14 talált cikk a munkaidő , jogviszony , költségvetés , vezető , munkaviszony kifejezésre

Kérdés: A Kit. 145. § (3) bekezdése b) pontjának értelmezésében kérném szíves segítségüket. Egy kormánytisztviselő a rendes nyugdíjkorhatárt 2024. július 14. napján fogja elérni, és előreláthatóan a kormányzati szolgálati jogviszonya a Kit. 107. § (1) bekezdése e) pontjának megfelelően - miután 2024. július 14-étől már nyugdíjasnak fog minősülni - felmentéssel fog megszűnni. Az érintett kormánytisztviselő a Debreceni Orvostudományi Egyetem elvégzését követően
- 1984. október 1-jétől 1999. október 31-ig kórházban főfoglalkozásban orvosként közalkalmazottként, illetve közszolgálati jogviszony keretében,
- 1999. november 1-jétől 2011. május 1-jéig központi költségvetési szervnél (NRSZH) főfoglalkozásban orvosként közalkalmazotti, közszolgálati jogviszonyban,
- 2011. május 2-ától 2019. február 18-ig az Országos Vérellátó Szolgálatnál főfoglalkozásban orvosként közalkalmazotti jogviszonyban, majd
- 2019. február 19-étől jelenleg is egy megyei/vármegyei kormányhivatalnál főfoglalkozásban orvosként kormányzati szolgálati jogviszony keretében dolgozott/dolgozik.
Az érintett kormánytisztviselő 2019. évben jogosulttá vált a harmincöt év kormányzati szolgálati jogviszonyban töltött idő esetén járó szolgálati elismerésre (jubileumi jutalom). Az elismerésre jogosító szolgálati jogviszony megállapítása során az 1984. október 1-jétől eltelt megszakítás nélküli közalkalmazotti, közszolgálati és kormányzati szolgálati jogviszonyban eltöltött idő került figyelembevételre. A kormánytisztviselő a nyugdíjkorhatár elérésekor 1984. október 1-jétől 2024. július 14-ig számítottan még nem éri el a 40 év kormányzati szolgálati jogviszonyt. Ugyanakkor az érintett kormánytisztviselő az egyetemi tanulmányai megkezdését megelőző években munkaviszony keretében, teljes munkaidőben, igazoltan
- 1974. június 24-e és 1974. augusztus 15-e között óvodában (foglalkoztató: BM HBM. TÁKISZ) 53 napot,
- 1975. július 7-e és 1975. augusztus 7-e között óvodában (foglalkoztató: BM HBM. TÁKISZ) 32 napot,
- 1976. július 1-je és 1976. augusztus 7-e között óvodában (foglalkoztató: DB MVT Költségvetési Elsz. Hivatal) 38 napot dolgozott.
A Kjt. hatálybalépése előtt - ha jól gondolom - a közalkalmazottak is munkavállalók voltak, és az akkor hatályos Mt. alá tartoztak. Az érintett dolgozó 1974-1975-1976. években - bár évente csak 1-2 hónapot - olyan jogi személynél (megyei TÁKISZ) dolgozott, mely a Kjt. hatálya alá került mint munkáltató. Helyesen értelmezzük-e a Kit. 145. §-a (3) bekezdésének b) pontjában foglaltakat, miszerint a kormányzati szolgálati jogviszonyban töltött elismerésre jogosító idő megállapítása során a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó szervnél munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban töltött időbe beleszámít a Kjt. hatálya alá került jogelődnél (megyei TÁKISZ) munkaviszony keretében ledolgozott idő is? Azaz a megyei TÁKISZ foglalkoztatónál eltöltött 123 munkanap figyelembevételével már 2024. július 14-én - a nyugdíjazást megelőzően - teljesülnek a szolgálati elismerés feltételei?

Kérdés: Szociális gondozást, szociális étkeztetést, házi segítségnyújtást, család- és gyermekjóléti szolgáltatást végző költségvetési szerv vezetői és dolgozói munkaerőhiány miatt a feladatok ellátását úgy biztosítják, hogy az intézmény vezetői és a dolgozói a közalkalmazotti jogviszonyuk mellett egyszerűsített foglalkoztatás alapján, ezen túl megbízási jogviszony alapján végeznek tevékenységet az intézménynél. Az Efo-tv. 3 §-ának (4) bekezdése alapján: "Nem létesíthető egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló jogviszony a Kttv. 1. §-ának (1) bekezdésében, valamint a Kjt. 1. §-ának (1) bekezdésében meghatározott munkáltató által az alaptevékenységébe tartozó feladatai ellátására." Jól értelmezzük-e a vonatkozó jogszabályokban leírtakat, vagyis, hogy az alaptevékenységen kívüli feladatok tekintetében a törvény lehetőséget ad az egyszerűsített foglalkoztatási jogviszony alkalmazására az intézmény vezetőinél és közalkalmazottjainál? Jogszerű-e az a gyakorlat, hogy az alapfeladat ellátását a közalkalmazotti jogviszony mellett megbízási jogviszony keretében látják el a közalkalmazottak és az intézményvezető, amikor munkaidőn túl, hétvégén kell biztosítaniuk a gondozottak ellátását, vagy azt túlmunkaként kell kezelni?

Kérdés:

Intézményünk költségvetési szerv, 100 főt meghaladó létszámmal. Jelenleg önálló gazdasági szervezettel rendelkezünk. A fenntartó önkormányzat szándéka, hogy megszünteti az intézménynél a gazdasági szervezetet, a továbbiakban a polgármesteri hivatal látná el ezt a fel-adatot. Az intézménynél foglalkoztatott dolgozókat átvenné. Mi a teendő akkor, ha a munkavállaló nem szeretne átmenni a hivatalhoz, nem járul hozzá az áthelyezéséhez? Továbbá a gazdasági vezető jelenleg magasabb vezető, de áthelyezése esetén nem tudnak ilyen pozíciót ajánlani, az ő esetében köteles-e elfogadni egy alacsonyabb besorolású állást? Valamint a dolgozók közül 1 fő CSED-en van, az ő áthelyezése törvényszerű-e? Kinek milyen felmentési idő, végkielégítés jár?

Kérdés:

Dolgozónk a mai napig 2003. 09. 01-től határozatlan munkaidőben iskolánk rajzszakos tanára. 2017. 09. 07. – 2018. 02. 21. és 2020. 04. 29. – 2020. 10. 13. terjedő időszakban szülési szabadságon volt, valamint 2018. 02. 22. – 2019. 06. 30. és 2020. 10. 14. – 2022. 05. 31. terjedő időszakban pedig fizetés nélküli szabadságon, azaz GYED-en volt. Viszont 2020. 11. 15. – 2022. 06. 15-ig polgári jogviszonyban, azaz megbízással óraadói státuszt töltött be. A többi időszakban teljes munkaidős jogviszonyban tanított a mai napig. A fenti időszakokból mi számít pontosan a szakmai gyakorlat időtartamába, valamint pontosan mi az időpontja a Pedagógus II. kötelező minősítésének? Jelenleg is Pedagógus I.8 kategóriában van, és 2006. 02. 01-én szerezte a Pedagógus I. minősítést. Számít-e a GYED, szülési szabadság kieső időnek?

Kérdés: Önkormányzat által fenntartott, önállóan működő költségvetési intézmény részlegvezetője nyugdíjba vonul. Az utódjának szánt közalkalmazottat egyelőre nem tudjuk kinevezni vezetőnek, mert a ránk irányadó 77/1993. Korm. rendelet értelmében egyelőre nem rendelkezik az előírt, ehhez szükséges végzettséggel. Határozott időre köthetek-e vele megbízási szerződést, tartós helyettesítésre, amiben a felmentését töltő részlegvezető feladatainak ellátására bízom meg? Milyen megoldás lehetséges, hogy a vezetői posztra alkalmasnak talált közalkalmazott valamilyen módon elláthassa az irányítási feladatokat, annak ellenére, hogy egyelőre nincs meg az előírt végzettsége?

Kérdés: A munkáltató az év végére tervezett jutalmazást ez év decemberében, SZÉP-kártya-utalás formájában tervezi. A jutalom összegét a felettes vezető állapítja meg, munkavállalónként eltérő mértékben. Kifogásolható-e ez bármilyen tekintetben, illetve a szociálishozzájárulásiadó- és szakképzésihozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség ez esetben sem áll fenn?

Kérdés: 1. Önkormányzat alkalmazásában álló közalkalmazott háziorvos a Kjt. és a 2020. évi C. törvény értelmében lehet-e vezető tisztségviselő egy gazdasági társaságban?
2. Az orvosi ügyeleti kötelező önkormányzati feladatot az önkormányzat szerződéssel átadta egy egészségügyi bt.-nek. Az önkormányzat alkalmazásában álló háziorvos az önkormányzatnál megbízási szerződéssel látja el az orvosi ügyeletet a megbízott bt.-nél, mely szolgáltatást az önkormányzat kiszámlázza a bt. felé. Szabályosan kötött-e megbízási szerződést az önkormányzat a közalkalmazottjával?

Kérdés: Önkormányzati fenntartású, önállóan működő költségvetési intézmény vagyunk, előadó-művészeti szervezet, a 2008. évi XCIX. törvény is vonatkozik ránk.
1. A vezetői megbízásokat a 2020. évi XXXII. törvény értelmében nem érinti az átalakulás. A gazdasági vezetők kinevezését, vezetői megbízását az Áht. szerint eddig a fenntartó készítette el, a polgármester írta alá. Az átalakulásról szóló törvény szerinti tájékoztatást, a munkaszerződésre vonatkozó ajánlatot, a munkaszerződést kitől fogjuk megkapni, a fenntartótól vagy a zenekar igazgatójától? A gazdasági vezető közalkalmazotti jogviszonya határozatlan, a vezetői megbízatása határozott idejű. 2020. október 31. napon mit tartalmaz majd a munkaszerződés, munkakör, munkaszerződés időtartama?
2. A 40 év jogosultsági idővel rendelkező, de még nem nyugdíjas nő munkavállaló részére jár-e végkielégítés, amennyiben nem írja alá a további foglalkoztatást megalapozó munkaszerződést?
3. A kulturális illetménypótlék be lesz építve a munkabérbe. Eddig a kulturális illetménypótlékot az állam finanszírozta. A költségvetés eredeti előirányzata nem tartalmazta, havonta a MÁK és a fenntartó tájékoztatása szerint előirányzatot módosítottunk. 2020. november 1-jétől ki finanszírozza a kulturális illetménypótlékot?
4. Amennyiben több dolgozó nem fogadja el a munkáltató ajánlatát a munkaszerződésre, a kifizetendő végkielégítés és a távolléti díj összegét az állam finanszírozza meg?
5. 40 év szolgálati idővel rendelkező nő közalkalmazott 2020. április 29-től 8 hónap felmentési idejét tölti. A tényleges munkavégzés alóli felmentés ideje 2020. augusztus végétől kezdődik, és 2020. december 28-ig tart. Az ő esetében hogyan alakul át a közalkalmazotti jogviszony munkaviszonnyá?
6. Táppénzen lévő – veszélyeztetett terhes – dolgozó szabadságát is ki kell adnom a közalkalmazotti időszakra. A táppénz után szülési szabadságon lesz. Ebben az esetben hogyan járok el helyesen? Ki kell fizetnem az időarányosan járó szabadságát, mert nem tudja kivenni? Nyáron a zenekari tagok az évad lezárultával szabadságon vannak. Amíg nem szül, ki tudná venni a szabadságát, de akkor meg kell szakítani a táppénzt.
7. Szülési szabadságon, GYED-en, GYES-en lévő dolgozónak az időarányosan és a törvények szerint a szülési szabadságra és a GYED első hat hónapjára járó szabadságát is ki kell adnom, vagy ki kell fizetnem? Amikor visszajön dolgozni, nem lesz szabadsága, hogyan szoktatja be a gyermekét a bölcsődébe, óvodába?
8. Az előadó-művészeti törvény (2020. július 1-jétől) értelmében a munkaköröket és a munkakörökre előírt végzettségeket, képesítéseket a kormány rendeletben határozza meg. Már létező jogszabályra hivatkozik, vagy ezután készül el a rendelet? Eddig a 150/1992. Korm. rendelet szabályozta a kulturális közalkalmazotti munkaköröket az előadó-művészeti szervezetekre vonatkozóan is.
9. A törvény szerint 5 évig a Kjt. szerinti végkielégítést és a jubileumi jutalmat ki kell fizetni. Mi lesz a jubileumi jutalom számításának alapja, a dolgozó munkabére a jogosultság megszerzésének az időpontjában? Az esetleges bérpótlékokat bele kell számítani? Ha szólamvezető, és azért kap pluszpénzt határozott időre (munkaszerződés-kiegészítésként), azt az összeget bele kell számítani? A fenntartónak kell biztosítani a fedezetet 5 évig, vagy az állam magára vállalja? Eddig kötött felhasználású céltámogatásként biztosította a fenntartó évenként a felmentés és a jubileumi jutalom összegét.
10. Az előadóművészek úgynevezett "szakmai nyugdíja" évekkel ezelőtt átalakult korhatár előtti ellátássá. 2020. november 1-jétől a művészek véleménye szerint munkaviszony mellett már nem kell szüneteltetniük ennek az ellátásnak a folyósítását akkor, ha dolgoznak, és nem vonatkozik rájuk a kereseti korlát sem. A 2020. július 1-jén életbe lépő új nyugdíj- és tb-törvény hogyan szabályozza ezt?
11. A munkaszerződést határozatlan időre kötjük azoknak, akiknek most is az. A pótlékokat, keresetkiegészítéseket be kell építeni a munkabérbe? Sok esetben a jogviszony határozatlan, a pótlék (pl. szólamvezetői pótlék) határozott időre szól. A munkaszerződésben szerepeltetem a munkabér határozatlan időre járó részét, a munkaszerződés-kiegészítésben pedig szerepeltetem a munkabér határozott időre szóló részét? Hogyan járok el helyesen? Kapcsolt munkaköröknél hogyan szerepeltetem a munkaszerződésben a munkabért? (Zenekari tag zenekari felügyelői, pódiumtechnikusi munkát is végez, a pódiumtechnikus gondnoki feladatot is ellát.)
12. A 6% emelésre, ami elméletileg 2020. január 1-jétől jár a dolgozóknak, milyen szabályozás vonatkozik?
13. Aki hamarabb kapja meg a munkaszerződés-ajánlatot, mint augusztus 15., annak az átvételtől számít a 30 nap, amíg írásban válaszolnia kell?

Kérdés: Önkormányzatunknál 1 fő szociális segítő munkakörben, 6 órás közalkalmazotti jogviszonyban, a szociális étkeztetéssel kapcsolatos feladatokat látja el. A szociális étkeztetést az önkormányzat nem költségvetési szerv útján, hanem önkormányzati feladatellátásban (szakfeladat) látja el. Az óvoda önállóan működő költségvetési szerv, a konyha működtetése is az óvodai feladatellátásban történik. Az óvodai élelmezésvezető nyugdíjba vonulása miatt a szociális segítő munkakörben alkalmazott önkormányzati feladatellátásban szereplő szociális segítő látná el közalkalmazotti jogviszonyban az óvodai élelmezésvezetői feladatokat is. A munkáltatói jogokat a szociális segítő esetében a képviselő-testület, az élelmezésvezető esetében pedig az óvodavezető gyakorolja. A fenti esetben hogyan járhat el a jogszabályoknak megfelelően az önkormányzat? Hogyan lehet egy embernek két munkahelye? Ki lesz a munkáltató? A költségvetési létszámkeretben hol kell szerepeltetni, az önkormányzatnál, az intézménynél vagy mindkettőnél? A Kjt. mely végrehajtási rendeletei vonatkoznak rá? Probléma még az is, hogy az illető élelmezésvezetői végzettséggel nem rendelkezik.

Kérdés: A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. tv. 91/A. §-ának (1) bekezdése szerint "a tizenötezer fő alatti lakosságszámú településeken – a feladatellátás veszélyeztetése nélkül – a települési önkormányzat a muzeális intézményekkel, a nyilvános könyvtári ellátás biztosításával és a közművelődés támogatásával összefüggő feladatait közös szervezetben láthatja el". A településünk lakosságszáma 3300 fő, ezért nem indokolt a külön költségvetési szerv (intézmény) létrehozása a fenti feladatok ellátására. A képviselő-testület azt tervezi, hogy 2013. január 1-jétől a nyilvános könyvtári feladatot önálló szakmai intézményegységként működteti az önkormányzat (nem a polgármesteri hivatal) költségvetésén belül. A muzeális intézmény továbbra is szakfeladatként szerepelne az önkormányzat költségvetésében. Azért nem a polgármesteri hivatal költségvetésén belül tervezi a nyilvános könyvtár bevételi és kiadási elő­irányzatait megtervezni, mert közalkalmazott felett a munkáltatói jogkört a jegyző nem gyakorolhatja, így a közalkalmazott személyi juttatása terhére történő kötelezettséget sem vállalhatja.
Kérdéseink:
1. A fenti megoldásnak van-e jogszabályi akadálya?
2. A nyilvános könyvtár intézményegység-vezetője vezető beosztásnak minősül-e, ha igen, a pályázatot a polgármester írja ki?
3. Településünk esetében – figyelembe véve a lakossági igényeket – nincs szükség napi 8 órában könyvtárosra. Lehet-e úgy teljes munkaidős közalkalmazottat kinevezni, hogy a dolgozó munkaidejének egy részében könyvtárosi (egyben vezetői) feladatokat, a fennmaradó munkaidejében más önkormányzati feladattal kapcsolatos ügyintézői munkát látna el?