Költségvetési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

5 találat a megadott kártalanítás tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Kártérítés, kártalanítás, jogalap nélküli gazdagodás?

Kérdés: Önkormányzatunk több termőfölddel is rendelkezik, melyek közül az egyik tekintetében korábban haszonbérleti szerződést kötött egy gazdasági társasággal (vagyis határozott időre haszonbérleti jogot engedett a gazdasági társaság javára a tulajdonában lévő termőföldterületre). A?haszonbérleti szerződés alapján a gazdasági társaság meghatározott összegű bérleti díj fizetésére köteles az önkormányzat részére. Az önkormányzat a lakóingatlannak nem minősülő ingatlan (ingatlanrész) bérbeadására, haszonbérbe adására vonatkozó tevékenységére adómentesség helyett az általános szabályok szerinti adókötelessé tételt választotta az Áfa-tv. 88. §-a alapján. A gazdasági társaság szőlőültetvény-telepítést végzett a termőföldön. Tekintettel a szőlőültetvény telepítésére (vagyis a gazdasági társaság beruházására), az önkormányzat tulajdonában lévő termőföld piaci értéke jelentősen növekedett. Az önkormányzat értékesíteni kívánja a termőföldet a rajta lévő szőlőültetvénnyel együtt harmadik fél részére, a haszonbérleti szerződés megszüntetése mellett. A gazdasági társaság által az önkormányzat tulajdonában lévő termőföldön telepített szőlőültetvény mint tárgyieszköz-beszerzés szerepel a társaság könyveiben. Amennyiben az önkormányzat jog-alap nélküli gazdagodás címén, elismert kötelezettségként fizet egy kialkudott összeget a gazdasági társaságnak, az így kapott összeget a társaság elszámolhatja-e az Áfa-tv. rendszerében kártérítésként, áfa felszámítása nélkül, vagy ezen összeg tekinthető-e kártalanításnak, s ennek következtében a felszámított áfa összegét az önkormányzat levonásba helyezheti-e a bérbeadási, haszonbérbe adási tevékenységéhez kapcsolódóan?
Részlet a válaszból: […]csökkenne".Föld esetében alkotórésznek számít a növedék is, tekintve, hogy a Ptk. 5:51. §-a szerint a föld tulajdonosa megszerzi mindazon dolgoknak a tulajdonjogát, amelyek utóbb váltak a föld alkotórészévé, kivéve, ha az valamely jogviszony alapján mást illet. Ebből következően tehát, ha egy dolog egy ingatlan alkotórészévé válik, akkor - tekintettel arra, hogy az alkotórész és a fődolog tulajdonjoga fő szabály szerint nem válik el egymástól - az alkotórész is a fődolog tulajdonosának tulajdonába kerül.A XXVI. számú Polgári Elvi Döntésben foglaltak alapján a földben gyökerező fa alkotórésze a földnek, s mindaddig az is marad, amíg a földtől el nem választják. A szőlőültetvény is olyan növedék, amely utóbb vált a föld alkotórészévé, a telepített szőlő az alatta lévő földtől való elválasztással elpusztulna, illetve az elválasztással értéke számottevően csökkenne. Ebből következően a föld tulajdonjogának megszerzése nélkül a földön telepített szőlő önállóan nem forgalomképes (BH2003. 246. sz. elvi döntés).Mindezek alapján a szőlőültetvény a föld Ptk. 5:51 §-a szerinti növedékének, egyúttal a föld Ptk. 5:15 §-a szerinti alkotórészének tekintendő, önmagában véve nem tekinthető ingatlannak, s tekintve, hogy önállóan nem forgalomképes, termékértékesítés tárgyát sem képezheti.Az Áfa-tv. 13. §-ának (1) bekezdése értelmében szolgáltatásnyújtásnak minősül bármely olyan ügylet, amely az Áfa-tv. értelmében nem termék értékesítése.A fent kifejtettek, valamint a fent hivatkozott jogszabályhelyek alapján, amennyiben az önkormányzat megtéríti a társaságnak azt az összeget, amellyel a termőföld piaci értéke növekedett (illetve a kialkudott összeget), akkor elmondható, hogy ez az összeg - okozott kár hiányában - nem tekinthető sem kártérítésnek, sem kártalanításnak, hanem az önkormányzat a társaság által nyújtott szolgáltatás ellenértékét fizeti meg, amely szolgáltatást[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. november 7.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4590
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

2. találat: Önkormányzati ingatlanok értékesítése, illetve bérbeadása

Kérdés: Önkormányzatunk havi áfabevallásra kötelezett, ingatlanértékesítés és ingatlan-bérbeadás tekintetében is éltünk az Áfa-tv. 88 §-ában foglalt választási jogunkkal, és áfakötelezettséget választottunk mindkét gazdasági tevékenységre. Önkormányzatunk határozatban döntött arról, hogy azon vállalkozások számára (tőle független feleknek), akik az ipari park területén munkahelyteremtő vállalkozás céljából kívánnak telket vásárolni vagy bérelni, azt kedvezményes áron - támogatással - tehetik meg az előterjesztés mellékletét képező szerződéstervezetek szerint.
Ezen szerződések bruttó támogatás részét (kedvezmény) csekély összegű de minimis támogatásként kapják a vállalkozások. A szerződéseket elő­zetesen a támogatás nyújtása előtt megküldjük a Támogatásokat Vizsgáló Irodának (továbbiakban TVI), mely állásfoglalásával hagyja jóvá az ingatlan eladási/bérbeadási árában megtestesülő támogatás nyújtását. A bérleti, illetve adásvételi szerződésekben rögzítésre kerül, hogy a vevő/bérlő kötelezettséget vállal arra, hogy bizonyos időn belül (általában 4-5 év) munkahelyteremtő beruházást hoz létre, esetleg foglalkoztatási kötelezettséget is vállal az azt követő "X" időpontig. Amennyiben a meghatározott időn belül a vállalkozó nem teljesíti a szerződésben foglalt kötelezettségét (jogerős építési engedély, jogerős használatbavételi engedély), illetve nem valósítja meg a foglalkoztatást a beruházás megvalósítása után, akkor az önkormányzat felmondhatja a bérleti szerződést, értékesítés esetén pedig a vevő visszavásárlási jogot enged az eladó javára. Továbbá a vevő/bérlő tudomásul veszi, hogy amennyiben fenti kötelezettségeket nem teljesíti, köteles a kedvezményes vételárat/bérleti díjat az önkormányzat részére a szerződésben meghatározott inflációval növelt piaci forgalmi érték/bérleti díj erejéig kiegészíteni számla ellenében. A szerződésekkel kapcsolatban az alábbi kérdésekre kérjük válaszukat:
1. Az értékesítésről/bérbeadásról a számlát a szerződés megkötésekor a kedvezményes árral (kedvezményes áfaalappal) kell-e kiállítani? Csak a kedvezményes ár után keletkezik-e áfafizetési kötelezettségünk, vagy már szerződéskötéskor pénzügyileg rendezni kell a teljes forgalmi érték után fizetendő áfát? Ez utóbbi viszont ellentmond annak, hogy a TVI a de minimis támogatást bruttó módon állapítja meg.
2. Amennyiben a vállalkozó nem teljesíti a szerződésben foglalt kötelezettségek bármelyikét, akkor a piaci forgalmi értékre/piaci bérleti díjra történő kiegészítést tulajdonképpen milyen jogcímen kell számláznunk? Eladási ár/bérleti díj kiegészítés, támogatás-visszafizetés, kártalanítás vagy esetleg kártérítés?
3. Jól értelmezzük, hogy a 2-es pontban vázolt jogcímek közül csak a kártérítés az a jogcím, melyet áfafizetési kötelezettség nem terhel, és számlakiállítási kötelezettség sem keletkezik? Ebben az esetben bírósági eljárás nélkül kártérítés jogcímen a szerződésben szereplő nettó vagy bruttó támogatási összeget követelhetjük-e? A többi jogcím esetén, véleményünk szerint, áfás számlát kell kiállítani, és a teljesítéstől számított 45 nap lejárta után be kell fizetnünk az általános forgalmi adót az adóhatóságnak.
4. Amennyiben áfás számlát kell kiállítani, és az adós fizetési kötelezettségét nem tudja teljesíti, a követelés behajthatatlanná válik a hatályos jogszabályok alapján - s ennek ténye a szükséges dokumentumokkal egyértelműen bizonyított -, jól tudjuk, hogy a jelenleg hatályos Áfa-tv. alapján be kell fizetnünk a behajthatatlan követelés áfáját, és a behajthatatlanság ténye nem jogosít fel az áfa meg nem fizetésére, esetleg levonására, helyesbítésére vagy visszaigénylésére?
5. Tovább bonyolíthatja a helyzetet az a tény, hogy a visszavásárlási jogunkkal sem tudunk minden esetben élni, hiszen elképzelhető, hogy időközben az értékesített/bérbe adott ingatlant megterhelik jelzáloggal. A vállalkozások ugyanis ahhoz, hogy beruházásukat meg tudják valósítani, hitelt vagy pályázati forrást kívánnak igénybe venni.
Kérem szíves tájékoztatásukat, hogy a fent vázolt esetekben, hogyan tudna önkormányzatunk helyesen eljárni úgy, hogy a munkahelyteremtő vállalkozásokat is segítse, ugyanakkor megfelelő biztosítékokat tudjon kikötni - önkormányzatunk nemteljesítés esetén ne essen el a piaci eladási ár/bérleti díj kiegészítéstől -, s ne fordulhasson elő, hogy például egy behajthatatlan követelés esetén még áfafizetési kötelezettségünk is keletkezzen, melyre fedezetet kell teremteni.
Részlet a válaszból: […]tekinteni.A támogatásokat akkor szokták bruttó, azaz áfával növelt módon megállapítani, ha a támogatottat nem illeti meg áfalevonási jog, ami a kérdéses munkahelyteremtő beruházásoknál nem valószínű. Feltehetőleg a kérdéses esetben a TVI által jóváhagyott támogatás bruttó összegén nem az áfával növelt összeget kell érteni, hanem az Európai Unió működéséről szóló szerződés szerinti bruttó, azaz bármely adózás (társasági adó) vagy egyéb levonás előtti összeget, amelyet a támogatási egyenérték számításához alkalmaznak.2. Amennyiben a vállalkozó nem teljesíti a szerződésben foglalt kötelezettségek bármelyikét, akkor a piaci forgalmi értékre/piaci bérleti díjra történő kiegészítést kártalanítás címén tudják számlázni. A kártalanítás a kártérítéssel ellentétben áfás ügylet. Az adó alapja a ténylegesen fizetendő összeg, amely a kérdéses esetben az inflációval növelt, vagyis a teljes visszafizetendő árat jelenti.Abban az esetben, ha a fizetendő összeget bruttó (áfával növelt) módon állapítják meg, akkor a bruttó összegből kell az adóalapot és az áfát visszaszámítással meghatározni.3. A kártérítés áfa hatályán kívüli ügylet, amelyről valóban nem kell számlát kiállítani. A kártalanítás azonban áfaköteles ügylet, amelyről számlát kell kiállítani. A szerződés szerint számítandó inflációval növelt összeget és az arra számított áfát követelhetik, és a számla szerinti teljesítéskor, illetve ha a vevő nem fizet, akkor az attól számított legkésőbb 45. napon az áfát meg kell fizetni az adóhatóság felé.4. A behajthatatlan követelés áfáját nem lehet visszaigényelni, az áfafizetési kötelezettség a 3. pont szerint legkésőbb[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. január 28.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 3621

3. találat: Vis maior

Kérdés: A több millió forintos vis maior támogatásból megvalósuló helyreállítást (esőzések miatt bekövetkezett csuszamlás, közoktatási intézmény udvarát elmosta az eső stb.) felhalmozási kiadásként (vagyis aktiválni kell), vagy működési ki­adásként (karbantartás, javítás) kell lekönyvelni? Korábbi vis maior ellenőrzés alkalmával egy szakértő úgy tájékoztatott, hogy ez a támogatás se felújításra, se beruházásra nem fordítható, így aktiválni sem lehet, csupán helyreállításról van szó, azaz a káresemény előtti állapot visszaállításáról, ezért az a működési kiadások közé sorolandó karbantartás, javítás lehet. Mi a helyes könyvelés?
Részlet a válaszból: […]igényelhető támogatás az elmaradt felújításból, karbantartásból eredő, korábban megelőzhető károk helyreállítására, új beruházásra, fejlesztésre, valamint felújítási előirányzatok pótlására. Kivétel ha a vis maior esemény következtében a kötelező önkormányzati, helyi nemzetiségi önkormányzati feladatot szolgáló vagy önkormányzat által törvény alapján kötelezően működtetett épület összedől vagy helyreállíthatatlanul károsodik, a káreseményhez kapcsolódó közfeladatokért felelős fejezetet irányító szerv előzetes szakmai véleménye alapján a kormány egyedileg dönt a támogatásról új, a káreseményt megelőző funkciót betöltő beruházás megvalósítása érdekében. Ebben az esetben a támogatás folyósítása a kormányrendelet 7. §-ának (3) bekezdésében foglaltak alapján történik.A miniszteri döntést követően a védekezési és katasztrófavédelmi szúnyoggyérítéshez kapcsolódó költségekhez kapcsolódó támogatásokat a miniszter utalványozása alapján a kincstár folyósítja feljegyzés[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2013. október 8.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 3527
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

4. találat: Kisajátítás miatti kártalanítás

Kérdés: Önkormányzatunk terület- és településrendezés, illetve közlekedési infrastruktúra fejlesztésére (útépítés) közérdekű célból ingatlanokat sajátít ki. A kisajátított ingatlanok: lakás, üzlet, műhely, udvar. A kisajátított ingatlanok után a tulajdonosoknak szakértő által megállapított és bíróság által megítélt kártalanítást fizetünk. A kártalanítási összeg két részből áll:
1. a kisajátított lebontandó ingatlanok után fizetendő és
2. a beruházás során nem kisajátított társasház feltételezett értékcsökkenése (az új út építési munkálatai, illetve a későbbiekben esetlegesen bekövetkező forgalomnövekedés miatt).
A kifizetett kártalanítási összeget és a társasház ügyvédjének munkadíját földterületként vagy (mivel ott út fog épülni) egyéb építményként vegyük nyilvántartásba?
Részlet a válaszból: […]kisajátítással kapcsolatos értékvesztést és a közvetlenül ezzel kapcsolatos költségeket is. 1. A kisajátított ingatlanon található épületek, házak, üzletek, műhelyek lebontásra kerülnek, mivel az ingatlanon történik az infrastrukturális fejlesztés. A kisajátított, lebontandó ingatlanok után fizetendő összeg a számviteli szabályoknak megfelelően a megépítendő úthoz közvetlenül kapcsolódó kiadásként jelentkezik, a bontás ennek érdekében történik. Az útépítéssel összefüggésben történő kiadások, így a bontás kiadásai is az út fogalomköréhez kapcsolódik, amelyet építményként kell nyilvántartásba venni, bele nem értve az általuk elfoglalt földterületet. 2. Amennyiben a társasház ügyvédjének munkadíja a kártalanítással összefüggésben került megfizetésre, és a kifizetett kártalanításra az útépítés miatt került sor, akkor mindezen összegek (ügyvédi munkadíj, kártalanítás)[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. október 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 3000
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

5. találat: Az áfabevallásban szerepeltetendő egyes tételek

Kérdés: Fel kell-e tüntetni az áfabevallásban az intézményfinanszírozásos támogatásokat, az áfát befolyásoló támogatást, az átvett pénzeszközt, illetve a kártérítésként kapott összeget?
Részlet a válaszból: […]kapott összeghez. (Figyelem! A kártalanítás ellenérték, így a bevallásban szerepeltetendő, ha azzal összefüggésben van viszontszolgáltatás.) Az áfát befolyásoló támogatás azon értékesítés, szolgáltatás áfaalapjának a része, amelynek árát befolyásolja, így a bevallásban is szerepel. Az
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2002. november 26.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 80