Költségvetési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

2 találat a megadott vámjogi képviselet tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Közvetlen vámjogi, valamint pénzügyi képviselő

Kérdés: Egy harmadik országos székhelyű gazdálkodó Magyarországon kíván adómentes vámjogi szabad forgalomba bocsátás vámeljárást (42-es eljáráskóddal) végezni. A vámeljárás keretében az Európai Unión kívüli harmadik országban székhellyel rendelkező, az Európai Unió más tagállamában (Spanyolországban) érvényes adószámmal rendelkező importőr saját vagyon áthelyezését kívánja végrehajtani spanyolországi rendeltetéssel. A harmadik országos gazdálkodó Spanyolországban rendelkezik pénzügyi képviselővel, Magyarországon pedig érvényes meghatalmazással közvetett vámjogi képviselettel, viszont magyarországi adószáma nincsen.
Az Áfa-tv. 95. §-ában foglalt adómentes termékimport végrehajtására az importőr e rendelkezés (4) bekezdése alapján pénzügyi képviselőt bízhat meg. Ugyanezen típusú eljárás lefolytatására az Áfa-tv. 96. §-a alapján az importőr helyett az ezen eljárásra vonatkozó érvényes írásos meghatalmazással rendelkező közvetett vámjogi képviselő is eljárhat a vonatkozó feltételek fennállása esetén. A közvetett vámjogi képviselő belföldön nyilvántartásba vett és közösségi adószámmal rendelkező adóalany. A fentiekkel kapcsolatban a következő kérdések merültek fel:
1. Az adómentes vámjogi szabad forgalomba bocsátás - figyelemmel arra, hogy az Áfa-tv. 96. §-ában előírt feltételek fennállnak - végrehajtható-e a közvetett vámjogi képviselő által, vagy a 95. § szerinti pénzügyi képviselő megbízása válik szükségessé a vámeljárás lefolytatására?
2. A Brexitre való tekintettel valamely egyéb körülmény is befolyásolhatja-e esetleg az eljárást?
Részlet a válaszból: […]adóalany vagy olyan adóalany legyen, aki (amely) kizárólag a 95. § (1) bekezdésének a) pontjában említett eset miatt lenne belföldi nyilvántartásba vételre kötelezett, ésb) a közvetett vámjogi képviselő belföldön nyilvántartásba vett és közösségi adószámmal rendelkező adóalany legyen, akinek (amelynek) nincs olyan, e törvényben szabályozott jogállása, amelynek alapján tőle adó fizetése ne lenne követelhető.A kérdésben megadott információk alapján az Áfa-tv. 96. §-ának (1) bekezdésében foglalt feltételek teljesülnek, így nincs akadálya annak, hogy az importáló helyett a 95. § szerinti adómentesség érvényesítése érdekében közvetett vámjogi képviselő járjon el. Az Áfa-tv. 257. §-a (3) bekezdésének a) pontja szerint mentesül az Art. szerinti bejelentkezési kötelezettség alól az a belföldön gazdasági céllal nem letelepedett, belföldön lakóhellyel vagy szokásos tartózkodási hellyel nem rendelkező adóalany, aki (amely) belföldön kizárólag[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. május 28.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4959
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

2. találat: Közvetlen vámjogi képviselő által megfizetett közterhek bizonylatolása

Kérdés: Társaságunk közvetlen vámjogi képviseletet lát el magyarországi megbízói részére. A?megbízók nevében és érdekében eljárva a NAV-EBÜK rendszeren keresztül megfizetjük a hatóság által kivetett közterhet és áfát a vámhatározat alapján. A vámhatározatot az importőr is megkapja, így annak alapján átutalja társaságunk részére a határozatban szereplő összegeket. Ennek könyvelése társaságunknál a vámhatóság felé előírt kötelezettségként és ezzel párhuzamosan a megbízónkkal szemben fennálló követelésként jelenik meg. Az egyik magyarországi megbízónk azzal az igénnyel kereste meg társaságunkat, hogy a vámhatározat helyett számlába állítva kéri a határozatban szereplő közteher és áfa összegét. Kérdésként fogalmazódott meg, hogy ügyfelünk jogosan kéri-e a számlába állítást?
Részlet a válaszból: […]azt kell mérlegelnie a számlakibocsátónak, hogy ő tulajdonképpen adó (vagy más kötelező) jellegű bevételt szed-e be a partnerétől, és azt adóként (kötelező jellegű egyéb összegként) fizeti/fizette tovább az arra jogosult szervnek, vagy pénzt szed be a partnerétől arra, hogy a saját magát terhelő adót (vagy egyéb kötelező) jellegű összeget befizesse az államháztartás vagy más szerv felé. A 71. § (4) bekezdése kimondja, hogy "az (1) bekezdés c) pontja alkalmazásának további feltétele, hogy az adóalany a kapott összeget saját nyilvántartásában elkülönítetten és tételesen mutassa ki, továbbá ehhez kapcsolódóan adólevonási jogot ne gyakoroljon".A kérdéses esetben társaságuk a vámhatóság által határozatban közölt közteher és áfa összegét a megbízója nevében és érdekében fizeti meg, majd ezt követően - nem mint a vámjogi képviselet ellenértékét?- beszedi a megbízójától, és a megbízójával szembeni követelésként tartja nyilván, kezeli. Mindezek alapján a beadványban megadott információkra figyelemmel a vámjogi képviselet mint szolgáltatás adóalapjába a vámhatóság által határozatban közölt közteher és áfa összege nem tartozik bele az Áfa-tv. 71. §-a (1) bekezdésének c) pontja értelmében, amennyiben az ugyanezen szakasz (4) bekezdésében foglalt feltételek is teljesülnek.Az Áfa-tv. 159. § (1) bekezdése kimondja, hogy az adóalany köteles - ha az Áfa-tv. másként nem rendelkezik - a 2. § a) pontja szerinti termékértékesítéséről, szolgáltatásnyújtásáról - azaz az adóalany által - ilyen minőségében - belföldön és ellenérték fejében teljesített termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője részére, ha az az[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. január 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4875
Kapcsolódó tárgyszavak: , , ,
Kapcsolódó összes tárgyszó: , , , ,