Intézményvezetői feladatok ellátása

Kérdés: Szociális intézmény intézményvezetőjének vezetői megbízatása megszűnt. Az új intézményvezető kiválasztása érdekében a pályázatot a fenntartó kiírta. A pályáztatási eljárás befejezéséig az SzMSz az intézményvezető-helyettest ruházza fel az intézményvezetői feladatok ellátásával. Van-e lehetőség arra, hogy a képviselő-testület külön is megbízást adjon az intézményvezetői feladatok ellátására az intézményvezető-helyettesnek a pályáztatási eljárás lezárásáig? Véleményünk szerint a jogszabály pályáztatás nélkül ezt nem teszi lehetővé (az SzMSz-sem). Az intézményvezető-helyettes intézményvezetői jogkörben járhat el, de intézményvezetőhelyetteseként és nem „megbízott intézményvezetőként”.
Részlet a válaszából: […] jogszabállyal nem alátámasztható gyakorlat. Az intézményvezető-helyettes külön megbízás nélkül, e beosztásából adódóan eleve köteles ellátni az intézményvezetői feladatokat, ha az intézményvezető akadályoztatva van, vagy más ok miatt a poszt nincs betöltve. Ha a szervezeti és működési szabályzat szerinti intézményvezető-helyettesre az új intézményvezető megbízása előtti időszakban jelentős többletmunka hárul, akkor őt nem intézményvezetői pótlékkal, hanem a Kjt. 24. §-ának (1) bekezdése alapján lehet díjazni: „ha a közalkalmazott munkaköre ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős többletmunkát végez, illetményén[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. december 16.

Átruházott hatáskörű döntések

Kérdés: Önkormányzatunknál gyakorlat, hogy a polgármester az átruházott hatáskörben hozott döntéseiről minden egyes esetben külön határozatot hoz, legyen szó beszerzési eljárás indításáról, a beszerzési eljárás lefolytatása után a nyertes pályázóval való szerződés megkötéséről, civil szervezeteknek nyújtott támogatásokról, előirányzat-átcsoportosításokról stb.
Szükséges-e minden ilyen átruházott hatáskörű döntés esetében határozatot hozni? Ez sok esetben nagyon lassítja a folyamatainkat. El lehet ezt hagyni?
Részlet a válaszából: […] határozatban szabályozhatja a helyi önkormányzat képviselő-testülete a saját és az általa irányított szervek tevékenységét és cselekvési programját, valamint az általa irányított szervek szervezetét és működését.A (3) bekezdés szerint normatív határozatban szabályozhatja a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete a saját és az általa irányított szervek szervezetét és működését, tevékenységét, valamint cselekvési programját.A (4) bekezdés j) pontja szerint normatív utasításban szabályozhatja a polgármester, a főpolgármester, a vármegyei közgyűlés elnöke (együtt: polgármester) és a jegyző a vezetése, az irányítása vagy a felügyelete alá tartozó szervek szervezetét és működését, valamint tevékenységét.Az átruházott hatáskör tipikus hatósági ügy (pl. támogatás odaítélése, elutasítás), jellemzően határozatot kell hozni a jogorvoslat lehetősége miatt.Ha „ügyrendi” vagy egyszerű adminisztratív döntésről van szó (pl. szerződés jóváhagyása, beszerzés engedélyezése), a határozati forma nem kötelező, de az SzMSz előírhatja.Figyelembe kell venni az Áht. 34. §-ának (1) bekezdését, ami szerint a helyi önkormányzat költségvetési rendeletében megjelenő bevételek és kiadások módosításáról, a kiadási előirányzatok közötti átcsoportosításról a (2) és (3) bekezdésben meghatározott kivétellel a képviselő-testület dönt. A (3) bekezdés az intézmények átcsoportosítási jogkörét érinti, ez a kérdés szempontjából nem releváns.A (2) bekezdés szerint a helyi önkormányzat költségvetési rendelete a polgármester számára lehetővé teheti a helyi önkormányzat bevételeinek és kiadásainak módosítását és a kiadási előirányzatok közötti átcsoportosítást. A képviselő-testületnek az előbbiek szerinti változásokat át kell vezetni a költségvetési rendeletben az Áht. 34. §-ának (4) bekezdése alapján, negyedévenként a döntése szerinti időpontban, legkésőbb azonban az éves költségvetési beszámoló határidejéig, december 31-i hatállyal. Mindezek alapján a költségvetési rendeletet negyedévente módosítani szükséges. A módosítást nem szükséges az időközi költségvetési jelentés leadásának időpontjára elvégezni, de negyedévente a rendeletnek követnie kell a változásokat.A Mötv. 68. §-ának (4) bekezdése szerint a polgármester önkormányzati rendeletben meghatározott értékhatárig dönt a forrásfelhasználásról, döntéséről tájékoztatja[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. december 16.

Idegen ingatlanon végzett beruházások

Kérdés: A pályázatok végrehajtása során több esetben előfordul, hogy a beruházás (kerékpár-út-építés, útfelújítás stb.) idegen tulajdonon valósul meg. Az ingatlanvagyon-kataszterben szerepeltetni kell-e az idegen tulajdonon végzett ingatlant érintő beruházásokat?
Részlet a válaszából: […] minden egyes helyrajzi szám alatt nyilvántartott föld a rajta lévő épületekkel, egyéb építménnyel, illetve azok együttese,– az ingatlan-nyilvántartásban helyrajzi számmal rendelkező földrészleten kívüli önálló ingatlanok (egyéb önálló ingatlanok), függetlenül attól, hogy az önkormányzat számviteli nyilvántartásában a 12. számlacsoportban vagy az üzemeltetésre, kezelésre átadott eszközök között szerepel, valamint– a számviteli nyilvántartásban – helyrajzi szám nélkül – a 12. számlacsoportban nyilvántartott felszín alatti és feletti építmények.Nem tartoznak ide az önkormányzatok számviteli nyilvántartásában[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. december 16.

Nemzeti parki belépők

Kérdés: Intézményünk az Szja-tv. 1. számú melléklet 8.28. pontja alapján tervezi belépőjegyek beszerzését egy nemzeti parktól különböző kiállításokra és szervezett túrákra, amelyeken dolgozóink részt vehetnek. A nemzeti park által nyújtott ilyen jellegű szolgáltatások kulturális szolgáltatásnak minősülnek? Az egyes meghatározott juttatások körében biztosítható-e a dolgozók részére eseti belépő sportlétesítménybe való látogatásra? Ha igen, vonatkozik-e erre értekbeli korlátozás? Illetve mindkét eset kapcsán kérdezzük, hogy mivel az intézmény vásárolná meg a belépőjegyeket, így előzetes kötelezettségvállalás elkészítése szükséges? Mely rovat lenne az Önök szempontjából legmegfelelőbben alkalmazandó?
Részlet a válaszából: […] továbbá azzal, hogy nem adómentes az említett juttatásokra szóló utalvány.Adómentes lehet tehát a belépőjegy, bérlet formájában adott juttatás, ha az:– muzeális intézmény, művészeti létesítmény kiállítására,– színház-, tánc-, cirkusz- vagy zeneművészeti elő-adásra, vagy– közművelődési tevékenységet folytató szervezet által nyújtott kulturális szolgáltatás igénybevételéreszól.A közművelődési tevékenységet folytató szervezet által nyújtott kulturális szolgáltatás értelmezéséhez a Kultv. 1. számú mellékletének r) pontja ad iránymutatást, amely szerint közművelődési tevékenység a polgárok iskolán kívüli, öntevékeny, önművelő, megismerő, kultúraelsajátító, művelődő és alkotó célú cselekvése, amely jellemzően együttműködésben, közösségekben valósul meg. Közművelődési tevékenységet folytató szervezetek a Kultv. 77. §-ának (5) bekezdésében felsorolt közművelődési intézményeken (pl. művelődési ház, kulturális központ) kívül olyan intézmények is lehetnek, amelyek alapító okiratában vagy a tevékenységi körében fellelhető a közművelődési vagy ismeretterjesztő funkció.Az előzőkre tekintettel, ha az adott intézmény (pl.: nemzeti park) alapító okiratában szerepel olyan tevékenység, amely szerint muzeális tevékenységet, közművelődési tevékenységet is végez, akkor nincs akadálya annak, hogy a belépőjegy juttatása a magánszemély adómentes bevételének minősüljön.Az Szja-tv. 1. sz. melléklet 8.28. a) alpontja szerint adómentes a kifizető által ugyanazon magánszemélynek ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott, a sportról szóló törvény hatálya alá tartozó sportrendezvényre szóló belépőjegy, bérlet a minimálbért meg nem haladó mértékben.Az Áhsz. előírásai szerint a K1113. Foglalkoztatottak egyéb személyi juttatásai rovaton kell elszámolni a munkáltató által a foglalkoztatottaknak teljesített, más rovaton nem elszámolható olyan kifizetéseket, amelyek után a foglalkoztatottnak a személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján adómentes bevétele keletkezik.Az Szja-tv.[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. december 16.

Pályázatok elszámolása

Kérdés: Önkormányzatunk több TOP PLUSZ pályázatot kivitelez. A támogatási okirat nem tartalmaz kormányzati funkció kódot, ezért a saját döntésünk szerint az adott tevékenységhez megfelelőnek gondoltat választottuk. Nemrég megkértük a projektmenedzsmenttől az EPTK-felületen feltüntetett kódokat. Kötelező-e az önkormányzatnak az ott megjelenő COFOG-ok használata?
Részlet a válaszából: […] a kormányzati funkciókon kell elszámolni, amelyek érdekében azok felmerültek. Amennyiben a pályázatban előírták, hogy mely kormányzati funkción szükséges kimutatni a kiadásokat a támogatás elszámolásához, abban az esetben azt a kormányzati[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. december 16.

Jubileumi jutalom

Kérdés: Köztisztviselő kollégánk ez év december 15-ével szeretne a nők 40 éves jogosultsággal nyugdíjba menni. A 40 éves jubileumi jutalomra való jogosultságát viszont csak december 25-én érné el. Ebben az esetben van-e mód arra, hogy a köztisztviselő részére az esedékesség előtt kifizessük a 40 éves jubileumi jutalmát?
Részlet a válaszából: […] a 40 éves jubileumi jutalom aznap válik esedékessé (a jogosultság aznap keletkezik), amikor a 40 év jogosító idő teljessé válik.Ha a közszolgálati jogviszony e nap előtt megszűnik, akkor a jogosító idő nem lesz teljes, és a jogosultság értelemszerűen nem jön létre. A Kttv. ugyanis nem tartalmaz olyan szabályt, mint pl. a Kjt. 78. §-a, amely előírná, hogy ha a nyugdíjba vonuló közalkalmazott a jogviszonyának megszűnése évében szerezné meg a jubileumi jutalomra való jogosultságot, akkor a jubileumi[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. december 16.

Helyettes szülői megállapodás

Kérdés: Szociális intézményünk (önkormányzati fenntartású) helyettes szülői megállapodást kötött az erre a feladatra meghatározott személlyel. Több fórumon próbáltunk tájékozódni a helyettes szülői díj kifizetésének jogcíme, illetve módja iránt, valamint a helyettes szülőt közvetve megillető nevelési ellátmány kifizetésének lehetőségeiről.
Részlet a válaszából: […] foglalkoztatási jogviszony.(2) A nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyra az Mt.-t akkor kell alkalmazni, ha azt e törvény előírja.(3) Az Mt. rendelkezéseinek alkalmazása sorána) munkaviszony alatt a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyt,b) munkaviszonyra vonatkozó szabály alatt a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyra vonatkozó jogszabályt, a 66/B. § (1) bekezdése szerinti keretmegállapodást és kiegészítő megállapodást,c) munkavállaló alatt a nevelőszülőt,d) munkáltató alatt a nevelőszülői hálózatot,e) munkabér alatt a nevelőszülőnek járó díjazást,f) távolléti díj alatt a 66/H. § (3) bekezdése szerinti alapdíjatkell érteni.A nevelőszülői jogviszony foglalkoztatási jogviszonynak minősül. Jogviszonya fennállásának időtartama alatt a nevelőszülő társadalombiztosítási ellátásra jogosult, évei figyelembe vehetőek a nyugdíj számításánál. Lehetőség van más keresőtevékenység folytatására is, ha azzal nem veszélyezteti a nála elhelyezett gyermek, fiatal felnőtt ellátását. A nevelőszülőt alapdíjként havonta legalább a kötelező legkisebb munkabér 30%-a illeti meg. (Ez 2025-ben havonta 87.240 Ft.)Az 513/2013. Korm. rendelet szerint a keretmegállapodás köthető határozott vagy határozatlan időre, de a kormányrendelet 8. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint határozott idejű nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony kivételesen létesíthető a nevelőszülő beleegyezésével, helyettesítés céljából, ha a helyettesítendő nevelőszülőt előreláthatólag[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. december 16.

Átláthatósági nyilatkozat

Kérdés: Amennyiben a számla végösszege meghaladja a kétszázezer forintot, szükséges az írásos megrendelő mellé (nem szerződés) átláthatósági nyilatkozat (pl.: irodai székek vásárlása 250.000 Ft értékben)?
Részlet a válaszából: […] nyilatkozatok beszerzése kötelező törvényi előírás, amelytől az Ávr. 53. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint lehet eltérni. E szerint a kétszázezer forint értéket el nem érő kötelezettségvállalást nem szükséges írásba foglalni. Mivel ezen szabály alapján a szerződés írásba foglalására sincs szükség, az átláthatósági nyilatkozat sem válik kötelezővé. Erre tekintettel a százezer forint értékhatárt el nem érő kötelezettségvállalások esetében lehetőség van eltekinteni az átláthatósági nyilatkozat beszerzésétől.Az Ávr. 53. §-ának (1) bekezdése kétszázezer forintot el nem érő értéket említ. A kétszázezer forintot[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. december 16.

Kiemelt előirányzatok közötti átcsoportosítás

Kérdés: Önkormányzat által létrehozott szervezet vagyunk, ezért a kiemelt előirányzatok közötti átcsoportosításunkat az önkormányzat közgyűlése hagyja jóvá. Szabályos eljárás-e az, ha az időközi költségvetési jelentés feladásához a tárgyhónapban teljesített kiadások megfelelő rovatra történő könyvelése érdekében, az előirányzat-átcsoportosítás könyvelését a tárgyhónapban elvégezzük akkor is, ha az előirányzat-átcsoportosításról szóló közgyűlési határozat a tárgyhóban elfogadásra került, azonban csak a tárgyhót követő hónapban lép hatályba? Amennyiben szabályos az előirányzat-átcsoportosítás lekönyvelése a közgyűlési határozat hatálybalépése előtt, úgy szabályos lehet-e az az eljárásrend, miszerint a felmerült kiadásokhoz kapcsolódó szükséges előirányzat-átcsoportosítás elvégzése után teszünk javaslatot, annak közgyűlési határozattal történő jóváhagyására? Gyakorlatban például, ha felmerül egy nem várt kiadásteljesítés a K6 beruházások rovatokon november 28-án, és a K6 rovatokon nem áll rendelkezésre elegendő előirányzat, helyes-e, ha november hónapra elvégeztük az előirányzat-átcsoportosítást K3-ról K6-ra, majd a közgyűlésnek javaslatot csak decemberben teszünk az előirányzat-átcsoportosításról?
Részlet a válaszából: […] költségvetési szerv bevételi előirányzatai és kiadási előirányzatai a kormány rendeletében meghatározott esetben a helyi önkormányzati költségvetési szerv saját hatáskörében módosíthatóak, a kiadási előirányzatok egymás között átcsoportosíthatóak.Az Áht. 34. §-ának (4) bekezdése előírja, hogy a képviselő-testület az Áht. 34. §-ának (2) és (3) bekezdései szerinti előirányzat-módosítás, előirányzat-átcsoportosítás átvezetéseként – az első negyedév kivételével – negyedévenként, a döntése szerinti időpontokban, de legkésőbb az éves költségvetési beszámoló elkészítésének határidejéig, december 31-i hatállyal módosítja a költségvetési rendeletét a 23. § (5) bekezdésében meghatározottakra is figyelemmel.Az Ávr. 42. §-a alapján az államháztartás önkormányzati alrendszerébe tartozó költségvetési szerv a kiadási és bevételi előirányzatokat saját hatáskörben az Ávr. 36. § (1)–(3) bekezdéseiben foglaltak szerint megemelheti. Az Ávr. 43. §-ának (2) bekezdése lehetővé teszi, hogy a költségvetési szerv a költségvetési kiadások kiemelt előirányzatai és a kiemelt előirányzaton belüli rovatok között átcsoportosítást hajthat[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. december 16.

Mikroszkóp beszerzése

Kérdés: Intézményünk egy EASI-Scope Mikroszkóp nevű eszközt szeretne beszerezni, mely lényegében egy nagyító, aminek a képét USB-n keresztül számítógépen/laptopon lehet megjeleníteni. Az eszköz számítógép nélkül nem használható. Informatikai eszköznek minősül-e a fenti eszköz?
Részlet a válaszából: […] rendelkezik, nem informatikai célú a felhasználása, csak az általa készített képet számítógép jeleníti meg, így véleményünk szerint az nem minősül az Áhsz 1. §-a (1)[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. december 16.
1
2
3
7