Költségvetési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

7 találat a megadott szellemi tevékenység tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Vásárolt közszolgáltatás

Kérdés: Egészségügyi intézmény vagyunk, higiénés és környezetvédelmi tanácsadásra felkértünk egy bt.-t, aki intézményünknek nyújt segítséget. A kérdésünk az lenne, hogy ez a tevékenység besorolható-e a vásárolt közszolgáltatásokba?
Részlet a válaszból: […]szerződéskötés történik, és a szolgáltatás teljesítésekor számla kiállítására kerül sor. Az egészségügyben olyan esetekben beszélhetünk vásárolt közszolgáltatásról, amikor például az intézmény egészségügyi szolgáltatást vásárol, mint közszolgáltatás, amely az államháztartás körébe tartozó egyik feladat, és ezt egy magánvállalkozásban dolgozó orvostól, vállalkozástól vagy nonprofit szervezettől vásárolja meg. A tanácsadás nem tekinthető közfeladatnak. Amennyiben teljesül az államháztartás működési rendjéről szóló többször módosított 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet (Ámr.) 59. § (10) bekezdése, miszerint a költségvetési szerv szakmai alapfeladatához kapcsolódó szellemi tevékenységét szerződéssel, számla ellenében nem költségvetési szervtől, hanem külső szervezettől vagy magánszemélytől rendeli meg jogszabályban vagy felügyeleti szerv által szabályozott, illetve fejezet felügyeletét ellátó szerv belső szabályzatában meghatározott feltételek szerint,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2009. február 3.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 2276

2. találat: Vásárolt közszolgáltatásba tartozó tevékenységek

Kérdés: Alapfeladatunk önkormányzati közoktatási intézmények pénzügyi gazdasági feladatainak ellátása. Néha gondot okoz egyes gazdasági események számviteli értelmezése. Kérdéseink a következők: 1. Amennyiben évente megújított szerződéssel számla ellenében külső személy (vállalkozó ügyvéd) jogi segítségnyújtását vesszük igénybe a tartozások beszedése érdekében (felszólítások elkészítése, bírósági eljárások teljes körű intézése, végrehajtóval való kapcsolattartás), annak díját szellemi tevékenységként vagy egyéb üzemeltetési, fenntartási szolgáltatásként kell könyvelnünk? 2. Van-e különbség könyvelés szempontjából akkor, ha egy óvoda bábelőadást rendel: - gyermeknapi vagy évfordulós ünnepségre, - illetve "rendes" napi nevelési feladatai idején veszi igénybe a szolgáltatást? Lehetséges-e, hogy az első változatban kulturális rendezvényként (de itt egyéb üzemeltetés vagy vásárolt közszolgáltatás) értelmezzük, míg a második változatban szellemi tevékenység végzése miatti kifizetésként könyveljük?
Részlet a válaszból: […]megvásárolja kész komplex (teljes) szolgáltatásként. A szellemi tevékenység végzésére történő kifizetés kiadási jogcím alatt azoknak a feladatoknak a számla ellenében történő kifizetését kell érteni, amelyek a költségvetési szerv alapfeladatai közé tartoznak (nem kiegészítő, nem kisegítő, nem vállalkozási). A megrendelő ezekben az esetekben is a költségvetési szerv, a megbízott lehet külső személy (nem foglalkoztatott), más szervezet. Itt nem lehet teljes komplex szolgáltatást elszámolni. Mindezek alapján a konkrét kérdésekre a következőket lehet válaszolni: 1. A jogi segítségnyújtást egyéb üzemeltetési, fenntartási szolgáltatásként kell elszámolni, mivel ez a feladat az óvodának nem szellemi alaptevékenysége. 2. Az óvodai bábelőadás és egyéb kulturális rendezvények esetében már vizsgálni kell, hogy ezek a tevékenységek a közszolgáltatások vagy a szellemi tevékenység számlával történő elszámolási körébe tartoznak-e. A konkrét kérdésből nem derül ki egyértelműen, hogy az óvoda az alaptevékenységi körébe tartozó teljes kulturális tevékenységi kört kiadja-e gazdálkodó szervezet részére, vagy csak egy-egy eseti[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2007. július 3.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 1735
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

3. találat: Színházi előadás vásárlásainak elszámolása

Kérdés: Művelődési ház színházi előadást, művészeti tevékenységhez kapcsolódó szolgáltatást vásárol. A könyvelés melyik számlára történik, az 5642 Szellemi tevékenység vagy 5532 Vásárolt közszolgáltatás?
Részlet a válaszból: […]azt államháztartáson kívüli gazdasági szervezetek teljesítik; - az államháztartási szerv ebben az esetben megrendelő, és szerződés, illetve számla ellenében, mint végterméket megvásárolja a kész, komplex (teljes) szolgáltatást. Az egy-egy színházi előadás - más ezzel ellentétes szabályozás hiányában - komplex szolgáltatásnak tekinthető, és így vásárolt közszolgáltatásként elszámolható. A jelenleg hatályos 2007. évi[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2007. május 22.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 1712

4. találat: Megbízás alapján végzett tolmácstevékenység adókötelezettsége

Kérdés: Városunk polgármesteri hivatala testvérvárosi küldöttséget fogadott. A nyelvi nehézségek áthidalása érdekében egyetemi hallgatókat alkalmaztunk tolmácsként, megbízási szerződéssel. Kell-e adóelőleget vonnunk a megbízási díjból? Minősíthetjük-e a tevékenységet szellemi tevékenységnek?
Részlet a válaszból: […]választására. Az utóbbi esetben legfeljebb a bevétel 50 százalékáig terjedő költség jelölhető meg. A nyilatkozat szerinti költségeket az adóelőleg levonásánál figyelmen kívül kell hagyni. Nyilatkozat hiányában a bevétel 90 százalékát kell adóalapnak tekinteni. Az adóelőleg mértéke 40 százalék, amit csökkenthet az ezen jövedelemmel kapcsolatban levont nyugdíjjárulék- és magán-nyugdíjpénztári tagdíj engedménye. Amennyiben a magánszemély írásban nyilatkozik arról, hogy várható, éves összevont adóalapot képező jövedelme nem éri el az adótábla legmagasabb kulcsú sávjának kezdő összegét, akkor adóelőlegként a jövedelemre az adótábla szerint számított (a jövedelem alapján megállapított nyugdíjjárulék- és magán-nyugdíjpénztári tagdíj engedményével csökkentett) összeget kell levonni. Az Szja-tv. nem határozza meg tételesen, hogy mely tevékenységeket lehet szellemi tevékenységnek minősíteni. A 39. § (2) bekezdése értelmében az a tevékenység tekinthető ilyennek, amelynek eredményeként szerzői jogi védelem alá tartozó alkotás jön létre, vagy[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2003. augusztus 5.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 404
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

5. találat: Szellemi tevékenység fogalma

Kérdés: Az Áht-vhr. 59. § (10) bekezdésében foglaltak szerint mely tevékenységek tartoznak a szellemi tevékenység fogalmába? A szellemi tevékenység ebben az esetben szerzői jogi védelem alá tartozó tevékenységet jelent, vagy attól tágabb fogalom? Milyen jogszabály határozza meg annak tartalmát?
Részlet a válaszból: […]minősül-e. Ez az Szjt. konstrukciójából következik, mivel a törvény erejénél fogva részesíti védelemben a tudományos és művészeti alkotásokat és azok szerzőit. A "minősítést" az adott esetben mindig a megrendelő (kifizető) végzi el, illetve ha valaki az alkotás tényét, az alkotó személyét kétségbe vonja, úgy bírói utat lehet igénybe venni, vagy konkrét ügyben a Szerzői Jogi Szakértői Testület is jogosult megkeresés alapján véleményt nyilvánítani. A szerzői jogi védelem tárgya csak olyan mű lehet, amely a megalkotójának, létrehozójának önálló, egyéni szellemi terméke, és az alkotó egyéniségének bizonyos sajátosságait is tükrözi. Adózási szempontból az Szja-tv. nem nevesíti a felhasználási szerződés alapján keletkezett jövedelmet, így a szerződés jellegétől függetlenül, az Szja-tv. fogalmi rendszeréből kiindulva kell a jövedelemszerzés jogcímét vizsgálni. A felhasználói szerződés alapján fizetett díjazás, mint az Szjt. hatálya alá tartozó jogok ellenértéke a 39. § (2) bekezdésében foglaltak fogalmi meghatározása szerint különbségtétel nélkül a szellemi tevékenységet folytató magánszemély bevételének minősül, azaz tevékenységi alapon szerzett jövedelem. Ezért a Tbj-tv.-ben alkalmazott megkülönböztetés nem változtat annak eddigi adójogi megítélésén. Azaz a szellemi tevékenységet folytató magánszemélynek minden olyan bevétele, amely az Szja-tv. 39. § (2) bekezdésében[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2003. június 3.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 319
Kapcsolódó tárgyszavak:

6. találat: Szellemi tevékenység végzésére köthető szerződés

Kérdés: A 217/1998. Korm. rendelet 10. §-a, valamint a végrehajtására kiadott 33/2002. OM rendelet szabályozza a költségvetési szerveknél a szakmai alapfeladatok keretében szellemi tevékenység végzésére köthető szerződések előírásait. A szerződésnek többek között tartalmaznia kell a munkavégzésre kötelezett személy(ek) nevét. Ez a személy lehet-e a költségvetési szervvel közalkalmazotti jogviszonyban álló dolgozó vagy sem, különösen akkor, ha a munkavégzés munkaidőn túl, vagy hétvégeken történik (pl. térítéses továbbképzések)? Mi a helyzet abban az esetben, ha a szerződés kapacitáskihasználás címén végzett feladatra vonatkozik, és a munkavégzésre kötelezett személy a költségvetési szerv alkalmazottja?
Részlet a válaszból: […]rendelkező személyt nem foglalkoztat. Továbbá ha olyan eseti, nem rendszeres feladatról van szó, amelynek ellátásához a költségvetési szerven belül megfelelő képzettséggel rendelkező személy nincs. Magának a szerződésnek is tartalmaznia kell - az egyéb kötelező elemeken túl -, hogy a fenti két lényeges feltételből melyik, és mely körülményekre tekintettel áll fenn. Teljes mértékben kizárt, hogy a költségvetési szerv saját, vele közalkalmazotti jogviszonyban álló dolgozójával szolgáltatási szerződést kössön, még ha a feladat ellátása munkaidőn túl, avagy hétvégén történne is. Amennyiben olyan feladatok jelentkeznek a költségvetési szervnél, melyeket nem tud ellátni a dolgozók rendes munkaidőben való foglalkoztatásával, akkor a Kjt. által biztosított,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2003. március 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 216
Kapcsolódó tárgyszavak:

7. találat: Megbízásos jogviszonyban végzett óraadás

Kérdés: Az általános iskolában az idegen nyelvet megbízásos jogviszony keretében óraadó tanár tanítja. Az igazolás kiadásakor kifogásolta, hogy tevékenységét nem minősítették adókedvezményre jogosító szellemi tevékenységnek. Véleménye szerint már az adóelőlegnél figyelembe kellett volna venni a szellemi tevékenységet folytatókat megillető adókedvezményt. Kinek van igaza?
Részlet a válaszból: […]Szellemi tevékenységről akkor beszélhetünk, ha a tevékenység eredményeként szerzői jogi védelem alá tartozó alkotás jön létre, vagy a tevékenységet az Szjt. védelemben részesíti. Az óraadói tevékenység nem tartozik a védelemben részesített szellemi tevékenységek közé, ezért a kifizető helyesen járt el, amikor az igazoláson azt nem szellemi tevékenységnek igazolta. A szellemi tevékenységhez[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2002. november 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 47