Költségvetési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

4 találat a megadott vevőkövetelés tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Vevői készletre vonatkozó egyszerűsítés alkalmazhatósága

Kérdés: Egy Spanyolországban székhellyel rendelkező vállalat, amely Magyarországon jelenleg áfaregisztrált adóalany (társaság), a tervezett ügyletei alapján egy magyarországi vevői készletből szolgálja ki vevőjét. A termékek az Európai Unió területéről kerülnek leszállításra a magyarországi raktárba (vevői készletbe). A raktárban a termékek használatára, hasznosítására kitárolás előtt nem kerül sor. A vevő egy magyarországi adóalany társaság, amely áfakötelezettségeit az általános szabályok szerint állapítja meg. A magyarországi készletet a vevő megbízásából egy Magyarországon letelepedett logisztikai szolgáltató kezeli és tárolja. A kitárolásra a vevő utasításai alapján kerül sor. A logisztikai szolgáltató a termékeket más áruktól elkülönítetten tárolja. A termékek tulajdonjoga a tárolás alatt a társaságnál marad mindaddig, amíg a vevő le nem hívja a termékeket, és ki nem tárolja a raktárból. A termékek kezelése keretében a logisztikai szolgáltató végzi a termék betárolását, illetve kitárolását, nyilvántartását és egyéb adminisztrációját. A társaság a készletet az időpont egyeztetését követően megtekintheti a raktárban. A társaság a vevői készletből egyetlen vevőt szolgál ki. A?társaságnak nincs más ügylete, amely magyarországi áfaregisztrációt tenne szükségessé. A fent vázolt ügylettel kapcsolatban az a kérdésünk, hogy a társaság alkalmazhatja-e a vevői készletre vonatkozó egyszerűsítést, amennyiben a magyar áfaregisztrációját megszünteti (deregisztrál)?
Részlet a válaszból: […]hogy amennyiben az (1) bekezdés szerinti esetben az adóalany a terméket belföldön fenntartott vevői készlete céljára továbbítja, a (2) bekezdést azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az (1) bekezdéshez fűződő joghatás akkor nem áll be, ha a termék továbbítóját ezzel összefüggésben belföldön adóalanyként nem vették nyilvántartásba, valamint a vevői készletből terméket beszerző olyan belföldön nyilvántartásba vett adóalany, akinek (amelynek) nincs olyan, e törvényben szabályozott jogállása, amely természeténél fogva összeegyeztethetetlen lenne az (5) bekezdésben meghatározott kötelezettség teljesítésével, vagy annak csorbítására lenne alkalmas. A 22. § (5) bekezdése rögzíti, hogy a (3) bekezdés szerinti esetben az (1) bekezdéshez fűződő joghatás a vevői készletből terméket beszerzőre áll be.A vevői készletre vonatkozó egyszerűsítő szabály alkalmazhatóságának egyik feltétele az Áfa-tv. 22. §-a (3) bekezdésének a) pontja értelmében, hogy a terméknek a Közösség valamely más tagállamában nyilvántartásba vett értékesítője a vevői készletből történő értékesítéssel kapcsolatban ne minősüljön Magyarországon nyilvántartásba vett adóalanynak. E?feltételnek megfelel az a más tagállami adóalany, akit valamely Magyarországon teljesített ügyletével kapcsolatban - legyen az akár szolgáltatásnyújtás, akár termékértékesítés - korábban belföldön adóalanyként nyilvántartásba vettek.Amennyiben tehát a társaságot nem a vevői készletből történő értékesítéssel összefüggésben vették nyilvántartásba korábban, a beadványban leírtak alapján, álláspontunk szerint, a társaság abban az esetben is megfelel az Áfa-tv. 22. §-a (3) bekezdésének a) pontjában írtaknak, ha nem törölteti a magyar adóregisztrációját.A vevői készlet fogalmi meghatározása az Áfa-tv. 259. §-ának 26. pontjában található. A 259. § 26/a) pontja kimondja, hogy vevői készlet "a belföldön a termék leendő beszerzőjének saját raktárába vagy általa bérelt raktárba készletezésre fizikailag betárolt olyan terméket jelenti, amely a tárolás tartama alatt a termék leendő értékesítőjének tulajdonosi rendelkezése alatt áll, anélkül, hogy ez idő alatt a termék[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. május 29.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4721
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

2. találat: Vevői készlettel kapcsolatos bevallási kötelezettségek teljesítése

Kérdés: Egy társaság bútoripari alkatrészeket, szerelvényeket gyárt és értékesít a Közösség másik tagállamában letelepedett partnerének. Az értékesítési konstrukcióhoz kapcsolódóan a társaság a másik tagállami hozzáadottértékadó-szabályoknak megfelelő vevői készletet tart fenn partnere raktárában. A társaság nem rendelkezik másik tagállami adószámmal. A másik tagállam szabályai szerint a vevői készlethez kapcsolódó bevallási kötelezettségek eltérőek a magyar szabályoktól. A másik tagállam szabályai értelmében áfaszempontból a vevő által megvalósított Közösségen belüli beszerzés időpontja a termékek vevői készletre történő betárolásának időpontja, és nem az az időpont, amikor a vevő a vevői készletből kitárolja a termékeket. Ettől függetlenül a másik tagállam szabályai is elismerik, hogy a betároláskor a tulajdonjog átadása és a birtokbaadás még nem történik meg. Annak érdekében, hogy a partner saját tagállama szabályainak megfelelhessen, a termék vevői készletre történő betárolásakor a társaságnak ki kell állítania egy dokumentumot, amely a partner héa-elszámolásának alapja lesz. A kitároláskor a társaság számlát állít ki, amely megfelel az Áfa-tv. számlával kapcsolatos előírásainak. Tekintettel arra, hogy a betárolt és a kitárolt mennyiségek nem feleltethetőek meg egymásnak (a kitárolás napi szinten, a betárolás ennél ritkábban történik), egyazon adóbevallási perióduson belül nem egyezik meg a partner héa-elszámolásának alapját képező dokumentumokon, valamint a számlákon feltüntetett mennyiség. A társaságnak mely időpontban kell szerepeltetnie a partner részére történő adómentes Közösségen belüli értékesítés tényét a bevallásaiban: a termékek vevői készletre történő betárolásának, vagy a készletről történő kitárolás időpontjában?
Részlet a válaszból: […]képest hamarabb történik, a fizetendő adót az ügylet teljesítését tanúsító számla kibocsátásakor kell megállapítani.Az Áfa-tv. 55. §-ának (1) bekezdése értelmében az adófizetési kötelezettséget annak a ténynek a bekövetkezése keletkezteti, amellyel az adóztatandó ügylet tényállásszerűen megvalósul, azaz az adófizetési kötelezettség a teljesítés időpontjában keletkezik. A?teljesítés időpontja, figyelemmel az Áfa-tv. 9. §-ának (1) bekezdésére, az az időpont lesz, amikor a birtokba vehető dolog olyan átengedése történik, amely a vevőt tulajdonosként való rendelkezésre jogosítja. Ezen szabályok értelmében a vevői készletre vonatkozó előírásoknak megfelelő termékértékesítés esetén a teljesítés időpontja a vevői készletből történő kitárolás időpontja. Ez egyben azt is jelenti - figyelemmel az Áfa-tv. 60. §-a (1) bekezdésének c) pontjára, valamint ugyanezen szakasz (4) bekezdésére -, hogy az adómentes Közösségen belüli termékértékesítésre vonatkozó adatokat a kitárolás időpontját[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. február 27.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4663
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

3. találat: Vevő-szállító számvitele

Kérdés: 1. 2013. december 31-i dátummal a 44-es főkönyvi számlákra lekönyveltük a 2013. december 31-i teljesítési határidejű szállítói számlákat a 413 tőkeváltozás számlákkal szemben. A nyitást követően a záró egyenlegek a megfelelő 42-es főkönyvi számlákon megjelentek. A 2014. évi számviteli előírásoknak megfelelően ezeknek a szám­lák­nak lekönyveltük a kötelezettségvállalását (pl. gázdíjnál T 05331212 - K 0022), valamint a pénzügyi kifizetés esedékességét (gázdíjnál T 5222 - K 4213131). Az utóbbi lépéssel még egyszer rákerült a 421-es főkönyvi számlára, ahol már a nyitóban úgyis rajta volt. Kifizetéskor T 4212131 - K 33, de ezzel a duplázódás nem szűnik meg.
2. Ugyanez a probléma a követeléseknél is. 2013. december 31-én fennálló követelésünket lekönyveltük a 28-as számlákra a 413 tőkeváltozással szemben. A nyitást követően ezek az egyenlegek megjelentek a megfelelő 35-ös főkönyvi számlákon. A 2014. évi számviteli előírásoknak megfelelően ezeket a bevételeket előírtuk követelésként a költségvetési számvitel szerint [T 09(2) - K0041], illetve a pénzügyi számvitel szerint (T 35 - K 9). Teljesítéskor pedig a költségvetési számvitel szerint [T 005 - K 09(3)], valamint a pénzügyi számvitel szerint (T 33 - K 35). A nyitó egyenleg itt is rajta marad. A 2013-ban előírt kötelezettségek és követelések hogyan tűnnek el a nyitó egyenlegből?
3. Az év végi befejezetlen beruházási állomány 127-ről 15-re került. Ennek értéke tartalmazza az áfát is. 2014-től a bekerülési értéknek nem része az áfa. Az előző évi befejezetlen beruházást milyen értéken kell aktiválni (áfával vagy áfa nélkül)?
4. Ingatlanunkon végzett telekalakítás, telekösszevonás során megváltozik a telek nagysága, ezáltal az értéke is - pénzmozgás nélkül. A változást, a növekedést, illetve a csökkenést hogyan tudjuk lekönyvelni?
Részlet a válaszból: […]- K32/337. Pénzügyi teljesítéskor keletkezett árfolyamveszteség a költségvetési számvitel szerinta) Kötelezettségvállalásként, más fizetési kötelezettségkéntT0022 - K053542b) TeljesítéskéntT053543 - K0038. Pénzügyi teljesítéskor keletkezett árfolyamveszteség a pénzügyi számvitel szerinta) KötelezettségkéntT853 - K4216b) TeljesítéskéntT4216 - K32/339. Pénzügyi teljesítéskor keletkezett árfolyamnyereség a költségvetési számvitel szerint, a 3. pont szerintiek fordítottjaként10. Pénzügyi teljesítéskor keletkezett árfolyamnyereség a pénzügyi számvitel szerintT4216 - K933II. A szolgáltatásvásárlás számviteli elszámolása a következő:1. Kötelezettségvállalás a költségvetési számvitel szerinta) Nettó értékT0021 - K053(2)b) Általános forgalmi adóT0021 - K0535122. Előleg: Tárgyieszköz-vásárlás számviteli elszámolása 2. pontja szerint, azzal az eltéréssel, hogy a 36511/36512. könyvviteli számlák helyett a 36515. (kiküldetési előleg esetén a 36514.) könyvviteli számlát kell használni3. Szállítói számla a költségvetési számvitel szerinta) Nettó értékT053(2) - K0021T0022 - K053(2)b) Általános forgalmi adóT053512 - K0021T0022 - K053512c) Nettó előleg teljesítéskéntT053(3) - K003d) Előleg utáni általános forgalmi adó teljesítéskéntT053513 - K0034. Szállítói számla a pénzügyi számvitel szerinta) Nettó összeg (előleggel együtt)T52 - K4213T6/7 - K591b) Előleg rendezéseT4213 - K36515c) Általános forgalmi adó: Tárgyieszköz-vásárlás számviteli elszámolása 4. pont c)-f) alpontja szerint, azzal az eltéréssel, hogy a 4216. könyvviteli számla helyett a 4213. könyvviteli számlát kell használni5. A számla kiegyenlítése a költségvetési számvitel szerinta) Nettó összeg (előleg nélkül)T053(3) - K003b) Általános forgalmi adó (előleg utáni általános forgalmi adó nélkül)T053513 - K0036. A számla bruttó összege kiegyenlítése a pénzügyi számvitel szerint (előleg nélkül)T4213 - K32/337. Pénzügyi teljesítéskor keletkezett árfolyam-különbözet a költségvetési és a pénzügyi számvitel szerint: Tárgyieszköz-vásárlás számviteli elszámolása 7-10. pontja szerint, azzal az eltéréssel, hogy a 4216. könyvviteli számla helyett a 4213. könyvviteli számlát kell használniMindkét esetben látható a könyvelési lépések között a kapcsolódó pénzügyi számvitelben leírt szállítói tételek könyvelése. Ezek a tételek viszont csak a tárgyévi szállítói számlák esetére helytállóak. Az elő­ző évi szállítói számlák már 2013-ban előírásra kerültek, és ezek nyitóadatként megjelennek. Viszont az NGM szerinti könyvelés eredményeként duplikálódás történik.A duplikálódást úgy tudnák elkerülni, hogy esetleg az előző évi szállító esetében nem kerülne sor a kapcsolódó tétel könyvelésére, a szállító a bankkal szemben kerülne kifuttatásra.Ezek a dologi kiadások nem jelennek meg sem a 2013. évi, sem a 2014. évi költségvetésben, amelyek torzítanának, és nem a valós kiadásokat tartalmaznák. Ugyanez a helyzet a beruházások és a dologi kiadások tekintetében is.A pénzügyileg nem rendezett, csak a szállítóban megjelenő, a főkönyvi nyilvántartásban még nem szereplő összegeket, tárgyi eszköz esetében a megfelelő 1-es főkönyvi számlaosztály állományi, vagy befejezetlen beruházási számlára kellett volna felvenni, ha ezek elszámolása nem történt volna meg a 12. időszakban, a 2013. évi zárás előtt. A dologi szállítók tekintetében pedig az 5-ös főkönyvi számlaosztályban kellett volna még 2014. évi nyitás előtt ezt felvenni, mintha az már rendezésre került volna.Javasolható megoldás lehet az is, hogy a nyitás miatti és évközi szállítói könyvelés miatti duplikációt változatlanul hagyják, és a jogalkotó részéről adott számviteli instrukció birtokában év közben, a 2014. évi beszámoló elkészítését megelőzően kerül majd rendezésre.2. Ugyanez a[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. október 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 3797
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

4. találat: Vevőkövetelés

Kérdés: Milyen szabályok vonatkoznak a vevő­követelés könyvelésére és nyilvántartására?
Részlet a válaszból: […]érteni.Amennyiben a vevő részben vagy egészében nem ismerte el a követelést, akkor azt a mérleg készítésekor, illetve a főkönyvi számlán való könyveléskor nem lehet figyelembe venni. Elismertnek, elfogadottnak tekinthető az a követelés, amelynél a vevő a teljesítéssel kapcsolatosan kifogást nem emelt, sem mennyiségi, sem pedig minőségi kifogással nem élt, a tartozás összegével kapcsolatosan kifogással nem élt, és az elfogadásáról a költségvetési szervet - az átvételt igazoló dokumentumok aláírásával vagy az elfogadásról szóló nyilatkozat küldésével - értesítette.A vevők állományában év közben bekövetkező változásokat a főkönyvi könyvelésben a 282. Vevők számlán tételesen könyvelni nem kell. Ezeket a tételeket a vevőkről vezetett analitikus nyilvántartásokban kell rögzíteni. A negyedéves mérlegjelentés összeállításához az analitikus nyilvántartásból készített feladás alapján kell a főkönyvi könyvelésben a 282. számlán könyvelni - jogcímenként - a negyedév alatt a követelések állományában bekövetkezett növekedéseket és csökkenéseket. Ugyancsak könyvelni kell év közben, ha a vevők tartozásukat pénzbeli kiegyenlítés helyett eszközzel, készlettel váltják ki. Ebben az esetben év közben, a teljesítéskor könyvelni kell a vevők állományváltozását. Az átvett eszközöket - ha jogszabály, illetve szerződés másként nem rendelkezik - a kiváltott követelés összegének megfelelő összegben kell állományba venni. Az állományba vétel könyvelése aszerint történik, hogy az átvett eszközt a költségvetési szerv saját feladatai ellátásához alkalmazni, használni kívánja-e, ekkor a 11-14., illetve a 21-25. számlacsoportok megfelelő számláján történik az állományba vétel, ha az átvett eszközt értékesíteni[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2013. május 21.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 3446
Kapcsolódó tárgyszavak: ,