134 talált cikk a visszaigénylés kifejezésre

Kérdés: A kivitelezői szerződés szerint a munka befejezését követően jogosultak vagyunk továbbszámlázni az építkezés során felmerült közüzemi költségeket. A villamosenergia-díj okoz problémát az ÁHK-s tételek miatt, a számlázandó tételek: 528 000 forint + áfa, valamint mínusz 2580 forint ÁHK. A víz és gáz esetében 27%-os áfát tartalmaznak a számlák. Ebben az esetben hogyan és milyen áfatartalommal kell kiállítanunk? Tételesen fel-sorolva a villany, gáz stb..., vagy hivatkozhatunk a szerződés X pontjára? A számlázó intézmény az iskolai étkeztetés miatt áfa-visszaigénylésre jogosult.

Kérdés: Önkormányzatunk tulajdonában levő idősek szociális otthonán energetikai korszerűsítésre szeretne az önkormányzat közel 300 millió forintos pályázatot benyújtani. Az épület önkormányzati tulajdonban van, az idősgondozás önként vállalt feladat. Az önkormányzat áfakörös. Az idősek otthona 2-es adószámú ugyan, de alaptevékenységet végez. Az idősek otthona az önkormányzat saját intézményeként működik, állami finanszírozással. Önkormányzatunk tulajdonosa a szociális otthonnak mint ingatlannak. Nincs bérleti jogviszony a használatra, térítést nem fizet érte az idősek otthona. Van-e lehetőség arra, hogy az önkormányzat a beruházás áfatartalmát valamilyen úton vissza tudja igényelni?

Kérdés: Adóellenőrzés során a NAV igazgatósága 2021-ben megállapította, hogy egy korábbi időszakban nem igényeltünk vissza számunkra jogosan járó általános forgalmi adót. A megállapítást tartalmazó határozatban mulasztási bírságot is kiszabtak, mellyel nem értettünk egyet, ezért fellebbeztünk. A másodfokú határozat elutasította a fellebbezést, helybenhagyta az elsőfokú határozatot. A másodfokú határozat megállapította, hogy helyesen döntött az elsőfok, visszajár az áfa, ugyanakkor jelezte, hogy mivel a másodfokú határozat kiadása átcsúszott a következő évre (2022), a kiutalást nem lehet teljesíteni, mert az elévült. Hogyan szerezhetnék vissza a jogosan járó áfát?

Kérdés: Társaságunk 100%-os önkormányzati tulajdonban lévő nonprofit gazdasági társaság, amely a tulajdonos önkormányzattal kötött közművelődési megállapodás keretében közművelődési feladatokat lát el. A működési költségeinek fedezetére az önkormányzat működési célú támogatást nyújt részére, amely a működési költségeinek 80%-át fedezi (munkabér, járulék, közüzem, rendezvények költségeinek finanszírozására). Közművelődési feladatok ellátásán felül a társaság a szabad kapacitását értékesíti, bevétele származik ingatlan-bérbeadásból, rendezvényszervezésből (esküvő és temetés), technikai eszközök bérbeadásából (hang- és fénytechnikai eszközök, mobil színpad stb.), színházi előadások és koncertek jegyértékesítéséből. Kereskedelmi és vendéglátási tevékenységet is folytat, büfét üzemeltet. A bevételei után felszámítja az áfát.
Az áfa-visszaigényléssel kapcsolatosan hogyan jár el helyesen a társaság:
1. Visszaigényelheti-e az áfa összegét arányosítással az Áfa-tv. 5. számú melléklete szerinti levonási hányad alkalmazásával? Amennyiben igen, a levonási hányad nevezőjében teljes összegben kell-e szerepeltetni az önkormányzati működési célú támogatás összegét, vagy csökkenthető a támogatás összege a munkabérre és járulékaira fordított összeggel?
2. A társaság nem igényelheti vissza az áfát, mivel közfeladatot lát el, és a működési költségeinek 80%-át önkormányzati támogatásból fedezi?
3. A tételes elkülönítés szabályai szerint visszaigényelheti az áfát azon beszerzéseihez kapcsolódóan, melyekből áfás bevétele származik (pl. büfékészlet, illetve esküvő és temetés szervezése)?
4. A társaság csak abban az esetben jogosult áfa-visszaigénylésre, ha az önkormányzati támogatás egy része (bér, egyéb személyi jellegű kiadásokra és járulékokra fordított összeggel csökkentve) ellenérték fejében történő szolgáltatásnak minősül, és a nonprofit társaság áfás számlát állít ki a tulajdonos önkormányzat felé "közművelődési feladatok elvégzéséről?

Kérdés: Önkormányzatunk egyik költség-vetési szervén keresztül működteti a bölcsődei szolgáltatást egy megyei jogú városban. Az intézmény vezetője az önkormányzat engedélyét kérte, hogy az intézmény 2022. 01. 01. napjától tevékenységi körébe felvehesse a középfokú szakképzésben történő oktatás egyik formáját, a duális szakképzés lehetőségét, amelyen belül képzőhelyként végezhetnének gyakorlati és szakmai oktatást. A bölcsődei telephelyek így szakmai oktatási, ezzel együtt foglalkoztatási tevékenységet is felvállalnának a meglévő személyi állományukkal és a gyakorlati oktatásra alkalmas tárgyi feltételeikkel.
Az ún. szakképzési munkaszerződéssel az intézmény keretein belül dolgozó és tanuló diákok (összesen max. 70 fő) a közvetlen megszerzett munkatapasztalatok után biztosítanák a szakképzett munkavállalói utánpótlást. Az önkormányzat közgyűlése normatív határozatban engedélyezte az intézménye számára a duális szakképzésben való részvételt, képzőhelyként történő bekapcsolódással, maximum 70 fő diák fogadásával. Az intézmény alapító okiratának, valamint szervezeti és működési szabályzatának módosítása megtörtént. A költségvetési szerv alaptevékenységének kormányzati funkció szerinti új feladatellátásának beemelése az alapító okiratba "093010-Felsőfokú végzettségi szintet nem biztosító képzés" megnevezéssel megvalósult. A korábbi években a finanszírozás alapja a szakképzési hozzájárulás volt, azonban ez 2022. január 1-jén megszűnt, és a szakirányú oktatás és a duális képzés adókedvezménye 2022. január 1-jétől a szociális hozzájárulási adóból érvényesíthető. Az intézmény duális képzőhelyként az adókedvezményből, valamint a tanulók sikeres vizsgái után járó további 20% adókedvezményből - mint sikerdíjból - tervezi a képzéssel kapcsolatos költségeket finanszírozni. Az adókedvezmény - mint támogatás - NAV felé történő érvényesítésének feltétele adott, az intézmény szakképzési munkaszerződést kötött a tanulókkal, és havonta adóbevallást fog benyújtani a NAV felé a 2208 jelű nyomtatványon. A diákok bérköltségének elszámolása a 093010 kormányzati funkción megtörténik, azonban a szochokedvezmény (mint támogatás) a nettó finanszírozás keretében - 104030 Gyermekek napközbeni ellátása családi bölcsőde... kormányzati funkción - történő igénybevétele milyen módon könyvelhető le, hogy kimutatható legyen a duális képzés "eredménye"?

Kérdés: Egy önkormányzat alapított egy turisztikai nonprofit kft.-t, melynek tevékenységei között szerepel M.N.S. Egyéb szórakoztatás, szabadidős tevékenység, konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése. Az önkormányzat bruttó 20 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyújtott a nonprofit kft. részére, és a támogatási szerződésben kikötötte, hogy a támogatást kizárólag állami és egyházi ünnepek rendezvényeinek szervezésével keletkezett költségek fedezetére használhatja fel. A nonprofit kft. az áfafizetési kötelezettséget az általános szabályok szerint állapítja meg, 2-es áfakóddal rendelkezik. A nonprofit kft. a rendezvények megszervezéséhez és lebonyolításához alvállalkozót is igénybe vett. A nonprofit kft.-nek a rendezvénnyel kapcsolatban árbevétele nem keletkezett. Az Áfa-tv. 120. §-a szerint az áfa akkor vonható le, ha az adóköteles tevékenységet szolgál. Gazdasági tevékenység: valamely tevékenység üzletszerű, illetőleg tartós vagy rendszeres jelleggel történő folytatása, amennyiben az ellenérték elérésére irányul, vagy azt eredményezi, és annak végzése független formában történik [6. § (1) bek.]. A nonprofit kft. által végzett cél szerinti tevékenységek is adókötelesek. Az Áfa-tv. 259. §-ának 6. pontja szerint e törvény alkalmazásában ellenérték: bármilyen vagyoni előny, ideértve a meglévő követelés mérséklésére elismert vagyoni értéket is, de ide nem értve a kártérítést. Az önkormányzattól kapott támogatás ellenértéknek tekinthető-e? Ha igen, akkor - véleményünk szerint - a jogszabály alapján a nonprofit kft.-nek lehetősége van az áfa visszaigénylésére.

Kérdés: Egy légvezeték kiváltásához kapcsolódó beruházás költségét az önkormányzat kifizette, a számla áfatartalmát költségként elszámolta. A tevékenységgel (beruházással) kapcsolatban az önkormányzat áfa-visszaigénylésre nem jogosult, ezért nem igényelte vissza a beruházási költség áfatartalmát. Térítés nélküli átadás-átvételi jegyzőkönyvben leírtak alapján a beruházás az áramhálózati szolgáltató (térítésmentesen) tulajdonába kerül, melyről számla kiállítását kéri. Köteles-e az önkormányzat számlát kiállítani a beruházás összegéről? (Az áramszolgáltató csak a számla áfatartalmát szeretné átutalni az önkormányzat részére.)

Kérdés: Szakképzési centrumunk (központi költségvetési szerv) egyik telephelyén vállalkozói tevékenységet szeretnénk folytatni. Szépségszalon nyitását tervezzük, ahol a végzős diákok az oktatók felügyelete mellett kozmetikai és fodrászati szolgáltatásokat nyújtanának a vendégeknek, gyakorlati időben, tanműhelyben. Később a szolgáltatások körét bővíteni is szeretnénk. Tudomásunk szerint költségvetési szerv vállalkozói tevékenysége során szerzett bevétele utána a társasági adónak megfelelő mértékben kell adóznia, de csak akkor, ha a bevétele több mint 10%-át a vállalkozói tevékenység teszi ki. Ez az informá-ciónk helyes?
Ha adott évben nem kell adót fizetnünk arról kell-e valamilyen nyilatkozatot tenni? Az áfa visszaigényelhető-e a mi esetünkben? A vállalkozói tevékenység során online pénztárgépet fogunk használni. Ezzel kapcsolatban kell-e külön bejelentést tenni a NAV-hoz, vagy automatikusan a beüzemeléssel kapcsolódik a NAV rendszeréhez? A vállalkozói tevékenység indításával, működésével kapcsolatban van-e valamilyen bejelentési kötelezettségünk?

Kérdés: Az egyéni vállalkozó az adó-visszatérítés kiutalásakor szünetelteti a tevékenységét. Figyelemmel az Art. 15. §-ának (2) bekezdésében foglalt, az adóköteles tevékenység szünetelésének következményére vonatkozó szabályokra, megkaphatja-e a vállalkozó a visszatérítést?

Kérdés: Egy általános forgalmi adó áthárításával járó ügylet kapcsán szeretnénk, hogy az adóhatóság a visszaigénylésre jogosultnak járó összeget ne utalja ki, hanem azt az adófizetésre kötelezett számlájára vezesse át. Van erre lehetőség? Milyen kérelmet kell az adóhatósághoz benyújtani?