Beruházás áfája


Magyarországi társaság egy önkormányzat megbízásából, az önkormányzat tulajdonában lévő közterületen építési hatóságiengedély-köteles beruházást végez. Az átépített közterület egy részének használati jogát az önkormányzat az elvégzett beruházás ellenértékeként a társaság számára átadja 20 évre. A társaság a közterületet bérbeadással szeretné hasznosítani. Az önkormányzat levonhatja-e az előzetesen felszámított adót? A társaság által nyújtott építési-szerelési szolgáltatásra a felek a fordított adózás szabályait alkalmazták. Az önkormányzat az átépített, felújított közterületet adóköteles és nem adóköteles tevékenységéhez is használja. A területalapú arányosítás alkalmazható-e?


Megjelent a Költségvetési Levelekben 2012. február 7-én (159. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3087

[…] adókötelesen bérbe adja. Tekintettel arra, hogy a közterület bérbeadása főszabály szerint az Áfa-tv. 86. § (1) bekezdésének l) pontja alapján adómentes tevékenység, az önkormányzat csak abban az esetben adhatja adókötelesen bérbe a közterületrészt a társaságnak, ha előzetesen az Áfa-tv. 88. § (1) bekezdésének b) pontja alapján adókötelezettséget választott ingatlan-bérbe­adási tevékenységére. Mivel az önkormányzat az átépített, felújított közterületet adóköteles és nem adóköteles tevékenységéhez is használja, hasznosítja, az előzetesen felszámított forgalmi adót meg kell osztani az Áfa-tv. 123. §-a alapján. Elsősorban, ha ez lehetséges, a 123. § (2) bekezdése szerinti tételes elkülönítést kell elvégezni. Az Áfa-tv. 123. § (3) bekezdése szerint, abban az esetben, ha a termék, szolgáltatás természete, illetve a használat, egyéb módon történő hasznosítás jellege folytán az előzetesen felszámított adó megosztása a tételes elkülönítés szabályai szerint nem végezhető el, az adó­­alany a megosztást más, az (1) bekezdésben említett követelményt kielégítő szabályok szerint is elvégezheti. Ezen módszer alkalmazása kizárja az Áfa-tv. 5. számú mellékletben meghatározott számítási módszer szerinti arányos megosztást. Véleményünk szerint, a társaság által az építési-szerelési szolgáltatás során az önkormányzatra átterhelt adó levonhatóságának meghatározásánál elviekben használható a területi, négyzetméter-alapú arányosítás. A területalapú megosztás alkalmazhatósága az eset összes körülményének ismeretében dönthető el egyértelműen, elviekben alkalmazhatónak tartjuk ezen módszert, azonban csak valamennyi körülmény ismeretében állapítható meg, hogy az adott esetben a levonható adó meghatározásánál a valóságnak megfelelő eredményre vezetne-e a módszer alkalmazása. A területalapú megosztásra vélelmezhetően azért van szükség, mert nem meghatározható, hogy az egyes beruházási elemeket mennyire vették igénybe az adókötelesen, illetve a nem adókötelesen hasznosítandó közterület beruházásánál. Ezért véleményünk szerint a területalapú arányosítás (jobb eszköz hiányában) mintegy átalányjelleggel határozza meg a levonható adót. Ezen módszernek és a bekerülési költségnek valamely kombinációja esetén kétséges, hogy a megosztás alkalmazott módszere reális eredményt ad-e. Meglátásunk szerint, amennyiben az eltérően hasznosított közterületek beruházási értéke lényegesen eltér egymástól, nem alkalmazható a terület szerinti arányosítás, mivel az csak akkor ad a valóságnak megfelelő értéket, ha a két terület beruházási értéke nem tér el jelentősen egymástól. Mivel az Áfa-tv. 123. §-ának (3) bekezdése a megosztás módjára […]
 
Kapcsolódó címkék:  
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.