28 cikk rendezése:
1. cikk / 28 Képesítési követelmények a költségvetési intézmény részlegvezetőjével szemben
Kérdés: Önkormányzat által fenntartott, önállóan működő költségvetési intézmény részlegvezetője nyugdíjba vonul. Az utódjának szánt közalkalmazottat egyelőre nem tudjuk kinevezni vezetőnek, mert a ránk irányadó 77/1993. Korm. rendelet értelmében egyelőre nem rendelkezik az előírt, ehhez szükséges végzettséggel. Határozott időre köthetek-e vele megbízási szerződést, tartós helyettesítésre, amiben a felmentését töltő részlegvezető feladatainak ellátására bízom meg? Milyen megoldás lehetséges, hogy a vezetői posztra alkalmasnak talált közalkalmazott valamilyen módon elláthassa az irányítási feladatokat, annak ellenére, hogy egyelőre nincs meg az előírt végzettsége?
2. cikk / 28 Bentlakásos intézmény működése – munkahelyi étkezésből származó jövedelem áfája
Kérdés: Bentlakásos intézmény – költségvetési szerv, idősotthon – vagyunk, közel 500 fő gondozottal és 250 fő munkavállalóval. Rendelkezünk saját konyhával. A lakóinknak napi ötszöri étkezést, munkavállalóinknak munkahelyi étkezést biztosítunk. A bejövő nyers- és alapanyagszámlák áfatartalmát az áfatörvény szerinti arányosítási módszerrel igényeljük vissza, tekintettel a munkahelyi étkeztetésre, amelyet 27% áfával számlázunk. Dolgozóink önköltség alatti áron vehetik meg az ebédet, ez számlázásra kerül, és az ellenértéket levonjuk a munkabérből. Az önköltségi bruttó ár és a dolgozói bruttó ár különbözetét jövedelemként számfejtjük, figyelembe véve az Szja-tv. 5. §-ának (4) bekezdése és a 7. § (1) bekezdése w) pontjának előírásait. A szokásos piaci ár alatt adjuk az étkezést, az ebéd előállítási (önköltségi) árát csak részben téríti meg a dolgozó, így jövedelemként az önköltségből meg nem térített részt számoljuk el. Szükséges a jövedelemként elszámolt összeg áfatartalmának bevallása és megfizetése? Jelen esetben kell-e, és ha igen, akkor hogyan kell alkalmazni az Áfa-tv. 66. §-ának (2) bekezdése szerinti szokásos piaci árra vonatkozó részt?
3. cikk / 28 Kulturális intézményekben foglalkoztatottak jogviszonyának átalakulása
Kérdés: Jelenleg központi költségvetési intézmény közalkalmazottjai vagyunk, de az Ország-gyűlés által 2020. május 19-én elfogadott 2020. évi XXXII. törvény alapján 2020. november 1. napját követően költségvetési intézmény, a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozó munkavállalói leszünk. A kolléganő augusztusban jogosult a nők 40 év jogosultsági idővel igénybe vehető kedvezményes nyugdíjára. Amennyiben nem fogadja el a 2020. november 1. napjától érvényes új munkaszerződést, jogosult a végkielégítésre. Ezt követően visszafoglalkoztatható-e? Ha elfogadja a 2020. november 1. napjától érvényes új munkaszerződést, ezzel egyidejűleg lehet-e nyugdíjas? Mivel közszférában foglalkoztatjuk tovább, kell-e szüneteltetnie a megállapított nyugdíját? A minisztériumba az 1700/2012. Korm. határozat (a közszférában alkalmazandó nyugdíjpolitikai elvekről) alapján van-e a továbbfoglalkoztatásra vonatkozóan kötelezettségünk?
4. cikk / 28 Nyugdíj-szüneteltetési szabályok
Kérdés: Negyven év munkaviszony után 2018-ban nyugdíjba mentem. Eddig nem dolgoztam nyugdíjasként, de most lehetőséget kaptam, hogy egy költségvetési intézményben dolgozzak a nyugdíj mellett, mint Mt. hatálya alá tartozó foglalkoztatott, napi 4 órában. Dolgozhatok majd úgy, hogy közben a nyugdíjamat is felveszem? A jövedelemkorlátot kell figyelni? Számít az, hogy a megszűnt (nyugdíjazás előtti) jogviszonyomban köztisztviselőként dolgoztam?
5. cikk / 28 Közalkalmazott jubileumi jutalomra jogosultsága nyugdíjazás kapcsán
Kérdés: 1983. július 1-jén munkaviszonyt létesítettem egy országos kutatóintézetnél, mint tartósítóipari mérnök, teljes állással. 1994. november 14-én közalkalmazottként elhelyezkedtem egy szakközépiskolában. 1997-ben megszereztem a mérnöktanári oklevelet. Megszakítás nélkül azóta ugyanitt dolgozom. 2018-ban a nők kedvezményes öregségi nyugdíját igénybe veszem, és 2018. március 19-én nyugállományba megyek. A munkáltatóm írásban felhívta a figyelmemet, hogy nem jár jubileumi jutalom számomra, mert az előző munkahelyemen nem közalkalmazotti jogviszonyom volt.
6. cikk / 28 Nők negyvenéves öregségi nyugdíjának igénybevétele közalkalmazottak esetében, a nyugdíj igénybevétele melletti munkavégzés lehetőségei
Kérdés: Hogyan szüntethető meg a közalkalmazotti jogviszony, ha a nő jogosulttá vált a negyvenéves öregségi nyugdíjra? Milyen juttatások illetik meg ekkor? Visszafoglalkoztatható-e az érintett közalkalmazottként, és ha igen, az illetményből milyen járulékokat kell vonni? Mikortól, hogyan fogják szüneteltetni az érintett nyugdíját, ha közalkalmazottként helyezkedik el a nők öregségi nyugdíjának igénybevétele mellett, illetve milyen szabályok vonatkoznak rá akkor, ha magánszférában helyezkedik el a nyugdíj mellett?
7. cikk / 28 Közalkalmazott nyugdíjba vonulása – az őt megillető juttatások
Kérdés: 1979. június 01.-1991. május 31-ig a Nagyközségi Közös Tanács VB Közületi Szolgáltató Üzemnél, később Városgazdálkodási Vállalatnál dolgoztam műszaki ügyintézőként, összesen 12 évet. Tanácsi és költségvetési cég volt, a nagyközségi és a vp.-i tanács alapította. Sajnos az üzemet felszámolták, és a dolgozóknak felmondtak. Most értem el a 25 éves közalkalmazotti jogviszonyt, amire, úgy tudom, 2 havi munkabér illeti meg a dolgozót + 3 és fél havi felmentési idő, amiből a felét le kell dolgozni a munkavállalónak, a másik felére megkapja a munkabérét, de nem kell dolgoznia. Végkielégítés, úgy tudom, nem illeti meg a dolgozót. A munkáltatóm, a városi önkormányzat a 12 évemet nem akarja elismerni közalkalmazotti jogviszonynak. 2016. február 11-én töltöttem be a 63. évemet, és öregségi nyugdíjba mehetek.
8. cikk / 28 Közalkalmazott kötelező felmentése "nők negyvenéves öregségi nyugdíjára" való jogosultság esetén
Kérdés: A közalkalmazott nő 40 éves munkaviszonyának betöltése után kérheti-e a felmentését, és a munkáltatónak fel kell-e mentenie, vagy közös megegyezéssel is megszűnhet a jogviszonya? Ha nem felmentéssel szűnik meg, akkor ki kell fizetni a felmentési időt?
9. cikk / 28 "40 éves nyugdíjra" jogosultság 2012-ben
Kérdés: Intézményeinkben több közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott hölgy nyugdíjba vonulna a 40 éves munkaviszony megléte jogcímén 2012-ben. Költségvetés készítése folyik, ehhez szeretném tudni, hogy mennyi a felmentési idejük (a Kjt. 33. §-a alkalmazható 2012-ben is?), az őket megillető szabadság kiadása mikor esedékes? Szabadság jár a felmentési időre is? Jubileumi jutalom kifizetésének időpontja a munkában töltött utolsó nap? Ez esetükben a felmentési idő utolsó napja?
10. cikk / 28 Jubileumi jutalomra jogosító idők
Kérdés: Jubileumi jutalom szempontjából figyelembe vehető jogviszonyok beszámításával kapcsolatos a kérdésem. Központi költségvetési szerv vagyunk, a Kjt. hatálya alá tartozó intézmény. Dolgozónk kérdéses munkaviszonyai és közalkalmazotti jogviszonyai a következők:
Felszerelést Gyártó Ktsz. 1970. 11. 19.-1971. 05. 08. munkaviszony;
HÁÉ Vállalat 1971. 05. 17.-1982. 08. 15. munkaviszony, áthelyezés;
Ipari szakmunkásképző intézet 1982. 08. 16.-1998. 11. 29. közalkalmazotti jogviszony, közös megegyezés;
Kft. 1998. 12. 01.-2000. 12. 06. munkaviszony;
Kft. 2001. 03. 05.-2001. 05. 18. munkaviszony;
Javítóintézet 2001. 05. 21.-2012. 05. 12. közalkalmazotti jogviszony, nyugdíjazás.
Álláspontunk szerint az érintett nyugdíjba vonulásakor 27 év jubileumi jogosultsági idővel rendelkezik, ugyanis az áthelyezések "szakadatlan" láncolata a két kft.-nél megszakadt, így csak a szakmunkásképző intézetnél eltöltött időt tudtuk figyelembe venni. Hogyan állapítjuk meg helyesen a jubileumi jutalom idejét?
Felszerelést Gyártó Ktsz. 1970. 11. 19.-1971. 05. 08. munkaviszony;
HÁÉ Vállalat 1971. 05. 17.-1982. 08. 15. munkaviszony, áthelyezés;
Ipari szakmunkásképző intézet 1982. 08. 16.-1998. 11. 29. közalkalmazotti jogviszony, közös megegyezés;
Kft. 1998. 12. 01.-2000. 12. 06. munkaviszony;
Kft. 2001. 03. 05.-2001. 05. 18. munkaviszony;
Javítóintézet 2001. 05. 21.-2012. 05. 12. közalkalmazotti jogviszony, nyugdíjazás.
Álláspontunk szerint az érintett nyugdíjba vonulásakor 27 év jubileumi jogosultsági idővel rendelkezik, ugyanis az áthelyezések "szakadatlan" láncolata a két kft.-nél megszakadt, így csak a szakmunkásképző intézetnél eltöltött időt tudtuk figyelembe venni. Hogyan állapítjuk meg helyesen a jubileumi jutalom idejét?