Szellemi tevékenység fogalma
Kérdés
Az Áht-vhr. 59. § (10) bekezdésében foglaltak szerint mely tevékenységek tartoznak a szellemi tevékenység fogalmába? A szellemi tevékenység ebben az esetben szerzői jogi védelem alá tartozó tevékenységet jelent, vagy attól tágabb fogalom? Milyen jogszabály határozza meg annak tartalmát?
Részlet a válaszból
Megjelent a Költségvetési Levelekben 2003. június 3-án (12. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 319
[…] minősül-e. Ez az Szjt. konstrukciójából következik, mivel a törvény erejénél fogva részesíti védelemben a tudományos és művészeti alkotásokat és azok szerzőit. A "minősítést" az adott esetben mindig a megrendelő (kifizető) végzi el, illetve ha valaki az alkotás tényét, az alkotó személyét kétségbe vonja, úgy bírói utat lehet igénybe venni, vagy konkrét ügyben a Szerzői Jogi Szakértői Testület is jogosult megkeresés alapján véleményt nyilvánítani. A szerzői jogi védelem tárgya csak olyan mű lehet, amely a megalkotójának, létrehozójának önálló, egyéni szellemi terméke, és az alkotó egyéniségének bizonyos sajátosságait is tükrözi. Adózási szempontból az Szja-tv. nem nevesíti a felhasználási szerződés alapján keletkezett jövedelmet, így a szerződés jellegétől függetlenül, az Szja-tv. fogalmi rendszeréből kiindulva kell a jövedelemszerzés jogcímét vizsgálni. A felhasználói szerződés alapján fizetett díjazás, mint az Szjt. hatálya alá tartozó jogok ellenértéke a 39. § (2) bekezdésében foglaltak fogalmi meghatározása szerint különbségtétel nélkül a szellemi tevékenységet folytató magánszemély bevételének minősül, azaz tevékenységi alapon szerzett jövedelem. Ezért a Tbj-tv.-ben alkalmazott megkülönböztetés nem változtat annak eddigi adójogi megítélésén. Azaz a szellemi tevékenységet folytató magánszemélynek minden olyan bevétele, amely az Szja-tv. 39. § (2) bekezdésében […]
Megjelent a Költségvetési Levelekben 2003. június 3-án (12. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 319
[…] minősül-e. Ez az Szjt. konstrukciójából következik, mivel a törvény erejénél fogva részesíti védelemben a tudományos és művészeti alkotásokat és azok szerzőit. A "minősítést" az adott esetben mindig a megrendelő (kifizető) végzi el, illetve ha valaki az alkotás tényét, az alkotó személyét kétségbe vonja, úgy bírói utat lehet igénybe venni, vagy konkrét ügyben a Szerzői Jogi Szakértői Testület is jogosult megkeresés alapján véleményt nyilvánítani. A szerzői jogi védelem tárgya csak olyan mű lehet, amely a megalkotójának, létrehozójának önálló, egyéni szellemi terméke, és az alkotó egyéniségének bizonyos sajátosságait is tükrözi. Adózási szempontból az Szja-tv. nem nevesíti a felhasználási szerződés alapján keletkezett jövedelmet, így a szerződés jellegétől függetlenül, az Szja-tv. fogalmi rendszeréből kiindulva kell a jövedelemszerzés jogcímét vizsgálni. A felhasználói szerződés alapján fizetett díjazás, mint az Szjt. hatálya alá tartozó jogok ellenértéke a 39. § (2) bekezdésében foglaltak fogalmi meghatározása szerint különbségtétel nélkül a szellemi tevékenységet folytató magánszemély bevételének minősül, azaz tevékenységi alapon szerzett jövedelem. Ezért a Tbj-tv.-ben alkalmazott megkülönböztetés nem változtat annak eddigi adójogi megítélésén. Azaz a szellemi tevékenységet folytató magánszemélynek minden olyan bevétele, amely az Szja-tv. 39. § (2) bekezdésében […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
