21 cikk rendezése:
1. cikk / 21 Jubileumi jutalom I.
Kérdés: Egy köztisztviselő az alábbi jogviszonyokkal rendelkezik:
Városi állami gazdaság: 1990. 09. 17. – 1990. 11. 30. (megszűnés módja: munkaviszony megszűnt)
Általános iskola: 1991. 04. 01. – 1991. 08. 31. (megszűnés módja: munkaviszony megszűnt)
Termelő kft.: 1991. 10. 08. – 1992. 04. 03. (megszűnés módja: munkaviszony megszűnt)
Megyei munkaügyi központ (munkanélküli--járadék): 1992. 04. 07. – 1992. 05. 31. (megszűnés módja: munkanélküli-járadék megszűnt)
Polgármesteri hivatal (köztisztviselő): 1992. 06. 01-től folyamatosan.
A jubileumi jutalomhoz milyen jogviszonyok vehetők figyelembe?
Városi állami gazdaság: 1990. 09. 17. – 1990. 11. 30. (megszűnés módja: munkaviszony megszűnt)
Általános iskola: 1991. 04. 01. – 1991. 08. 31. (megszűnés módja: munkaviszony megszűnt)
Termelő kft.: 1991. 10. 08. – 1992. 04. 03. (megszűnés módja: munkaviszony megszűnt)
Megyei munkaügyi központ (munkanélküli--járadék): 1992. 04. 07. – 1992. 05. 31. (megszűnés módja: munkanélküli-járadék megszűnt)
Polgármesteri hivatal (köztisztviselő): 1992. 06. 01-től folyamatosan.
A jubileumi jutalomhoz milyen jogviszonyok vehetők figyelembe?
2. cikk / 21 Önkormányzati intézmény által adott támogatás
Kérdés: Kérdések: 1. Nemzetiségi önkormányzat iskola és óvoda fenntartója. Az intézmények részére utalt működési támogatásból a fenntartott intézmények, sportegyesület részére sportcsarnok építéséhez pénzt szeretnének átadni. (Az önkormányzattól és az intézményektől független egyesület – nem államháztartási fenntartású – látványcsapatsport-támogatásból valósítja meg a sportcsarnok építését, amelyhez az önrész forrása lenne az intézményektől kapott pénzeszközátadás.) Az iskolában tanuló és az óvodás gyermekek részére a felépült sportcsarnokban szeretnék majd a sportfoglalkozásokat és a tornaórák egy részét megtartani. Jogszerűen adhat-e át nemzetiségi önkormányzat által fenntartott intézmény ilyen címen pénzeszközt sportegyesület részére?
2. Csak költségvetési támogatásban részesülő intézményekben dolgozók részére a részükre megállapított illetményen túl adható-e jutalom, ha igen, akkor milyen feltételekkel? Az intézményeknek nincs saját bevétele, csak az átlagbéralapú támogatás a forrása az illetményeknek.
2. Csak költségvetési támogatásban részesülő intézményekben dolgozók részére a részükre megállapított illetményen túl adható-e jutalom, ha igen, akkor milyen feltételekkel? Az intézményeknek nincs saját bevétele, csak az átlagbéralapú támogatás a forrása az illetményeknek.
3. cikk / 21 Önkormányzati foglalkoztatottaknak járó személyi juttatások
Kérdés: Önkormányzatunk eddig a tárgyév december 31-én meglévő határozatlan időre szóló alkalmazási okiratok alapján biztosította az előirányzatot az irányítása alá tartozó költségvetési szervek részére, mert úgy ítéltük meg, hogy így teljesül az az elv, hogy a szerv vezetője a rendelkezésre bocsátott előirányzat erejéig vállaljon kötelezettséget. A költségvetési szerveknél sok esetben (tartósan távol levők helyére határozott idejű foglalkoztatás, helyettesítés, távozó munkavállaló helyére új, alacsonyabb illetményű dolgozó felvétele, "üres álláshelyek") év közben keletkezik megtakarítás. Vannak intézmények, ahol nincs megtakarítás, más intézményeknél pedig aránytalanul magas összeg keletkezik. Ezeket az intézmények vezetői jutalmazásra/személyi ösztönzésre sok esetben felhasználják, mivel az Áht. és az Ávr. szerint nem korlátozható a személyi juttatás rendelkezésre bocsátott előirányzata feletti rendelkezés. Természetesen nem megvonni szeretné az önkormányzat az "ösztönzési" lehetőséget, hanem az indokolatlan aránytalanságokat szeretné megszüntetni az irányítása alá tartozó egyes költségvetési szervek között.
Kérdésünk, hogy szabályos lenne-e az alábbi megoldás:
1. A költségvetési szervek részére a következő évi tervezésnél a tárgyév végén ténylegesen betöltött (helyettesekre, "be nem töltött állásokra" nem, törvény szerinti helyettesítésre igen) foglalkoztatotti létszámra bocsátja rendelkezésre a rendszeres személyi juttatás előirányzatát az önkormányzat.
2. A főállású munkavállaló és helyettese bérének különbözete (csökkentve a jogszabály, illetve az intézmény belső szabályzata alapján megállapított helyettesítési díj összegével), valamint az átmenetileg vagy tartósan "üres" állások bére az önkormányzat céltartalékán kerülne elkülönítésre, mely felett a polgármester kapna rendelkezési jogot, s – amennyiben álláshely kerül betöltésre – a költségvetési szerv vezetőjének jelzése alapján "azonnal" a rendelkezésére bocsátaná az előirányzatot.
3. A személyi juttatásként megtervezett minden egyes jogcímet "feladatelmaradásnak" minősítenénk, s arra vagy előírja az önkormányzat az évközi "befizetési kötelezettséget", vagy zárolja, elvonja, törli, csökkenti a rendelkezésre bocsátott előirányzatot, vagy a következő évben maradvány jóváhagyásánál minősíti elvonhatónak, határozza meg a befizetési kötelezettséget.
4. A 2. pontban szereplő tartalékelőirányzat-maradványra pedig rendelkezési jogot biztosítana a képviselő-testület a tárgyévi költségvetési rendeletében a polgármester részére, hogy pl. annak max. 90%-át a tárgyév november végéig az intézmények rendelkezésére bocsátja – megállapítva ebből előtte az intézményvezetők jutalmát/ösztönzését – az "engedélyezett álláshelyek", átlagos statisztikai állományi létszámok... stb. arányában.
Kérdésünk, hogy szabályos lenne-e az alábbi megoldás:
1. A költségvetési szervek részére a következő évi tervezésnél a tárgyév végén ténylegesen betöltött (helyettesekre, "be nem töltött állásokra" nem, törvény szerinti helyettesítésre igen) foglalkoztatotti létszámra bocsátja rendelkezésre a rendszeres személyi juttatás előirányzatát az önkormányzat.
2. A főállású munkavállaló és helyettese bérének különbözete (csökkentve a jogszabály, illetve az intézmény belső szabályzata alapján megállapított helyettesítési díj összegével), valamint az átmenetileg vagy tartósan "üres" állások bére az önkormányzat céltartalékán kerülne elkülönítésre, mely felett a polgármester kapna rendelkezési jogot, s – amennyiben álláshely kerül betöltésre – a költségvetési szerv vezetőjének jelzése alapján "azonnal" a rendelkezésére bocsátaná az előirányzatot.
3. A személyi juttatásként megtervezett minden egyes jogcímet "feladatelmaradásnak" minősítenénk, s arra vagy előírja az önkormányzat az évközi "befizetési kötelezettséget", vagy zárolja, elvonja, törli, csökkenti a rendelkezésre bocsátott előirányzatot, vagy a következő évben maradvány jóváhagyásánál minősíti elvonhatónak, határozza meg a befizetési kötelezettséget.
4. A 2. pontban szereplő tartalékelőirányzat-maradványra pedig rendelkezési jogot biztosítana a képviselő-testület a tárgyévi költségvetési rendeletében a polgármester részére, hogy pl. annak max. 90%-át a tárgyév november végéig az intézmények rendelkezésére bocsátja – megállapítva ebből előtte az intézményvezetők jutalmát/ösztönzését – az "engedélyezett álláshelyek", átlagos statisztikai állományi létszámok... stb. arányában.
4. cikk / 21 Év végi juttatás adóvonzata
Kérdés: Önkormányzatunk a köztisztviselői, illetve közalkalmazottai részére év végén azonos összegű juttatást szeretne adni. Ezt csak olyan formában teheti meg, hogy mindenképp fizetnie kell munkáltatói közterhet?
5. cikk / 21 Jubileumi jutalomra jogosító idő számítása
Kérdés: 1983. augusztus 8-tól 1985. szeptember 15-ig egy megyei tanácsi kórházban adminisztrátor voltam, 1985. szeptember 16-tól 1994. január 25-ig egy termelőszövetkezetben szintén adminisztrátori munkakört láttam el (1 évig aktívan dolgoztam, majd GYES-en voltam), a GYES lejárta után, 1994. január 26-tól munkanélküli-ellátásban részesültem 1995. április 23-ig, 1995. április 24-től mind a mai napig közalkalmazottként iskolatitkári feladatokat látok el. A jelenlegi munkahelyem akkori igazgatója, arra való hivatkozással, hogy 1995-ben így kellett számítani a munkaviszonyt (pl. a tsz-ben eltöltött időt is közalkalmazotti jogviszonynak), elismerte azt a közalkalmazotti jogviszonyt beszámító lapon. Többször volt igazgatóváltás, legutóbb az új munkáltató kinevezésmódosítást íratott velem is alá, amelyben nem tér ki arra például, hogy ő nem ismeri el az előző munkáltatóm által beszámított időt közalkalmazotti jogviszonynak (csak a munkahely neve és a munkáltató neve változott, kinevezésem egyebekben változatlan maradt), ugyanakkor most az új vezetés szerint részemre nem jár a jubileumi jutalom.
6. cikk / 21 Közalkalmazotti jubileumi jutalomra jogosító idő számítása
Kérdés: Több mint 40 éve dolgozom. Szeretném, ha valaki tudna választ adni arra, hogy miért nem kapom meg a 40 éves jubileumi jutalmat. Jelenleg közalkalmazott vagyok, már 26 éve itt dolgozom, 9 évet voltam GYES-en. 5 évet dolgoztam a hatvanas és hetvenes években folyamatosan, akkor még állami cégnél. A munkahelyemen nem akarják kifizetni a 40 éves jubileumi jutalmat, és nem tudom az alapját?
7. cikk / 21 Szolgálati jogviszony
Kérdés: Egyik nyugdíjasként foglalkoztatott dolgozónkkal vitába keveredtünk a 40 éves jubileumi jutalom jogosságát illetően. Nevezett dolgozónk a BM Polgári Védelemnél dolgozott nyugdíjazásáig. A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (Hszt.) alapján az ott elismert szolgálati jogviszonya: 1967. január 1.-1998. október 31. közötti időszak. Ebből az időszakból azonban csak 1971. augusztus 20.-1998. október 31. számított hivatásos állományúnak, mivel 1967. január 1. és 1971. augusztus 19. között a katonai főiskola hallgatója volt. A fent említett törvény alapján, a kapott igazolás szerint 1997. január 1-jén a Polgári Védelemnél megkapta a 30 éves jubileumi jutalmát, mivel e törvény alapján a teljes szolgálati ideje (főiskolás évei is) beszámított a jubileumi jutalom idejébe. Nevezett 2000. április 1-jétől a mai napig is folyamatosan közalkalmazotti jogviszonyban van. Az ő álláspontja szerint – mivel a Polgári Védelemnél az összes elismert jogviszonyát figyelembe veszi (a főiskolás évekkel együtt) – megvan a 40 éves jubileumi jutalomhoz szükséges közalkalmazotti jogviszonya, és kéri annak kifizetését. Arra hivatkozik, hogy ott is beszámították a 30 éves jubileumi jutalom számításánál a teljes szolgálati idejét. Kérdésünk: jár-e neki a 40 éves jubileumi jutalom? Be kell-e számítanunk a főiskolás éveit a Kjt. szerinti jubileumi jutalomhoz?
8. cikk / 21 Köztisztviselői jubileumi jutalom – beszámítanak-e a főiskolai, nappali tagozatos évek?
Kérdés: 1981-től 1984-ig a megyei tanács ösztöndíjasaként az Államigazgatási Főiskola nappali tagozatos hallgatója voltam. 1984. 08. 15. napjától a mai napig folyamatosan köztisztviselőként dolgozom. A jubileumi jutalom idejének számításainál a főiskolai ösztöndíjas 3 év beszámítható-e? Ha igen, mivel igazolható az ösztöndíjas időszak?
9. cikk / 21 Nyugdíjazott köztisztviselői jubileumi jutalma
Kérdés: Köztisztviselőnk 2007 augusztusa óta nyugdíjas. Köztisztviselői jogviszonya nem szakadt meg. 2008. május 1-jétől felmentését kezdi meg nyugdíjazása miatt. Milyen juttatások illetik meg? (Munkaviszonya 39 év.)
10. cikk / 21 Közalkalmazotti jubileumi jutalom számítása
Kérdés: Iskolánk önállóan gazdálkodó költségvetési intézmény, dolgozói közalkalmazotti jogviszonyban vannak. Egyik munkavállalónk munkahelyei a következőképpen alakultak: Munkaviszony kezdete-vége Munkáltató Megszűnés módja 1972. 11. 09.-1975. 02. 15. Bp. ker. tanács áthelyezés 1975. 02. 16.-1983. 05. 31. Fővárosi Tanács áthelyezés 1983. 06. 01.-1985. 02. 15. Tanácsi vállalat felmondás 1985. 02.18.-2000. 06. 18. Magyar Nemzeti Bank felmondás 2000. 06. 19.-2004. 10. 24. Ipari kft. felmondás 2005. 09. 15.-2007. 06. 30. Szakközépisk. áthelyezés 2007. 07. 01.- Szakközépisk. Kérjük, szíveskedjenek választ adni arra, hogy a jubileumi jutalom számításánál mely munkaviszonyokat kell közalkalmazotti (köztisztviselői) jogviszonynak tekinteni!