Találati lista:
1. cikk / 27 Taggyűlés kötelező összehívása
Kérdés: Önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság esetében a 2025. évi beszámoló alapján a gazdasági társaság saját tőkéje a jegyzett tőke alá csökkent, és veszteséggel is zárta az évet. Van-e a tulajdonosi önkormányzatnak ezzel összefüggésben teendője, tőkepótlási kötelezettsége?
2. cikk / 27 Kártérítési bevétel elszámolása
Kérdés: Egy, az önkormányzatunk tulajdonában lévő ingatlan egy viharos időjárás alkalmával összedőlt. A tervezést és kivitelezést is külső vállalkozók végezték. A vizsgálat során mind tervezési, mind kivitelezési hibát megállapítottak. Az önkormányzat újjá szeretné építeni az épületrészt. Ehhez a tervező és a kivitelező vállalva a felelősségét, kártérítés fejében elkészíti a terveket, a kivitelező pedig vállalja az újjáépítést. Továbbá az önkormányzat is biztosít hozzá valamennyi forrást. Hogyan és mi alapján fogja az önkormányzat a beruházás értékét nyilvántartásba venni, ha tényleges pénzmozgás nem lesz? Kell-e számlázni, vagy elegendő egy együttműködési megállapodás a felek között? Hogyan kell könyvelni az önkormányzatnál a fenti vagyonnövekményt?
3. cikk / 27 Harmadik országban teljesített személyszállítás
Kérdés: Önkormányzatunk (áfaalany, 2-es adószámú) személyszállításról szóló számlát kapott szintén áfaalanytól (2-es adószámú). Az útvonal Magyarország–Szerbia–Magyarország volt. A számlán az áfakulcs „HO” megjelöléssel, „Harmadik országban teljesített ügylet” megnevezéssel szerepel. A számla rögzítésekor „Áfa hatályán kívüli” vagy „FAD” áfakulcs megjelölést használjunk? (Nem tudunk kiválasztani „HO” áfakulcsot.)
4. cikk / 27 Totálkáros önkormányzati gépkocsi
Kérdés: A hivatal egyik gépjárműve baleset következtében totálkáros lett. A gépkocsi javításra került, így nem értékesítettük, illetve nem került selejtezésre. A biztosító térítéskor az önrészesedés összegét levonta, és ezt az összeget térítette meg számunkra. Az önrész bizonyos százalékát a balesetet előidéző dolgozóval megtéríttetjük. Ebben az esetben milyen ERA-kódokon és milyen összegben kell elszámolni a könyvelésben a gazdasági eseményt? A tárgyieszköz-nyilvántartásban a jelenleg teljesen leírt eszközön kell-e valamilyen változást könyvelni?
5. cikk / 27 Utazási költségtérítés
Kérdés: Közérdekű nyugdíjas-szövetkezeti tag a 2006. évi X. tv. 29. §-ának (7) bekezdésére alapított személyes közreműködéséért járó díján felül km-ként 30 forintos munkába járási utazási (gépkocsi) költségtérítést kap, amelyből a szövetkezet levonja az szja-t. Ezzel szemben a tag állítása szerint az szja-mentes lenne. Kinek van ebben az esetben igaza? A munkába járással kapcsolatos költségtérítés szabályai alapvetően az Mt. hatálya alatti jogviszonyra terjednek ki, míg a szövetkezeti tagi munkavégzés nem esik a kormányrendelet hatálya alá. Alkalmazható-e mégis az Szja-tv. 25. §-a (2) bekezdésének bb) pontja az esetére, és igaza lehet-e a szövetkezi tagnak, hogy nem lehetne levonni az szja-t? Ha igaza van, lehet-e kártérítési igénye a szövetkezettel szemben abból a helyzetből adódóan, hogy az alaptalan szja-levonás miatt nem kapta meg a teljes 30 Ft/km költségtérítést?
6. cikk / 27 Ivókút besorolása
Kérdés: Az egyik óvoda ivókutat vásárolt, amelyet betonozással kellett az udvarra biztonságosan elhelyezni, üzembe helyezni. Ebben az esetben az ivókút építménynek számít-e, és eszerint kell az értékcsökkenést elszámolni? Vagy egyéb gép-berendezésnek kell tekinteni?
7. cikk / 27 Szociális intézmény egyéb előirányzatai feletti rendelkezési jog
Kérdés: Önkormányzatunk gesztora annak a szociális társulásnak, amely fenntartja a szociális intézményt mint költségvetési szervet. A társulás munkaszervezeti feladatait a közös önkormányzati hivatal látja el. A szociális intézmény tekintetében felmerült az az igény, hogy az intézmény vezetője kizárólag a személyi juttatások és a járulék előirányzata felett rendelkezzen. Az egyéb előirányzatok tekintetében az államháztartási törvény rendelkezéseit figyelembe véve ez esetben kihez telepíthető az előirányzat felett történő rendelkezés?
8. cikk / 27 42-es eljáráskóddal végzett vámeljárás keretében megvalósuló importbeszerzések
Kérdés: Egy gyógyászati segédeszközök értékesítésével foglalkozó, Magyarországon adószámmal rendelkező (áfaregisztrált), az Európai Unió másik tagállamában letelepedett társaság gyógyászati segédeszközöket importál harmadik országból Magyarországra, amely termékeket saját áru mozgatása keretében Magyarországról Csehországba szállít. Ezen termékek 30 napon belül igazoltan a végső csehországi rendeltetési helyükre kerülnek elszállításra. A vámkezelés közvetett vámjogi képviselő közreműködésével, 42-es eljáráskód szerint történik. A termék importja az Áfa-tv. 95. §-a értelmében mentes az adó alól. A saját áru mozgatásáról a társaság pro forma számlát állít ki, amelyen eladóként a magyar és vevőként a cseh adószámát tünteti fel. Ezeket az ügyleteket a társaság „V” (vagyonáthelyezés) jelöléssel szerepelteti a közösségi összesítő nyilatkozataiban, valamint jelenti áfabevallásaiban. Az importát-engedési okmányokon az importőr adatainál a társaság EORI-száma vagy a cseh adószáma kerül feltüntetésre. A közvetett vámjogi képviselő szintén szerepelteti ezen ügyleteket a saját közösségi összesítő nyilatkozataiban, amelyben a „K” mint az importáló helyett közvetett vámjogi képviselő által vallott adatok szerinti termékértékesítés jelölés szerepel a társaság cseh adószáma mellett. A társaság, mint a termékek importálója, nem bocsátott írásos meghatalmazást a közvetett vámjogi képviselő részére arra vonatkozóan, hogy az Áfa-tv. 95. §-a szerinti adómentesség érvényesítése érdekében eljárjon helyette. A társaság a fentiekben részletezett tevékenysége mellett egy Magyarországon letelepedett társaság (magyar társaság) részére továbbítja a vevői megrendeléseit, amely szerződéses gyártóként végzi a termékek előállítását. A gyártást követően a magyar társaság a késztermékeket értékesíti a társaság részére, amely azokat magyar közösségi adószáma alatt közösségi értékesítésként továbbértékesíti partnerei részére. A társaság a magyar társaságtól beszerzett termékeit az áfabevallásai-ban belföldi beszerzésekként szerepelteti, és a kapcsolódó adót levonásba helyezi. A vonatkozó szabályok szerint helyes-e a fenti ügylettel kapcsolatban alább kifejtett álláspontunk?
1. Mivel a társaság belföldön nyilvántartásba vett adóalany, lehetősége van a magyar adószáma alatt a 4200-as eljárással végzett importbehozatalra. Ennek megfelelően a Magyarországra érkező termékeket a társaság magyar adószáma alatt kell nyilvántartani, és a továbbszállítást követően saját áru mozgatásaként kell szerepeltetni az áfabevallásban és az összesítő nyilatkozatban? Álláspontunk szerint az importátengedési okmányon feltüntetett cseh adószám nem befolyásolja ezt a kötelezettséget.
2. Amennyiben az importokmányokon a magyar adószám feltüntetése szükséges ahhoz, hogy a társaság a tranzakciót a saját bevallásában szerepeltetni tudja, van-e lehetőség utólagos helyesbítésre, illetve szükséges-e bármilyen további adminisztratív lépés megtétele a már meglévő dokumentumokkal kapcsolatban?
3. Álláspontunk szerint a társaság belföldi nyilvántartásba vétele (magyar adószáma) önmagában nem akadálya a közvetett vámjogi képviselet, illetve a 42-es vámeljárás alkalmazásának. A társaságnak lehetősége van arra, hogy az import-áfa-mentesség számlázási és adóbevallási feltételeinek saját maga megfeleljen, azaz a társaság jogosult magyar adószáma alatt számlát kiállítani, és saját adószáma alatt közösségi értékesítést (sajátáru-mozgatást) bevallani (különös tekintettel arra, hogy az Áfa-tv. ezt a lehetőséget kifejezetten szabályozza).
4. Álláspontunk szerint, amennyiben a társaság számlát állít ki, és szerepelteti az ügyletet az áfabevallásában és az összesítő nyilatkozatában, akkor a közvetett vámjogi képviselő a 42-es vámeljárás keretében importált árukat nem szerepeltetheti a saját összesítő nyilatkozatában (erre vonatkozó meghatalmazás hiányában).
1. Mivel a társaság belföldön nyilvántartásba vett adóalany, lehetősége van a magyar adószáma alatt a 4200-as eljárással végzett importbehozatalra. Ennek megfelelően a Magyarországra érkező termékeket a társaság magyar adószáma alatt kell nyilvántartani, és a továbbszállítást követően saját áru mozgatásaként kell szerepeltetni az áfabevallásban és az összesítő nyilatkozatban? Álláspontunk szerint az importátengedési okmányon feltüntetett cseh adószám nem befolyásolja ezt a kötelezettséget.
2. Amennyiben az importokmányokon a magyar adószám feltüntetése szükséges ahhoz, hogy a társaság a tranzakciót a saját bevallásában szerepeltetni tudja, van-e lehetőség utólagos helyesbítésre, illetve szükséges-e bármilyen további adminisztratív lépés megtétele a már meglévő dokumentumokkal kapcsolatban?
3. Álláspontunk szerint a társaság belföldi nyilvántartásba vétele (magyar adószáma) önmagában nem akadálya a közvetett vámjogi képviselet, illetve a 42-es vámeljárás alkalmazásának. A társaságnak lehetősége van arra, hogy az import-áfa-mentesség számlázási és adóbevallási feltételeinek saját maga megfeleljen, azaz a társaság jogosult magyar adószáma alatt számlát kiállítani, és saját adószáma alatt közösségi értékesítést (sajátáru-mozgatást) bevallani (különös tekintettel arra, hogy az Áfa-tv. ezt a lehetőséget kifejezetten szabályozza).
4. Álláspontunk szerint, amennyiben a társaság számlát állít ki, és szerepelteti az ügyletet az áfabevallásában és az összesítő nyilatkozatában, akkor a közvetett vámjogi képviselő a 42-es vámeljárás keretében importált árukat nem szerepeltetheti a saját összesítő nyilatkozatában (erre vonatkozó meghatalmazás hiányában).
9. cikk / 27 SZÉP-kártya fel nem használt, lejárt összege
Kérdés: A SZÉP-kártya fel nem használt részének intézményünk részére történő visszautalásából származó bevételre vonatkozóan helyes-e, ha a bevételt a B411/7 rovatra könyveljük mint „Következő évek személyi juttatás visszatérítés”? Amennyiben nem, melyik a gazdasági esemény helyes bevételi rovata?
10. cikk / 27 Feladatfinanszírozás elszámolása közös hivatalnál
Kérdés: Közös hivatalunk 5 önkormányzat és az általuk fenntartott összesen 7 intézmény, 2 társulás és az általuk fenntartott 2 intézmény, 4 roma önkormányzat tekintetében látja el a hivatali és munkaszervezeti feladatokat. Gazdasági szervezettel csak a közös önkormányzati hivatal rendelkezik. Az Áht. 10. §-át figyelembe véve a felsoroltak közül egy intézmény az, amely önálló gazdasági szervezetet is alapíthat, de az irányító szerv döntése alapján ez esetben is a közös hivatal látja el a gazdasági szervezet feladatait. A központi költségvetés a kötelező önkormányzati feladatok ellátásához felhasználási kötöttséggel feladatfinanszírozást biztosít. A közös hivatalnál foglalkoztatottak bére és járuléka munkaköri leírás alapján annak a feladatnak a COFOG-jára kerül könyvelésre, amely feladatot az adott kolléga végzi (pl. aki az óvodával foglalkozik, az az óvodai COFOG-ra, aki a szociális ellátással, az a szociális COFOG-ra), és a költség elszámolásra kerül az adott kötelező önkormányzati feladatfinanszírozása terhére. Az utóbbi időben olyan értelmezés is napvilágra látott, amely arról szól, hogy a közös hivatalban felmerült költségek nem számolhatóak el az óvoda, szociális ellátás feladatfinanszírozásának terhére. Véleményünk szerint a költségvetési törvény, amikor meghatározza a közös hivatalok létszámát, ezzel összefüggésben a feladatellátás finanszírozását, akkor figyelembe veszi az ellátott önkormányzatok számát/-lakosságszámát, a nemzetiségi önkormányzatok számát, ugyanakkor nem veszi figyelembe azt, hogy a közös hivatal hány intézménynek látja el a feladatát. Ebből kifolyólag esetünkben figyelembe vesz 5 önkormányzatot, figyelembe vesz 4 nemzetiségi önkormányzatot, és nem veszi figyelembe azt, hogy ezen túlmenően még 2 társulás és 9 intézmény/költségvetési szerv esetében is ellátja a gazdasági, jogi feladatokat. Esetünkben a költségvetési törvényben meghatározott létszámon felül 12 fő van foglalkoztatva, és ennek a 12 főnek a személyi juttatása kerül elszámolásra a feladatfinanszírozás terhére. Kérem szíves állásfoglalásukat, hogy a fentieket figyelembe véve helyes-e az általunk kialakított elszámolási mód a feladatfinanszírozás terhére.
