Vállalkozói maradvány felhasználása

Kérdés: Szakképzési centrumunk 2023. évben először végzett vállalkozási tevékenységet. A beszámolás időszakában kiszámítottuk a vállalkozási tevékenység eredményét, 2024. évben teljesítettük a befizetési kötelezettséget. 2024. évben a vállalkozói maradványt előirányzatosítottuk teljes értékben. Az egyévi maradványt lehet-e több évben is felhasználni? Ha igen, hogyan kell ezt a könyvekben megoldani? A maradványfelhasználást ugyanazon a témaszámon, kormányzati funkción kell-e kimutatni (az összemérés elvének alkalmazása miatt), mint ahol a vállalkozói tevékenység bevételét, kiadását? A vállalkozási maradványfelhasználást szabályozza-e valamilyen törvény, határozat?
Részlet a válaszából: […] Az Áht. 46. §-ának (3) bekezdése alapján a költségvetési szerv a vállalkozási tevékenységéből származó vállalkozási maradványnak a társasági adó mértékével megegyező hányadát köteles a központi költségvetésbe – az államháztartás önkormányzati...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 25.

Egészségügyi intézménynek nyújtott támogatás

Kérdés: Intézményünk önkormányzat irányítása alatt álló költségvetési szervezet, egészségügyi intézmény. Egy helyi vállalkozás szeretne ingyenesen adományozni fertőtlenítőszert és papírárut. Teljesül-e az Áfa-tv. szerinti közcélú adomány fogalma ebben az esetben? Lehet-e egy költségvetési szervezet közhasznú szervezet? Amennyiben elfogadjuk az adományt, az átadás/átvételi jegyzőkönyv elegendő igazolás-e az adományozónak arra, hogy az adomány értéke tao szerint ne legyen adóalap-növelő tétel, illetve az áfalevonási joga megmarad-e?
Részlet a válaszából: […] A költségvetési szerv nem közhasznú szervezet, nem tartozik az Ectv. hatálya alá.Társasági adóban a támogatás a vállalkozás érdekében felmerülő költségnek minősül, ha a támogató rendelkezik a juttatásban részesülő szervezet nyilatkozatával, amelynek tartalmaznia kell,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 25.

Betegszállítás biztosítása

Kérdés: Önkormányzatunk fenntartásában működő idősek nappali ellátását biztosító szociális intézményhez rengeteg igény érkezik a hozzátartozóktól arra vonatkozóan, hogy az intézmény segítsen a településen élő idős családtagjaiknak a közeli városban lévő rendelőintézetbe történő beszállításában, vagy a kórházi kezelésekre történő bejutásban segítsen. Indokaik között az szerepel, hogy az idősek az egészségi állapotuk miatt önállóan nem tudnak tömegközlekedéssel bejutni a városba, a hozzátartozók pedig nem tudják megoldani általában idő és/vagy gépkocsi hiányában. Ezek az idős emberek nem ellátottjai az intézménynek. A jelenlegi intézményi SzMSz és házirend szerint, amennyiben ilyen igény az intézmény nappali ellátását igénybe vevő ellátottjai részéről jelentkezik, azt a megszabott térítési díj megfizetése ellenében az intézmény teljesíti. Az intézmény végezheti-e az alaptevékenységének keretein belül (nem vállalkozási tevékenységként) ezt a „betegszállítási” feladatot? A feladatot nem haszonszerzési céllal végezné, csak a ténylegesen felmerülő kiadásokat (üzemanyag, amortizáció és a sofőr óradíja) téríttetné meg az igénybe vevőkkel.
Részlet a válaszából: […] Az Áht. 7. §-ának (1) bekezdése szerint a költségvetési szerv jogszabályban vagy alapító okiratban meghatározott közfeladat ellátására létrejött jogi személy.Az Áht. 7. §-ának (2) bekezdése szerint a költségvetési szerv tevékenysége leheta) alaptevékenység,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 4.

Magyar Posta partneri program

Kérdés: Településünkön a Magyar Posta a szolgáltatás megszüntetésére készült. Ennek elkerülése érdekében az önkormányzat a Magyar Posta Zrt.-vel partnerségben átvenné a további üzemeltetést. A Mötv. 10. §-ának (2) bekezdésére hivatkozva önként vállalt helyi közügyként vállalja a képviselő-testület a postai feladat ellátását, a feladat bevételeit és kiadásait a Város és községgazdálkodás kormányzati funkción kívánja elszámolni. Ez így megfelelő?
Részlet a válaszából: […] A Magyar Posta partneri program keretében lehetőséget biztosít postahelyek partnerségben való üzemeltetésére, amelyben önkormányzatok is részt vehetnek.A Mötv. 10. §-ának (2) bekezdése alapján a helyi önkormányzat, a helyi képviselő-testület vagy a helyi népszavazás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 4.

Önkormányzati útfelújítás támogatása

Kérdés: Egy pályázat, amellyel külterületi utak felújítására ad támogatást az önkormányzatunknak, 5% önerőt igényel. Az út végpontján lévő vállalkozás megtérítené az önkormányzatnak az önerő összegét. Milyen módon vannak lehetőségei a vállalkozásnak az önkormányzat költségét megtéríteni?
Részlet a válaszából: […] Az önkormányzat államháztartáson kívülről átvett pénzeszközként tudja fogadni a vállalkozás által adott pénzösszeget.A vállalkozás a Tao-tv. 8. §-a (1) bekezdésének d) pontja és a 3. sz. melléklet A fejezet 13. pontja szerint elszámolhatja a támogatást, ha rendelkezik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. február 11.

Szálláshely-szolgáltatás

Kérdés: Köznevelési közfeladatot ellátó költségvetési szervként fenntartásunkban állnak középiskolai kollégiumok, ahol lehetőség van szálláshely-szolgáltatást is igénybe venni. Abban az esetben, ha a pedagógus a mi munkavállalónk (állandó lakhelye nem egyezik a kollégium székhelyével), de nem a kollégiumban dolgozik, köteles-e az ifát megfizetni a kollégiumban eltöltött éjszakák után?
Részlet a válaszából: […] Az idegenforgalmi adó (ifa) fizetési feltételeit és adómentességi körét a Htv., továbbá az adott település önkormányzati rendelete alapján kell meghatározni.A Htv. 31. §-ában biztosított mentességi körök az alábbiak:a) a 18. életévét be nem töltött magánszemély;b)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. november 26.

Út- és járdafelújítás aktiválása

Kérdés: Önkormányzatunk út-, illetve járdafelújítást végzett a faluban. Mikor lehet ezeket a tételeket aktiválni? Készre jelentés vagy forgalomba helyezés után?
Részlet a válaszából: […] Az üzembe helyezés a tárgyi eszköz rendeltetésszerű használatbavétele. A számviteli törvény szerint az üzembe helyezés időpontja az eszköz szokásos vállalkozási tevékenység keretében történő rendeltetésszerű hasznosításának kezdő időpontja. A rendeltetésszerű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. november 5.

Építési tervek kivezetése

Kérdés: Önkormányzatunk befejezetlen beruházásként tartja nyilván az ingatlan építésével kapcsolatos tervezési költségeket. Külső okok miatt az ingatlan nem épül fel, az eredeti építési terv feleslegessé vált, beruházásként kimutatott összegek kivezetését tervezzük. Mely főkönyvi számokon kell elszámolni az építési tervek kivezetését az önkormányzat könyveiből?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 53. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján terven felüli értékcsökkenést kell elszámolni a tárgyi eszköznél (ideértve a beruházást is), ha a vállalkozási tevékenység változása miatt feleslegessé vált, vagy megrongálódás, megsemmisülés, illetve hiány...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. november 5.

Önkormányzati vendégházak üzemeltetése

Kérdés: Az önkormányzat pályázat keretében felújított ingatlanokban vendégházat üzemeltet. A szállásvendégek – igény szerint – reggelit is igényelhetnek a szálláshely-szolgáltatás keretében. Kötelezően ellátandó, intézményi gyermekétkeztetéssel, valamint a szociális étkezéssel kapcsolatos feladatait az önkormányzat, intézménye – óvoda – útján látja el. Hogyan kell kezelni a vendégházak esetében a szálláshoz igényelhető étkezést? Nyújthat-e az önkormányzat ilyen szolgáltatást? Ha igen, azt csak az étkezést biztosító költségvetési szervén keresztül, vagy közvetlenül az önkormányzat által beszerzett alapanyagokból kell biztosítania? Amennyiben az önkormányzat elláthatja a szálláshely-szolgáltatással egyidejűleg igényelt étkeztetési feladatot, és megvásárolja hozzá az alapanyagokat, azt milyen rovaton szükséges elszámolni a könyvelésben?
Részlet a válaszából: […] A Mötv. 10. §-ának (1) bekezdése szerint a helyi önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatokat lát el. Az önként vállalt helyi közügyek megoldása azonban nem veszélyeztetheti a törvény által kötelezően előírt önkormányzati feladat- és hatáskörök...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. szeptember 3.

Költségvetési szerv által vásárolt ingatlan hasznosítása

Kérdés: Az önkormányzat által alapított költségvetési szerv (intézmény) a fenntartó (képviselő-testület) döntése alapján saját költségvetése terhére tervez nem lakás céljára szolgáló ingatlant vásárolni, amit majd a fenntartó döntésének megfelelően bérbeadás céljára fog hasznosítani. A megvásárolt ingatlan szerepelhető-e az intézmény mérlegében, a földhivatalnál bejegyezhető-e mint tulajdonos?
Amennyiben az intézmény a nem lakás céljára szolgáló bérbeadásra adókötelezettséget választott, akkor levonható-e az ingatlanvásárlás során fizetendő fordított áfa? A bérbeadási tevékenységet végezheti-e alaptevékenysége keretén belül, vagy csak vállalkozási tevékenységként?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben a helyi önkormányzat vagyonrendelete ezt lehetővé teszi, az intézmény bejegyezhető tulajdonosként, ez esetben a saját könyveiben kell befektetett eszközként nyilvántartani és értékcsökkenteni az ingatlant.Az Áht. 7. §-ának (2) bekezdése szerint a költségvetési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. július 16.
1
2
3
18