A követelések forrása

Kérdés: Az államháztartási szervezetek könyvvezetéséről szóló Szt-vhr. 22. § 1/b. alpontja szerint a követelések között kell kimutatni többek között az adósokkal szembeni követeléseket, amelyek tulajdonképpen az államháztartás szervezetei által előírt, de még be nem folyt összegeket (ideértve az illetékek meg nem fizetéséből származó hátralékot is) jelentik. Az illetékekkel kapcsolatos 32/1999. PM rendelet 3. §-a a követelés fogalma alatt két kifejezést is megemlít: - Kintlévőség (követelés): előírt és nem teljesített fizetési kötelezettség fizetési határidőre való tekintet nélkül. - Hátralék (illetéktartozás): a kintlévőségből a végrehajtás alá vont vagy vonható fizetési kötelezettség. Első kérdésünk arra vonatkozik, hogy a fenti két fogalom között nincs-e ellentmondás, illetve melyik az, amelyik kimeríti a könyvvezetésről szóló rendeletben megfogalmazott követelményeket? Az általános szabályok szerint a követelések állományának változását a 2812. "Tárgyévi adósokkal szembeni követelések", számlán kell könyvelni a 412. Tőkeváltozásokkal szemben. A második kérdésünk arra vonatkozik: előfordulhat-e, hogy az illetékhivatal által nyilvántartott adósállomány – mint idegen követelés – nem minősül tartós forrásnak, tehát a változása sem érinti a saját tőkét. Következésképpen lehetséges-e, hogy az adósokkal – mint forgóeszközökkel – szemben a mérleg forrásoldalán a passzív pénzügyi elszámolások állnak?
Részlet a válaszából: […] ...fogalmát értelmezi,illetve a követelések nyilvántartását és a beszámolóban történő bemutatásátszabályozza. Attól eltekintve, hogy a könyvvezetésre és beszámolásikötelezettségre vonatkozó szabályok nem rögzítik a kintlévőségek, illetvehátralékok fogalmát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 22.

Tőkeváltozások könyvviteli elszámolása

Kérdés: Az Szt-vhr. 22. § (1) bek. b) pontja szerint a követelések között kell kimutatni többek között az adósokkal szembeni követeléseket, amelyek tulajdonképpen az államháztartás szervezetei által előírt, de még be nem folyt összegeket (ideértve az illetékek meg nem fizetéséből származó hátralékot is) jelentik. A 32/1999. PM rendelet 3. §-a a követelés fogalma alatt két kifejezést is megemlít: - Kintlevőség (követelés): előírt és nem teljesített fizetési kötelezettség fizetési határidőre való tekintet nélkül. - Hátralék (illetéktartozás): a kintlevőségből a végrehajtás alá vont vagy vonható fizetési kötelezettség. Első kérdésünk arra vonatkozik, hogy a fenti két fogalom között nincs-e ellentmondás, illetve melyik az, amelyik kimeríti a könyvvezetésről szóló rendeletben megfogalmazott követelményeket? Az általános szabályok szerint a követelések állományának változását a 2812 "Tárgyévi adósokkal szembeni követelések" számlán kell könyvelni a 412 "Tőkeváltozásokkal" szemben. A második kérdésünk arra vonatkozik: előfordulhat-e, hogy az illetékhivatal által nyilvántartott adósállomány – mint "idegen követelés" – nem minősül tartós forrásnak, tehát a változása sem érinti a saját tőkét? Következésképpen lehetséges-e, hogy az adósokkal – mint forgóeszközökkel – szemben a mérleg forrás oldalán a passzív pénzügyi elszámolások állnak?
Részlet a válaszából: […] Az illetékek követelésként történő elszámolásánál azSzt-vhr. előírásai szerint kell eljárni, így az illetékekkel kapcsolatoskövetelésként kell kimutatni– a vagyonszerzési,– örökösödési,– államigazgatási eljárásiilletékekkel kapcsolatos követeléseket a megyei...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 20.

Saját előállítású jelmezek, díszletek költségeinek elszámolása

Kérdés: Költségvetési intézményünk saját termelésű készletek (díszletek, jelmezek) előállításával foglalkozik. Az elkészült díszletek, jelmezek tényleges költségeinek dokumentálására használjuk a "Saját műhelyben készült (színpadi) készletek kalkulációja" c. nyomtatványt. A színpadi ruházatot és díszleteket – értékhatárra tekintet nélkül – teljes összegben költségként számoljuk el. A továbbiakban ezekről csak mennyiségi nyilvántartást vezetünk. Kérem szíves tájékoztatásukat arra vonatkozóan, hogy ez elegendő-e, vagyis a nyilvántartásunk megfelel-e a számviteli törvény előírásainak.
Részlet a válaszából: […] Az elszámolást meghatározza, hogy az intézmény rendelkezik-eúj raktári készlettel, vagyis van-e raktára, továbbá raktároz-e új, méghasználatba nem vett jelmezeket, díszleteket! Feltételezve, hogy mind avásárolt színpadi ruházatot, mind a saját készítésű jelmezeket,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 9.

Műemléki védettségű épületek terv szerinti értékcsökkenése

Kérdés: Az államháztartás szervezetei beszámolásáról szóló 383/2004. Korm. rendelet 14. § (8) bekezdése szerint: "Nem szabad terv szerinti értékcsökkenést elszámolni a ... műemléki védettségű épületnél..." Hogyan és mikortól kell ezt a rendelkezést végrehajtaniuk a költségvetési szerveknek?
Részlet a válaszából: […] Az Szt-vhr. 30. § (8) bekezdése szerint nem szabadelszámolni terv szerinti értékcsökkenést a műemléki védettségű épületeknél.Ezt a rendelkezést az Szt-vhr. 2004. december 29-énkihirdetett módosítása szerint már a 2004. évi beszámolónál is alkalmaznikellett. Ez a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 17.

Szolgálati kutya nyilvántartása

Kérdés: Költségvetési intézet 2001 óta 2524. szolgálati kutya főkönyvi számlán nyilvántartott 5 db kutyát, melyek értéke 5000 és 80 000 forint között van. (Az életkoruk 6-7 év.) A kutyákat szolgálati feladat ellátására képezték ki, és évente minősítik. (Továbbtenyésztés nem végezhető az állatokkal.) - Az 50 ezer forint feletti állatokat át kell-e vezetni a 1411. számlára? Az értékcsökkenés elszámolásainak kezdete 2004 decembere? - Az 50 ezer forint alattiak értékkel maradjanak a készletek között, vagy kiadásukkor már 0 forint értékkel kell hogy szerepeljenek? - A kölyökként kapott 5000 forint eszmei értékű kutya felnőtt, kiképzett állat lett. Értéke növekedhetne?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. és az Szt-vhr. az 50 ezer forint egyedi beszerzési(bekerülési) érték esetén a tárgyi eszközök esetében választási lehetőséget ada vállalkozónak, ill. a költségvetési szervnek, hogy ezeknél a tárgyieszközöknél az éven belüli amortizálást alkalmazhatják, vagy az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 17.

0-ra leírt eszközök állományi számláról történő kivezetése

Kérdés: A 0-ra leírt tárgyi eszközök bruttó értékének kivezetését mikor kell időben végrehajtani?
Részlet a válaszából: […] Ha az immateriális jószág, tárgyi eszköz a terv szerintiértékcsökkenés elszámolásával teljesen 0-ig íródott, az adott eszköz bruttóértékét azonnal át kell vezetni az aktivált állományi számláról (1111 – 1114,1211 – 1215, 13 111 – 13 115, 1321, 1411) az eszköz 0-ig...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 5.

Kis értékű eszközök csoportos nyilvántartása

Kérdés: Költségvetési intézménynél a mennyiségben nyilvántartott kis értékű szellemi termékekre (szoftvertermékek) alkalmazható-e a csoportos nyilvántartás? Ha igen, akkor feltétel-e, hogy egyidejűleg beszerzett, azonos beszerzési árhoz tartozó, azonos paraméterekkel rendelkező, egyidejűleg használatba vett szoftvertermékekről legyen szó?
Részlet a válaszából: […] Az államháztartás szervezetei eszközeinek csoportosnyilvántartását az Szt-Vhr. 9. mellékletének n) pontja tartalmazza. Arendelkezés első bekezdése általánosan az eszközökre vonatkozik, ezért aztattól függetlenül lehet alkalmazni, hogy értékben vagy csak mennyiségbentartják...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 1.

Mennyiségben nyilvántartott kis értékű szellemi termékek felújítása

Kérdés: Költségvetési intézménynél a kis értékű szellemi terméken (szoftverterméken) elvégzett felújítás (upgrade) vagy modulbővítés miatt a mennyiségi analitikából a feltételek fennállása esetén felkerülhetnek-e az értékben nyilvántartott szoftvertermékek közé és hogyan (pl. milyen értékben) történik ez, ha egyedileg, illetve csoportosan vannak nyilvántartva?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre lényegében a 965. sz. kérdésre adott válasz máreldönti a követendő eljárást. Az Szt. 48. §-ának (1) bekezdése szerint értéketnövelő bekerülési (beszerzési) értékként a felújítási munka ellenértékét csak atárgyi eszközöknél kell figyelembe venni. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 1.

50 ezer forint egyedi bekerülési érték alatti tárgyi eszközök elszámolása

Kérdés: Intézményünk az év végén, raktáron lévő, használatba nem vett kis értékű eszközök állományát mindeddig az 1-es számlaosztályban, a 13179-es számlán vette év végén állományba. 2004. jan. 1-jétől az Szt-vhr. 9. sz. melléklete a következőkkel egészül ki: "A kis értékű, éven belül amortizálható raktári új tárgyi eszközök analitikus és főkönyvi elszámolása során a készletekre vonatkozó könyvvezetési szabályok az irányadók." Jelenti-e azt, hogy év végén a használatba nem vett, kis értékű tárgyi eszközök raktáron lévő állományát a továbbiakban a 2. számlaosztályban kell állományba venni, vagy maradhat-e az eddigi gyakorlat?
Részlet a válaszából: […] A raktárban lévő új, kis értékű tárgyi eszközöket továbbra is az 1. számlaosztályban kell nyilvántartani. Hatályos az Szt-vhr. 18. §-ának (2) bekezdése, amely szerint: A költségvetési év végéig használatba nem vett (raktáron lévő) kis értékű tárgyi eszközt a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 23.

Nemzetközi támogatás elszámolása

Kérdés: Hogyan kell alkalmazni a Számlakerettükör 3613-3616. Nemzetközi támogatási programok lebonyolítási számláit, valamint a 66. számlacsoport számláit?
Részlet a válaszából: […] ...szolgáltatást végzők kötelező továbbképzésének írásos jegyzete (SALDO kiadvány),a közeljövőben megjelenő Költségvetési könyvvezetés (SALDO kiadvány) ad...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 2.
1
6
7