Kisajátítás miatti kártalanítás


Önkormányzatunk terület- és településrendezés, illetve közlekedési infrastruktúra fejlesztésére (útépítés) közérdekű célból ingatlanokat sajátít ki. A kisajátított ingatlanok: lakás, üzlet, műhely, udvar. A kisajátított ingatlanok után a tulajdonosoknak szakértő által megállapított és bíróság által megítélt kártalanítást fizetünk. A kártalanítási összeg két részből áll:
1. a kisajátított lebontandó ingatlanok után fizetendő és
2. a beruházás során nem kisajátított társasház feltételezett értékcsökkenése (az új út építési munkálatai, illetve a későbbiekben esetlegesen bekövetkező forgalomnövekedés miatt).
A kifizetett kártalanítási összeget és a társasház ügyvédjének munkadíját földterületként vagy (mivel ott út fog épülni) egyéb építményként vegyük nyilvántartásba?


Megjelent a Költségvetési Levelekben 2011. október 11-én (154. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3000

[…] kisajátítással kapcsolatos értékvesztést és a közvetlenül ezzel kapcsolatos költségeket is. 1. A kisajátított ingatlanon található épületek, házak, üzletek, műhelyek lebontásra kerülnek, mivel az ingatlanon történik az infrastrukturális fejlesztés. A kisajátított, lebontandó ingatlanok után fizetendő összeg a számviteli szabályoknak megfelelően a megépítendő úthoz közvetlenül kapcsolódó kiadásként jelentkezik, a bontás ennek érdekében történik. Az útépítéssel összefüggésben történő kiadások, így a bontás kiadásai is az út fogalomköréhez kapcsolódik, amelyet építményként kell nyilvántartásba venni, bele nem értve az általuk elfoglalt földterületet. 2. Amennyiben a társasház ügyvédjének munkadíja a kártalanítással összefüggésben került megfizetésre, és a kifizetett kártalanításra az útépítés miatt került sor, akkor mindezen összegek (ügyvédi munkadíj, kártalanítás) […]
 
Kapcsolódó címkék:  
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.