A munkavállaló részére éles látást biztosító szemüveg

Kérdés: Az 50/1999. EüM rendelet 5. §-a szerint ha a foglalkozás-egészségügyi orvos megállapítja, hogy a munkavállaló részére éles látást biztosító szemüveg szükséges, a munkavállalót szemészeti szakvizsgálatra beutalja. Dolgozóink közül a védőszemüveg-költségtérítés kifizetéséhez többen hoztak igazolást optikából, szemvizsgáló szalonból, melyen diplomás optometrista, kontaktológus, látszerész igazolta, hogy a páciens részére a szemüveg viselése javasolt/szükséges. Elfogadható-e ez az igazolás? Az előbbiekben felsorolt szakemberek végezhetik-e az EÜM rendelet szerinti szakorvosi vizsgálatot?
Részlet a válaszából: […] A rendelet szabályai alapján képernyő előtti munkavégzéshez éles látást biztosító szemüvegnek minősül a szemészeti szakvizsgálat eredményeként meghatározott, a képernyő előtti munkavégzéshez szükséges szemüveglencse, és ennek a lencsének a rendeltetésszerű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 31.

Éles látást biztosító szemüveg árának térítése

Kérdés: Költségvetési intézményünk belső szabályzat alapján évente maximum egyszer 21 500 Ft-ot térít a képernyő előtti éles látást biztosító szemüvegből, az intézmény nevére szóló számla és a szakorvosi vizsgálati lap alapján, de csak a számlán szerepel, hogy képernyő előtti munkavégzéshez szükséges, éles látást biztosító szemüveg, a szakorvosi igazoláson a vizsgálat ténye és a felírt szemüveg dioptriája, egyéb jellemzői szerepelnek. Védőszemüvegként, adómentes juttatásként adjuk, a számla az intézmény nevére és címére szól. A védőszemüveg elszámolható-e dologi kiadásként a számla alapján, vagy mivel adómentes juttatás, csak személyi juttatásként számolható el? Ha a szakorvosi véleményen nem szerepel, csak a számlán, hogy képernyő előtti munkavégzéshez szükséges, éles látást biztosító szemüveg, tekinthető-e védőszemüvegnek, és adómentesen adható-e? Az 50/1999. (XI. 3) EüM rendelet szerint, ha a szemüveg vagy a kontakt-lencse a képernyő előtti munkavégzéshez nem megfelelő, a munkáltató a munkavállalót ellátja a minimálisan szükséges, a képernyő előtti munkavégzéshez éles látást biztosító szemüveggel, ezen pont alapján a védőszemüveg számla teljes összegét ki kellene fizetni a dolgozónak, vagy a szabályzatban meg lehet határozni a maximálisan fizethető összeget?
Részlet a válaszából: […] ...előtti munkavégzéstől függetlenül egyébként is használt szemüveget vagy kontaktlencsét.Tehát a képernyő előtti munkavégzés kapcsán védőszemüvegként csak a szakvizsgálat eredményeként kifejezetten így meghatározott szemüveg, pontosabban a szemüveglencse és az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 4.

Szemüvegtérítés adókötelezettsége

Kérdés: Eddig minden évben a belső szabályzatunkban szerepelt, hogy a hivatal által megállapított illetményalap 100%-át alapul véve kapnak a köztisztviselőink a szemüvegre költségtérítést. Ezt az összeget eddig a munkavállaló részéről semmilyen adó- és járuléklevonási kötelezettség nem terhelte, csak a munkáltató részéről kellett a szochót megfizetni. 2019-ben hogyan alakul a köztisztviselők számára a 4 órát meghaladó számítógép előtti munkavégzéshez szükséges védőszemüveg költségtérítése? A munkavállalónak kell-e ez után járulékot levonni, illetve a munkáltatót milyen költségek terhelik? A belső szabályzatban ezt hogyan szerepeltessük?
Részlet a válaszából: […] ...azonban az valóban igaz, hogy 2019-től részben változtak a szemüvegtérítésre vonatkozó adózási előírások.Különbséget kell tenni védőszemüveg és egyéb szemüveg között. Az Szja-tv. szerinti védőeszköznek, és ilyen módon teljesen (a munkáltatónál is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 16.

Tanulmányi támogatás, védőszemüvegnek nem minősülő támogatás

Kérdés: 2019. január 1-jétől nem minősül egyes meghatározott juttatásnak a - korábban az Szja-tv. 70. §-a alapján szabályozott - munkáltató által belső szabályzat alapján vagy minden munkavállaló részére azonos feltételekkel és módon ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel. Intézményünk tanulmányi szerződést kötött több munkavállalóval is, melyben vállalta, hogy a tandíj teljes költségét megtéríti a munkavállaló helyett. Az oktatási intézmény a hivatal részére állít ki számlát, mely alapján elutaljuk az oktatási intézménynek a tandíjat, illetve a 2018. adóévben és az azt megelőző években bevallottuk és megfizettük utána az egészségügyi hozzájárulást és a személyi jövedelemadót. 2019-től, mivel bérként adózó juttatásról van szó, milyen módon kell ezt kezelni annak érdekében, hogy a teljes tandíjat ki tudjuk fizetni az iskolának? Fel kell bruttósítani a számla összegét, és azt leszámfejteni bérként adózó juttatásként? (A könyvelésben viszont így magasabb összeg jelentkezik, mint a számlán.) Továbbá munkavállalóinknak belső szabályzat alapján biztosítunk éles látást biztosító szemüveget, illetve kontaktlencsét, de nem az Szja-tv. 1. számú melléklete szerinti védőszemüvegként (mivel az is igénybe veheti, aki nem képernyő előtti munkavégzést végez, kiterjed kontaktlencsére, illetve nem csak a minimálisan szükséges szemüveg biztosítására terjed ki), ezért az előző években egyes meghatározott juttatásként fizettük ki, és bevallottuk, valamint megfizettük utána az adót és az ehót. A kifizetés a munkavállaló által benyújtott, munkáltató nevére szóló számla alapján történt (max. 46?000 Ft értékben). Továbbra is szeretnénk, hogy a munkavállaló a számla teljes összegét - illetve maximum 46?000 forintot - megkapja.
Részlet a válaszából: […] A tanulmányi támogatás (a munkavállaló képzési költségének a munkáltató általi átvállalása) - a munkakör betöltésének feltételét képező, iskolarendszeren kívüli képzés kivételével, ami adómentes - bérjövedelemként adózik 2019-től.Korábban a munkáltató...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 26.

Szemüvegvásárlás árának megtérítése munkavállaló részére

Kérdés: Intézetünk a képernyő előtti munkavégzés szabályai szerint, az arra jogosult dolgozók részére, a szabályzatunkban is rögzített összeg erejéig, szemüvegvásárlást térít. A szemüvegtérítés összegét személyi juttatásként kell számfejteni, vagy a szokásos módon számla ellenében kifizethető a dolgozónak? Amennyiben nem képernyő előtti munkavégzéshez szükséges szemüvegről van szó, hogyan téríthető meg annak az ára?
Részlet a válaszából: […] ...tekintettel arra, hogy ebben az esetben a szemüveg védőeszköznek minősül. A Nemzetgazdasági Minisztérium szakmai véleménye szerint a védőszemüveg értékéből megtérített részt - ami egyébként adómentes - az Áhsz. 15. melléklete szerinti K1113. Foglalkoztatottak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. június 21.

Képernyő előtti munkavégzéshez szükséges szemüveg megtérítésével kapcsolatos adózási és számviteli kérdések

Kérdés: A munkáltató munkavédelmi szabályzata alapján 2 évente 10 ezer forint költségtérítést fizet a képernyő előtt dolgozó munkavállalók részére éles látást biztosító szemüveg vásárlásakor. Milyen rovatra kell könyvelni ezeket a költségtérítéseket? Meg kell-e bontani a költségtérítést nettó + áfa részre? Milyen adózási vonzata van e juttatásnak?
Részlet a válaszából: […] ...szemüveglencse és a rendeltetésszerű használatához szükséges keret árát.A Nemzetgazdasági Minisztérium szakmai véleménye szerint a védőszemüveg értékéből megtérített részt - ami a magánszemély szempontjából adómentes bevételnek minősül - az Áhsz. 15....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 22.

Éles látást biztosító szemüveg

Kérdés: Védőszemüveg biztosítása kapcsán a munkáltató által biztosítandó kétféle szemüvegről beszélhetünk: a monitor emberi szemet rongáló hatása miatti szemüveg és az éles látást biztosító szemüveg. Kell-e szakorvosi vizsgálat mindegyik szemüveg biztosításakor? Ha a szabályzatunkban a monitor emberi szemet rongáló hatása miatt szükséges szemüveget biztosítjuk csupán, az éles látást biztosító szemüveget nem, akkor a szakorvosi vizsgálat szükséges-e? Az 50/1999. (XI. 3.) EÜM rendelet az éles látást biztosító szemüveg fogalmát használja csak.
Részlet a válaszából: […] ...szemüvege és egy külön "közönséges" diopt­riás szemüvege. Az Önök által leírt két kategória tehát valójában egy, amit "védőszemüvegnek" is nevez a gyakorlat, amitől viszont el kell különíteni azon szemüveget, melyet a munkavállaló a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 24.

Képernyő előtti munkavégzés

Kérdés: Oktatási intézményben heti 10 órás részmunkaidőben (heti 2 alkalommal 5-5 óra) foglalkoztatott könyvtáros, aki mellesleg ugyanitt megbízási jogviszonyban heti 6 órában számítástechnikát tanít, főfoglalkozásként egy másik intézményben oktat, megilleti-e a könyvtárosi munkakörben foglalkoztatása után a képernyő előtti munkavégzéshez az éles látást biztosító védőszemüveg? Ha megilleti, mi módon fizethető ki a munkáltató nevére kiállított számla után a költségtérítés: 100%-ban, vagy a munkaidő arányos részével 25%-ban? Ha a dolgozó saját nevére szól a számla, és a munkaviszonyok alapján arányosítani kell, kérheti-e ugyanazon számla után a főfoglalkoztatójától is a 75%-os költségtérítést (amennyiben mindkét helyen eléri a napi 4 órás képernyő előtti munkavégzést)?
Részlet a válaszából: […] A képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi ésbiztonsági követelményeiről szóló 50/1999. (XI. 3.) EüM rendelet hatálya az 1.§ (1) bekezdésének a) pontja értelmében kiterjed minden olyan szervezettmunkavégzés keretében foglalkoztatott munkavállalóra, aki napi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 31.

Védőszemüveg juttatása

Kérdés: Főállású polgármester jogosult-e védőszemüveg-juttatásra? [Az 50/1999. (XI. 3.) EÜM rendelet 1. § a) pontjában hivatkozott Mvt. 87. § 9. pontjában nem szereplő jogviszony.] Polgármesterünk az 1994. évi LXIV. törvény 18. § (2) bekezdése alapján választása szerint költségtérítésben részesül.
Részlet a válaszából: […] A főállású polgármester, mint sajátos közszolgálatijogviszonyban lévő, a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (Mvt.) 87.§-ának 9. pontja szerint feladatait szervezett munkavégzés keretében látja el,így a képernyő előtti munkavégzés minimális...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 11.

Védőszemüveg költségtérítése

Kérdés: Intézményünk a számítógép előtti munkavégzéshez szükséges védőszemüveg vásárlásához egységesen 25 000 Ft pénzbeli támogatást biztosít az arra jogosult dolgozói részére. A dolgozók számlát hoznak az elkészített szemüvegről, de annak végösszegéből csak a belső szabályzatban rögzített költségtérítés összegét fizetjük ki részükre, a többletköltség a dolgozót terheli. A könyvelése az 514292. főkönyvi számlára történik, de ez az összeg nem kerül rögzítésre a bérrendszerben a dolgozó egyéb éves juttatásai-jövedelmei között. Úgy gondolom, hogy a szemüveg ezáltal a dolgozó tulajdonát képezi. Felmerül a kérdés: keletkezik-e adófizetési kötelezettsége az intézménynek a kifizetett költségtérítés után, illetve jelenleg helyesen történik-e a gazdasági esemény rögzítése a főkönyvben?
Részlet a válaszából: […] A képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi ésbiztonsági követelményeiről szóló 50/1999. EüM rendelet 6. §-a kimondja, hogyha a szemészeti szakvizsgálat eredményeként indokolt, illetve a munkavállalóáltal használt szemüveg vagy kontaktlencse a képernyő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 11.
1
2