Költségvetési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

3 találat a megadott visszáru tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Külföldi utasnak visszatérítendő áfával kapcsolatos kérdések visszáruzás esetén

Kérdés: Egyik külföldi ügyfelünk terméket vásárolt áruházunkban (a továbbiakban: társaság), melyet ki is vitt az országból, illetve a Közösség területéről is, és ezt a vámhatóság igazolta is. Később, amikor az áfáért jött vissza az ügyfél, visszáruzást kért az előző ügyletéből. A vissz-árubizonylatot elkészítettük, és ezzel az értékkel csökkentettük a visszafizetendő értéket. Mi a helyes, szabályos eljárás ebben az esetben?
Részlet a válaszból: […]Áfa-tv. ezen rendelkezése alapján abban az adómegállapítási időszakban, amelyben a külföldi utas vevőjük részére visszatérítették a korábban felszámított, fizetendő adóként megállapított és bevallott áfát, a külföldi utastól visszavett termékre eső áfa kivételével - tekintve, hogy azt nem térítették vissza a vevőjüknek - fizetendő adót csökkentő tételként vehetik figyelembe a ténylegesen visszatérített adót.A köznyelvben a visszáru kifejezést általában két esetre alkalmazzák:1. abban az esetben, amikor hibás teljesítés vagy más ok miatt az eredeti szerződés részben vagy egészében meghiúsul, és ennek következményeként a termékek egy része vagy egésze visszakerül az eladóhoz;2. egy visszavásárlási jogra épülő értékesítési konstrukció esetében, amelynél az eredeti vevő jogosult a szerződésben meghatározott időn belül arra, hogy a megvásárolt terméket visszaküldhesse, és a teljes vételárat visszatérítik számára (azaz a szerződés nem hiúsult meg).A szerződés meghiúsulhat olyan esetben is, amikor azért kerül vissza az áru az eladóhoz, mert a felek közötti szerződés vagy megállapodás biztosítja a vevő részére azt a jogot, hogy meghatározott határidőn belül, egyoldalú nyilatkozatával bármilyen (vagy a felek között meghatározott) okból elállhat a szerződéstől. Ilyen esetekben az ügylet csak a feltétel bekövetkeztével, illetve a kikötött határidő elteltével válik teljesítetté. A kérdésben vázolt esetben vélelmezhetően erről az esetről van szó, amely a fenti 1. pont alá tartozik.Ilyenkor, ha vevő él a szerződésben rögzített elállási jogával, akkor az áru értékesítésére vonatkozó szerződést az elállási jog érvényesítése visszamenőlegesen teszi részben vagy egészen érvénytelenné, azaz az ügylet részben vagy egészében meghiúsul.Abban az esetben, amikor valamilyen ok miatt (legyen az hibás teljesítés vagy a felek közötti szerződésben kikötött felfüggesztő feltétel nemteljesülése stb.) az eredeti szerződés részben vagy egészében meghiúsul, illetve az maradéktalanul nem teljesül, és ennek következményeként a termékek egy része vagy egésze visszakerül az eladóhoz, akkor az eladónak nem jár a teljes ellenérték, illetve a már megfizetett ellenértékből visszatérítésre lesz kötelezett. Az ilyen típusú meghiúsulás esetén a visszáru kapcsán számlahelyesbítést,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. augusztus 4.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5255
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

2. találat: Építési telek visszavásárlása

Kérdés: Önkormányzatunk építési telket értékesített 2018-ban egy magánszemélynek 3 370 000 Ft + áfa (bruttó 4 279 900 Ft) értékben. Az értékesítésről számlát állítottunk ki, az áfát befizettük a NAV-hoz. Az adásvételi szerződés szerint az önkormányzat a visszavásárlási jog biztosítására elidegenítési és terhelési tilalom bejegyzését kérte. Az ingatlant 4 éves beépítési kötelezettséggel értékesítette. A visszavásárlási ár a telek eredeti vételára. 2019-ben a felek egyező akarattal felbontották az adásvételi szerződést, az önkormányzat a megállapodás szerint az eredeti bruttó vételárat (4 279 900 Ft-ot) visszafizette a vevőnek.
1. Helyesen járunk-e el, ha sztornószámlát állítunk ki a telek visszavásárlásáról? Jó-e az, hogy az önkormányzat befizette az értékesítés utáni áfát, és most az áfa összegét is visszatérítette a vevőnek?
2. Hogyan, milyen rovatra kell könyvelni a telek visszavásárlását? Az összeget meg kell bontani alapáfaösszegre? Milyen értéken kell nyilvántartásba venni a telket?
Részlet a válaszból: […]ügyletről van szó. Függetlenül attól, hogy a konstrukciót egy szerződésbe foglalták, ténylegesen két különböző ügyletről van szó, mivel az ingatlan birtok- és tulajdonjoga kétszer száll át. Vagyis először az önkormányzat értékesítette a magánszemélynek a telket, majd később a magánszemély értékesíti ugyanazt a telket az önkormányzatnak.Az Áfa-tv. 9. §-ának (1) bekezdése alapján termék-értékesítésnek tekintendő a birtokba vehető dolog ellenérték fejében történő átengedése, amely az átvevőt tulajdonosként való rendelkezésre jogosítja. Tekintettel arra, hogy a terméket kétszer adják át, és a rendelkezési jog átruházására is kétszer került sor, így két termékértékesítésről van szó.Nem járnak el helyesen, ha a visszavásárlásról sztornószámlát állítanak ki.Egy korábban kiállított számlát akkor kell sztornózni (érvényteleníteni), amennyiben - számviteli értelemben - teljes mértékben semmissé kívánja tenni a korábban kiállított számlát. A számla sztornózása (érvénytelenítése) gyakorlatilag egy teljesen új számla kiállítását jelenti, ami tartalmát illetően minden szempontból megegyezik az eredeti számlával, de ellentétes (mínuszos) előjellel kerül kiállításra. Nagyon fontos, hogy a sztornószámla teljesítési dátumának meg kell egyeznie a sztornózni kívánt számla teljesítési dátumával. Sztornózásra akkor kerülhet sor, ha az ügylet érvénytelen, létre sem jött, nem a valós vevő nevére állították ki a számlát, dupla számlázás történt, vagy nem volt ügylet, és tévedésből került sor számla kiállítására. Ezek közül egyik ok sem áll fenn, ezért az eredeti értékesítéskor kiállított számla nem sztornózható.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. november 26.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5086
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

3. találat: Visszáru áfája

Kérdés: Költségvetési intézmény vagyunk. Az egyik könyvkereskedő céggel kötött szerződés szerint nekünk, mint vevőnek, legfeljebb egy évig lehetőségünk van a megvásárolt termék visszaküldésére, mely esetén a teljes vételárat visszatérítik számunkra. A fel nem használt termékeket visszaküldtük, a vételárat megkaptuk. Kell-e számlát kibocsátani?
Részlet a válaszból: […]értékesítéséhez kapcsolódó visszáru értékét. A szóban forgó rendelkezés egyértelműen meghiúsult szerződés esetén alkalmazható. Az áfa miatt ez esetben felmerül, hogy az eredeti számlát korrigálni kell. A korrekció módja függ attól, hogy a szerződés teljes egészében vagy csak részben hiúsult meg. Amennyiben a szerződés teljes egészében meghiúsult, akkor az eredeti értékesítésről szóló számlát sztornírozni kell. Amennyiben a szerződés részben hiúsul meg, így az értékesített termékek közül csak néhányat kellett visszaküldeni, akkor az eredeti termékértékesítésről szóló számlát a visszaküldött tételeknek megfelelően helyesbíteni kell. 2. Visszavásárlási konstrukció Ezzel ellentétben, amennyiben a termék visszavételére nem az ügylet meghiúsulása, hibás teljesítés miatt (pl. minőségi hiba, meghibásodás miatt) került sor, hanem egyéb - az eredeti ügylet meghiúsulásán kívül bármely más - oknál fogva, akkor a visszáru az alábbiak figyelembevételével ítélendő meg. A visszavásárlási konstrukcióban megjelenő visszáru jogi természetét vizsgálva, a következőket lehet megállapítani. Az eredeti eladó és az eredeti vevő között olyan tulajdonátruházásra (pl. adásvétel) irányuló szerződés jön létre, amelyben külön kikötik, hogy bizonyos feltételek megvalósulása esetén az eredeti vevő jogosult lesz arra, hogy egyoldalú nyilatkozattal olyan újabb kötelmet keletkeztessen, amely alapján az eredeti eladó köteles lesz a dolgot átvenni és a vételárat megfizetni (tulajdonképpen új tulajdonátruházásra irányuló szerződés jön létre). Noha a konstrukciót valószínűleg egyetlenegy szerződésbe foglalják, valójában két különböző ügyletről van szó. A birtok és a tulajdonjog kétszer száll át: először, amikor az eredeti vevő megveszi az árut, másodszor, amikor az eredeti eladó azt visszavásárolja. Erről a fajta visszáruzásról csak akkor eshet szó, ha az első kötelem teljesítése már végbement, és a szerződés nem hiúsult meg. Ezért ezt az esetet meg kell különböztetni attól az esettől, amikor az első kötelem (az eredeti adásvétel) teljesítése nem történt meg, vagy azt nem szerződésszerűen teljesítették (ez utóbbi esetekben az előző pontban leírtak szerint kell eljárni). Ezekre az esetekre a Ptk. és egyéb jogszabályok különböző lehetséges jogkövetkezményeket tartalmaznak (kicserélés, kijavítás, elállás stb.). Nem szerződésszerű teljesítés miatti vagy teljesítésbefejezés előtti elállás vagy felbontás nem valósít meg Áfa-tv. szerinti termékértékesítést. Más a helyzet, amikor az eredeti szerződést már teljesítették. A Ptk. szerint a teljesítéssel a szerződés megszűnik. A már megszűnt[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2007. június 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 1716
Kapcsolódó tárgyszavak: ,