Részlet a válaszból
Megjelent a Költségvetési Levelekben 2007. augusztus 14-én (83. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1781

[…] munkavállaló számára azt a költséget, ami a munkavállaló oldalán a számlanyitással, a számlavezetéssel, vagy a pénz bankszámláról történő felvételével kapcsolatban felmerül. Ezt az értelmezést az támasztja alá, hogy egyrészt a jogszabályi rendelkezés szövege kizárólag az "átutalás költségéről" beszél, ami rendeltetése szerint a munkáltató oldalán, és nem a munkavállaló oldalán merül fel. A rendelkezésben nincs szó a pénzfelvétellel járó költségekről, amit a jogalkotónak kifejezetten és részletesen szabályoznia kellett volna, ha az lett volna a célja, hogy a munkavállaló oldalán felmerülő költségek a munkáltató részéről megfizetésre kerüljenek. Ez utóbbi jogalkotói szándék érvényesült például a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.), valamint a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (Ktv.) bankszámlára utalásról rendelkező szabályainak megalkotása során. A Kjt.-nek, valamint a Ktv.-nek a munkabér bankszámlára való utalásáról szóló szabályai a következőképpen rendelkeznek a bankszámlára utalás költségeiről: "Az illetmény bankszámlára történő átutalása és egyszeri felvétele a közalkalmazott/köztisztviselő részére költségtöbbletet nem okozhat" [Kjt. 79/A. § (2) bekezdése, Ktv. 49/A. § (2) bekezdése]. Itt tehát a jogszabály – szemben az Mt. új rendelkezésével – kifejezetten rendelkezik a bankszámlára utalás költsége mellett az egyszeri felvétel költségéről. Az elfogadás előtti törvénytervezet a következő rendelkezést tartalmazta: "A munkabér vagy meghatározott részének bankszámlára történő átutalása és egyszeri felvétele a munkavállaló részére költségtöbbletet nem okozhat. A költségtöbbletet a munkavállalónak kell a munkáltató felé igazolnia. A munkáltató és a munkavállaló megállapodhat költségátalány alkalmazásáról." Abból azonban éppen azok a szabályok nem kerültek elfogadásra, és kerültek mellőzésre, amelyek arra vonatkoztak, hogy a munkáltató a munkavállaló számára fizesse meg az egyszeri pénzfelvétellel járó költségeket. A törvényjavaslat szövege az országgyűlési vita során lett véglegezve. Mivel az elfogadott és kihirdetett normaszöveg nem tartalmazza kifejezetten a pénzfelvétel költségét, ezért a kérdéses szabály vonatkozásában kifejezetten csak az átutalás költségét lehet érteni. A jogalkotás során a törvénytervezet szövege megváltozott, ugyanakkor az indokolás változatlan formában került kihirdetésre. Mindennek következtében a törvényjavaslathoz fűzött – egyébként kötelező erővel nem bíró – miniszteri indokolásban szereplő magyarázat nem az elfogadott törvényszövegre vonatkozik, így […]