Költségvetési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

11 találat a megadott visszaigénylés tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Múzeumfelújítás áfája

Kérdés: Önkormányzatunk pályázott az általa fenntartott, üzemeltetett múzeum épületének felújítására. A pályázat beadáskori állapota szerint bruttó támogatásban részesültünk, a támogatás intenzitása 100%-os volt. A támogatás intenzitása változott, mivel turisztikai fejlesztés, ezért csak a kiadások nettó összege számolható el. Az önkormányzat a múzeum működését nagyobb részben a központi támogatásból és kisebb részben a jegybevételekből finanszírozza. A tervezett felújítás tekintetében az áfát teljes összegben visszaigényelhetjük?
Részlet a válaszból: […]levonásba helyezték. Az ingyenes szolgáltatások akkor keletkeztetnek áfafizetési kötelezettséget, ha az ügylet tárgyával kapcsolatban korábban áfalevonási jogot gyakoroltak. Ebben az esetben az adó alapja az a pénzben kifejezett összeg, amely a szolgáltatás nyújtójánál a teljesítés érdekében kiadásként felmerült. Ez alatt azt kell érteni, hogy azok után a többletkiadások után kell az áfát megfizetni, amelyek az ingyenes látogatók miatt keletkeztek. Ez azonban a gyakorlatban nem vagy nehezen mérhető.Az ellenérték nélkül nyújtott szolgáltatás után fizetendő áfa alapját az Áfa-tv. 69. §-a határozza meg. E szerint az adót az ingyenes szolgáltatás érdekében felmerülő többletkiadások összege után kell megfizetni. A szolgáltatás érdekében felmerülő kiadásokat az üzemeltető tudja a működés körülményeinek ismeretében meghatározni. Az adóhatóság álláspontja szerint a funkcionális költségek - mint például fűtés, víz, üzemeltetési költség - nem tekintendők az ingyenes szolgáltatás érdekében felmerült többletkiadásnak, ezért ezeket nem kell figyelembe venni az adóalap meghatározásánál. Közvetlenül kimutatható költség lehet például az ingyenes látogatók részére adott belépőjegyek vagy karszalagok beszerzési költsége.Az áfa alapvető működési elvéből következően, ha az ingyenes látogatók után is megfizetik a teljes árú belépőjegy ára utáni áfát, akkor az[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. március 30.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5422
Kapcsolódó tárgyszavak: , , ,

2. találat: Fordított áfa visszaigénylése

Kérdés: Az önkormányzat és intézményei csak abban az esetben vannak (egyenes) áfa-visszaigénylő pozícióban, ha az adott konkrét tevékenységhez (pl. rendezvényszervezés, gyermek- és szociális étkeztetés, közműbérleti díj) bevétel is társul. Ez az általános szabály hogyan érvényesül a fordított áfa esetében? A bevétel és a ki-adás egyenlegének vizsgálata szükséges-e az adott bevallási időszakon belül? Önkormányzatunk pályázott munkásszállás-építésre. A költségvetést a pályázatíró cég nettóban készítette el, mert az ügylet fordított áfás. Az építtetést az önkormányzat végzi, és ha elkészült, az intézmény áfás bérleti díjat fog beszedni. A fordítottáfa-fizetési kötelezettség alapesetben az önkormányzatot terheli. Vissza tudjuk-e azonnal, egy bevalláson (pénzmozgás nélkül) igényelni a fordított áfát, ha igen, milyen arányban, hiszen a beruházás időszakában még nem lesz a tevékenységből bevételünk?
Részlet a válaszból: […]jelentik, hogy nemcsak az áthárított áfa, hanem a vevő által fordított áfával megfizetett áfa is levonásba helyezhető, ha a beszerzés áfaköteles bevételszerző tevékenység érdekében merült fel.Az áfalevonási jog az Áfa-tv. 119. §-ának (1) bekezdése szerint akkor keletkezik, amikor a fizetendő adót meg kell állapítani. Ez azt jelenti, hogy nem kell megvárni az adóköteles bevétel kiszámlázását. A jövőbeni bevétel valószínűsítése, illetve az a tény, hogy a beruházást jövőbeni bevételszerzés érdekében hasznosítják, megalapozza az áfalevonási jogot.Fordított adózás esetén kötelező abban az áfabevallási időszakban levonásba helyezni a fordított áfát, amikor a befizetési kötelezettség van. Tehát a fizetendő adót és a levonható áfát plusz-mínusz összeggel kell bevallani ugyanabban a bevallási időszakban, vagyis pénzmozgás nélkül rendezhető a fizetendő és a levonható áfa. Ha a fordított adózással megfizetett áfát később akarják érvényesíteni bármilyen oknál fogva, akkor önellenőrzéssel kell megtenni, és ez esetben lesz pénzmozgás.Amennyiben a munkásszállást áfaköteles bérbeadás útján hasznosítják, akkor az áfa levonható, a fordított áfa is. Ha a beruházás megkezdésekor tudják, az a cél, hogy ha felépül a létesítmény, akkor áfás bevételt fognak belőle szerezni, akkor már a beruházás folyamatában visszaigényelhető, illetve levonásba helyezhető az áfa, nem kell arányosítani, és nem[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. augusztus 4.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5259

3. találat: Külföldi utas részére kiállítandó adó-visszaigénylő lap tartalmi követelményei

Kérdés: Egy társaság Olaszországban, Németországban, Ausztriában, Hollandiában, Lengyelországban és Portugáliában nyújt áfa-visszatérítési szolgáltatást kiskereskedőknek és utasoknak. A?cég új partneri kiskereskedővel rendelkezik Budapesten. A https://en.nav.gov.hu/taxation/taxinfo/VAT_foreign_traveller.html weboldalon az található, hogy az áfanyomtatvány 5 nyelven áll rendelkezésre. A kiskereskedőknek és az utasoknak történő jobb szolgáltatásnyújtás érdekében mobiltablettel rendelkeznek, melyhez nyomtató is tartozik, hogy így ki tudják nyomtatni az adó-visszatérítési űrlapot. A használt hőnyomtató papír csak 58 mm széles. Ha mind az 5 nyelven nyomtatnak az űrlapra, akkor az nagyon hosszú és nem környezetbarát.
1. A társaság használhatja-e fő nyelvként az angolt az áfaűrlap megtervezésében, valamint a kínait, mivel az ügyfeleik 90%-a Kínából származik, így ők is könnyebben tudnák használni a nyomtatványt?
2. Az Áfa-tv. 98. §-ának (5) bekezdéséhez kapcsolódóan a 360 napos szabály alkalmazható-e az Európai Unió területéről utasforgalomban kivitt termékekre?
Részlet a válaszból: […]kitölteni.Figyelemmel arra, hogy az Áfa-tv. nem tartalmaz olyan rendelkezést, melynek értelmében a 99. § (11) bekezdésében meghatározott nyelveken túl más idegen nyelv ne lenne használható az adó-visszaigénylő lapon, így nincs akadálya annak, hogy az ügyfél a 99.?§ (10) bekezdésében meghatározott kötelező tartalmi elemeket (illetve azon túl más információkat) kínai nyelven is feltüntesse. Mivel az Áfa-tv. 99.?§-ának (11) bekezdése az adó-visszaigénylő lapon alkalmazandó nyelvek tekintetében nem határoz meg kötelező sorrendiséget, így nincs akadálya annak, hogy a cég fő (elsődleges vagy kiemelt) nyelvként akár az angol, akár a kínai nyelvet használja (vagy mindkettőt). Azonban a 99. § (11) bekezdése értelmében az adó-visszaigénylő lap rovatait legalább magyar, angol, német, francia és orosz nyelveken fel kell tüntetni, tehát a rovatoknak ezeken a nyelveken kötelezően szerepelniük kell az adó-visszaigénylő lapon.2. Az Áfa-tv. 98. §-a (2) bekezdésének a) pontja kimondja, hogy a termék Közösség területén kívülre történő értékesítéséhez kapcsolódó, az Áfa-tv. 98. §-a által biztosított adómentesség alkalmazásának feltétele, hogy a termék Közösség területéről való elhagyásának tényét, amelynek az értékesítés teljesítésekor, de legfeljebb a teljesítés napját követő 90 napon belül kell megtörténnie, a terméket a Közösség területéről kiléptető hatóság igazolja.Az Áfa-tv. 98. §-ának (5) bekezdése kimondja, hogy "amennyiben a termék értékesítése során az adó alóli mentesség kizárólag a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott feltétel teljesítése hiányában nem alkalmazható, azonban a termék az értékesítés[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. augusztus 27.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5032
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

4. találat: Áfa-visszaigénylés önellenőrzéssel

Kérdés: Önkormányzatunk 100 százalékos tulajdonában lévő kft. havi áfabevallásra kötelezett. A kft. áfabevallásában nem adta meg a visszaigénylés jogcímkódját, így a következő adómegállapítási időszakra átvihető követelése keletkezett. Az adott időszak vonatkozásában a kft. néhány hónappal később önellenőrzést kénytelen végrehajtani, amely során az általa fizetendő áfa összege növekszik. A tárgyidőszakban megállapított fizetendő adó együttes összegének és a levonható adónak helyesbített különbözete még így is negatív, a visszaigénylésre jogosító összeg értékhatár feletti. Ilyen esetben a kft. vizsgálhatja-e az önellenőrzés időpontjában a visszaigénylési jogosultságát, vagy következő időszakra átvihető követelésként kell kezelnie az önellenőrzés eredményeként megváltozott negatív különbözetet?
Részlet a válaszból: […]az adóalanynak valóban megvolt a lehetősége, hogy az Áfa-tv. 131. §-ának (2) bekezdése szerinti két lehetőség közül válasszon. Ebben az esetben tehát, ha a visszaigénylés az Áfa-tv. 186. §-a szerinti feltételei már az önellenőrzés előtt is fennálltak, azonban az adóalany mégis az Áfa-tv. 131. §-ának (1) bekezdése szerint fennálló negatív adókülönbözet következő adómegállapítási időszakra való továbbgörgetését választotta, akkor ezen választását - figyelemmel az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban: Art.) 49. §-ának (1) bekezdésére - abban az esetben sem módosíthatja, ha az önellenőrzés eredményeként az elszámolandó adó változik.Amennyiben az önellenőrzést megelőzően az Áfa-tv. 131. §-ának (1) bekezdése alapján megállapított negatív különbözet vonatkozásában az Áfa-tv. 186. §-ában írt feltételek nem álltak fenn, akkor az adóalany nem élhetett az Áfa-tv. 131. §-ának (2) bekezdése szerinti választási jogával, így az Art. 49. §-ának (1) bekezdése szerinti választásról sem beszélhetünk. Az Áfa-tv. 131. §-ának (2) bekezdése[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2013. április 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 3400
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

5. találat: Elévülés

Kérdés: XY építőipari kft. a 2011. IV. negyedévről beadott általánosforgalmiadó-bevallásában, következő időszakra átvihető követelésként nagyságrendileg 10 millió forintot állított be, amely összeget a 2006. III. negyedévről beadott bevallásában szerepeltetett először levonható adóként, és ezt az összeget azóta folyamatosan tovább "görgette". Tudomásunk szerint az Áfa-tv. levonási joggal kapcsolatos szabályai 2012. év elején módosultak, mely módosulás a levonható adó "továbbgörgethetőségét" is érinti. Kérdésünk arra irányul, hogy - figyelemmel a módosításra is - helyesen szerepeltettük-e a 2011. IV. negyedévéről beadott bevallásunkban az említett összeget? Továbbá, érinti-e az említett év eleji törvénymódosítás a szóban forgó összeg visszaigénylését?
Részlet a válaszból: […]megállapított fizetendő adó együttes összegét csökkentő tételt, illetve b) a 186. §-ban meghatározott feltételek szerint és módon az állami adóhatóságtól visszaigényelheti." Az Áfa-tv. 257. §-ának (8) bekezdése alapján továbbá a törvénynek az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvénnyel megállapított 131. §-ának (2) bekezdését először arra az adómegállapítási időszakra kell alkalmazni, amely 2012. január 1. napján kezdődik. A fenti szabályok együttes olvasata azt jelenti, hogy egy korábbi adómegállapítási időszakról be­adott bevallásban levonható adóként szerepeltetett áfa "görgetése" esetén, azt a 2012 első adómegállapítási időszakról beadott bevallásban már csak abban az esetben lehet figyelembe venni, ha az az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban: Art.) 164. §-a (1) bekezdésének első mondata alapján eddig az időpontig nem évült el. Az Art. említett 164. §-a (1) bekezdésének 1. mondata alapján az adó megállapításához való jog annak a naptári évnek az utolsó napjától számított 5 év elteltével évül el, amelyben az adóról bevallást, bejelentést kellett volna tenni, illetve bevallás, bejelentés hiányában az adót meg kellett volna fizetni. A fentiek alapján tehát az Önök által kérdezett esetben a 2006. III. negyedévéről az adott negyed­évet követő hónap 20-ig beadott bevallásban levonható adóként szerepeltetett és tovább görgetett áfaösszeget - tekintve, hogy az az Art. idézett rendelkezése alapján 2011. december 31-én elévült -, a 2012 első adómegállapítási időszakáról beadott bevallásban már nem lehet figyelembe venni mint elő­ző időszakról áthozott csökkentő tétel. Fontos kiemelni, hogy a visszaigénylési jog elévülését az Áfa-tv.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. július 31.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 3222
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

6. találat: Közműberuházás áfájának visszaigénylése - önkormányzat, illetve polgármesteri hivatal

Kérdés: Az önkormányzat pályázati pénzeszköz igénybevételével egy településrészén az ivóvíz minőségének javítására szolgáló fejlesztést végez. A támogatás nem terjed ki a beruházás bekerülési összegének áfatartalmára. Alapesetben a közműberuházás áfája visszaigényelhető. A pályázatban azonban az önkormányzat adószámát, számlaszámát kell megjelölni, de az önkormányzat alanyi adómentes, ezért előzetesen felszámított adó levonására sem jogosult. Az Áht. 83/A. §-ának (2) bekezdésében leírtaknak megfelelően (az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szervein kívül) a hivatal végzi az önkormányzat gazdálkodásával kapcsolatos feladatokat. A hivatal előzetesen felszámított adó levonására is jogosult. A pályázati összeg az önkormányzati számlára vagy egy elkülönített számlára fog érkezni, azt átvezetjük a hivatal számlájára, a beruházással kapcsolatban felmerült számla összegét a hivatal számlájáról egyenlítjük ki. A beruházás a már üzemeltetésre átadott közművek értékét fogja növelni. Az üzemeltetőtől a bérleti díj is a hivatal számlájára érkezik. Számvitelileg minden a hivatalnál jelenik meg. Adóbevallást a hivatalra és az önkormányzatra is készítünk. Abban az esetben, ha az önkormányzat a víziközmű beruházója, és ennek kapcsán a támogatásban részesülő, a polgármesteri hivatal adóbevallásában szerepeltetve a beruházás áfája visszaigényelhető-e?
Részlet a válaszból: […]át kell könyvelni. Az Áht. 111. §-ának (18) bekezdése alapján 2012. 02. 28-ig van lehetősége az önkormányzatnak arra, hogy áfa-adóalanyiságot válasszon, illetve korábbi adóalanyiságra vonatkozó bejelentését módosítsa. Ha az önkormányzat az általános szabályok szerint bejelentkezik adóalanynak, akkor a hivatal könyveiből átkerülő vagyon apportnak minősül, ami az Áfa-tv. 17. §-a szerint az alapján adómentes lehet a következő feltételekkel: - a szerző a szerzéskor belföldön nyilvántartásba vett adóalany legyen; - kötelezettséget vállal arra, hogy a szerzéshez, illetve a szerzett vagyonhoz fűződő, az áfatörvényben szabályozott jogok és kötelezettségek jog­utódként őt terhelik; - sem a szerzéskor, sem azt követően nincs olyan jogállása, amely alapján nem tudja teljesíteni az elő­ző[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. március 20.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 3120
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

7. találat: Visszaigénylés elévülése

Kérdés: Szervezetünknek visszaigénylendő áfája van, amit évek óta továbbvihetőként görget. Hallottuk, hogy az adókövetelés is elévül, ez érdekelne, hogy honnan számoljuk az elévülést. Könyvelőnk szerint onnan kell kezdeni az elévülés számítását, amikortól rátesszük a folyószámlára, nem a tényleges keletkezéstől. Amíg csak görgetjük, addig nem számít az elévülési idő.
Részlet a válaszból: […]naptári évnek az utolsó napjától számított 5 év elteltével évül el, amelyben az annak igényléséhez való jog megnyílt. Az Art. fogalomhasználata szerinti, az adó megállapításához való jog Áfa-tv. vonatkozásában az adóalany által fizetendő és levonható adó összevezetését, azaz az adóelszámolást jelenti. Ennek alapján az adólevonási jog elévülése annak a naptári évnek az utolsó napjától számított 5 év elteltével következik be, amelyik évben arról az adómegállapítási időszakról kellett (vagy kellett volna) bevallást tenni, amelyikben az adólevonási jog megnyílt. Az Art. 4. § (3) bekezdés b) pontja szerint, ha az Art. másként nem rendelkezik, az adó-visszaigénylés és az adó-visszatérítés tekintetében a költségvetési támogatásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Ez azt jelenti, hogy az áfa-visszaigénylési jog elévülésére az Art. 164. § (1) bekezdésének költségvetési támogatásra vonatkozó rendelkezései az irányadók. A költségvetési támogatás igényléséhez - és ezen keresztül az áfa-visszaigényléshez - való jog annak a naptári évnek az utolsó napjától számított 5 év[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. július 19.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 2951
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

8. találat: Közétkeztetési élelmezési kiadások áfája

Kérdés: GESZ jellegű oktatási szolgáltató intézmény vagyunk. A közétkeztetést igénybe veszik normatív támogatásban részesülő gyerekek is, 50%-os kedvezménnyel, vagy ingyenesen étkezőként, ami önkormányzat által finanszírozott, állami normatív támogatás. A közétkeztetés-elszámolásnál nyilvántartásunkban a bevétellel szembe tudjuk állítani a rá vonatkozó kiadásokat. Az áfabevallásunkban szerepeltetjük a kiszámlázott szolgáltatás befizetendő áfaösszegét, valamint az előzetesen felszámított áfa összegét arányosítással számítottan. Természetesen a befizetendő adó és az előzetesen felszámított adó nem egyezik meg teljes egészében. A bevallás időszakában hol befizetendő, hol visszaigényelhető adó (áfa) keletkezik. Kérjük szíves állásfoglalásukat megküldeni, hogy a közétkeztetési élelmezési kiadásokkal kapcsolatos előzetesen felszámított áfa visszaigénylése teljes egészében jogos lenne-e? Azaz a támogatási összeg és az ingyenes adagra való tekintet nélkül kell-e kiszámolni a visszaigényelhető áfaösszeget, vagy az általunk alkalmazott, arányos elszámolási gyakorlat a megfelelő?
Részlet a válaszból: […]nyilvántartó programmal, amely alapján név szerint tudják, hogy kinek a részére hány adag ételt rendeltek adott hónapban. Ha a beszerzéskor, illetve az adóbevallásig megállapítható, hogy hány adag ételt állítottak elő, vagy szereztek be ingyenes átadás céljából, akkor az a helyes eljárás, ha ezeknek a beszerzéseknek az áfáját nem helyezik levonásba. Ha az ételt vásárolják, akkor ahány adag ételt ingyenesen adnak, az arra eső áfát nem helyezik levonásba, ha saját konyhán főzik az étkeztetést, akkor norma szerint, adagszám vagy más természetes mutatószámon alapuló megosztást alkalmazhatnak. A gyermekvédelmi törvény szerint a nyersanyagnormát kell a gyermekekkel megtéríttetni, ami alacsonyabb összeg, mint az étel bekerülési értéke. 2009. január 1-jétől a 100%-os kedvezményes étkeztetés, ingyenesen adott szolgáltatásként áfaköteles, az Áfa-tv. 14. § (2) bekezdése alapján. Amennyiben az étkeztetést nyújtó közszolgáltató nem tud reális megosztási arányt képezni valamely oknál fogva, vagy csak az adólevonási jog megnyílását és gyakorlását követően állapítható meg, hogy az adott beszerzés tekintetében - jogszabályi kötelezésen alapuló - ingyenes étkeztetés is felmerül (pl. utóbb derül ki valamely személyről, hogy ingyenes étkezésre jogosult), akkor a levont áfát nem önellenőrzéssel kell visszafizetnie, hanem az Áfa-tv.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. május 17.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 2897
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

9. találat: Áfa-visszaigénylés

Kérdés: Negyedéves áfabevalló költségvetési szerv ipari csarnokot vásárolt 5 részletre, 5 éven keresztül. A számla teljesítése 2010. decemberi, a földhivatali bejegyzés már abban az évben megtörtént. Az eladó 1 számlát bocsátott ki. A költségvetési szerv pénzforgalmi szemléletben bevalló, visszaigénylő pozícióban van. 2011 januárjában megtörtént az első részlet kifizetése. A teljes összeg, vagy csak a pénzügyileg rendezett érték áfája igényelhető vissza? Ha a kifizetett áfa visszaigényelhető, a ki nem fizetett részt a bevallás 81. sorában szerepeltetni kell-e annak ellenére, hogy pénzforgalmat könyvelünk?
Részlet a válaszból: […]előzetesen felszámított adó levonásának joga tehát a számla kiegyenlítésétől független. A gyakorlatban sokszor összekeverik az adólevonási jogot a visszaigénylési joggal. A levonási jog azt jelenti, hogy a fizetendő adót csökkentjük a beszerzések előzetesen felszámított adójával. Visszaigénylésről akkor beszélünk, amikor a tárgyidőszakban a levonható áfa több, mint a felszámított adó, vagyis az adóhatósággal elszámolandó adó előjele negatív. A visszaigénylés részletes szabályait az Áfa-tv.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. április 26.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 2888
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

10. találat: Követeléselengedés

Kérdés: Önkormányzat 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaság (továbbiakban: gazdasági társaság) üzleti partnere, a felek közötti megállapodás értelmében, követelése egy részét elengedi. Ebben az esetben az adó-visszaigénylési joggal összefüggő megfizetettségi feltétel hogyan értelmezhető, hogyan vehető számításba?
Részlet a válaszból: […]ideértve a meglévő követelés mérséklésére elismert vagyoni értéket is. Az adó alapját mindig ki kell fejezni pénzben, akármilyen vagyoni érték tölti is be az ellenérték szerepét. Figyelembe véve, hogy a visszaigénylésre az Áfa-tv. 186. § (2) bekezdésben foglalt rendelkezései irányadók, tehát abban az esetben, ha az Áfa-tv. 186. § (1) a) pontja szerint eljáró, belföldön nyilvántartásba vett adóalany (gazdasági társaság) az adó áthárítására jogalapot teremtő ügylet fejében járó ellenérték adót is tartalmazó összegét az (1) bekezdésben említett esedékességig maradéktalanul nem téríti meg, vagy tartozása egészében más módon nem szűnik meg addig, a 131. § (1) bekezdés szerint megállapított negatív előjelű különbözet abszolút értékben kifejezett összegét - legfeljebb annak erejéig - csökkentenie kell az erre jutó levonható előzetesen felszámított adó teljes összegével. Ezen "megfizetettségi" feltételt azonban kizárólag csak az adó áthárításával járó ügyletekre kell alkalmazni, az olyan beszerzések esetében nem kell vizsgálni, amelyek után az Áfa-tv. 142. §-a alapján a vevőt terheli az általánosforgalmiadó-fizetési kötelezettség. Azonban a kérdéses esetben nem állapítható meg egyértelműen, hogy a felek közötti megállapodás során a terméket értékesítő/szolgáltatást nyújtó milyen indokok alapján engedte el a gazdasági társaság tartozásának egy részét. Ebből következően ennek a megállapodásnak az eredményeként a felek által korábban megállapodott ellenérték csökken. Figyelembe véve, hogy az Áfa-tv. 78. § előírása alapján az adóalap-csökkentésnek az Áfa-tv. 77. §-ában szabályozott eseteiben is feltétele az ügyletről kibocsátott számla korrekciója, továbbá figyelembe véve az Áfa-tv. 132. §-ának rendelkezéseit[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. március 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 2852
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
| 1 - 10 | 11 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést