Önkormányzati iskolai tornaterem bérbeadásának bevétele
Kérdés
Az önkormányzat fenntartásában működő általános iskola tornatermének bérbeadásából származó bevétel az önkormányzat költségvetésében mint intézményi működési bevétel jelenik meg. Az intézmény összkiadásának finanszírozása részben a normatívából, kiegészítéseként pedig az önkormányzat támogatásából történik. Az SZMK részéről felmerült, hogy az Ötv. 89. §-ának (1) bekezdése értelmében az önkormányzatunk helytelenül jár el akkor, amikor az intézmény összkiadásának finanszírozása során a támogatásba a tornaterem bérbeadásából származó bevételt is figyelembe veszi és beszámítja. Ennek alátámasztására még a közoktatási törvény 38. §-ának (2) bekezdésére hivatkoztak. Véleményem szerint az SZMK helytelen következtetést vont le a jelölt két jogszabályhelyből, hiszen a tornatermet az önkormányzat adja bérbe mint tulajdonos, ugyanakkor a közoktatási törvény 38. §-ának (2) bekezdésében jelölt anyagi haszonszerzésre irányuló tevékenységet jelöl, de ez esetben is a tiszta nyereség jöhet számításba. Ilyen nyereség viszont a bérbeadásból nem képződik, mivel a működtetés fenntartása magasabb, mint a bérbeadásból származó bevétel.
Részlet a válaszból
Megjelent a Költségvetési Levelekben 2012. augusztus 28-án (168. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3248
[…] feltételeket biztosítania kell. A közoktatási tv. az Áht.-val összhangban az épület használatba adását írja elő kötelezettségként. Az új Áht. alapján az önkormányzatnak vagyonrendeletében kell dönteni arról, hogy az épületeket a saját könyveiben tartja nyilván, és saját maga gyakorolja a tulajdonosi jogokat, vagy az intézményekre ruházza át. Ennek értelmében az önkormányzat dönthet úgy, hogy a bérletidíj-bevétel a tulajdonos önkormányzatot illeti meg. A közoktatási tv. 38. §-ának (2) bekezdése, a hamarosan hatályba lépő nemzeti köznevelésről szóló törvény 22. §-ának (3) bekezdése szerint: "A közoktatási intézmény – ha nem sérti az alapfeladatainak ellátását – anyagi haszonszerzésre irányuló tevékenységet is folytathat. Az ebből a tevékenységből származó nyereséget – ha azt a közoktatási intézmény alapfeladatainak ellátásához vagy a tevékenységben részt vevő tanulók díjazására használják fel – a közoktatási intézmény alapfeladatainak ellátására szolgáló költségvetés megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni, és azt az intézménytől nem lehet elvonni." A köznevelési törvénynek az idézett rendelkezése a jogszabályi lehetőségét teremti meg annak, hogy az alapító úgy döntsön, hogy az intézmény alapító okiratában megengedi vállalkozási tevékenység végzését. Az alapító ezen jogkörét azonban nem lehet elvonni. Véleményünk szerint a közoktatási törvény nyereség szóhasználata nincs összhangban az Áht. előírásaival, ami szerint a vállalkozási tevékenységnek nem nyereségét, hanem maradványát állapítjuk meg. A vállalkozási maradvány után az Áht. 46. §-ának (3) bekezdése szerint a társasági adó általános mértékével megegyező befizetési kötelezettség terheli, amelyet az irányító szerv költségvetésébe kell befizetni. A kérdés utolsó mondata szerint a bérbeadásból nem képződik nyereség, mivel a fenntartási költségek magasabbak, mint a bérbeadásból származó bevételek. Az új Áht. előírásai értelmében az alap- és a szabad kapacitás kihasználását célzó, valamint a vállalkozási tevékenység keretében végzett szolgáltatásokra is önköltségszámítást kell végezni. Az önköltség-számítási […]
Megjelent a Költségvetési Levelekben 2012. augusztus 28-án (168. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3248
[…] feltételeket biztosítania kell. A közoktatási tv. az Áht.-val összhangban az épület használatba adását írja elő kötelezettségként. Az új Áht. alapján az önkormányzatnak vagyonrendeletében kell dönteni arról, hogy az épületeket a saját könyveiben tartja nyilván, és saját maga gyakorolja a tulajdonosi jogokat, vagy az intézményekre ruházza át. Ennek értelmében az önkormányzat dönthet úgy, hogy a bérletidíj-bevétel a tulajdonos önkormányzatot illeti meg. A közoktatási tv. 38. §-ának (2) bekezdése, a hamarosan hatályba lépő nemzeti köznevelésről szóló törvény 22. §-ának (3) bekezdése szerint: "A közoktatási intézmény – ha nem sérti az alapfeladatainak ellátását – anyagi haszonszerzésre irányuló tevékenységet is folytathat. Az ebből a tevékenységből származó nyereséget – ha azt a közoktatási intézmény alapfeladatainak ellátásához vagy a tevékenységben részt vevő tanulók díjazására használják fel – a közoktatási intézmény alapfeladatainak ellátására szolgáló költségvetés megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni, és azt az intézménytől nem lehet elvonni." A köznevelési törvénynek az idézett rendelkezése a jogszabályi lehetőségét teremti meg annak, hogy az alapító úgy döntsön, hogy az intézmény alapító okiratában megengedi vállalkozási tevékenység végzését. Az alapító ezen jogkörét azonban nem lehet elvonni. Véleményünk szerint a közoktatási törvény nyereség szóhasználata nincs összhangban az Áht. előírásaival, ami szerint a vállalkozási tevékenységnek nem nyereségét, hanem maradványát állapítjuk meg. A vállalkozási maradvány után az Áht. 46. §-ának (3) bekezdése szerint a társasági adó általános mértékével megegyező befizetési kötelezettség terheli, amelyet az irányító szerv költségvetésébe kell befizetni. A kérdés utolsó mondata szerint a bérbeadásból nem képződik nyereség, mivel a fenntartási költségek magasabbak, mint a bérbeadásból származó bevételek. Az új Áht. előírásai értelmében az alap- és a szabad kapacitás kihasználását célzó, valamint a vállalkozási tevékenység keretében végzett szolgáltatásokra is önköltségszámítást kell végezni. Az önköltség-számítási […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
