24 cikk rendezése:
1. cikk / 24 Idősügyi program keretében nyújtott szolgáltatások
Kérdés: Önkormányzatunk "Aktív időskor" európai uniós pályázati forrásból indított idősügyi programot, melynek keretében a kerületi állandó lakcímmel rendelkező 60 év feletti idős emberek, nyugdíjasok részére szabadidős programokat szervez, nyelvtanfolyamot, informatikai oktatást, torna- és jógatanfolyamon való részvételt, mentálhigiénés tanácsadást, kézműves-foglalkozásokat, a színházba járó program keretében színházbérletet biztosított ingyenesen, esetenként kedvezményes térítési díj fizetése mellett. Az önkormányzat a projekt elszámolását követően a fenntartási szakaszban is biztosította a pályázat keretében kidolgozott és megvalósított program működését, és annak leteltét követően is folytatni és működtetni szeretné az idősügyi programot, biztosítva ezzel a kerületi lakosok részére az aktív időskor eltöltéséhez a különböző programokat. A pályázat fenntartási szakaszát követően az idősügyi program keretében továbbra is biztosításra kerülő ingyenes, kedvezményes – fent leírt – programok, szolgáltatások nyújtása az önkormányzat, illetve a nyugdíjas résztvevők részére keletkeztet-e adófizetési kötelezettséget?
2. cikk / 24 Parkolóhely-megváltás
Kérdés: Az önkormányzat egy bolt (kérelmező) kérésére parkolóhelyeket alakít ki közterületen. A kérelmező parkolóhely-kialakítási hozzájárulást fizet az önkormányzat részére. (A hozzájárulás összege nem fedezi a kialakítás teljes költségét.) Az önkormányzat vállalja, hogy kialakítja a parkolóhelyeket. A parkolóhelyek az önkormányzat tulajdonában maradnak, azokra a kérelmező sem tulajdonjogot, sem kizárólagos használati jogot nem szerez. Szükséges-e számlát kiállítani a hozzájárulásról, vagy megállapodás alapján kerül a könyvelésbe az összeg? Áfát kell-e számolni? Melyik főkönyvre történjen a bevétel könyvelése?
3. cikk / 24 Bentlakásos intézmény működése – intézményi térítési díjon felüli szolgáltatások áfája
Kérdés: Bentlakásos intézmény – költségvetési szerv, idősotthon – vagyunk, közel 500 fő gondozottal és 250 fő munkavállalóval. Havi intézményi térítési díj ellenében és azonfelül, bentlakóinknak különböző szolgáltatásokat nyújtunk. Ezek egy része jogszabályi előíráson alapul, és a térítési díjban benne foglaltatik [adómentes szolgáltatás az Áfa-tv. 85. § (1) bekezdésének f) pontja és 85. § (4) bekezdése alapján], más része a lakó állapota és igénye szerint választható plusztérítés ellenében.
Külön térítendő termékek és szolgáltatások köre:
- Nem jogszabályi előíráson alapuló, illetve az intézményi térítési díj által nem fedezett gyógyszerek. A felírt receptek alapján a teljes gyógyszerszükségletet intézményünk vásárolja meg, majd a nem jogszabályon alapuló, nem a térítési díj részét képező részt kiszámlázza a lakóknak. A térítés a szociális helyzeten is múlik, tehát ha nem alaplistás gyógyszert kap a lakó, és térítenie kéne, de nincs rá fedezete, akkor a szociális helyzetére tekintettel mégsem kell térítenie. A gyógyszerellátás komplex szolgáltatás, függetlenül attól, hogy alaplistás vagy nem alaplistás tételről van szó. Ez a szolgáltatás tartalmazza a receptre történő felíratást az intézmény orvosával, a gyógyszer beszerzését, a név szerinti nyilvántartásba vételt, adagolást, adott esetben a beadást is, a veszélyes hulladék kezelését. Lakóink 75%-a nem képes arra, hogy a saját gyógyszerezését önállóan és biztonságosan el tudja végezni, felügyelet nélkül. Adómentesen számlázunk, mert a gyógyszerrel történő ellátás, felügyelet a fentiekben leírt komplex tevékenység, ami szorosan kapcsolódik a fő tevékenységünk megfelelő minőségben történő ellátásához, attól el nem választható. A bejövő számlák áfáját nem igényeljük vissza.
- Tévé-, hűtőszekrénybérlet. Azoknak a lakóknak, akik nem rendelkeznek saját berendezéssel, lehetőségük van ezen intézményi tulajdonú eszközök bérlésére, használatára a lakószobán belül. Az erre a célra vásárolt eszközök áfája nem kerül levonásra.
- Fodrászszolgáltatás. Az alapellátásban háromhavonta egy alkalom van benne, az ezenfelüli hajvágások és speciális beavatkozás (berakás, dauer stb.) térítendő. Ezt kizárólag a lakóink vehetik igénybe akár oly módon is, hogy a fodrász "ágyhoz" megy.
- Egyéb szolgáltatások. Fogtechnikai munkák, intézményi tulajdonú gépkocsi magáncélú igénybevétele.
Tekinthetőek-e a fentiekben felsorolt, külön térítési díjon felül fizetendő termékértékesítések és szolgáltatások járulékos szolgáltatásnak, számlázhatjuk-e ezeket adómentes értékesítésként? Ezek a tételek nem önálló célként jelennek meg, hanem arra szolgálnak, hogy a fő szolgáltatásunkat a lehető legjobb feltételek mellett tudják igénybe venni. Különálló módon nem léteznek, így pl. nem vásárolnánk tévét, ha erre a beköltöző lakó nem tartana igényt, illetve mozgásában akadályozott, és nem tud kifáradni a közös helyiségbe [hivatkozás: Héa-irányelv 78. cikk b) pont].
Külön térítendő termékek és szolgáltatások köre:
- Nem jogszabályi előíráson alapuló, illetve az intézményi térítési díj által nem fedezett gyógyszerek. A felírt receptek alapján a teljes gyógyszerszükségletet intézményünk vásárolja meg, majd a nem jogszabályon alapuló, nem a térítési díj részét képező részt kiszámlázza a lakóknak. A térítés a szociális helyzeten is múlik, tehát ha nem alaplistás gyógyszert kap a lakó, és térítenie kéne, de nincs rá fedezete, akkor a szociális helyzetére tekintettel mégsem kell térítenie. A gyógyszerellátás komplex szolgáltatás, függetlenül attól, hogy alaplistás vagy nem alaplistás tételről van szó. Ez a szolgáltatás tartalmazza a receptre történő felíratást az intézmény orvosával, a gyógyszer beszerzését, a név szerinti nyilvántartásba vételt, adagolást, adott esetben a beadást is, a veszélyes hulladék kezelését. Lakóink 75%-a nem képes arra, hogy a saját gyógyszerezését önállóan és biztonságosan el tudja végezni, felügyelet nélkül. Adómentesen számlázunk, mert a gyógyszerrel történő ellátás, felügyelet a fentiekben leírt komplex tevékenység, ami szorosan kapcsolódik a fő tevékenységünk megfelelő minőségben történő ellátásához, attól el nem választható. A bejövő számlák áfáját nem igényeljük vissza.
- Tévé-, hűtőszekrénybérlet. Azoknak a lakóknak, akik nem rendelkeznek saját berendezéssel, lehetőségük van ezen intézményi tulajdonú eszközök bérlésére, használatára a lakószobán belül. Az erre a célra vásárolt eszközök áfája nem kerül levonásra.
- Fodrászszolgáltatás. Az alapellátásban háromhavonta egy alkalom van benne, az ezenfelüli hajvágások és speciális beavatkozás (berakás, dauer stb.) térítendő. Ezt kizárólag a lakóink vehetik igénybe akár oly módon is, hogy a fodrász "ágyhoz" megy.
- Egyéb szolgáltatások. Fogtechnikai munkák, intézményi tulajdonú gépkocsi magáncélú igénybevétele.
Tekinthetőek-e a fentiekben felsorolt, külön térítési díjon felül fizetendő termékértékesítések és szolgáltatások járulékos szolgáltatásnak, számlázhatjuk-e ezeket adómentes értékesítésként? Ezek a tételek nem önálló célként jelennek meg, hanem arra szolgálnak, hogy a fő szolgáltatásunkat a lehető legjobb feltételek mellett tudják igénybe venni. Különálló módon nem léteznek, így pl. nem vásárolnánk tévét, ha erre a beköltöző lakó nem tartana igényt, illetve mozgásában akadályozott, és nem tud kifáradni a közös helyiségbe [hivatkozás: Héa-irányelv 78. cikk b) pont].
4. cikk / 24 Önkormányzat követelésállománya
Kérdés: Kérném szíves állásfoglalásukat abban, hogy az önkormányzat/költségvetési szerv mérleg-alátámasztó leltárába az öt évnél régebbi követeléseket, melyeket még nem minősítettek behajthatatlanná, milyen módon kell alátámasztani, leltározni, hiszen arra korábban fizetési felszólítás és egyenlegközlő is kiment, de nem történt teljesítés, így a korábban megküldött felszólítás/egyenlegközlő lesz az alátámasztása? Abban az esetben, ha helyi önkormányzat képviselő-testülete egy kimutatás szerint dönt az öt évnél régebbi követelések önkormányzati könyvekből történő kivezetéséről, behajthatatlanná minősítéséről az Áhsz. alapján, tekintettel arra, hogy azok behajtása nem lehetséges, mert olyan kis összeg, hogy a behajtás költsége jóval meghaladja, akkor felmerülhet-e adófizetési kötelezettség akár az elengedő önkormányzat/költségvetési szerv, akár a magánszemély, adott esetben cég vonatkozásában, akinek a tartozását behajthatatlanná minősítik, elengedik? Pl. művelődési ház esetében a terembérletet több felszólításra sem fizeti meg a cég, amely korábban kibérelte x időre az intézmény valamelyik helyiségét, vagy például tipikusan az étkezési térítési díjak vonatkozásában, ahol többször felszólítják a nem fizető szülőt, de a Gyvt. korlátozó rendelkezése miatt a gyermekétkeztetést biztosítani kell annak is, akinek térítésidíj-tartozása van. Fentiekben kérném szíves segítségüket arra figyelemmel, hogy jelenleg a helyi önkormányzatok 99,9%-ának követelésállománya tele van a fentiekhez hasonló követelésekkel, melyek csak növekszenek évről évre, és a megfelelő leltározása elmarad, melyet sorra állapítanak meg a belső és külső ellenőrzések.
5. cikk / 24 Start-program keretében megtermelt termények
Kérdés: Önkormányzatunknál a Start-program által megtermelt saját termelésű készletet (zöldségfélék) a polgármesteri hivatalnál működő konyha részére térítés ellenében (piaci áron), vagy térítés nélküli átadással (ingyen) kell átadnunk? Az eddigi években két eljárást követtünk:
1. év: piaci áron adtuk át a terméket a konyhának. Egy ezzel kapcsolatos továbbképzésen azt mondták, hogy ez helytelen, mivel a Start-mintaprogram teljesen állami támogatásból finanszírozott, azt a költséget még egyszer a gyermekétkeztetésnél nem lehet elszámolni (duplikált támogatásfelhasználásra hivatkozva).
2. év: térítés nélkül adtuk át a konyhának (konyha 1 Ft-os áron vette át), ezt az elszámolást a közfoglalkoztatási program ellenőrzője kifogásolta, hogy nem tehettük volna meg az ingyenes átadást, csakis térítés ellenében piaci áron.
Mi a helyes eljárás?
1. év: piaci áron adtuk át a terméket a konyhának. Egy ezzel kapcsolatos továbbképzésen azt mondták, hogy ez helytelen, mivel a Start-mintaprogram teljesen állami támogatásból finanszírozott, azt a költséget még egyszer a gyermekétkeztetésnél nem lehet elszámolni (duplikált támogatásfelhasználásra hivatkozva).
2. év: térítés nélkül adtuk át a konyhának (konyha 1 Ft-os áron vette át), ezt az elszámolást a közfoglalkoztatási program ellenőrzője kifogásolta, hogy nem tehettük volna meg az ingyenes átadást, csakis térítés ellenében piaci áron.
Mi a helyes eljárás?
6. cikk / 24 Önkormányzati üzemeltetési és étkeztetési feladatok ellátása
Kérdés: Önkormányzatunk a karbantartási, gépjármű-üzemeltetési és étkeztetési feladatait intézmény útján látja el. Ha az önkormányzat úgy dönt, hogy megszünteti az intézményt, akkor az intézménynél lévő közalkalmazottak foglalkoztathatók tovább az önkormányzatnál? A Kincstár tájékoztatása alapján az étkeztetési feladatokat kötelező intézmény útján ellátni, de a többit nem. Helyes az az eljárás, hogy az étkeztetési feladatot átadjuk egy másik intézményünknek, a többi feladatot pedig átveszi az önkormányzat a dolgozókkal együtt?
7. cikk / 24 Italautomaták üzemeltetése
Kérdés: Költségvetési intézmény határozott idejű üzemeltetési szerződést köt italautomaták működtetésére. Bérleti díjat a telephelyek után nem számláz, de a szerződés alapján a berendezések után a partner áramdíjat fizet gépenként és havonta, melynek összege 3000 Ft. A számlát helyesen áfamentesen, vagy a 3000 Ft bruttó összeggel kell kiállítani?
8. cikk / 24 Közfoglalkoztatott részére nyújtott egészségügyi szolgáltatás, tanfolyami díj adókötelezettsége
Kérdés: Az önkormányzat közfoglalkoztatás keretében foglalkoztatott munkavállalói részére megtérített egészségügyi szolgáltatást, tanfolyamdíjat (pl. mellkasröntgen, növényvédelmi tanfolyam) az önkormányzat nevére szóló számla ellenében megtéríthet-e, van-e szja-vonzata?
9. cikk / 24 Nyugdíjasházi lakások bekerülési díjának áfarendszerbeli megítélése
Kérdés: A nyugdíjasházi lakás bérlője és a bérbe adó önkormányzat határozatlan időre lakásbérleti szerződést köt, melynek egyik pontja rendelkezik a szerződés megkötését megelőzően fizetendő bekerülési térítési díjról/bérleti jogdíjról. A szerződésben a nyugdíjasházi lakás bérlője által fizetendő ellenértéket két részre bontva határozták meg, és mindkét jogcímen (a nyugdíjasházi lakásba való bekerülésért térítésként/bérleti jogként, illetve a lakáshasználati jog gyakorlásáért) fizetendő díjat a bérlő ugyanazon szereplő, a bérbe adó önkormányzat részére teljesíti. A bérbevevő tehát pusztán azért köteles megfizetni a bekerülési térítési díjat/bérleti jog díját, hogy egyáltalán megkezdhesse a jog gyakorlását, a továbbiakban pedig, a használat folyamán a használat ellenértékét, a bérleti díjat kell folyamatosan fizetnie. A folyamatos használat ellenértékét, vagyis a bérleti díjakat a használathoz igazodóan, a szerződés indulásakor kifizetett bekerülési térítési díjon/bérleti jog díján felül kell megfizetni. A bérlő a nyugdíjasházban levő önkormányzati lakást albérletbe nem adhatja, csak lakás céljára használhatja, a bérleti jog gyakorlása személyhez kötött, és amennyiben a bérleti szerződést a bérlő felmondja, másik lakás bérletére vagy pénzbeli térítésre jogosult, amely a bekerülés térítéseként fizetett összeg meghatározott része. Mindezek alapján a nyugdíjasház bérleti joga nem forgalomképes. Álláspontunk szerint, amennyiben gazdasági értelemben egy jog átengedésére kerül sor, vagy bármely jogosultságot megszereznek, és az ellenérték fejében történik, az szolgáltatásnyújtásként áfaköteles tranzakciónak minősül az Áfa-tv. 13. §-a (2) bekezdésének a) pontja értelmében. [Az Áfa-tv. 13. §-a (2) bekezdésének a) pontja értelmében szolgáltatásnyújtásnak minősül a vagyoni értékű jogok időleges vagy végleges átengedése.]
Az önkormányzat két különálló szolgáltatásként kezeli a vagyoni értékű jog átruházását (melynek ellenértéke a bekerülési térítési díj), vagyis azt, hogy a bérlő megszerzi a bérbeadótól a bérlői státuszt, valamint azt, hogy a bérbeadó vele bérleti jogviszonyt létesít. Az önkormányzat ennek megfelelően a bekerülési térítési díjról áfa felszámításával állítja ki a számlát, míg a lakóingatlanok bérleti díját, figyelemmel arra, hogy a bérbeadásra az Áfa-tv. 88. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján nem választott adókötelezettséget, adómentesen számlázza. Helyes-e ez az álláspont, azaz valóban két különálló szolgáltatásról van szó?
Az önkormányzat két különálló szolgáltatásként kezeli a vagyoni értékű jog átruházását (melynek ellenértéke a bekerülési térítési díj), vagyis azt, hogy a bérlő megszerzi a bérbeadótól a bérlői státuszt, valamint azt, hogy a bérbeadó vele bérleti jogviszonyt létesít. Az önkormányzat ennek megfelelően a bekerülési térítési díjról áfa felszámításával állítja ki a számlát, míg a lakóingatlanok bérleti díját, figyelemmel arra, hogy a bérbeadásra az Áfa-tv. 88. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján nem választott adókötelezettséget, adómentesen számlázza. Helyes-e ez az álláspont, azaz valóban két különálló szolgáltatásról van szó?
10. cikk / 24 Közhatalmi tevékenység
Kérdés: Mely szerv minősül közhatalmi költségvetési szervnek az államigazgatás területén?