Költségvetési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

10 találat a megadott munkabér tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Védőnők díjazása

Kérdés: Helyi önkormányzat alkalmazásában álló területi védőnők esetében 2020. január 1-jétől kezdődően a 139/2019. (VI. 14.) Korm. rendelet 6. sz. mellékletében foglaltak szerint a garantált illetményen és a fix összegű díjazás 15%-ának megfelelő dolgozót érintően bruttó 11 404 Ft/hó (munkaadókat terhelő járulékokkal együtt bruttó 13 800 Ft/hó) összegű területi pótlékon felül bármilyen pótlék vagy egyéb díjazás címén milyen juttatás illeti meg, és mely jogszabályi hivatkozás alapján?
Részlet a válaszból: […]védőnői szolgáltató az előző bekezdés szerinti alapbérben (garantált illetményben) részesülő dolgozójának a 2020. január hónaptól számfejtésre kerülő alapbéréhez (garantált illetményéhez) és annak szociális hozzájárulási adójához kapcsolódóan támogatásra jogosult. A védőnői szolgáltató részére az alapbéremeléshez kapcsolódó támogatás havi mértéke 2020. január hónaptól megegyezik a 2020. január 1-jén hatályos 15. mellékletben szereplő és az azt terhelő mindenkori szociális hozzájárulási adó összegével emelt összeggel, valamint a védőnő alapbérébe beépített kiegészítő pótlékra eső mindenkori szociális hozzájárulási adó összegével.Irányadók továbbá a 43/1999 (III. 3.) Korm. rendelet 21. §-ában foglaltak. E szerint a védőnői szolgáltató havi díjazásának mértéke az ellátottak száma alapján a rendelet szerint számított pontértéknek és az egy pontra jutó forintértéknek a szorzata alapján kerül megállapításra a rendeletben foglaltak figyelembevételével. A védőnői szolgáltató e havi díjazása legalább 12%-át köteles közvetlenül a védőnő díjazására fordítani.A területi védőnői ellátást biztosító szolgáltató az ellátandó terület sajátosságainak megfelelően havonta fix összegű díjazásra is[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. április 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5167
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

2. találat: Házipénztárból történő készpénzkifizetés

Kérdés: Mikor lehetséges házipénztárból készpénzkifizetés? Tilos-e a házipénztárból munkabérrel összefüggő kifizetést eszközölni?
Részlet a válaszból: […]pénzbeli juttatásai rovaton elszámolandó kiadások,c) az egységes rovatrend K31. Készletbeszerzés és K34. Kiküldetések, reklám- és propagandakiadások rovatain elszámolandó kiadások,d) az egységes rovatrend K61. Immateriális javak beszerzése, létesítése, K63. Informatikai eszközök beszerzése, létesítése és K64. Egyéb tárgyi eszközök beszerzése, létesítése rovatain elszámolandó, kis értékű immateriális javak, tárgyi eszközök beszerzésére irányuló kiadások,e) az egységes rovatrend K33. Szolgáltatási kiadások és K123. Egyéb külső személyi juttatások rovatain elszámolandó, százezer forint értéket el nem érő kiadások,f) az alkalmazottak belföldi és külföldi kiküldetéséhez, tartós külszolgálatához kapcsolódó napidíjak, illetménybe nem tartozó kiadások,g) az illetékbélyeg-beszerzés kiadásai,h) a c)-e) pont szerinti kiadásokhoz kapcsolódóan az egységes rovatrend K351. Működési célú előzetesen felszámított általános forgalmi adó és a K67. Beruházási célú előzetesen felszámított általános forgalmi adó rovatain elszámolandó kiadások, ési) az a)-h) pont szerinti kiadásokra az alkalmazottaknak elszámolási kötelezettséggel adott előlegek.A központi költségvetési szerv ezen esetekben készpénzben történő teljesítésére - a költségvetési szerv pénzkezelési szabályzatában meghatározott házipénztári keret nagyságára is figyelemmel - készpénz felvételét igényelheti a Kincstártól, és teljesíthet készpénzben kifizetést.Önkormányzati költségvetési szervek esetében az Áht. záró rendelkezései[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. november 5.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5062

3. találat: Bölcsődei kisgyermeknevelő jutalma

Kérdés: Év végén meg szeretnénk jutalmazni a dolgozókat. Mennyi jutalom adható bölcsődében a kisgyermeknevelőnek?
Részlet a válaszból: […]szerint az intézményvezetőt a fenntartó, az intézményben pedagógus-munkakörben foglalkoztatottakat az intézményvezető jutalomban részesítheti, amelynek éves összege vezető esetében nem haladhatja meg a vezető pótlékkal számított éves illetményének,
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. november 29.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4346
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

4. találat: Munkabér-követelés elévülése

Kérdés: Mikor évül el a munkavállaló munkabér-követelésre vonatkozó igénye, ha a munkáltató több mint öt éve a havi háromszázezer forintos munkabéréből csak a minimálbérnek megfelelő munkabért fizette ki számára?
Részlet a válaszból: […]bekezdése értelmében az el­évülés akkor kezdődik, amikor a követelés esedékessé válik. A követelés esedékessé válása ahhoz az időponthoz igazodik, amelyben a munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása alapján a másik félnek valamely kötelezettségét teljesítenie kellett.A fentiek értelmében tehát a munkavállalók bérkövetelésének elévülésére a hároméves szabályt kell alkalmazni, azaz minden havi bérfizetés esedékessége - eltérő megállapodás hiányában - a tárgyhót követő hónap tizedike, a hároméves elévülést ettől az időponttól kell számítani havonta.A Ptk. 6:25. §-a értelmében a munkavállaló által a munkáltató részére történő követelés teljesítésére irányuló írásbeli felszólítás, a tartozás munkáltató által történő elismerése az elévülést megszakítja, azaz az elévülési idő újrakezdődik. Ha a munkavállaló fizetési felszólítást intézett a munkáltatóhoz, vagy van a birtokában a munkáltató részéről tartozást elismerő nyilatkozat, a hároméves elévülési idő az írásbeli nyilatkozatok időpontjától újraéled.Az Mt. 31. §-a értelmében alkalmazandó többek között a Ptk. 6:4. §-a, mely a jognyilatkozat megtételére vonatkozik. E szerint "ha a fél jognyilatkozatát ráutaló magatartással fejezi ki, a jognyilatkozat[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. augusztus 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4014
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

5. találat: Képzési költség adókötelezettsége

Kérdés: Intézményünk egyik közalkalmazottja számára az Mt. 103. §-a alapján kötelező kijelöléssel elrendelte a főiskolai végzettség megszerzését. A képzésen való részvételre kötelezés 2009. évben történt. A képzés 2009/2010. tanév I. félévében 2009. szeptember 1-jén kezdődött. 2010. évben az átvállalt képzési költség meghaladja a minimálbér két és félszeresét. Kérdésünk: 1. az átvállalt képzési költség értékhatárt meghaladó része az Szja-tv. 69. §-ának hatálya alá tartozó természetbeni juttatásként adóköteles, vagy 2. a közalkalmazott (nem pénzben megszerzett) munkaviszonyból származó jövedelmeként adó- és járulékköteles? A 2. pont alatti esetet az érintett közalkalmazott nem fogadja el, mivel az Mt. 103. § (4) bekezdése értelmében a munkáltató ez esetben köteles a munkabérét és költségeit megtéríteni. Adókötelezettsége esetén az Mt. előírása nem teljesül.
Részlet a válaszból: […]pontját kell alkalmazni. E szerint a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni a képzés átvállalt költségét, ha a képzés a kifizetővel munkaviszonyban álló magánszemély szakmai ismereteinek megszerzését szolgálja, azzal, hogy az iskolarendszerű képzés adóévben átvállalt költsége a minimálbér két és félszeresét nem haladhatja meg (akár munkáltatói kötelezés, akár tanulmányi szerződés alapján). A minimálbér két és félszeresét meghaladó átvállalt költség a magánszemély munkaviszonyból származó jövedelme az Szja-tv. 25. § (1) bekezdése alapján. Miután az Mt. 103. § (4) bekezdése kötelező jelleggel előírja a munkáltató számára, hogy munkáltatói kötelezés alapján végzett képzések költségeit meg kell a munkáltató részére téríteni, javasolt a képzés díjának adóköteles részét felbruttósítva, jövedelemként biztosítani a munkavállalónak. Ezzel a megoldással az Mt. hivatkozott szabályát is teljesítené a munkáltató. A fentiek értelmében az Önök esetében a kérdésben feltett 2. pont szerinti adóztatás[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. július 20.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 2694

6. találat: Utólag számfejtett munkabér bevallása

Kérdés: Oktatási intézményünknél egyházi személyek is tanítanak - főállásban -, akik munkájukért bruttó 69 000 forint munkabért kapnak havonta. Sajnálatos módon 2008. évben az új bérprogramunk nem tudta "értelmezni" az ő jogviszonyukat, emiatt nem történt részükre bérszámfejtés annak ellenére, hogy munkaviszonyuk nem szűnt meg. Az adóbevallást - természetesen - így küldtük be, hisz nem sikerült számukra bért számfejteni, tehát a bevallásban nulla forint szerepelt. Szeretném megjegyezni, hogy az egyházi személyek részére nekünk csak szja-levonási és megfizetési kötelezettségünk van, mert a járulékokat és az ehót központilag rendezi a Magyar Katolikus Egyház a mindenkori minimálbér összegéig. Kérdésem a következő: Február hónapban kifizettük "duplán" az egyházi személyek részére a munkabért - tehát bruttó 138 000 forintot, az szja-t levontuk, megfizettük (igaz, az adójóváírást csak egyszer vehetjük figyelembe, emiatt adójuk is magasabb lett) az adóbevallásban - nyilvánvalóan - ez az összeg szerepel. Kell-e önrevízióval élni mindkét hónapra vonatkozóan (januárra, februárra), hogy "helyére kerüljenek" az adók, járulékok, vagy rendben van ez így? A bevallásunkban ugyan csak az szja-ról tudnék javítást elvégezni.
Részlet a válaszból: […]általánosságban a személyi jövedelemadóra vonatkozóan válaszolható meg a kérdés. Az Szja-tv. 33. §-ának (2) bekezdése szerint az adójóváírás szempontjából jogosultsági hónapnak számít minden olyan hónap, amelyre bér illeti meg a magánszemélyt. Amennyiben a munkavállaló januárra is jogosult volt munkabérre, akkor a január hónapra is megilleti adójóváírás akkor is, ha a januári munkabérét csak később, a februári fizetésével együtt kapja meg. Ha a munkáltató előre vagy utólag fizet ki munkabért, akkor a 460. sorban minden olyan hónapot meg kell jelölnie, amelyben munkabérre volt jogosult a magánszemély. Így, ha a február havi fizetéssel együtt kapta meg a munkavállaló a januári munkabérét is, akkor a február hónapról benyújtott '08-as bevallás 381. sorában a kéthavi[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2008. április 29.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 2034
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

7. találat: Ülnöki tevékenységért, a bíróság által térített összeg elszámolása

Kérdés: Intézményünk önálló költségvetési intézmény, felügyeleti szerve az egyik minisztérium. Intézményünk egyik alkalmazottja időnként a bíróságon ülnökként ténykedik. Ezekre a napokra - a bíróság előzetes közlésünk alapján - átutalja (megtéríti) a munkabér és járulék összegét. Munkatársunk a havi járandóságát intézményünktől megkapja, függetlenül attól, hogy néhány napot máshol tölt el munkával. Kérdésünk az, hogyan kell elszámolni a bíróság által átutalt összeget? Költségtérítésként, vagy bevételként, vagy működési célú támogatásértékű bevételként?
Részlet a válaszból: […]okból sem számolható el. Egyrészt azért, mert akkor olyan helyzet állna elő, hogy a munkavállalónak az adott napokon nem volt jövedelme, ez részére hátrányos következményekkel járhat. Másrészt bonyolult, időigényes az elszámolás, mert több jogcímen érinti a jövedelmet, az adóbevallás módosítása is szükséges. Támogatásértékű bevétel, államháztartáson belüli pénzeszköz átadásnál/átvételnél az elszámolás[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2007. november 6.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 1859

8. találat: Munkabér utalása bankszámlára

Kérdés: Milyen költségeket kell megtéríteni a munkavállalóknak az Mt. új szabályának alkalmazása során, amikor a munkavállaló munkabérét a munkáltató bankszámlára utalja? Beletartoznak-e ebbe a pénzfelvétel, az esetleges bankkártya nyújtása, illetve egyéb a bankszámlához kapcsolódó költségek?
Részlet a válaszból: […]munkavállaló számára azt a költséget, ami a munkavállaló oldalán a számlanyitással, a számlavezetéssel, vagy a pénz bankszámláról történő felvételével kapcsolatban felmerül. Ezt az értelmezést az támasztja alá, hogy egyrészt a jogszabályi rendelkezés szövege kizárólag az "átutalás költségéről" beszél, ami rendeltetése szerint a munkáltató oldalán, és nem a munkavállaló oldalán merül fel. A rendelkezésben nincs szó a pénzfelvétellel járó költségekről, amit a jogalkotónak kifejezetten és részletesen szabályoznia kellett volna, ha az lett volna a célja, hogy a munkavállaló oldalán felmerülő költségek a munkáltató részéről megfizetésre kerüljenek. Ez utóbbi jogalkotói szándék érvényesült például a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.), valamint a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (Ktv.) bankszámlára utalásról rendelkező szabályainak megalkotása során. A Kjt.-nek, valamint a Ktv.-nek a munkabér bankszámlára való utalásáról szóló szabályai a következőképpen rendelkeznek a bankszámlára utalás költségeiről: "Az illetmény bankszámlára történő átutalása és egyszeri felvétele a közalkalmazott/köztisztviselő részére költségtöbbletet nem okozhat" [Kjt. 79/A. § (2) bekezdése, Ktv. 49/A. § (2) bekezdése]. Itt tehát a jogszabály - szemben az Mt. új rendelkezésével - kifejezetten rendelkezik a bankszámlára utalás költsége mellett az egyszeri felvétel költségéről. Az elfogadás előtti törvénytervezet a következő rendelkezést tartalmazta: "A munkabér vagy meghatározott részének bankszámlára történő átutalása és egyszeri felvétele a munkavállaló részére költségtöbbletet nem okozhat. A költségtöbbletet a munkavállalónak kell a munkáltató felé igazolnia. A munkáltató és a munkavállaló megállapodhat költségátalány alkalmazásáról." Abból azonban éppen azok a szabályok nem kerültek elfogadásra, és kerültek mellőzésre, amelyek arra vonatkoztak, hogy a munkáltató a munkavállaló számára fizesse meg az egyszeri pénzfelvétellel járó költségeket. A törvényjavaslat szövege az országgyűlési vita során lett véglegezve. Mivel az elfogadott és kihirdetett normaszöveg nem tartalmazza kifejezetten a pénzfelvétel költségét, ezért a kérdéses szabály vonatkozásában kifejezetten csak az átutalás költségét lehet érteni. A jogalkotás során a törvénytervezet szövege megváltozott, ugyanakkor az indokolás változatlan formában került kihirdetésre. Mindennek következtében a törvényjavaslathoz fűzött - egyébként kötelező erővel nem bíró - miniszteri indokolásban szereplő magyarázat nem az elfogadott törvényszövegre vonatkozik, így tartalma kifejezetten[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2007. augusztus 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 1781
Kapcsolódó tárgyszavak:

9. találat: Béren kívüli adómentes juttatások

Kérdés: Az Szja-tv. nevesíti a munkáltatónál adóköteles béren kívüli juttatások körét, amelyből a 400000 Ft-ot meg nem haladó rész adómentes. A juttatások körébe beletartozik a művelődési intézményi szolgáltatás. Kérdésünk, hogy a művelődési intézményi szolgáltatás körbe mi alapján, mely szolgáltatásfajták tartoznak bele?
Részlet a válaszból: […]művelődési szolgáltatásaira alkalmazható. Ilyen intézmények az állami és önkormányzati költségvetési fenntartású közművelődési intézmények és közkönyvtárak, továbbá az egyes előadó-művészeti intézmények, társulatok (Magyar Állami Operaház, színházak, hivatásos szimfonikus zenekarok, énekkarok, zene- és táncegyüttesek stb.). Előzőek alapján adómentes természetbeni juttatásként számolható el, ha a munkáltató jegyet vagy bérletet vásárol a munkavállalóinak a Magyar Állami Operaházba. Adómentesen elszámolható továbbá a művelődési központokban vagy közösségi házakban megtartott előadóestekre, hangversenyekre vásárolt belépőjegy, bérlet ára is. Ezeket az adómentesen elszámolt juttatásokat azonban figyelembe kell venni az adóköteles béren kívüli juttatások megállapításánál, tehát beletartoznak[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2006. április 25.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 1370
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

10. találat: Késedelmes munkabér-kifizetéshez kapcsolódó kamat adózása

Kérdés: A Munkaügyi Bíróság jogerős határozata alapján 20 százalékos késedelmi kamattal fizettünk ki munkabért. A késedelmi kamat összege után az adóelőleg levonásakor teljesítenünk kell-e valamely speciális adóelőleg-levonási kötelezettséget?
Részlet a válaszból: […]hivatkozott szakasz akként rendelkezik, hogy a késedelmes teljesítéshez kapcsolódó kamat az adó szempontjából annak az összegnek a sorsát osztja, amellyel kapcsolatban azt kifizették. Ez tehát azt jelenti, hogy a késedelmesen fizetett munkabér utáni kamat a személyijövedelemadó-fizetési kötelezettség szempontjából munkabérnek minősül. A megítélt összeg kifizetésére
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2004. szeptember 21.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 851
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,