Költségvetési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

Hitelképesség megállapítása

Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás
A válaszadás időpontja: 2011. augusztus 30. (Költségvetési Levelek 152. szám, 2976. kérdés)

Olvasói kérdés A 46/2009. (XII. 30.) PM rendeletben előírtak szerint a K-11-es beszámolótáblázat 25. számú űrlapja "A helyi önkormányzatok adósságot keletkeztető Ötv. 88. § (2) bek. szerinti éves kötelezettségvállalásának (hitelképességének) felső határa" sorai és kitöltési útmutatója véleményem szerint nem teljesen egyértelműen fogalmazza meg a hitelképesség megállapításához szükséges információkat.
Az előző év(ek)ben keletkezett, tárgyévet terhelő fizetési kötelezettség (12-20. sorok) kitöltése során nem értelmezhető a 13. sor adatigénye, mivel a hosszú lejáratú kötelezettségekből a tárgyévet terhelő összeget a rövid lejáratú fizetési kötelezettségként kell minősíteni, bemutatni, elszámolni. Amennyiben a teljes hosszú lejáratú hitel még hátralévő teljes összegét kell bemutatni, akkor a hitel összege teljesen felborítja a számítást, hiszen csak egyévi bevétellel szemben lehetne kimutatni a hátralévő hitelösszeget.
A 14. sorban a tárgyévet megelőző évben felvett rövid lejáratú hitelek adatait kellene kimutatni. Problémát okoz, hogy a számviteli törvény szerint rövid lejáratú kötelezettségnek kell minősíteni - többek között - az egy üzleti (költségvetési) évet meg nem haladó lejáratra kapott kölcsönt, tehát amelyet abban az évben - december 31-e előtt - kell visszafizetni, amelyben a hitel felvételre került. Amennyiben a likvid hitelt nem kell ideszámítani, akkor minden éven belül visszafizetendő hitelt likvid hitelnek lehet minősíteni, és nincs adat ehhez a sorhoz. Az éven túli hitel nem rövid lejáratú hitel! A rulírozó hitel viszont inkább hosszú távú hitelnek nevezhető, hiszen a bank felé a rendelkezésre álló díjat folyamatosan kell fizetni, akár folyósítja a hitelt, akár nem. Amennyiben sor kerül a rulírozó hitel folyósítására, akkor annak a visszafizetése akár több éven keresztül is gördülhet, a folyamatos felvét és visszafizetés miatt. Viszont itt gond, hogy mely összeget kell bemutatni. A rendelkezésre álló hitelkeretet, vagy épp az adott pillanatban (december 31-én?) kimutatott, felhasznált hitelösszeget kell kimutatni?
A 18. sorba csak azokat a garancia- és kezességvállalásból származó fizetési kötelezettségeket kell beírni, amelyek nemcsak mint kötelezettség merültek fel, hanem mint pénzforgalom, biztosan megjelennek a könyvekben. Az egyezőség csak így állhat fel a mérleg hivatkozott sorával. Így viszont a valós, vállalt kötelezettség nincs bemutatva!
A 20. sor szállítói tartozások során is csak a számlával és nemcsak szerződéssel alátámasztott kötelezettséget kell kimutatni, bár a folyamatos szerződések számla nélkül is fizetési kötelezettséget eredményeznek. Ugyanakkor a ki nem fizetett számlák ellenértékének fedezete lehet a pénz (előirányzat)-maradvány is, és nem biztos, hogy azt a tárgyévi saját bevételből kell fedezni.
A táblázat nem tartalmazza teljeskörűen azokat a kifizetési kötelezettségeket, amelyeket a saját bevétel terhére vállalt a költségvetési szerv, csak azokat, amelyeket elvileg a saját bevételéből kellene fizetnie. Így egy saját bevételi forintot többször is elkölthet az önkormányzat, hiszen a táblázat adata - a gazdálkodásra jogosult képviselő-testület felé - azt sugallhatja, hogy hitelképes az önkormányzat.

ÍGY OLVASHATJA A TELJES VÁLASZT...
ha nem előfizetőnk a teljes választ elküldjük e-mailen évente egyszeri alkalommal
...ha látogató: elküldjük e-mailen*
*ingyenes választ
évente csak egyszer küldünk.
Válasz (részlet): […]adja meg a 13. és 14. sor összességét. A rövid lejáratú kötelezettségek a 45. Rövid lejáratú hitelek és támogatási kölcsönök számlacsoportban kerülnek kimutatásra. A számlacsoport a rövid lejáratú hitelekkel, rövid lejáratú működési célú kötvénykibocsátással és rövid lejáratú támogatási kölcsönökkel kapcsolatos gazdasági eseményeket tartalmazza. Itt azokat a rövid lejáratú hiteleket, támogatási kölcsönöket, rövid lejáratú likvid hiteleket és rövid lejáratú működési céllal kibocsátott kötvényekből származó kötelezettségeket kell kimutatni, amelyek futamideje nem haladja meg az egy évet, függetlenül attól, hogy azokat milyen szervtől vették igénybe. A likvid hitelekkel kapcsolatos megállapítások sem helytállóak, mivel ezeknek a likvid hiteleknek a számviteli kezelése, könyvelése, a kötelezettségvállalás kimutatása, a mérlegben történő szerepeltetésének szempontjai eltérnek a többi rövid lejáratú kötelezettségektől. Természetesen ezek is a rövid lejáratú kötelezettségek közé tartoznak, de a 45. számlacsoporton belül a 456. Rövid lejáratú likviditási hitelek egyéb belföldi forrásból főkönyvi számon mutatja ki az önkormányzat a felvett rövid lejáratú likvid hitelfelvétel forgalmát és állományát. A likvid hitel felvételére - többek között - folyószámlahitel, munkabér-megelőlegezési hitel formájában kerülhet sor. Az önkormányzat a fizetőképességének megtartása érdekében veszi fel a hitelt, a számlavezető pénzintézettel megköti a likvid hitelszerződést, és a szerződésben biztosított hitelkeret terhére veheti fel az összeget. Amikor a kiadások teljesítésére az önkormányzat felveszi a kívánt összeget, akkor azt a könyvelésben nem kell hitelfelvételként lekönyvelni, ennek eredménye az lesz, hogy az adott napi költségvetési elszámolási számla egyenlege mínusz előjelű is lehet. Viszont a negyedévenkénti, mérlegjelentést is érintő (március 31., június 30., szeptember 30., december 31.) költségvetési elszámolási számla egyenlege nem lehet negatív előjelű, az csak nulla vagy pozitív előjelű. Ezért az érintett fordulónapokon lévő mínuszos egyenleg összegét, mint igénybe vett hitelösszeget hitelfelvételként le kell könyvelni. Ennek a könyvelési elvnek megfelelően igenis rövid lejáratú hitelként kerül kimutatásra az a likvid hitel, ami a fentebb meghatározott napokon lévő költségvetési elszámolási számlán a fordulónapon igénybe vett hitel összegeként jelentkezik. A likvid hitelt is a 14. sorban kell szerepeltetni. A rulírozó hitel nem hosszú lejáratú hitel, hanem rövid lejáratú forgóeszközhitel. Ezért ezt a tételt is a 14. sorban kell szerepeltetni. Az önkormányzati költségvetési számlától elkülönülten kerül felvételre a rulírozó hitel, amely eltér a hagyományos értelemben vett folyószámlahiteltől. Itt nincs folyamatos hiteltörlesztés. A hitelt vissza lehet fizetni a hiteltartozás ideje alatt is, és ha szükséges lenne, akkor ismételten felveheti az önkormányzat. Tehát van arra lehetőség, hogy ezt a konstrukciót az önkormányzat több éven keresztül is igénybe vegye, de ettől nem válik hosszú távú hitelfelvétellé a rulírozó hitel. A 14. sorban nem a hitelkeret mértékét, hanem a fordulónapon az elkülönült számlán lévő egyenleget, azaz a felvett hitel összegét fogják kimutatni a 14. sorban. A 18. sorban szereplő garancia- és a kezességvállalásból származó fizetési kötelezettségnek a költségvetési szerv akkor sorolhatja be a kötelezettségeit, amikor az eredeti adós nem teljesítette a fizetési tartozását, és a hitelező, a szerződéses partner a fennálló tartozás kiegyenlítésére irányuló igényét a költségvetési szerv felé már írásban benyújtotta, de ezt a költségvetési szerv még nem teljesítette. Ezt a fajta, teljes összegű kötelezettséget csak a 0. számlaosztályban a függő kötelezettségek között lehet kimutatni. A garancia- és kezességvállalás összegét nyilvántartásba kell venni, és a szerződés megkötésekor függő kötelezettségként kell előírni. Amikor az eredeti adós helyett a hitelező felé megtörténik a pénzügyi rendezés, akkor valóban van pénzforgalmi mozgás, ami a könyvekben megjelenik, de ezzel egyidejűleg az eredeti adóssal szembeni követelést is állományba kell venni. Amikor az eredeti adós tartozása rendezésre kerül, akkor ismételt pénzmozgás történik, beérkezik a pénz az önkormányzat költségvetési elszámolási számlájára, de ezzel egy időben a vele szemben fennálló követelés is kivezetésre kerül. A pénzügyi rendezést követően a 0. számlaosztályból is kivezetésre kerül a kötelezettség. Tehát be kell írni a 18. sorba a fennálló fizetési kötelezettséget, mivel függő kötelezettségként ez is a kötelezettség része. A 20. sorban,[…]

Figyelmébe ajánljuk

Államháztartási költségvetési szerv meglévő ügyviteli rendszere új modullal fog bővülni, mely a vállalkozási szerződésben "modulbevezetésként" szerepel. Milyen rovaton javasolják elszámolni?

Tovább a teljes cikkhez

Egy megbízási szerződés pénzügyi ellenjegyzése szeptember 4-ével, kötelezettségvállalása szeptember 5-i dátummal kerül aláírásra. A szerződés hatálya szeptember 1-30. között van. A hozzá kapcsolódó számla fizetési határideje október 15. lesz. A Ptk. szerint szabályos...

Tovább a teljes cikkhez

Központi költségvetési szerv határozott idejű, a 2022-es év végéig tartó bérleti szerződést kötött. A bérbevevő óvadékot fizetett a költségvetési szerv részére, melynek visszafizetése a szerződés megszűnésekor teljesül. Az év végéhez közeledve felmerül a...

Tovább a teljes cikkhez

Egy egyházi jogi személy kezdeményezte az önkormányzatnál a jelenlegi ingatlanok igénybevételét biztosító használat jogcímének haszonélvezeti jogra történő módosítását akként, hogy az önkormányzat az ingatlanok 1/1 tulajdoni hányadán és az ingóságokon 25 évre...

Tovább a teljes cikkhez

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést

Kérdésfeltevés Kérdésfeltevés Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére