Találati lista:
141. cikk / 185 Szakfeladat
Kérdés: A szakfeladatrend alkalmazásában, a segélyek (58-as főkönyvi számlaszám) esetében 7. számjegyként az "5", a "támogatás típusú szakfeladat" kódot vagy az "1", az "alaptevékenységek" kódot kell-e alkalmazni? Az alapító okiratban is már így kellene hozni, hogy mi az 1, 2, 3, 4, 5, 9 kód.
142. cikk / 185 Szakfeladat
Kérdés: Szakfeladattal kapcsolatos a kérdésem. A központi költségvetési forrásból leigényelt (ápolási, lakásfenntartási, időskorúak járadéka stb.), az önkormányzat által nyújtott segélyeknél, amikor beírom a szakfeladatot, akkor az 1-es végű (alaptevékenység) vagy az 5-ös végű (támogatási típusú szakfeladat) kódot használom?
143. cikk / 185 Szakértők megbízási díjának könyvelése
Kérdés: Közhatalmi szerv szakértőkkel végeztet el engedélyezési feladatokat. A törvény engedi a szerv számára, hogy a szakértői költségeit megtéríttesse a kérelmezővel. Vannak olyan szakértők, akik megbízásos jogviszonyban látják el a tevékenységüket. Tehető-e ez a megbízási díj 555-be, továbbszámlázott szolgáltatások közé, lévén, hogy ezt megtéríttetjük a kérelmezővel?
144. cikk / 185 Szakfeladat
Kérdés: Az étkeztetéssel kapcsolatos szakfeladatok milyen elvek szerint határozhatók meg?
145. cikk / 185 Közcélú juttatás iskolai alapítványból
Kérdés: Iskolai alapítványunk adómentesen adhat-e a tanulóknak pl. művészeti iskolai hozzájárulási támogatást, osztálykirándulásra, erdei iskolai részvételre szállási, étkezési, utazási támogatást? A pedagógusok továbbképzéséhez hozzájárulhatunk-e, illetve az útiköltséget szintén adómentesen kifizethetjük-e? A tanulók, illetve a tanárok nem kapnának közvetlenül kézbe pénzbeli támogatást, hanem a szolgáltatók által kiállított számlát fizetnénk ki. Mindezek az alapítvány alapító okiratában rögzített céljával megegyeznek. Az alapítvány nem folytat vállalkozási tevékenységet, és nem ad ki adókedvezmény igénybevételére jogosító igazolást.
146. cikk / 185 Újság-előfizetések áfája
Kérdés: Országos nemzeti kisebbségi önkormányzat a hagyomány, kultúra és nyelv megőrzése érdekében nemzeti nyelven újságot ad ki. Az újságban megjelenő cikkek 80%-a nemzeti nyelven jelenik meg. Az újság kiadásait szinte 100%-ban pályázati úton elnyert támogatásból fedezi. A költségek fedezetére előfizetésekből is befolyik pénz, mely 300 E Ft alatt van évente. Az önkormányzat nem végez vállalkozási tevékenységet, ezért az Áfa-tv. szerint a tevékenység közérdekű jellegére tekintettel adómentes. Kérdésem, hogy az előfizetések áfakötelesek-e, különös tekintettel az alanyi mentesség 5 millió Ft-os értékhatárára?
147. cikk / 185 Utófinanszírozott pályázatok
Kérdés: Az alábbi pályázatból megvalósított útfelújítás könyvelésére kérem szíves válaszukat:
Az útfelújítás 2009. év novemberében befejeződött, az utat használatba vettük. A felújítást végző vállalkozás részére a teljes összeget közvetlenül átutaltuk. A támogatási program pályázata, illetve a szerződés szerint előlegben nem részesültünk, a támogatás utófinanszírozású. A támogatási összeg visszaigénylését a banki kivonatok megérkezése után tudjuk elindítani. A támogatási szerződés szerint az összeg közvetlen szállító részére történő kifizetés esetén 30 naptári napon belül, melybe nem számít bele a kedvezményezett által hiánypótlásra igénybe vett időtartam, utalják át a visszaigényelt támogatást. A pályázati támogatás visszaigénylésére, a pénz beérkezésére már csak a 2010. költségvetési évben kerül sor. A kiadások közé ebben az esetben csak az önrész összegét könyveljük, az igényelt támogatás pedig mint utólag finanszírozott nemzetközi támogatási program kiadása átfutó kiadványon marad, annak ellenére, hogy a felújítást aktiválnunk kell, mivel a használatbavétel megtörtént? Az önrészen felüli támogatási részt pedig 2010-ben vezetjük át a tényleges kiadások közé, akkor képzünk előirányzatot mind a támogatási összeg bevételének, mind a kiadásnak? Könyvelése?
| Kódszám | Projekt összköltsége | Igényelt támogatás | Önrész |
| KDOP-2008-4.2.1/B | 98 057 981 | 67 883 467 | 30 174 514 |
148. cikk / 185 Egyidejűleg több részmunkaidős jogviszony fennállása egyéni vállalkozás mellett
Kérdés: Az előző tanévben a közalkalmazott teljes állásban volt egy kulturális intézménynél közalkalmazotti jogviszonyban. 2009. szeptember 1-jétől három zeneiskolában tanít. A tanároknak heti 22 óra megtartása jelenti a 40 órás munkahetet. Az egyik iskolában félállásban, heti 11 órára alkalmazzák, egy másikban heti 8, a harmadikban hetente 5 órát tart. Ez összesen heti 24 óra. Minden intézmény megfizeti a jogszabály szerinti járulékot, a béréből is levonásra kerülnek előírás szerint. Művésztanár lévén több együttesben is fellép, egyéni vállalkozói igazolvánnyal rendelkezik. Amikor egy munkahelyen volt 36 órában közalkalmazotti jogviszonya, akkor ilyen időtartamú foglalkoztatás után adófizetési kötelezettsége kisebb volt, mert "másodállásban" végezte vállalkozását. Kérdések: 1. Ha több részmunkaidős foglalkoztatásból "áll össze" egy teljes közalkalmazotti státusznyi foglalkoztatás, akkor a magánvállalkozást adózás szempontjából ez hogyan érinti? Ugyanolyan járulékfizetési kötelezettség illeti-e a vállalkozót, ha egy főállású helyen van legalább 36 órában foglalkoztatva, mint ha több helyen összesen legalább 36 órában történik a foglalkoztatása? 2. Maradhat-e ezek után is "másodállásban" a vállalkozó, vagy főállású vállalkozóvá kell válnia? 3. Összeszámíthatók-e a három helyről a jogviszonyai? Pl.: Betegség esetén arányosan mindhárom helyről számíthat táppénzre? 4. A félállású – őt legnagyobb óraszámban alkalmazó – munkahelyről kaphat csak béren felüli juttatásokat (étkezési utalvány, utazási kedvezmény, szakirodalom-vásárlási hozzájárulás), vagy a többi intézményben is? 5. Amiatt, hogy különböző helyeken dolgozik részmunkaidőben, éri-e hátrány a nyugdíj megállapításkor? Valamennyi jogviszony beszámít a – jelenleg érvényes – nyugdíjszámítási alapjába?
149. cikk / 185 Vállalkozási eredmény következő évi alaptevékenységre történő igénybevételének könyvelési tételei
Kérdés: Intézményünk büfét üzemeltet vállalkozási tevékenységként, melyet az alapító okirat is tartalmaz. A vállalkozás nyereségét a következő évben az alapfeladatra szeretnénk felhasználni. Milyen könyvelési tételekkel tudjuk lekönyvelni az év végi nyereséget?
150. cikk / 185 Alapítványok kötelezettek-e szakképzési hozzájárulás fizetésére?
Kérdés: A 98. számban a 2085. számú kérdésre adott válaszukkal kapcsolatban: A szakképzési hozzájárulásról szóló törvény nem nevesíti a kötelezettek között az alapítványt, ebből adódóan véleményem szerint az alapítványoknak, társadalmi szervezeteknek, egyesületeknek szakképzésihozzájárulás-fizetési kötelezettségük nincs. Kérem, szíveskedjenek megerősíteni ebben, vagy ha tévednék, az ellenkezőjében!
