43 talált állásfoglalás a kártalanítás kifejezésre

Kérdés:

Milyen jövedelemnek minősül az a juttatás, amelyet a 20 percet meghaladó késés esetén juttat a magánszemélynek a szolgáltató (MÁV Start Zrt.) a menetjegy (ideértve a pót- és helyjegyet is) vételárának 50 százalékáig? Milyen elszámolási és adókötelezettség terheli a feleket munkába járás, illetve kiküldetés esetén a visszatérítés figyelembevételével? Szükséges-e a magánszemélynek a visszatérítésről szóló bizonylatot a munkáltató részére benyújtani, és ennek alapján csak a visszatérítéssel csökkentett összegű költségtérítésre jogosult-e, vagy a kompenzáció kártérítés jellegére tekintettel a teljes, eredeti jegyár (illetve annak 86%-a) téríthető-e számára?

Kérdés:

Központi költségvetési szervként olyan feladatokat is ellátunk, melyek kisajátításokkal kapcsolatosak. Ezekben az esetekben földterület kisajátítását (K62) és a földterülethez kapcsolódó kártalanítást (K355) állapít meg az illetékes kormányhivatal. Az alapeset az, ha a jogosultat elérjük, és a kisajátítási és kártalanítási összeget sikeresen kifizetjük (bankszámlára vagy postai úton). A kormányhivatal által kiállított határozatok alapján 2 alapvető típust különböztetünk meg a letétekkel kapcsolatosan. A határozatban szereplő jogcímek: forgalmi érték, termésérték, járulékos költség, jogmegszűnés.
1. típus. Közvetlen kormányhivatali letétbe helyezés: Határozat alapján közvetlenül letétbe kell helyezni a kisajátítás és kártalanítás összegét az illetékes törvényszéknél. Egy lépés van: a kisajátítás és a kártalanítás letétbe helyezése az illetékes törvényszéknél. Amennyiben a törvényszék eljár, úgy a letéti összeget már a törvényszék fizeti meg a jogosult részére, ha ez a kifizetés valamilyen oknál fogva meghiúsul, akkor a letéti összeget a 27/2003. (VII. 2.) IM rendelet 10. §-ának (2) bekezdése alapján visszautalja az intézmény részére. „A jogosult a teljesítési letét kiadását az elévülési időn belül követelheti. A letevő az elévülést követően a teljesítési letét visszaadását kérheti.”
2. típus. Sikertelen teljesítés utáni eljárás: Határozat alapján a kártalanítás és kisajátítás összege bankszámlára vagy lakcímre (jellemzően lakcímre) utalás meghiúsulását követően kerül letétbe helyezésre az illetékes törvényszéknél. A Kstv. 21. § (6) bekezdés g) pontja is kimondja, hogy ha a kártalanítás postai úton történő kifizetése eredménytelen, a kártalanítási összeget bírósági letétbe kell helyezni az illetékes törvényszéknél (régi határozat alapján), a törvényszék vagy később teljesít a jogosultnak, vagy – ha ez nem történik meg – a megőrzési idő lejárta után visszautalja az összeget az intézmény részére.
1. lépés: kisajátítás és kártalanítás kiutalása a jelenlegi tulajdonos/jogosult részére.
2. lépés: az összeg visszaérkezik, a tulajdonos/jogosult nem veszi át (ez lehet éven belül, illetve éven túl is).
3. lépés: letétbe helyezés az illetékes törvényszéknél. Ha eljár a törvényszék, akkor az összeget ő utalja ki a jogosult részére.
4. lépés: megőrzési időn túl a letét visszautalása a törvényszéktől az intézmény részére. A fenti jogszabályhely alapján.
Kérjük, a fentiekben bemutatott esetek egyes részleteit, lépésről lépésre szíveskedjenek megadni, hogy javaslatuk alapján a kapcsolódó könyvelések hogyan történjenek, illetve hogyan kell eljárni, ha
– az illetékes törvényszék utalja a jogosult részére a kisajátítás összegét,
– az illetékes törvényszék több év után visszautalja a letét összegét?
További kérdésünk a kisajátítás útján szerzett területek eszközmodulban való szerepeltetése, mikor történjen meg (ha a kisajátítási határozat véglegessé válik, de a kártalanítás összege bírósági letétben van)? Többször előfordul, hogy a kisajátított eszközöket át kell adnunk más költségvetési szerv részére. Egy projekt több kisajátítással jár együtt, a letétbe helyezett összegeket hogyan szükséges kezelni?

Kérdés: Önkormányzatunk alkalmazottja kötbért kapott egy ingatlanvásárlás során. Vett egy lakást, azzal a feltétellel, hogy amennyiben az eladó (egy kft.) nem hagyja el a szerződésben meghatározott időpontig a lakást, akkor az alkalmazottunk részére kötbért fizet, mindaddig, amíg át nem adja a lakást. A magánszemély vevő és a kft. eladó adózási szempontból független feleknek minősülnek, és közöttük az ingatlanvásárláson kívül egyéb jogviszony nem áll fenn. Az ezen jogcímen fizetett kötbér adómentes? Ha nem, akkor milyen jogcímen adóköteles?

Kérdés: Központi költségvetési szerv részéről 2021. 09. 14-én kiállításra került összesen 50 800 Ft értékben két számla, melyeket a partnerek visszaküldtek azzal az indoklással, hogy kárenyhítés körében végzett tevékenységgel összefüggésben felmerült költség került feléjük kiszámlázásra, ezért azt nem ismerik el. Nem történt meg a számlák 2021. évben történő sztornózása, illetve – az azóta eltelt időszaki beszámolók készítésekor – azok kivezetése sem, vagyis követelésként jelenleg is szerepelnek a könyvekben. 2025. évben hogyan lehet a számlákat szabályosan kivezetni a könyvekből?

Kérdés: A Budapesti Értéktőzsde Nyrt. (BÉT) a 355/2024. számú határozatában a Magyar Állam (kibocsátó) által kibocsátott HU0000009907 ISIN kóddal és KARPOT ticker azonosítóval ellátott kárpótlási jegyek tőzsdei kereskedését a 2024. december 23-i tőzsdenapon a kereskedési idő kezdetétől felfüggesztette, valamint a 63/2024. számú határozatában a Magyar Állam kérelme alapján a HU0000009907 ISIN kóddal és KARPOT ticker azonosítóval ellátott kárpótlási jegyet törölte a terméklistáról. Önkormányzatunk rendelkezik kárpótlási jegyekkel, amelyek bemutatóra szóló, fizikai (azaz nem dematerializált módon előállított) értékpapír. A BÉT fenti intézkedései okán az önkormányzatnak a 2024., illetve a 2025. évi beszámoló kapcsán milyen könyvelési eseményeket kell alkalmazni? Kell-e értékelnünk, esetleg 100%-os értékvesztést előírni? Szükséges-e kivezetnünk a könyveinkből?

Kérdés: Önkormányzatunk 1991. 08. 10-én vásárolt/kapott 24 db 1000 forintos kárpótlási jegyet. A mai napig a mérlegünkben szerepel, beváltani nem tudjuk. Mi a menete, hogy ez a mérlegünkből kikerüljön?

Kérdés: A 2011. évi CXXXII. törvény 51/B. §-ának (1) bekezdése alapján a magyar állam kisajátította az önkormányzat 2 felépítményes ingatlanját (hulladékudvar, kerítés, kivett iskolaépület). Az Országgyűlés úgy rendelkezett, hogy az önkormányzat tulajdonában álló, a 2. melléklet B) része szerinti ingatlanok e törvény erejénél fogva a Módtv. 4. hatálybalépésének napjával, a 2. melléklet A) része szerinti ingatlanok a Módtv. 4. hatálybalépését követő 60. napon köznevelési, valamint felsőoktatási feladatokkal összefüggő tevékenység ellátása céljára az állam tulajdonába kerülnek. Az ingatlanok forgalmi értékét a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. független értékbecslő bevonásával, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. választása szerint piaci összehasonlító adatok elemzésén, hozamszámításon alapuló vagy költségalapú értékelési módszer alkalmazásával állapítja meg, és téríti meg az önkormányzat számára kártalanítás jogcímen a Módtv. 4. hatálybalépésének napjától számított 80. napig.
1. Ez az ügylet az Áfa-tv. szerint áfás vagy áfamentes ügyletnek minősül-e az ingatlanok Áfa-tv. szerinti besorolására való tekintettel? Ebben az esetben az ingatlanok forgalmi értékének megtérítése kártalanítás jogcímen az Áfa-tv. 13. § és 259. § 6. pontja alapján ellenértéknek minősül-e, vagy az ingatlanértékesítés szabályai szerint adózik?
2. Az MNV Zrt. részére kiállítandó számlán az Áfa-tv. szerint mi számít a teljesítés idejének jelen esetben? Mi a teljesítés ideje: az ingatlanok birtokba adásának napja vagy a számla kiállítását kérő rendelkező levél dátuma?
3. A birtokba adás napja 2024. 07. 23. és 2024. 07. 31. A földhivatali tulajdonjog-bejegyzés dátuma mindkét ingatlan esetében 2024. 06. 13. Az MNV Zrt. hivatalos értékbecslésről szóló kiértesítése még nem történt meg. A kártalanítás várható értéke: cca. 2,7 milliárd Ft, mely után a fizetendő áfa összege több mint 570 millió Ft. Amennyiben áfafizetési kötelezettség terheli a kártalanítás jogcímen kapott összeget, szükséges az önkormányzat tárgyhavi bevallását önellenőrizni, mely esetben önellenőrzési pótlékot vagyunk kötelesek fizetni? Van-e lehetőség arra, hogy – mivel a fenti helyzet nem az önkormányzatnak felróható okból állt elő – az önellenőrzési pótlék megfizetése alól felmentést kaphassunk? Amennyiben nincs erre lehetőség, átháríthatjuk-e ezt a fizetési kötelezettséget az MNV Zrt.-re?

Kérdés: Egyik intézményünk csak egy bizonyos részére klímaberendezés lett telepítve. Mivel nem az egész épületben kerül kialakításra, így a klíma önálló eszközként kerül elszámolásra (nem pedig az épületre lesz ráaktiválva). A klímaberendezés telepítési díja és a telepítéshez kapcsolódó anyagköltség része-e a klíma bekerülési értékének? Nem teljesen egyértelmű számomra, hogy ilyen esetben az Áhsz. 16. §-ának (3) bekezdése szerint csak maga a berendezés vételára a bekerülési érték, vagy ez idegen vállalkozóval előállított eszköznek minősül [Áhsz. 16. § (3b) bekezdés], és így az üzembe helyezéshez szükséges egyéb költségek is részei a bekerülési értéknek?

Kérdés: Önkormányzatunk mint állami tulajdonban lévő tó haszonbérlője, horgászjegyet árusít. Ennek bevételét a B355 vagy a B402 rovaton szükséges nyilvántartanunk? Külterületi útépítéshez beszedett útépítési hozzájárulást (nem érdekeltségi hozzájárulás) melyik bevételi rovaton számolhatjuk el?

Kérdés: Felhalmozásnál a tárgyi eszközhöz kapcsolható bekerülési érték meghatározásánál a rendelet "idegen vállalkozó"-ra vonatkoztatja az egyedi tárgyi eszközhöz aktiválható szállítási költséget. "Idegen vállalkozó" bármely vállalkozás, cég? Ha például futópadot vásárolok a sporteszközöket forgalmazó cégtől, aki a szállítói számláján feltünteti a szállítási költséget is, a bekerülési érték része a szállítási költség is(?)