Műszakpótlékra való jogosultság megítélése keresőképtelenség esetén

Kérdés: Dolgozónk munkaidő-beosztása általában rendszeresen változik az Mt. 141. §-a alapján, tehát havonta a beosztás szerinti napi munkaidejének kezdeti időpontja a munkanapok legalább egyharmada esetében eltér. A legutóbbi hónapban azonban három hetet betegállományban töltött. Ebben az esetben a fennmaradó időszakra jár-e részére a műszakpótlék, ha abban az időszakban a napi munkaidőt több mint egyharmadában máskor kezdte, mint a többi alkalommal?
Részlet a válaszából: […] ...Mt. 141. §-ának (1) bekezdése szerint a munkavállalónak, ha a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja rendszeresen változik, a tizennyolc és hat óra közötti időtartam alatt történő munkavégzés esetén harminc százalék bérpótlék (műszakpótlék) jár...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. december 11.

Műszakpótlékra való jogosultság szociális ágazatban

Kérdés: 2012. július 1-jétől hogyan alakul a műszakpótlék a szociális ágazatban? Beosztás reggel 7-től este 7-ig, este 7-től reggel 7-ig mindig azonos kezdettel, megszakítás nélküli beosztással.
Részlet a válaszából: […] ...fizetését.Műszakpótlék akkor jár a munkavállalónak, ha a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja rendszeresen változik. Ebben az esetben a tizennyolc és hat óra közötti időtartam alatt történő munkavégzés esetén harminc százalék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 18.

Műszakpótlékra való jogosultság az új Mt. szerint

Kérdés: Az új Munka Törvénykönyve alapján a munkavállaló csak akkor jogosult műszakpótlékra, ha a munkáltató tevékenysége több műszakos, és a munkavállaló beosztás szerinti napi munka­idejének kezdő időpontja rendszeresen változik, vagy akkor is, ha csak az utóbbi feltétel teljesül? Ha ez utóbbi a helyes, akkor ez azt jelenti, hogy ha a tevékenység nem több műszakos, akkor is járhat műszakpótlék?
Részlet a válaszából: […] ...alatt történő munkavégzésre – műszakpótlék (30%), ha a beosztásszerinti napi munkaideje kezdetének időpontja rendszeresen változik. A változásakkor minősül rendszeresnek, ha havonta a beosztás szerinti napi munkaidőkezdetének időpontja a munkanapok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. augusztus 28.

Rendkívüli munkavégzés pótléka közalkalmazott vezetők esetében

Kérdés: Vezetőhelyettes vagyok egy intézményi gondnokságnál, megbízott vezetőként. A Kjt. módosított 76. §-a azt mondja, hogy nem jár rendkívüli munkaidőben végzett munkáért díjazás a munkáltató vezetőjének és helyettesének, ha e feladatát önálló munkakörben látja el, továbbá annak, aki munkaidejét maga osztja be. Mivel vezetőhelyettesi beosztásom nem önálló munkakör (pénzügyi főelőadó vagyok, erre kaptam a vezetői megbízást), a munkaidőmet, pihenőidőmet nem magam osztom be, részemre fizethető-e túlmunkáért díjazás?
Részlet a válaszából: […] ...maga határozza meg (szervezetiés működési szabályzat, tájékoztató, munkaköri leírás szerint).Mivel az Ön esetében az egyik változat sem áll fent, hiszenÖn megbízott vezető, és a munkaideje beosztását, felhasználását egyébként semmaga határozza meg, az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 27.

Bölcsődei gondozónő műszakpótléka

Kérdés: Bölcsődei gondozónők váltott műszakban dolgoznak. A délelőttös műszak 6 órától 14 óráig tart, a délutános műszak 10 órától 18 óráig. A 14 és 18 óra közötti időszakra jár-e műszakpótlék, és az fizethető-e átalány formájában?
Részlet a válaszából: […] ...a tizennégy éshuszonkét óra közötti időszakban teljesített munkavégzés. A gondozónők esetébenfennáll a törvény által szabályozott váltott munkarend, ennek értelmébenrészükre a tizennégy órától teljesített munkavégzésre műszakpótlékot kellfizetni. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 28.

Gyógymasszőr munkaideje

Kérdés: Gyógymasszőrként dolgozom egy egészségügyi intézményben napi 6 órában, mivel a munkakörömhöz a törvény ennyit ír elő. Munkáltatóm a Kjt.-bértábla által megszabott illetményemet is hatórásként számolja. Szabályosan jár el?
Részlet a válaszából: […] ...a teljes napimunkaidőből hat órát kell a munkavégzési helyen eltölteni. A közalkalmazottteljes napi munkaidejének mértéke azonban nem változik amiatt, hogy a munkaidőmeghatározott részében nem kell a munkavégzési helyén tartózkodnia. Aközalkalmazott a munkaidőnek erre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 24.

Részmunkaidős munkavállalók szabadsága, heti kettőnél több pihenőnapot biztosító munkaidő-beosztás esetén

Kérdés: Kérjük állásfoglalásukat a részmunkaidős munkavállalók szabadságával kapcsolatban! A Kjt., illetve az Mt. szerint a közalkalmazottnak az évi rendes szabadság akkor is jár, ha a munkáltató őt nem teljes munkaidőben alkalmazta. Ha a nem teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló csak a hét meghatározott napján végez munkát úgy, hogy hetenként kettőnél több napon nem dolgozik, a szabadság kiadása tekintetében a hét minden napja munkanapnak számít, kivéve a munkavállaló két pihenőnapját, valamint a munkaszüneti napot. Kérjük, segítsenek ezt értelmezni az alábbi példákon keresztül! Példa 1.: A munkavállaló heti 20 órában dolgozik az alábbi munkaidő-beosztásban: Hétfő: 8.00-16.00. Kedd: 8.00-16.00. Szerda: 12.00-16.00. Csütörtökön és pénteken nem dolgozik. Példa 2.: A munkavállaló heti 24 órában dolgozik az alábbi munkaidő-beosztásban: Hétfő: 14-19-ig. Kedd: 8-15-ig. Szerda: 14-19-ig. Csütörtök: 8-15-ig. Pénteken nem dolgozik. Példa 3.: A munkavállaló heti 16 órában dolgozik az alábbi munkaidő-beosztásban: Kedd: 10-18 óráig. Csütörtök: 10-18 óráig. Hétfő-szerda-pénteken nem dolgozik. Általános szabály szerint a dolgozó (pl. hivatali munkarendnél), ha egy hétre kíván mentesülni a munkavégzés alól, 5 nap szabadság kivételével mentesül egy hétre a munka alól. De hány napot kell kiírni a dolgozónak, ha egy héten csak 1 vagy 2 nap nem dolgozik szabadság miatt? Továbbá mi a helyzet a munkaszüneti napok körüli munkarenddel? Szombati munkanapokra a teljes munkaidős, hivatali munkarendben dolgozó alkalmazottaknak a szombati munkanapra szabadságot kell kiírni, ha nem kívánnak dolgozni. Az első példából kiindulva, ha a munkaszüneti nap csütörtökre esik, a pénteki nap pedig pihenőnap a rendelet szerint, akkor a munkavállaló, mivel hétfő-kedd-szerdán ledolgozza a heti 20 órát, nemhogy a pihenőnapot, de a munkaszüneti napot is ledolgozza. Kérjük állásfoglalásukat ez ügyben!
Részlet a válaszából: […] ...paragrafus (5) bekezdése szerint afoglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter a munkaidő-beosztásnak amunkaszüneti napok miatt indokolt változtatását évenként rendeletbenszabályozhatja (szabályozza). E változtatás során a vasárnap nem nyilváníthatómunkanappá....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 24.

Közalkalmazotti távolléti díj megállapítása

Kérdés: Hogyan állapítjuk meg a közalkalmazottak távolléti díját?
Részlet a válaszából: […] ...a fentieken túl, évente egyszer, év elején meg kell állapítani ateljesítménytényezőt is, mely az év folyamán nem változik. Ateljesítménytényezőt úgy számíthatjuk ki, hogy a közalkalmazott előző évi egyórára jutó teljesítménybérét osztjuk...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 9.

Bolti alkalmazottak garantált bérminimuma

Kérdés: Egy kereskedelmi üzlet nyitva tartása hétfőtől vasárnapig 5-21. Az alkalmazottak egymást váltva 5-13 és 13-21 között dolgoznak. Részükre 5-6-ig éjszakai, 14-21-ig délutáni műszakpótlékot, illetve vasárnapi munkavégzésükért 50%-os + 1 szabadnap pótlékot fizetünk ki. Helyes-e ez a bérszámfejtés? Tekintve, hogy eladóként dolgoznak (2 év gyakorlattal), így munkaszerződés szerint munkabérük 86 300 Ft/hó. Ezt az összeget növelik még a műszakpótlékok. Megfelelne-e a törvénynek, ha a dolgozók munkabére bruttó 75 000 Ft/hó lenne, ami a műszakpótlékok következtében meghaladná a 86 300 Ft/hó jövedelmet?
Részlet a válaszából: […] ...rendeltetése az, hogy a szokásostóleltérő, nehezebb munkavégzési körülményeket díjazza. Nehezebb körülménynektekinthető, hogy váltott műszakban kell a munkavállalóknak dolgozniuk. Apótlékok a munkaszerződésben rögzített személyi alapbérre rakódnak rá...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. július 1.

Prémiumévek program

Kérdés: Intézményünkben önkormányzati átszervezés miatt csoportösszevonásra, ennek következményeként létszámleépítésre kerül sor. A munkavállaló, akinek a közalkalmazotti jogviszonyát felmentéssel kellene megszüntetni, véleményem szerint jogosult a prémiumévek programba történő bekapcsolódásra. Női munkavállalóról van szó, aki 1953. 07. 18-án született, 2 gyermeke van. Munkaviszonyának kezdete 1971. 06. 21., állami gazdaságban dolgozott 1971. 08. 15-ig. 1971. 09. 09-től általános iskolában tanító. 2008 júniusában rendelkezni fog 37 év szolgálati idővel. Jogosult-e a kolléga bekapcsolódni a prémiumévek programba? Csak akkor kell-e felajánlani számára a lehetőséget, ha az ő munkaviszonyát szüntetném meg felmentéssel, vagy egyébként is? Mennyi lenne az illetménye, és változna-e annak minősítése adójogi, illetve társadalombiztosítási szempontból? Jár-e számára 13. havi illetmény, vagy csak az étkezési hozzájárulás 30%-a illetné meg? Mennyi időre szóló határozott idejű jogviszony jönne létre esetében? Jár-e neki akkor felmentési idő, ha eléri az előrehozott öregségi nyugdíjkorhatárt? A munkaügyi központtal neki is kellene-e kapcsolatot tartania, vagy ez csak a különleges foglalkoztatási állományra vonatkozó szabály?
Részlet a válaszából: […] ...tartoznak bele. A programban részt vevő juttatása tehátalacsonyabb, mint korábbi illetménye, de adózás és járulékok szempontjából nemváltozik a megítélés, továbbra is bérjövedelemként kell elbírálni, hiszen ajogviszony ezután is fennáll, még ha részmunkaidős...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. július 1.