Költségvetési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

Keresés eredménye

12 találat a megadott vállalkozási tevékenység tárgyszóra
Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.
1. találat: Promóciós tárgyak értékesítése
Kérdés: Intézményünk önálló költségvetési szerv (könyvtár), a jövőben szeretne promóciós tárgyakat értékesíteni (emblémázott pólók, könyvjelzők, táska). Előző számaikban olvastam az alábbi "lehetőséget": "A kiadványok, tájékoztató füzetek, hűtőmágnesek értékesítése lehet akár alaptevékenység is, ha annak célja nem a haszonszerzés, hanem a szakmai alapfeladatok ellátásának elősegítése, így például PR-, marketing-, ismeretterjesztő jellegű tevékenység". A miáltalunk forgalmazni kívánt termékek is beleférnének-e ebbe a kategóriába?
Részlet a válaszból: […]meghatározottak szerint és mértékben végezhetnek vállalkozási tevékenységet, és olyan mértékben, hogy az alapfeladataik ellátását ne veszélyeztesse. Tehát elsősorban az alapító okiratot kell megvizsgálni, hogy egyáltalán végezhetnek-e vállalkozási tevékenységet, illetve azt, hogy az adott feladat mennyiben szolgálja intézményük alapító okiratban foglalt feladatai megvalósulásának elősegítését.A kiadványok, tájékoztató füzetek, az intézményt vagy annak tevékenységét népszerűsítő, megismertető reklám és promóciós anyagok terjesztése nem vállalkozási tevékenység, azért, mert jellemzően ezeket nem értékesíteni, hanem osztogatni szokták. Valóban jelent meg olyan állásfoglalás konkrétan múzeummal kapcsolatban, hogy ha a múzeumban őrzött tárgyakról készült kiadványt, vagy a múzeumban kiállított tárgyakról készült ajándéktárgyakat, vagy a tárlat témaköréhez kapcsolódó más tárgyakat értékesítenek, akkor - mivel kapcsolódik az alapfeladathoz - nem vállalkozási tevékenység. De ennél sokkal szigorúbb állásfoglalások is jelentek meg, amelyek már önmagában az ellenértékért történő bevételszerző tevékenységet vállalkozási tevékenységnek tekintik, függetlenül attól, hogy van-e nyereségtartalma.Az Önök esetében is azt szükséges vizsgálni, hogy az értékesítendő tárgyak mennyiben kapcsolhatók az alapfeladatokhoz. Várható-e az emblémázott pólók, könyvjelzők, táska értékesítése miatt nagyobb látogatottság, az intézmény ismertségének növelése vagy az olvasás népszerűsítése.Könyvtár esetében pl. a régi, feleslegessé vált könyvek értékesítése, hogy legyen hely az új könyveknek, az alapfeladat megvalósulását szolgálja.A kérdésben közölt információk alapján véleményünk szerint a tervezett értékesítés vállalkozási tevékenységnek fog minősülni, különös tekintettel arra, hogy direkt értékesítési célra vásárolt termékeket kívánnak értékesíteni, nem pedig meglévő[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. szeptember 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5288
2. találat: Önkormányzat által végzett fakitermelés
Kérdés: Önkormányzatunk tulajdonában több erdőterület (művelési ág: erdő) van. A képviselő-testület szeretne fakitermelést végezni a területeken, majd a kitermelt fát értékesíteni kívánja. Az önkormányzat alanyi adómentes. Az önkormányzatnak milyen kötelezettségei lesznek a kitermeléssel, az értékesítéssel és az adózással kapcsolatban?
Részlet a válaszból: […]birtokában végezhető. Ezzel kapcsolatban javasoljuk, hogy olvassák el az 5246. számú kérdésre adott válaszunkat is.A fa értékesítéséből származó bevételt be kell számítani az alanyi adómentesség értékhatárába, amely jelenleg évi 12 millió forint. Ha az értékhatárt meghaladják, akkor áfaalanyi körbe be kell jelentkezniük, és arra a számlára, amellyel az értékhatárt meghaladták, a számla teljes összegére áfát kell felszámítani. Az Áfa-tv. 188. §-ának (3) bekezdése sorolja fel azokat az értékesítéseket, amelyek nem tartoznak bele az alanyi adómentesség értékhatárába. Minden más bevétel beleszámít a 12 millió forintba,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. augusztus 4.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5249
3. találat: Napelemek által termelt villamosenergia-többlet
Kérdés: Központi költségvetési szerv esetében, a vagyonkezelésbe vett épületeken lévő napelemek által termelt villamosenergia-többlet visszaigénylésével kapcsolatban felmerült kérdéseink:
1. Jogosultak vagyunk visszakérni a vagyonkezelésbe vett napelemek (épületekkel együtt) által a mi nevünkön lévő podokra betermelt többlet-energiát (villamosenergia-szolgáltató által éves elszámolásban kimutatott)?
2. Ebben az esetben villamosenergia-termelésről mint termelőtevékenységről van szó?
3. Vállalkozási tevékenység felvétele szükséges az alapító okiratba?
Részlet a válaszból: […]tájékoztatja az üzemeltetőt az adott időszakban vételezett és a visszatáplált villamos energia mennyiségének különbségéről. Ha a visszatáplált villamos energia mennyisége több, mint a szolgáltatótól vételezett, a két érték közötti különbözetet kiszámlázhatja a szolgáltató felé, és kérheti annak kifizetését. A napelemes rendszerből a közcélú villamos hálózatba történő betáplálás önálló termékértékesítésnek minősül, emiatt arról a rendszer üzemeltetője köteles számlát kiállítani a vele szerződéses jogviszonyban álló szolgáltató részére. A számla kiállításának alapja lehet a napelemes kiserőmű üzemeltetőjének küldött értesítő, éves elszámoló villanyszámla, amely tartalmazza az elszámolási időszakban a közcélú villamos hálózatra betáplált villamosenergia-mennyiséget (kWh) és az elszámolóárat (Ft/kWh).Adóalany gazdálkodóknak számla ellenében történik a hálózatba betáplált többletenergia megtérítése.A számlán az alábbi adatokat kell feltüntetni:- számla sorszáma,- számla kiállításának időpontja,- fizetési határidő - a számla kiállításától számított 30. nap,- teljesítés időpontja - az áfatörvény 58. §-ában foglaltak szerint,- bankszámlaszám,- betermelés éve, pl.: 2019. évi energiabetermelés,- a szolgáltató által megadott értékesített[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. augusztus 4.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5247
4. találat: Óvodai főzőkonyha tevékenysége
Kérdés: A települési önkormányzat önállóan gazdálkodó költségvetési szerve vagyunk (óvoda), főzőkonyhával rendelkezünk. A főzőkonyhánk ellátja az intézmény óvodás gyermekeit és a munkahelyi étkeztetést. A város közigazgatási területén működő általános iskolák tanulóinak étkeztetését is mi biztosítjuk. Normatívát mi igényeljük le, és az étkezési térítési díjat is mi szedjük be. Településünkön a társulás formájában működő szociális intézmény szociális étkeztetési feladatot is ellát. Mivel a mi főzőkonyhánk nem teljes kihasználtságon működik, ezért szeretnénk megtudni, hogy a szabad kapacitás terhére a település közigazgatási területén élő szociálisan rászorulók részére főzhetünk-e úgy, hogy a számlát a szociális intézménynek állítjuk ki a kiadott adagok alapján, vagy ez már vállalkozási tevékenységnek minősülne? A szociális intézmény a Szoc-tv. szerinti étkeztetést biztosítaná olyan módon, hogy a megfőzött ételt az óvodai főzőkonyhától vásárolja meg.
Részlet a válaszból: […]szerv részére történő étkeztetési tevékenység abban az esetben nem minősül vállalkozási tevékenységnek, ha az közfeladatként vagy a közfeladat-ellátást elősegítő, nem haszonszerzés céljából végzett tevékenység. Alapfeladatnak minősül az olyan intézmények részére történő étel-előállítás, étkeztetés biztosítása, amelyek közfeladatot látnak el, és az étkeztetés mint közfeladat az ellátott intézmény alapfeladatai között szerepel, vagy az alapfeladatai ellátását segíti elő, haszonszerzési cél nélkül.A szociális étkeztetés a szociális alapellátás keretében nyújtott szolgáltatás. A Szoc-tv. 62. §-ának (1) bekezdése szerint az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösena) koruk,b) egészségi állapotuk,c) fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük,d) szenvedélybetegségük vagye) hajléktalanságukmiatt.A társulás által végzett szociális étkeztetés a szociális intézmény szakmai alapfeladata körében, kötelezően végzett tevékenysége, amelyhez a vásárolt élelmezést az önök[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. június 2.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5213
5. találat: Múzeum alap- és vállalkozási tevékenysége
Kérdés: Intézményünk egy önkormányzati fenntartású költségvetési intézmény, azon belül is egy múzeum. Különböző történelmi kiállítóhelyein (telephelyein) a látogatók részére saját előállítású kiadványokat, tájékoztató füzeteket, az adott helyet ábrázoló hűtőmágneseket árusítanak. A?kérdésem arra vonatkozik, hogy ez a tevékenység alap- vagy vállalkozói tevékenységnek minősül?
Részlet a válaszból: […]megjelölését.Alapvetően tehát abból kell kiindulni, hogy az alapító okirat és a szervezeti és működési szabályzat mely tevékenységeket sorol az alaptevékenységek közé, és melyeket a vállalkozási tevékenység körébe.A kiadványok, tájékoztató füzetek, hűtőmágnesek értékesítése lehet akár alaptevékenység is, ha annak célja nem a haszonszerzés, hanem a szakmai alapfeladatok ellátásának elősegítése, így például PR-, marketing-, ismeretterjesztő jellegű tevékenység.Amennyiben mindezek alapján mégis vállalkozási tevékenységről lenne szó, az csak az alapító okiratban meghatározottak szerint és mértékben végezhető. A?költségvetési és a vállalkozási maradvány megállapításakor a bevételeket és kiadásokat tevékenységenként elkülönítve kell figyelembe venni. A maradványkimutatásban be kell mutatni az alaptevékenység és a vállalkozási tevékenység bevételeit és kiadásait.Az Áht. 46. §-ának (1) bekezdése alapján a központi kezelésű előirányzatok, a fejezeti kezelésű előirányzatok, az elkülönített állami pénzalapok és a társadalom-biztosítás pénzügyi alapjai kiadási előirányzatai terhére vállalkozási tevékenység nem folytatható.A költségvetési szerv a vállalkozási tevékenységéből származó vállalkozási maradványnak a társasági adó mértékével megegyező hányadát köteles a központi költségvetésbe - az államháztartás önkormányzati alrendszerébe tartozó költségvetési szerv esetén az irányító szerv költségvetésébe - befizetni.A költségvetési szerv köteles továbbá[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. május 8.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4705
Kapcsolódó tárgyszavak:
6. találat: Önkormányzati költségvetési szerv vállalkozási tevékenysége
Kérdés: Amennyiben - eddig csak alaptevékenységet végzett - áfaalany, önkormányzati költségvetési szerv vállalkozási tevékenységet "kíván" folytatni, milyen teendői vannak? Például: önköltségszámítás, elkülönített könyvelés, vállalkozási eredmény megállapítása, vállalkozási maradvány adott százalékának (tao %) befizetése az irányító önkormányzat költségvetésébe. Ezeken felül van-e bármilyen fontos teendő a vállalkozási tevékenység megkezdése előtt, mint például NAV-nál bejelentési kötelezettség, egyéb adófizetési kötelezettség?
Részlet a válaszból: […]pénzügyi alapjai kiadási előirányzatai terhére vállalkozási tevékenység nem folytatható.A (2) bekezdés szerint a költségvetési szerv a kormány rendeletében (Ávr.) meghatározott korlátokkal folytathat vállalkozási tevékenységet.A költségvetési szerv a vállalkozási tevékenységéből származó vállalkozási maradványnak a társasági adó mértékével megegyező hányadát köteles a központi költségvetésbe - az államháztartás önkormányzati alrendszerébe tartozó költségvetési szerv esetén az irányító szerv költségvetésébe - befizetni.Az Ávr. 3. §-ának (1) bekezdése alapján a költségvetési szervnél az egységes rovatrend B3. Közhatalmi bevételek és a B405. Ellátási díjak rovatain elszámolandó bevételek vállalkozási tevékenységre nem használhatók fel.Az Ávr. 3. §-ának (3) bekezdése értelmében a költségvetési szerv vállalkozási tevékenységeinek összesített maradványa negatív nem lehet.Az Áhsz. 44. §-ának (1) bekezdése szerint a teljesítések nyilvántartási számláin 003. Kiadások nyilvántartási ellenszámlával vagy a 005. Bevételek nyilvántartási ellenszámlával szemben történik a kiadás vagy bevétel nyilvántartásba vétele attól függően, hogy a kiadás vagy bevétel mely tevékenység, kormányzati funkció végzése során merült fel. E nyilvántartási számlákat alap és vállalkozási tevékenység, ezen belül az Áht. 109. §-a (3) bekezdésének 1. pontja szerinti kormányzati funkciók szerint tovább kell tagolni. A[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. július 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4244
Kapcsolódó tárgyszavak:
7. találat: Szabad kapacitás kihasználása érdekében végzett tevékenység
Kérdés: Intézmények gazdasági hivatalaként a hozzánk kapcsolódó óvodák, bölcsőde pénzügyi-számviteli feladatait látjuk el. Az óvodáink saját főzőkonyhával rendelkeznek, kapacitásukat kihasználva alapfeladaton (gyermekétkeztetés) kívüli (ún. szabad kapacitáson kívüli főzés), kistérségi, szociális ellátóintézet részére is főz, egyéb vendéglátás címén, amit 5629201 szakfeladatra könyvelünk, viszont COFOG-párt nem találtunk neki. Azzal tisztában vagyunk, hogy vállalkozási tevékenység bevételeként nem számolhatjuk el, viszont az ágazati besorolását nem találjuk. Ez a gond több "kifelé" főzést érint, társönkormányzatoknak és kistérségi intézménynek egyaránt, az étkezés díját (normát) az önkormányzatok térítik meg részünkre.
Részlet a válaszból: […]végezhet. Ha a gazdasági hivatal vagy az önkormányzat főz más intézményeknek, társönkormányzatnak, magánszemélyeknek, akkor az vállalkozási tevékenység lesz, ezért nem találnak más COFOG-kódot.A társintézmények esetében megoldás lehet, ha a fenntartó az alapító okiratban az óvoda alapfeladatává teszi, hogy más intézmény részére is főzzön. Ebben az esetben az adott ellátási terület szakfeladatára és COFOG-kódjára kell könyvelni a részükre főzött étel kiadásait. Ebben az esetben az óvoda költségvetésében kell megtervezni a feladat kiadásait,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. április 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4179
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
8. találat: Önkormányzati lap - Ingatlan-bérbeadás
Kérdés: 1. Önkormányzataink megállapodást kötöttek egy másik önkormányzat költségvetési szervével, hogy az általuk kiadott, havonta megjelenő időszaki laphoz (önkormányzati laphoz) "szerződési támogatást" biztosít a kiadó részére, számla alapján. A megállapodásban szerepel, hogy a ki­adó vállalja, a megjelenő lapból havonta az önkormányzat részére példányokat biztosít, melyet egy társaság terjesztésében eljuttat a község valamennyi háztartásába. A fentiek alapján az önkormányzatoknak kell-e a kifizetett "támogatási összeg" után egészségügyi hozzájárulást, valamint kifizetői (szja) adót fizetni?
2. Az önkormányzatok olyan ingatlanokkal is rendelkeznek, amelyet bérbe adnak (vállalkozásnak, magánszemélynek). Előfordul, hogy az egész épületet, van, amikor csak egy-egy épületrészt, helyiséget hosszú távra, illetve eseti jelleggel. Mikor számít vállalkozási tevékenységnek a bérbeadás? Ha az önkormányzat vállalkozási tevékenységet végez, akkor társasági adót is kell fizetni?
Részlet a válaszból: […]január 1-jétől törölték a szabad kapacitás terhére végzett tevékenység fogalmát. A törvény 7. §-ának (2) bekezdése szerint költségvetési szerv tevékenysége alaptevékenység vagy vállalkozási tevékenység lehet.Alaptevékenységnek az alapító okiratban szakmai alapfeladataként meghatározott, valamint a szakmai alapfeladatai ellátását elősegítő más, nem haszonszerzés céljából végzett tevékenység tekinthető.Az Áht. módosításának értelmezése elég nagy bizonytalanságot okoz a költségvetési szervek körében.Az értelmezésnél a következő szempontokat mindenképpen figyelembe kell venni:A vállalkozási tevékenység haszonszerzés céljából, államháztartáson kívüli forrásból, nem kötelezően végzett termelő-, szolgáltató-, értékesítőtevékenység.Nagyon fontos eleme a meghatározásnak, hogy a vállalkozási tevékenységre nincs állami támogatás, illetve államháztartási forrás arra nem használható fel.Fontos arra is figyelni, hogy az Áht. meghatározása nem utal a rendszerességre, illetve az üzletszerűségre. A rendszeresség tekintetében amúgy sem azt kell figyelembe venni, hogy egyes ingatlanokat vagy helyiségeket eseti jelleggel adnak ki, hanem azt, hogy maga a bérbeadási tevékenység rendszeres, aminek keretében egyes ingatlanokat vagy ingatlanrészeket hosszú távra, másokat eseti jelleggel adnak ki.Sokan felvetik, hogy a bérbeadást nem haszonszerzés céljából folytatják, mivel az általában nem nyereséges. Ezzel kapcsolatban figyelembe kell venni, hogy az Áht. előírásai szerint a vállalkozási tevékenység nem lehet veszteséges, és legalább önköltségi áron kell adni a szolgáltatást, illetve a veszteséges vállalkozási tevékenységet meg kell szüntetni. A haszonszerzés amúgy sem egyenlő a nyereség fogalmával.Mindezek alapján a bérbeadás többek között akkor tekinthető alapfeladatnak, ha egy kifejezetten erre a célra létrehozott intézmény, pl. gazdasági ellátó szervezet alapító okiratában szerepel, hogy üzemeltesse és hasznosítsa az önkormányzati ingatlanokat. Szintén nem vállalkozási tevékenység az önkormányzat vagy az állam tulajdonában álló ingatlanok alapító okiraton alapuló vagyonhasznosítása, továbbá a "közösségi tér hasznosítása[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. április 7.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 3933
9. találat: Önkormányzati alaptevékenység - vállalkozási tevékenység
Kérdés: Önkormányzat (áfakörbe tartozó) szabad kapacitás terhére alaptevékenységként (nem nyereség elérése céljából) végezhet-e pl. fűnyírási, fénymásolási tevékenységet? Ha igen, milyen szabályozás mellett (tevékenységi kör, SZMSZ stb.)?
Részlet a válaszból: […]tevékenység."Alaptevékenységként kizárólag az alapító okiratban meghatározott tevékenységek végezhetők. Ezenkívül alapfeladatnak csak az alapfeladat végrehajtásához szükséges, annak megvalósulását szolgáló kiegészítő tevékenységek minősülhetnek. A kérdésben említett tevékenységek, ha azokat külső megrendelők részére ellenértékért végzik, akkor vállalkozási tevékenység lesz. Ha a fűnyírást a települési önkormányzat a közterületeken végzi, akkor az alapfeladata, amiért ellenértéket nem kap.A költségvetési szervek alapító okiratát módosítani kell. Az alapító okiratban meg kell határozni a vállalkozási tevékenység felső határát a módosított kiadási előirányzatok arányában.Figyelemmel kell lenni az Ávr. vállalkozási tevékenységre vonatkozó előírásaira is. E szerint:- a költségvetési szervnél az egységes rovatrend B3. Közhatalmi bevételek és a B405. Ellátási díjak rovatain elszámolandó bevételek vállalkozási tevékenységre nem használhatók fel,- a költségvetési szerv adott vállalkozási tevékenysége bevételének fedeznie kell legalább az adott tevékenységgel összefüggő valamennyi közvetlen kiadást, valamint az ahhoz hozzárendelhető közvetett kiadásokat, továbbá az amortizációt,- a költségvetési szerv vállalkozási[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. február 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 3900
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
10. találat: Vállalkozási eredmény felhasználása
Kérdés: Központi költségvetési szervnél (nem oktatási intézmény) 2013. év előtt keletkezett, adózott vállalkozási eredményt szeretnénk részben felhasználni. Melyek a felhasználás és a könyvelési feladatai 2014-ben a pénzügyi és költségvetési számvitel szerint? A fel nem használt összeget milyen feltételekkel lehet az elkövetkezendő évben (években) felhasználni? Milyen feltételekkel lehet a tárgyévben képződő vállalkozási eredményt 2015-ben vagy azt követően felhasználni? Kell-e a teljes adózás utáni összegre 2014. évi kötelezettségvállalás?
Részlet a válaszból: […]van a tárgyévi vállalkozási maradvány következő évben történő visszaforgatására, továbbá a tárgyévi vállalkozási maradvány tárgyévi alaptevékenységre történő igénybevételére.Felhasználáskor a költségvetési szervnek arra kell figyelnie, hogy érvényesüljön az összemérés elve, a számviteli alapelvek egyike, mely szerint a tevékenységek kiadásait és bevételeit szembe kell állítani egymással, így a bevételek a vállalkozási ágon, míg a ki­adások az alaptevékenységen fognak megjelenni.A költségvetési szervek részére 2012-től megszűnt az a mentesség, miszerint az alaptevékenységre felhasznált vállalkozási maradvány után nem kell befizetési kötelezettséget teljesíteni.A költségvetési szerv a vállalkozási maradványának a társasági adóról szóló törvény (Tao-tv.) általános mértékével megegyező hányadát köteles a központi költségvetésbe befizetni. Önkormányzati alrendszer esetében pedig az irányító szerv költségvetésébe, de mint írták, Önök központi költségvetési szerv, ezért Önök a központi költségvetésbe fognak befizetni.500 millió Ft nyereség után 10%, 500 millió Ft feletti nyereség után 19% a társasági[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. október 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 3798
Kapcsolódó tárgyszavak:
| 1 - 10 | 11 - 12 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést