1. cikk / 168 Éves naptár a település lakosainak
2. cikk / 168 Beruházás áfájának visszaigénylése
3. cikk / 168 Az építési-szerelési fordított adózás 2024-től
2. Mi minősül hatóságnak?
3. Hogyan változik 2024-től az építési-szerelési fordított adózás? Mi minősül egyéb megváltoztatásnak? Mit jelent az új alvállalkozói nyilatkozat?
4. cikk / 168 Ajándék ingatlan áfája
5. cikk / 168 Költségvetési szerv vállalkozási tevékenysége
Az önkormányzat által alapított költségvetési szerv alaptevékenysége általános járóbeteg-ellátás, szakorvosi járóbeteg-ellátás. A költségvetési szerv takarítási szolgáltatást kíván nyújtani egy vállalkozás részére. A munkavégzés egy védőnői ellátást nyújtó épületben történne. A tevékenységet az egészségügyi központ egy alkalmazottja látná el (részmunkaidőben), a takarítás díját kiszámláznák a vállalkozás részére, amely szintén takarítási tevékenységet lát el. Jól gondoljuk, hogy ez vállalkozási tevékenységnek minősül, és ebben az esetben módosítani szükséges az alapító okiratot, törzskönyvi kivonatot oly módon, hogy fel kell venni a vállalkozási tevékenységet és az új TEÁOR-számot? Jelenleg az egészségügyi központ mentes az áfafizetési kötelezettség alól. Jól gondoljuk, hogy a fent említett takarítási szolgáltatás adóköteles tevékenységnek minősül, és ezért változásbejelentőn jeleznünk kell az adóhatóságnak, hogy adóköteles tevékenységet is végez az intézmény?
6. cikk / 168 Termékértékesítéshez kapcsolódó szállítási díj
7. cikk / 168 Sportlétesítmény felújításának áfája
Áfakörbe tartozó önkormányzat tulajdonát képezi egy ingatlan, melyre korábban nem volt adólevonási joga. Az ingatlan felújítása megtörtént, a felújítás során általános fogalmi adó levonása nem volt. A felújítással az ingatlan rendeltetése megváltozott (sportlétesítmény lett). Az önkormányzat adóköteles bevételt is szerez, ugyanakkor iskolások számára köznevelési célokból a sportlétesítményt ingyenesen is rendelkezésre bocsátja.
1. Az ellenérték nélkül nyújtott szolgáltatás után fizetendő áfa alapját az Áfa-tv. 69. §-a határozza meg. E szerint az adót az ingyenes szolgáltatás érdekében felmerült többletkiadás összege után kell megfizetni. A Költségvetési Levelek 305. lapszámában azt olvastam, hogy "az adóhatóság álláspontja szerint a funkcionális költségek – mint például fűtés, víz, üzemeltetési költség – nem tekintendők az ingyenes szolgáltatás érdekében felmerült többletkiadásnak, ezért ezeket nem kell figyelembe venni az adóalap meghatározásánál". Számításaim szerint viszont ezeken kívül nem keletkezik többletkiadás, így a fizetendő adó alapja 0 forint lesz. Ebben az esetben jogosultak vagyunk az adó 100%-os levonására, hiszen számításba vettük a fizetendő adót is az ingyenes szolgáltatások után? Ugyanakkor az Áfa-tv. 14. §-a szerint az ingyenes szolgáltatások akkor keletkeztetnek áfafizetési kötelezettséget, ha az ügylet tárgyával kapcsolatban korábban áfalevonási jogot gyakoroltak. (Nálunk nem volt korábban áfalevonás). Keletkezik-e áfafizetési kötelezettség az ingyenes szolgáltatás után?
2. Ugyanezen ingatlanra vonatkozóan újabb beruházást tervezünk. Véleményünk szerint az ingyenes szolgáltatás után keletkezik áfafizetési kötelezettség, mert már volt előtte levonásba helyezett áfa. A beruházás áfája így akkor 100%-ban levonható?
8. cikk / 168 Önkormányzati tulajdonú gépjármű cégautóadója
Önkormányzatunk vásárolt egy Opel Astra típusú, 5 személyes személygépjárművet. A vásárlást követően átadta használatra a helyi polgárőr-egyesületnek. A polgárőr-egyesület be lett jegyezve a forgalmi engedélybe mint üzemben tartó. A tulajdonos továbbra is a helyi önkormányzat. Az egyesület a jármű után gépjárműadót fizet a NAV felé. Kell-e az önkormányzatnak ezen gépjármű után cégautóadót bevallani és megfizetni?
9. cikk / 168 Gépjárműadó-túlfizetés elszámolása
10. cikk / 168 Ingatlan használatba adása
Önkormányzatunk az egészségházat ingyenes használatba adta az orvosoknak. Azonban a víz, gáz, áram, telefon, szemét és takarítás díja arányosan továbbszámlázásra kerül. Az önkormányzat alanya az áfának. Véleményünk szerint a víz, gáz, áram közvetített szolgáltatásnak minősül, és a bérleti díjhoz kapcsolódik, ezért alanyi mentesen számlázzuk tovább. A takarítás költségét +27% áfával növelten kell továbbszámlázni (a takarítónő Mt. foglalkoztatott nálunk), illetve a telefon- és a szemétdíj csak szolgáltatásnak minősül? Ezáltal 27%-os áfával számlázzuk tovább? Illetve az áfát a bruttó összegre számoljuk rá, vagy a számla szerinti nettó + áfa megbontást számlázzuk, és amikor a szolgáltatást könyveljük, levonható áfára tesszük a kifizetett áfát?