7 találat a megadott szellemi tevékenység tárgyszóra

Részlet a válaszból: […]szerződéskötés történik, és a szolgáltatás teljesítésekor számla kiállítására kerül sor. Az egészségügyben olyan esetekben beszélhetünk vásárolt közszolgáltatásról, amikor például az intézmény egészségügyi szolgáltatást vásárol, mint közszolgáltatás, amely az államháztartás körébe tartozó egyik feladat, és ezt egy magánvállalkozásban dolgozó orvostól, vállalkozástól vagy nonprofit szervezettől vásárolja meg. A tanácsadás nem tekinthető közfeladatnak. Amennyiben teljesül az államháztartás működési rendjéről szóló többször módosított 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet (Ámr.) 59. § (10) bekezdése, miszerint a költségvetési szerv szakmai alapfeladatához kapcsolódó szellemi tevékenységét szerződéssel, számla ellenében nem költségvetési szervtől, hanem külső szervezettől vagy magánszemélytől rendeli meg jogszabályban vagy felügyeleti szerv által szabályozott, illetve fejezet felügyeletét ellátó szerv belső szabályzatában meghatározott feltételek szerint,[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]megvásárolja kész komplex (teljes) szolgáltatásként. A szellemi tevékenység végzésére történő kifizetés kiadási jogcím alatt azoknak a feladatoknak a számla ellenében történő kifizetését kell érteni, amelyek a költségvetési szerv alapfeladatai közé tartoznak (nem kiegészítő, nem kisegítő, nem vállalkozási). A megrendelő ezekben az esetekben is a költségvetési szerv, a megbízott lehet külső személy (nem foglalkoztatott), más szervezet. Itt nem lehet teljes komplex szolgáltatást elszámolni. Mindezek alapján a konkrét kérdésekre a következőket lehet válaszolni: 1. A jogi segítségnyújtást egyéb üzemeltetési, fenntartási szolgáltatásként kell elszámolni, mivel ez a feladat az óvodának nem szellemi alaptevékenysége. 2. Az óvodai bábelőadás és egyéb kulturális rendezvények esetében már vizsgálni kell, hogy ezek a tevékenységek a közszolgáltatások vagy a szellemi tevékenység számlával történő elszámolási körébe tartoznak-e. A konkrét kérdésből nem derül ki egyértelműen, hogy az óvoda az alaptevékenységi körébe tartozó teljes kulturális tevékenységi kört kiadja-e gazdálkodó szervezet részére, vagy csak egy-egy eseti[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]azt államháztartáson kívüli gazdasági szervezetek teljesítik; - az államháztartási szerv ebben az esetben megrendelő, és szerződés, illetve számla ellenében, mint végterméket megvásárolja a kész, komplex (teljes) szolgáltatást. Az egy-egy színházi előadás - más ezzel ellentétes szabályozás hiányában - komplex szolgáltatásnak tekinthető, és így vásárolt közszolgáltatásként elszámolható. A jelenleg hatályos 2007. évi[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]választására. Az utóbbi esetben legfeljebb a bevétel 50 százalékáig terjedő költség jelölhető meg. A nyilatkozat szerinti költségeket az adóelőleg levonásánál figyelmen kívül kell hagyni. Nyilatkozat hiányában a bevétel 90 százalékát kell adóalapnak tekinteni. Az adóelőleg mértéke 40 százalék, amit csökkenthet az ezen jövedelemmel kapcsolatban levont nyugdíjjárulék- és magán-nyugdíjpénztári tagdíj engedménye. Amennyiben a magánszemély írásban nyilatkozik arról, hogy várható, éves összevont adóalapot képező jövedelme nem éri el az adótábla legmagasabb kulcsú sávjának kezdő összegét, akkor adóelőlegként a jövedelemre az adótábla szerint számított (a jövedelem alapján megállapított nyugdíjjárulék- és magán-nyugdíjpénztári tagdíj engedményével csökkentett) összeget kell levonni. Az Szja-tv. nem határozza meg tételesen, hogy mely tevékenységeket lehet szellemi tevékenységnek minősíteni. A 39. § (2) bekezdése értelmében az a tevékenység tekinthető ilyennek, amelynek eredményeként szerzői jogi védelem alá tartozó alkotás jön létre, vagy[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]minősül-e. Ez az Szjt. konstrukciójából következik, mivel a törvény erejénél fogva részesíti védelemben a tudományos és művészeti alkotásokat és azok szerzőit. A "minősítést" az adott esetben mindig a megrendelő (kifizető) végzi el, illetve ha valaki az alkotás tényét, az alkotó személyét kétségbe vonja, úgy bírói utat lehet igénybe venni, vagy konkrét ügyben a Szerzői Jogi Szakértői Testület is jogosult megkeresés alapján véleményt nyilvánítani. A szerzői jogi védelem tárgya csak olyan mű lehet, amely a megalkotójának, létrehozójának önálló, egyéni szellemi terméke, és az alkotó egyéniségének bizonyos sajátosságait is tükrözi. Adózási szempontból az Szja-tv. nem nevesíti a felhasználási szerződés alapján keletkezett jövedelmet, így a szerződés jellegétől függetlenül, az Szja-tv. fogalmi rendszeréből kiindulva kell a jövedelemszerzés jogcímét vizsgálni. A felhasználói szerződés alapján fizetett díjazás, mint az Szjt. hatálya alá tartozó jogok ellenértéke a 39. § (2) bekezdésében foglaltak fogalmi meghatározása szerint különbségtétel nélkül a szellemi tevékenységet folytató magánszemély bevételének minősül, azaz tevékenységi alapon szerzett jövedelem. Ezért a Tbj-tv.-ben alkalmazott megkülönböztetés nem változtat annak eddigi adójogi megítélésén. Azaz a szellemi tevékenységet folytató magánszemélynek minden olyan bevétele, amely az Szja-tv. 39. § (2) bekezdésében[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]rendelkező személyt nem foglalkoztat. Továbbá ha olyan eseti, nem rendszeres feladatról van szó, amelynek ellátásához a költségvetési szerven belül megfelelő képzettséggel rendelkező személy nincs. Magának a szerződésnek is tartalmaznia kell - az egyéb kötelező elemeken túl -, hogy a fenti két lényeges feltételből melyik, és mely körülményekre tekintettel áll fenn. Teljes mértékben kizárt, hogy a költségvetési szerv saját, vele közalkalmazotti jogviszonyban álló dolgozójával szolgáltatási szerződést kössön, még ha a feladat ellátása munkaidőn túl, avagy hétvégén történne is. Amennyiben olyan feladatok jelentkeznek a költségvetési szervnél, melyeket nem tud ellátni a dolgozók rendes munkaidőben való foglalkoztatásával, akkor a Kjt. által biztosított,[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]Szellemi tevékenységről akkor beszélhetünk, ha a tevékenység eredményeként szerzői jogi védelem alá tartozó alkotás jön létre, vagy a tevékenységet az Szjt. védelemben részesíti. Az óraadói tevékenység nem tartozik a védelemben részesített szellemi tevékenységek közé, ezért a kifizető helyesen járt el, amikor az igazoláson azt nem szellemi tevékenységnek igazolta. A szellemi tevékenységhez[…] részlet vége a válaszból.