3 talált cikk az áthelyezés , munkavállaló , munkanap kifejezésre

Kérdés: A megyei és városi könyvtárban dolgozom kinevezett közalkalmazottként nyolcórás munkakörben hosszú évtizedek óta. 2014. 12. 08-tól 2015. 01. 05-ig folyamatosan táppénzes állományban voltam. A 2015. 01. 02-ai munkanapot 2015. 01. 10-ére helyezték át. Könyvtárunk munkarendje szerint a munkaidőt hétfőtől péntekig napi nyolc órában – esetemben váltott műszakban – dolgozzuk le. Szombaton a könyvtárunk ügyeleti napot tart. Az adott szombaton nem volt ügyelet, hanem teljes munkanap szerepelt a munkarendben. A munkáltatóm szerint attól függetlenül le kell dolgoznom a 2015. január 10-ét is, hogy a munkanap-áthelyezések miatt január 2-án pihenőnap volt, és arra a napra táppénzt kaptam. Szerintem ez jogtalan, mert ugyanazt a napot nem lehet táppénzként és teljes munkanapként is figyelembe venni.

Kérdés: Kérjük állásfoglalásukat a részmunkaidős munkavállalók szabadságával kapcsolatban! A Kjt., illetve az Mt. szerint a közalkalmazottnak az évi rendes szabadság akkor is jár, ha a munkáltató őt nem teljes munkaidőben alkalmazta. Ha a nem teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló csak a hét meghatározott napján végez munkát úgy, hogy hetenként kettőnél több napon nem dolgozik, a szabadság kiadása tekintetében a hét minden napja munkanapnak számít, kivéve a munkavállaló két pihenőnapját, valamint a munkaszüneti napot. Kérjük, segítsenek ezt értelmezni az alábbi példákon keresztül! Példa 1.: A munkavállaló heti 20 órában dolgozik az alábbi munkaidő-beosztásban: Hétfő: 8.00-16.00. Kedd: 8.00-16.00. Szerda: 12.00-16.00. Csütörtökön és pénteken nem dolgozik. Példa 2.: A munkavállaló heti 24 órában dolgozik az alábbi munkaidő-beosztásban: Hétfő: 14-19-ig. Kedd: 8-15-ig. Szerda: 14-19-ig. Csütörtök: 8-15-ig. Pénteken nem dolgozik. Példa 3.: A munkavállaló heti 16 órában dolgozik az alábbi munkaidő-beosztásban: Kedd: 10-18 óráig. Csütörtök: 10-18 óráig. Hétfő-szerda-pénteken nem dolgozik. Általános szabály szerint a dolgozó (pl. hivatali munkarendnél), ha egy hétre kíván mentesülni a munkavégzés alól, 5 nap szabadság kivételével mentesül egy hétre a munka alól. De hány napot kell kiírni a dolgozónak, ha egy héten csak 1 vagy 2 nap nem dolgozik szabadság miatt? Továbbá mi a helyzet a munkaszüneti napok körüli munkarenddel? Szombati munkanapokra a teljes munkaidős, hivatali munkarendben dolgozó alkalmazottaknak a szombati munkanapra szabadságot kell kiírni, ha nem kívánnak dolgozni. Az első példából kiindulva, ha a munkaszüneti nap csütörtökre esik, a pénteki nap pedig pihenőnap a rendelet szerint, akkor a munkavállaló, mivel hétfő-kedd-szerdán ledolgozza a heti 20 órát, nemhogy a pihenőnapot, de a munkaszüneti napot is ledolgozza. Kérjük állásfoglalásukat ez ügyben!

Kérdés: Az idősek otthona nem intézményi formában (tehát nem költségvetési szervként), hanem szakfeladatként működik nálunk. Az ezzel kapcsolatos "vezetői" feladatokat az a személy látja el, aki január 1-jétől a nyugállományba vonult élelmezésvezető feladatait is "megkapta". Az élelmezésvezető a napközi otthonos óvoda mint részben önálló költségvetési szerv állományába tartozik, így a munkáltatói jogokat az óvodavezető gyakorolja. A vázolt esetben hogyan járhat el jogszerűen az önkormányzat? Egyáltalán ki a munkáltató: 4 órában a polgármester – ha az idősek otthonát nézzük –, 4 órában a vezető óvónő? Munkáltatói leírás? Kinevezés, áthelyezés? Élelmezésvezetői végzettség nélkül is elláthatja ezt a feladatot?