Keresés eredménye

Részlet a válaszból: […]lejártát vagy megszűnését követően továbbra is a korábban általa vezetett intézményben marad. A pótlék mértéke a volt intézményvezető korábbi vezetői pótlékának huszonöt százaléka.Korábbi rendelkezések valójában rendelkeztek úgy, hogy folyamatosan kellett betölteni a vezetői megbízatást, legalább két cikluson keresztül. Azonban a jelenleg hatályos rendelkezése a kormányrendeletnek csak azt mondja ki, hogy a megszűnést követően az intézményben kell maradni. Tehát a vezetői megbízás megszűnése után nem lehet megszakítás, tovább[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]pótlékalap százhatvan százaléka,c) hatszázegy és nyolcszáz fő között a pótlékalap százötven százaléka,d) négyszázegy és hatszáz fő között a pótlékalap százharminc százaléka,e) kétszázötvenegy és négyszáz fő között a pótlék-alap száztíz százaléka,f) százötvenegy és kétszázötven fő között a pótlék-alap nyolcvan százaléka,g) legfeljebb százötven fő esetén a pótlékalap leg-alább hatvan százalékamértékű pótlék illeti meg."Az idézett rendelkezés a köznevelési intézmények vezetői pótléka emelésére vonatkozó új szabály, tehát egy kiegészítő rendelkezés az eddigi, törvényi mérték emelése érdekében. A hivatkozott előírás szerint a pótlékot "az Nkt. 8. mellékletében meghatározott pótlék mértékét figyelembe véve" kell megállapítani, tehát a törvényi és a rendeleti szabályok együttes alkalmazásával. Ez pedig azt jelenti, hogy az[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]megbízás, illetve a vezetői pozícióra történő kinevezés között a fő különbség, hogy vezetői megbízás mellett mögöttes jogviszonyként fennáll a közszolgálati jogviszony adott munkakörre, ezzel szemben kinevezett vezető esetében nem beszélhetünk mögöttes jogviszonyról. Az akkori átmeneti szabályok alapján a törvény erejénél fogva alakult át a vezetői megbízás vezetői munkakörré. A Kttv. hatályos előírásai alapján vezetői megbízás adására nincs lehetőség a továbbiakban a közigazgatásban, kizárólag kinevezés adható vezetői munkakörre. A korábbi köztisztviselői vezetői[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]távolléti díjat az esedékesség időpontjában érvényes illetmény figyelembevételével kell meghatározni, az esedékesség időpontja pedig a távollét kezdő időpontja. Ha tehát 2016. augusztus 31-ig szólt a vezetői megbízás, és 2016. augusztus 31-től volt az érintett mentesítve a munkavégzés alól, akkor a távollét kezdő időpontja augusztus 31., tehát ez a nap irányadó a távolléti díj számítása szempontjából. Ekkor a vezetői pótlékra jogosultság fennállt, ezért erre a napra még a távolléti díjban figyelembe kell venni (az alapbérre vonatkozó szabályok szerint) a vezetői pótlékot.[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]köteles ellátni a belső ellenőrzési vezetői feladatokat, még nem jelenti azt, hogy valódi vezetői megbízásról lenne szó. Közalkalmazottak esetében a vezetők megbízott vezetők, azaz alapmunkakörük mellé, amelyre a kinevezésük szól,
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]közalkalmazottat a munkavégzés esetén folyamatosan megilletik, az Mt. 149. §-ának megfele­lően, az alapbérre vonatkozó szabályok szerint kell figyelembe venni (a havi alapbér meghatározott időszakra járó arányos részének számításánál a havi alapbérnek a hónapban irányadó általános munkarend szerinti egy órára eső összegét szorozni kell az adott időszakra eső általános munkarend szerinti teljesítendő órák számával), amelyek pedig folyamatosan nem illetik meg, az Mt. 151. §-a (4) bekezdésének megfelelően (ha a munkáltató a munkavállaló számára az irány­adó időszakban átlagosan legalább havi kilencvenhat óra tartamra fizette), a bérpótlékra vonatkozó elő­írásoknak megfelelően kell figyelembe venni.Mindezek alapján tehát a távolléti díj megállapításakor a Kjt. 77. §-ának (1) bekezdése szerinti, havi rendszerességgel fizetett keresetkiegészítést, valamint a vezetői pótlékot a Kjt. 80. §-a (3) bekezdésének a) pontjában foglaltak szerint, az Mt. 149. §-ának megfelelően, tehát az alapbérre vonatkozó szabályok szerint kell figyelembe venni.Ha a távollét tartama során az alapbér és a pótlék­átalány összege módosul, a módosítást követő tartamra a távolléti díj számítása során a módosított összeggel kell számolni.A távolléti díj esedékessége a távollét kezdő időpontja, tehát jelen esetben a mentesítés első napja. Amennyiben megvonnák a vezetői pótlékot, keresetkiegészítést, ez azt eredményezné, hogy a távolléti díjban nem jelenne meg. Véleményünk szerint azonban ez ellentmond a távolléti díj céljának, miszerint azzal a jogalkotó azt kívánja elérni, hogy bizonyos esetekben a munkavállaló - függetlenül attól, hogy éppen nem végez munkát, nem látja el a feladatait - ugyanolyan mértékű díjazásban részesüljön, mintha munkát végezne. A felmentési időnek a munkavégzés alóli mentesítéssel érintett idejére maga a törvény rendelkezik úgy, hogy a munkavállaló[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]rendelkező közalkalmazott esetén a pótlékalap száz-kétszázötven százaléka. A pótlék mértékét e keretek között végrehajtási rendelet állapítja meg.A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek (Kjt.) a szociális, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban (idetartozik az idősek otthona is) történő végrehajtásáról szóló 257/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet 3. §-a szerint magasabb vezetőnek minősül- a szociális intézmény, a gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézmény intézményvezetője, valamint az intézményvezető helyettese,- a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet (a továbbiakban: Intézet) főigazgatója, igazgatója és- az Intézet gazdasági vezetője.Vezetőnek minősül- az integrált, illetve közös igazgatású intézmény önálló szervezeti egységének vezetője és helyettese,- az intézmény szervezeti és működési szabályzatában meghatározott, a munkamegosztás szempontjából elkülönült szervezeti egység vezetője,- az (1) bekezdés a) pontja szerinti intézmény gazdasági vezetője, a vezető gondozó, az intézményvezető ápoló, az osztályvezető ápoló, a szociális és mentálhigiénés csoportvezető, a vezető pedagógus, a bölcsődei tagintézmény-vezető,- az Intézet igazgatóhelyettese, főosztályvezetője, osztályvezetője és csoportvezetője.Önmagában az a körülmény,[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]3000-nél kevesebb lakosú város esetén az alapilletményének 20%-a, a 10 000-100 000 lakosú településen az alapilletményének 30%-a, a megyei jogú város, fővárosi kerület jegyzőjének, kistérségi társulás székhelytelepülésének jegyzője és a megyei főjegyzőnek az alapilletményének 40%-a, a fővárosi főjegyző esetében az alapilletményének 50%-a. Ki kell emelni, hogy a helyi önkormányzatnál a főjegyzői, jegyzői, aljegyzői kinevezésen túlmenően a 3000-nél kevesebb lakosú településen - ide nem értve a városokat - vezetői megbízás nem adható, a 3000-10 000 lakosú településen, valamint a 3000-nél kevesebb lakosú városokban osztályvezetői szintnek megfelelő vezetői megbízás adható, 10 000 feletti lakosú településen, valamint a körzetközponti feladatot ellátó önkormányzatnál, megyei jogú városi önkormányzatnál, megyei önkormányzatnál, fővárosi kerületi, fővárosi önkormányzatnál osztályvezetői és főosztályvezető-helyettesi szintnek megfelelő vezetői megbízáson túl további vezetői megbízás is adható. Az előző szabályhoz igazodik a vezetői pótlék mértékének meghatározása is a Ktv.-ben. A 3000-nél kevesebb lakosú település kivételével - ide nem értve a 3000-nél kevesebb lakosú várost - a helyi önkormányzat rendeletben vezetői illetménypótlékot állapíthat meg - a jegyzőt, főjegyzőt kivéve - egységesen valamennyi vezetőre kiterjedően.[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]megvonására nincs lehetőség, esetlegesen más szankciója (pl. a jogviszony felszámolása) lehetne annak, hogy még nem szerezte meg a végzettséget, ehhez azonban ismerni kellene a körülményeket. Az előzmények a kérdésből nem ismertek, nevezetesen az, hogy Önt kötelezték-e korábban a tanulmányok elvégzésére, milyen költségvetési szervnél tölti be a gazdaságvezetői beosztást, kapott-e az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet (régi Ámr.)[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]18 óra és 22 vagy 23 óra közötti munkavégzés rendkívüli munkavégzésnek minősül. A köztisztviselőt főszabályként - ha nem vezető - rendkívüli munkavégzés esetén valóban annak időtartamával azonos mértékű szabadidő (szabadidő-átalány) illeti meg. Ugyanakkor a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (Ktv.) 40. § (7) bekezdés kimondja, hogy a rendkívüli munkavégzésért járó szabadidőre, illetve[…] részlet vége a válaszból.