő-testületnek rendeletében kell meghatároznia a vagyonkezelői jog ellenértékét, az ingyenes átengedés, a vagyonkezelői jog gyakorlásának, valamint a vagyonkezelés ellenőrzésének részletes szabályait.A vagyonkezelő a vagyon felújításáról, pótlólagos beruházásáról legalább a vagyoni eszközök elszámolt érték­csökkenésének megfelelő mértékben köteles gondoskodni, és e célokra az értékcsökkenésnek megfelelő mértékben tartalékot képezni. Ha a vagyonkezelő olyan közfeladatot lát el, amely után bevételének több mint fele az államháztartás valamely alrendszeréből származik, a helyi önkormányzat a vagyonkezelési szerződésben részletezett feltételekkel a bevételekben meg nem térülő elszámolt értékcsökkenésnek megfelelő összeg erejéig elengedheti a vagyonkezelőnek a helyi önkormányzattal szemben fennálló, a kezelt vagyonnal összefüggő hosszú lejáratú kötelezettségét. Ez esetben a vagyonkezelő kötelezettsége a bevételekben megtérülő értékcsökkenés összegéig áll fenn.A vagyonkezelő a vagyonkezelésébe vett vagyon használatából, működtetéséből származó bevételeit, illetve közvetlen költségeit és ráfordításait elkülönítetten köteles nyilvántartani oly módon, hogy az a saját vagyonnal folytatott vállalkozási tevékenységéből származó bevételeitől, költségeitől és ráfordításaitól egyértelműen elhatárolható legyen.A vagyonkezelő a tulajdonosi ellenőrzést köteles tűrni, az ellenőrzés érdekében kötelezhető minden közérdekből nyilvános adat, valamint - az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény rendelkezéseit nem sértő - az önkormányzati vagyonra és vagyonkezelésre vonatkozó adat szolgáltatására és okirat bemutatására.Ha az önkormányzat üzemeltetésre adja át az eszközeit, vagyonát, akkor az önkormányzatnak és az üzemeltetőnek üzemeltetési szerződést kell kötnie egymással. Ekkor az üzemeltetésre átadott eszközök az önkormányzat tulajdonában maradnak, és értékcsökkenést is csak az önkormányzat számol el az üzemeltetésre átadott eszközök után.Az önkormányzat az eszközeit adhatja használatba, amikor az önkormányzat[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. december 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 3327
Kapcsolódó tárgyszavak:

9. találat: Vagyonkezelői jog átadása

Kérdés: Önkormányzatunk oktatási intézményt ad át egy egyháznak közfeladat ellátására vagyonkezelői jog létesítésével. Az intézmény több mint 40 éve épült, 10 éve új tantermekkel bővítettük. Áfát nem igényeltünk vissza az intézmény létesítésével, bővítésével kapcsolatban. Önkormányzatunk áfaadóalany. A vagyonkezelői jog átadásával kapcsolatban felmerül-e az önkormányzat és az egyház részéről adó- (áfa-) és illetékfizetési kötelezettség?
Részlet a válaszból: […]intézmény (ingatlan) vagyonkezelésbe adásához kapcsolódóan megjegyzendő, hogy a visszterhes vagyonkezelésbe adás tartalmában megfelelhet az Áfa-tv. 259. § 4. pontjában foglaltaknak. A hivatkozott jogszabályhely alapján az Áfa-tv. alkalmazásában bérbeadásnak, -vételnek minősül a bérleti szerződésen alapuló jogviszony mellett minden olyan egyéb jogviszony is, amelynek tartama alatt a jogosult az ellenérték egészét vagy túlnyomó részét a termék időleges használatáért téríti (vagy téríteni köteles). Ezért abban az esetben, ha az oktatási intézmény vagyonkezelésbe adása - annak lényegi tartalmát tekintve - az áfa rendszerében ingatlan-bérbeadásként valósul meg, akkor az ügylet az Áfa-tv. 86. § (1) bekezdés l) pontja alapján adómentes (feltéve hogy az önkormányzat nem tette adókötelessé az ingatlan-bérbeadásait az Áfa-tv. 88. §-a alapján). Ha az önkormányzat által teljesített visszterhes vagyonkezelésbe adás ingatlan-bérbeadásként valósul meg, és az önkormányzat az ingatlan-bérbeadásait adókötelessé tette, akkor a vagyonkezelésbe adás ellenértékére általános forgalmi adót kell felszámítani. Ebben az esetben a 10 éve történt bővítés - az ingatlanra ráaktivált beruházás - tekintetében vizsgálandó, hogy az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény 39. § szerinti 120 hónapos figyelési időszakból még mennyi van hátra. Ha ugyanis van "hátralévő időszak", akkor van pótlólag levonható adó is. [A pótlólag levonható adó számítása során lényegében az Áfa-tv. 136. § rendelkezését kell alkalmazni, az Áfa-tv. 269. § (1) bekezdése alapján a tárgyieszköz-figyelés tekintetében csak az ingatlanfigyelési időszak hossza tekintetében alkalmazható az Áfa-tv.-ben foglaltaktól eltérő, korábbi előírás.] Amint az az előzőekből is kitűnik, a vagyonkezelésbe adás az áfa rendszerében szolgáltatásként kezelendő. Ennek indoka a vagyonkezelésre vonatkozó szabályokban rejlik, amelyek szerint a tulajdonjog annál marad, aki a vagyont vagyonkezelésbe adja, aki pedig a vagyont a vagyonkezelésébe átvette, azt korlátozottan illetik meg a tulajdonos jogai, és terhelik a tulajdonos kötelezettségei, tekintve hogy a vagyont nem idegenítheti el, nem terhelheti meg, és a vagyonkezelői jogot harmadik személyre nem ruházhatja át. A vagyonkezelésbe adás szolgáltatásnyújtásnak minősül,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. szeptember 20.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 2987
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,