Intézmény megszűnésével járó áthelyezések

Kérdés:

Intézményünk költségvetési szerv, 100 főt meghaladó létszámmal. Jelenleg önálló gazdasági szervezettel rendelkezünk. A fenntartó önkormányzat szándéka, hogy megszünteti az intézménynél a gazdasági szervezetet, a továbbiakban a polgármesteri hivatal látná el ezt a fel-adatot. Az intézménynél foglalkoztatott dolgozókat átvenné. Mi a teendő akkor, ha a munkavállaló nem szeretne átmenni a hivatalhoz, nem járul hozzá az áthelyezéséhez? Továbbá a gazdasági vezető jelenleg magasabb vezető, de áthelyezése esetén nem tudnak ilyen pozíciót ajánlani, az ő esetében köteles-e elfogadni egy alacsonyabb besorolású állást? Valamint a dolgozók közül 1 fő CSED-en van, az ő áthelyezése törvényszerű-e? Kinek milyen felmentési idő, végkielégítés jár?

Részlet a válaszából: […] ...keretében foglalkoztatott közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonya – kivétel, ha nem létesíthető közszolgálati jogviszony, vagy csak munkaviszony létesíthető a végzett feladatok alapján a Kttv. hatálya alá tartozó szervnél – a jogállásváltozás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. július 19.

Képesítési követelmények a költségvetési intézmény részlegvezetőjével szemben

Kérdés: Önkormányzat által fenntartott, önállóan működő költségvetési intézmény részlegvezetője nyugdíjba vonul. Az utódjának szánt közalkalmazottat egyelőre nem tudjuk kinevezni vezetőnek, mert a ránk irányadó 77/1993. Korm. rendelet értelmében egyelőre nem rendelkezik az előírt, ehhez szükséges végzettséggel. Határozott időre köthetek-e vele megbízási szerződést, tartós helyettesítésre, amiben a felmentését töltő részlegvezető feladatainak ellátására bízom meg? Milyen megoldás lehetséges, hogy a vezetői posztra alkalmasnak talált közalkalmazott valamilyen módon elláthassa az irányítási feladatokat, annak ellenére, hogy egyelőre nincs meg az előírt végzettsége?
Részlet a válaszából: […] ...megszűnik.Maga a 77/1993. Korm. rendelet sajnos nem tartalmaz ilyen mentesítési lehetőséget.A képesítési követelményeket jellemzően a munkaviszonyra vagy annak megfelelő, hasonló jogviszonyra (pl. közalkalmazotti, köztisztviselői jogviszony) írják elő a jogszabályok....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 16.

Közalkalmazotti jogviszony átalakulása munkaviszonnyá

Kérdés: Önkormányzati fenntartású, önállóan működő költségvetési intézmény vagyunk, előadó-művészeti szervezet, a 2008. évi XCIX. törvény is vonatkozik ránk.
1. A vezetői megbízásokat a 2020. évi XXXII. törvény értelmében nem érinti az átalakulás. A gazdasági vezetők kinevezését, vezetői megbízását az Áht. szerint eddig a fenntartó készítette el, a polgármester írta alá. Az átalakulásról szóló törvény szerinti tájékoztatást, a munkaszerződésre vonatkozó ajánlatot, a munkaszerződést kitől fogjuk megkapni, a fenntartótól vagy a zenekar igazgatójától? A gazdasági vezető közalkalmazotti jogviszonya határozatlan, a vezetői megbízatása határozott idejű. 2020. október 31. napon mit tartalmaz majd a munkaszerződés, munkakör, munkaszerződés időtartama?
2. A 40 év jogosultsági idővel rendelkező, de még nem nyugdíjas nő munkavállaló részére jár-e végkielégítés, amennyiben nem írja alá a további foglalkoztatást megalapozó munkaszerződést?
3. A kulturális illetménypótlék be lesz építve a munkabérbe. Eddig a kulturális illetménypótlékot az állam finanszírozta. A költségvetés eredeti előirányzata nem tartalmazta, havonta a MÁK és a fenntartó tájékoztatása szerint előirányzatot módosítottunk. 2020. november 1-jétől ki finanszírozza a kulturális illetménypótlékot?
4. Amennyiben több dolgozó nem fogadja el a munkáltató ajánlatát a munkaszerződésre, a kifizetendő végkielégítés és a távolléti díj összegét az állam finanszírozza meg?
5. 40 év szolgálati idővel rendelkező nő közalkalmazott 2020. április 29-től 8 hónap felmentési idejét tölti. A tényleges munkavégzés alóli felmentés ideje 2020. augusztus végétől kezdődik, és 2020. december 28-ig tart. Az ő esetében hogyan alakul át a közalkalmazotti jogviszony munkaviszonnyá?
6. Táppénzen lévő – veszélyeztetett terhes – dolgozó szabadságát is ki kell adnom a közalkalmazotti időszakra. A táppénz után szülési szabadságon lesz. Ebben az esetben hogyan járok el helyesen? Ki kell fizetnem az időarányosan járó szabadságát, mert nem tudja kivenni? Nyáron a zenekari tagok az évad lezárultával szabadságon vannak. Amíg nem szül, ki tudná venni a szabadságát, de akkor meg kell szakítani a táppénzt.
7. Szülési szabadságon, GYED-en, GYES-en lévő dolgozónak az időarányosan és a törvények szerint a szülési szabadságra és a GYED első hat hónapjára járó szabadságát is ki kell adnom, vagy ki kell fizetnem? Amikor visszajön dolgozni, nem lesz szabadsága, hogyan szoktatja be a gyermekét a bölcsődébe, óvodába?
8. Az előadó-művészeti törvény (2020. július 1-jétől) értelmében a munkaköröket és a munkakörökre előírt végzettségeket, képesítéseket a kormány rendeletben határozza meg. Már létező jogszabályra hivatkozik, vagy ezután készül el a rendelet? Eddig a 150/1992. Korm. rendelet szabályozta a kulturális közalkalmazotti munkaköröket az előadó-művészeti szervezetekre vonatkozóan is.
9. A törvény szerint 5 évig a Kjt. szerinti végkielégítést és a jubileumi jutalmat ki kell fizetni. Mi lesz a jubileumi jutalom számításának alapja, a dolgozó munkabére a jogosultság megszerzésének az időpontjában? Az esetleges bérpótlékokat bele kell számítani? Ha szólamvezető, és azért kap pluszpénzt határozott időre (munkaszerződés-kiegészítésként), azt az összeget bele kell számítani? A fenntartónak kell biztosítani a fedezetet 5 évig, vagy az állam magára vállalja? Eddig kötött felhasználású céltámogatásként biztosította a fenntartó évenként a felmentés és a jubileumi jutalom összegét.
10. Az előadóművészek úgynevezett "szakmai nyugdíja" évekkel ezelőtt átalakult korhatár előtti ellátássá. 2020. november 1-jétől a művészek véleménye szerint munkaviszony mellett már nem kell szüneteltetniük ennek az ellátásnak a folyósítását akkor, ha dolgoznak, és nem vonatkozik rájuk a kereseti korlát sem. A 2020. július 1-jén életbe lépő új nyugdíj- és tb-törvény hogyan szabályozza ezt?
11. A munkaszerződést határozatlan időre kötjük azoknak, akiknek most is az. A pótlékokat, keresetkiegészítéseket be kell építeni a munkabérbe? Sok esetben a jogviszony határozatlan, a pótlék (pl. szólamvezetői pótlék) határozott időre szól. A munkaszerződésben szerepeltetem a munkabér határozatlan időre járó részét, a munkaszerződés-kiegészítésben pedig szerepeltetem a munkabér határozott időre szóló részét? Hogyan járok el helyesen? Kapcsolt munkaköröknél hogyan szerepeltetem a munkaszerződésben a munkabért? (Zenekari tag zenekari felügyelői, pódiumtechnikusi munkát is végez, a pódiumtechnikus gondnoki feladatot is ellát.)
12. A 6% emelésre, ami elméletileg 2020. január 1-jétől jár a dolgozóknak, milyen szabályozás vonatkozik?
13. Aki hamarabb kapja meg a munkaszerződés-ajánlatot, mint augusztus 15., annak az átvételtől számít a 30 nap, amíg írásban válaszolnia kell?
Részlet a válaszából: […] ...a munkáltató határozza meg. Tehát a kulturális intézmények mint költségvetési szervek esetében (akik már az Mt. hatálya alá tartozó munkaviszonyban fogják foglalkoztatni a munkavállalókat) figyelembe kell venni az esetlegesen a rá vonatkozó jogszabályokban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 26.

Önkormányzattal közalkalmazotti jogviszony létesítése

Kérdés: A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. tv. 91/A. §-ának (1) bekezdése szerint "a tizenötezer fő alatti lakosságszámú településeken – a feladatellátás veszélyeztetése nélkül – a települési önkormányzat a muzeális intézményekkel, a nyilvános könyvtári ellátás biztosításával és a közművelődés támogatásával összefüggő feladatait közös szervezetben láthatja el". A településünk lakosságszáma 3300 fő, ezért nem indokolt a külön költségvetési szerv (intézmény) létrehozása a fenti feladatok ellátására. A képviselő-testület azt tervezi, hogy 2013. január 1-jétől a nyilvános könyvtári feladatot önálló szakmai intézményegységként működteti az önkormányzat (nem a polgármesteri hivatal) költségvetésén belül. A muzeális intézmény továbbra is szakfeladatként szerepelne az önkormányzat költségvetésében. Azért nem a polgármesteri hivatal költségvetésén belül tervezi a nyilvános könyvtár bevételi és kiadási elő­irányzatait megtervezni, mert közalkalmazott felett a munkáltatói jogkört a jegyző nem gyakorolhatja, így a közalkalmazott személyi juttatása terhére történő kötelezettséget sem vállalhatja.
Kérdéseink:
1. A fenti megoldásnak van-e jogszabályi akadálya?
2. A nyilvános könyvtár intézményegység-vezetője vezető beosztásnak minősül-e, ha igen, a pályázatot a polgármester írja ki?
3. Településünk esetében – figyelembe véve a lakossági igényeket – nincs szükség napi 8 órában könyvtárosra. Lehet-e úgy teljes munkaidős közalkalmazottat kinevezni, hogy a dolgozó munkaidejének egy részében könyvtárosi (egyben vezetői) feladatokat, a fennmaradó munkaidejében más önkormányzati feladattal kapcsolatos ügyintézői munkát látna el?
Részlet a válaszából: […] ...alapján az önkormányzattal közalkalmazotti jogviszonyban álló esetében a Kjt. 15. §, 18-19. §, 22/B. § (vezetői megbízás munkaviszonyban) és 23. § (vezetői megbízásra vonatkozó rendelkezések) nem alkalmazható.Véleményünk szerint a munkakör oly...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 8.

Jogutód nélküli megszűnés esetén a közalkalmazottat megillető juttatások

Kérdés: Kistérségi társulás munkaszervezetének közalkalmazottja vagyok 2006-tól. Az utolsó társulási tanács ülésén született határozat szerint a munkaszervezet jogutód nélkül szűnik meg, illetve tevékenységét megszűnése miatt 2013. január 1-jétől nem folytatja. A munkaszervezet-vezető tájékoztatása szerint ebben az esetben a munkáltató a dolgozók közalkalmazotti jogviszonyát nem felmentéssel szünteti meg, ezért nincs felmentési idő. Akkor hogyan szünteti meg? Amennyiben mégis felmentéssel szűnik meg a munkaviszony, nem jár felmentési idő 2013-ban?
A közalkalmazotti törvény 30. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint a munkáltató a közalkalmazotti jogviszonyt – a 30/A-30/B. §-aiban foglalt korlátozással – felmentéssel akkor szüntetheti meg, ha megszűnt a munkáltatónak az a tevékenysége, amelyben a közalkalmazottat foglalkoztatták. Ez a jogszabályhely nem vonatkozik az én esetemre?
Részlet a válaszából: […] ...megszűnéséről, csak annak valamely tevékenységét (tevékenységeit) és a tevékenység(ek) körébe tartozó munkaköröket szüntetik meg.A munkaviszonyok tekintetében az Mt. 63. §-ának (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy jogutód nélküli megszűnés esetén a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. november 20.

Köztisztviselő jubileumi jutalmának számítása 2003. július 1-jét megelőző "munkajogi átadás" alapján

Kérdés: Kérem szíves tájékoztatásukat, hogy köztisztviselői jogviszonyban foglalkoztatott munkavállaló jubileumi jutalomra jogosító időinek beszámításánál mely időket lehet figyelembe venni! Egyik köztisztviselőnk munkaviszonya 1987. 09. 07.-1994. 10. 25-ig állt fent a városi tanács költségvetési üzemnél, mely 1991. július 1-jén városgazdálkodási kft.-vé alakult. 1994. 10. 26.-2007. 12. 31-ig a városgazdálkodási intézménynél (költségvetési szerv) dolgozott, munkaviszony-megszűnés a Kjt. 25/A. §-ának (1) bekezdése alapján. 2008. január
1-jétől a polgármesteri hivatalnál dolgozik. A városgazdálkodási kft. 1995. évben felszámolásra került, a dolgozó a jogviszony megszűnésének módját nem tudja igazolni (feltehetően közös megegyezés). Az bizonyos, hogy nem felmentés volt, hiszen a dolgozó a városgazdálkodási kft.-nél végzett feladatait vitte át a városgazdálkodási intézménybe, ahol folyamatosan, megszakítás nélkül, továbbra is ugyanazt a munkakört látta el. Végkielégítésben nem részesült. Jól gondoljuk-e, hogy mivel az 1992. évi XXII. törvény (Mt.) hatálya alá tartozó munkáltató egy részének átadása az 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.) hatálya alá tartozó munkáltató számára 2003. július 1-jét megelőzően történt, ezért nem lehet a költségvetési üzemnél, illetve a városgazdálkodási kft.-nél eltöltött munkaviszony időtartamát a közalkalmazotti jogviszonyban eltöltött időnek tekinteni jubileumi jutalom szempontjából? [1992. évi XXII. törvény 86/C § (4) bekezdés, 2003. évi XX. törvény 14 §, EBH 2007. 1632.]
Részlet a válaszából: […] ...Kttv. alapján – többek között – a Kttv., a Ktv. és a Ktjv., illetve Kjt. hatálya alá tartozó munkáltatónál munkaviszonyban, közszolgálati és kormánytisztviselői jogviszonyban eltöltött idő vehető figyelembe a jubileumi jutalom számításánál, ideértve a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. november 20.

Önkormányzattal közalkalmazotti jogviszonyban állók tekintetében a munkáltatói jogkör gyakorlása

Kérdés: Az önkormányzatok igazgatási tevékenysége és a szociális étkeztetés szakfeladaton lévő 1-1 fő közalkalmazott takarítónő kéri 40 év munkaviszonyra tekintettel munkaviszonya megszüntetését (lemondással vagy közös megegyezéssel). A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 83/A. § (1) bekezdése alapján az önkormányzattal közalkalmazotti jogviszonyban állók esetében – a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény eltérő rendelkezése hiányában – a kinevezés és felmentés, a fegyelmi eljárás megindítása, a fegyelmi büntetés kiszabása és az állásból való felfüggesztés a képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik, az egyéb munkáltatói jogokat a polgármester gyakorolja. A fenti esetekben a polgármesternek nem kell a képviselő-testület döntését kérni az ügyben, hanem elfogadhatja a lemondást, illetve hozzájárulhat a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszűnéséhez? A két álláshelyet be szeretnénk tölteni. E két állás betöltésére pályázatot kell kiírni a Kjt. 20/A. § (1) bekezdése alapján, vagy nem kötelező ez? Ha pályázat kiírása szükséges, akkor erről a képviselő-testület dönt? A kinevezésük a Kjt. 83/A. § (1) bekezdése alapján pedig szintén a képviselő-testület hatáskörébe tartozik (akkor is, ha nem kell pályázatot kiírni az állás betöltésére)?
Részlet a válaszából: […] ...sem a Kjt., sem a Ktv. hatálya nem terjed ki aközigazgatási szervnél köztisztviselőnek, ügykezelőnek nem minősülőmunkavállaló munkaviszonyára, arra ugyanis a Ktv. alapján a Munka Törvénykönyverendelkezéseit kell alkalmazni.Azt tehát, hogy egy takarítónővel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. július 19.

Bölcsődében foglalkoztatott közalkalmazottak besorolása

Kérdés: Intézményünk a 257/2000. (XII. 26) Korm. rendelet hatálya alá tartozó, gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatot ellátó helyi önkormányzati szerv, egészen pontosan bölcsőde. 1. Milyen fizetési osztályba sorolható be az a közalkalmazott, aki – klasszikus értelemben vett – szakmunkás-bizonyítványt (8 osztály + szakmunkásképző intézet) szerzett, pl. villanyszerelő, szakácsnő, asztalos, víz-, gázszerelő, géplakatos stb.? 2. Milyen fizetési osztályba sorolható be az a közalkalmazott, aki alapfokú iskolai végzettséggel (8 általános) és 2 éves szakiskola elvégzésével szerzett szakmát? 3. Milyen fizetési osztályba sorolható be az a közalkalmazott, aki alapfokú iskolai végzettséggel (8 általános), valamint különböző központok által szervezett OKJ-s képzés keretében szerzett szakmát? 4. Milyen fizetési osztályba sorolható be az a közalkalmazott, aki alapműveltségi vizsga (9-10. osztály elvégzése) és 2-3 éves szakiskola elvégzésével szerzett szakmát? 5. Melyek azok a szempontok, melyek eldönthetik, hogy ki sorolható be a "B", illetve a "C" fizetési osztályba? 6. Az "F" és "G" fizetési osztályba sorolt gazdasági vezető, illetve belső ellenőr esetében a mérlegképes végzettség beszámítható-e további szakképesítésként, adható-e számukra 5%-os illetménynövekedés?
Részlet a válaszából: […] ...és ellenőrzési szakértő,valamint az a), illetve a b) pontban meghatározott képzettségés képesítés mellett legalább kétéves munkaviszony, köztisztviselői, illetveközalkalmazotti jogviszony, hivatásos állományú szolgálati viszony megléteellenőrzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 21.

Belső ellenőrzési tevékenységre vonatkozó követelmények

Kérdés: A helyi önkormányzat szolgáltató költségvetési intézményénél 1993-tól dolgozom belső ellenőrként. Középiskolai végzettségem mellett felsőfokú államháztartási szakképzettséggel rendelkezem. Kezdettől fogva mentesítve lettem a szakképzettség alól. Besorolásom "E" fizetési osztály. A kormányrendelet értelmében jogosult vagyok-e a magasabb fizetési osztályra?
Részlet a válaszából: […] ...másik fontos dolog, amire ki kell térni. A193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet szerint a képzettség, a képesítés melletti,legalább kétéves munkaviszony alól adható csak felmentés. A belső ellenőrvéglegesen nem mentesíthető a képesítési követelmények alól. Vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 18.

Munkáltató jogutód nélküli megszűnése – a jogviszonyok alakulása

Kérdés: Jogutód nélküli munkaviszony megszüntetését követően az addig határozott, illetve határozatlan időre szóló közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott dolgozót milyen juttatások illetik meg? A munkaviszony megszüntetésének időpontjáról mennyivel előbb kell tájékoztatni az intézmény dolgozóit?
Részlet a válaszából: […] A Kjt. elvi különbséget tesz és ennek eredményeként élesenmegkülönbözteti a közalkalmazotti jogviszony megszűnését a közalkalmazottijogviszony megszüntetésétől. Az első esetben a jogviszony a felek akaratátólfüggetlen, egyéb jogi tények miatt megszűnik, míg a másik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 28.
1
2