Költségvetési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

Keresés eredménye

89 találat a megadott ingatlan-bérbeadás tárgyszóra
Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.
1. találat: Online adatszolgáltatás
Kérdés: Kell-e adatot szolgáltatni 2020. július 1-je után az adómentes ingatlan-bérbeadásról kiállított számlákról?
Részlet a válaszból: […]1-jétől hatályos 10. sz. melléklete szerint az adóalany köteles adatot szolgáltatni az adó- és vámhatóság részére azon általa teljesített termékértékesítésekről, szolgáltatásnyújtásokról kibocsátott vagy kiállított számláról, számlával egy tekintet alá eső okiratról, amelyre e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni a 158/A. § értelmében, kivéve azon termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról, melynek teljesítési helye a Közösség másik tagállama, és amely termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás tekintetében az adóalany adófizetési kötelezettségének az Art. távolról is nyújtható szolgáltatásokat nyújtó adózókra vonatkozó különös szabályai szerint tesz eleget.Az Áfa-tv. 10. sz. mellékletének 2. pontja szerint a nyomdai úton előállított nyomtatvány használatával adóalany részére kibocsátott számla 169. § szerinti, számlával egy tekintet alá eső okirat 170. § szerinti adattartalmáról köteles adatot szolgáltatni az adóalany. Nem adóalany természetes személy részére kibocsátott számla, számlával egy tekintet alá eső okirat esetében az adatszolgáltatás nem terjed ki a termék beszerzőjének, szolgáltatás igénybevevőjének nevére és címére.2020. július 1-jétől számlaadat-szolgáltatásra kötelezettek mindazok, akik az alábbi feltételeknek együttesen megfelelnek:- áfaalanyok,- belföldön nyilvántartásba vett áfaalany részére belföldön teljesítenek termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást, és- erről számlát, számlával egy tekintet alá eső okiratot állítanak, bocsátanak ki.Az együttes feltétel azt jelenti, hogy mindegyik feltételnek teljesülnie kell. Tehát, ha az Áfa-tv.-ben biztosított lehetőséggel élve nem állítanak ki számlát az ingatlan-bérbeadásról, akkor[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. augusztus 4.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5257
2. találat: Munkáltatók által munkavállalók számára igénybe vett szálláshely-szolgáltatás
Kérdés: Egy kft. (a továbbiakban: társaság) egy 10 szobás panziót üzemeltet. Az utóbbi években turisztikai céllal nem történt szállásadás, tekintettel arra, hogy a társaság a helyi vállalatok dolgozóinak elszállásolását biztosította, ez a teljes kapacitást lekötötte. A szolgáltatást nem a magánszemélyek, hanem a munkáltatók veszik igénybe, amelyekkel 3-6-12 hónapos időtartamra szóló szerződés keretében állapodik meg a társaság, tehát hosszú távra biztosítja a munkavállalók elszállásolását. A szálláshelyen jelenleg sem vehető igénybe idegenforgalmi célú szolgáltatás, de majd nyáron sor kerülhet ilyen jellegű szálláshely-szolgáltatás nyújtására is (kapacitás függvényében). További információ, hogy a társaság az ingatlan-bérbeadási tevékenysége tekintetében bejelentkezett az adóköteles körbe. A panzió a kormányhivatalnál kereskedelmi szálláshelyként van regisztrálva. A szóban forgó esetben a társaságnak milyen adómértéket kell alkalmaznia, továbbá kötelezett-e turizmusfejlesztési hozzájárulás fizetésére?
Részlet a válaszból: […]szálláshely-szolgáltatása, amely az Áfa-tv. 85. §-a (1) bekezdésének i) pontja alapján nem minősül adómentes tevékenységnek; valamint- a magánszálláshelyek idegenforgalmi célú hasznosítása.Az általános forgalmi adózás szempontjából kereskedelmi szálláshely-szolgáltatásnak nem az ágazati jogszabályokban ilyenként meghatározott, illetve a Központi Statisztikai Hivatal által ilyen TESZOR-szám alá besorolt szolgáltatásokat kell tekinteni, hanem a szolgáltatás jellegadó tartalma alapján kell a minősítést elvégezni. Kereskedelmi szálláshely-szolgáltatásról beszélünk tehát minden olyan esetben, amikor az adóalany idegenforgalmi körben biztosít szállást a vendégének, azaz, ha olyan szálláshely-szolgáltatásról van szó, amely alapvetően turisztikai jellegű.A szállásadás turisztikai (idegenforgalmi) jellegének megítéléséhez több szempont is figyelembe vehető. Ilyen - többek között - a szálláson eltöltött idő, illetve azzal szoros összefüggésben, hogy a szálláshely elsődlegesen átmeneti, ideiglenes jellegű vagy életvitelszerű tartózkodást tesz lehetővé, de hasonlóan meghatározóak e körben a szálláshoz nyújtott kiegészítő szolgáltatások is.Egy szálláshely-szolgáltatás kereskedelmi szálláshely-szolgáltatásként történő besorolása nem attól függ, hogy az adott szolgáltató (panzió, szálloda, hostel stb.) által biztosított szálláshely-szolgáltatást igénybe vevő turisztikai céllal érkezett-e az adott településre, környékre (a vendég városlátogatása turisztikai célú-e), hanem attól, hogy az adóalany által nyújtott szolgáltatás alapvetően turisztikai jellegű-e. Annak eldöntése során, hogy a társaság által a helyi vállalatok munkavállalóinak nyújtott szállásadás turisztikai (idegenforgalmi) jellegű-e, álláspontunk szerint azt kell megvizsgálni, hogy attól a szolgáltatástól, amelyet a társaság a rá vonatkozó szabályok szerint, rendes, üzemszerű működés keretében biztosít a vendégeknek - a szolgáltatás jellegadó tartalmát figyelembe véve -, eltér-e, illetve miben tér el az a szálláshely-szolgáltatás, amelyet a társaság a helyi vállalatokkal kötött, 3-6-12 hónapos időtartamra szóló szerződés keretében biztosít a munkavállalóknak.Idegenforgalmi, turisztikai jellegűnek, azaz kereskedelmi szálláshely-szolgáltatásnak minősül az a szállás-adás, amely általában rövid távú, pár napos, esetleg néhány hetes, tehát átmeneti jellegű tartózkodást tesz lehetővé, és amelyhez jellemzően kiszolgálás, ellátás is szorosan kapcsolódik. Így a szálláshely-szolgáltatásnak szerves részét képezik bizonyos kiegészítő szolgáltatások, melyek nem opcionálisan vehetők igénybe, azokat a szállás ellenértéke magában foglalja. Így például az ágynemű-használatot, takarítást, a recepciós szolgálatot, a reggeli étkezést, az internethasználatot stb. Továbbá elmondható, hogy a fűtés, az áram- és vízfogyasztás (rezsiköltségek) jellemzően nem fogyasztás alapján fizetendők, azokat a szállás fix díja szintén magában foglalja. Ugyanakkor ezen jellemzők egyikének vagy másikának hiánya nem jelenti automatikusan azt, hogy az adott szolgáltatás nem minősülhet kereskedelmi szálláshely-szolgáltatásnak, ahogyan az sem mondható, hogy ezek közül bizonyosak megléte már megalapozná e minősítést. Ugyanez vonatkozik a szálláson eltöltött idő hosszára is. A szolgáltatás jellegadó tartalmának meghatározásához a szolgáltatás jellemzőinek összességét szükséges figyelembe venni. Rögzíthető továbbá, hogy amennyiben bizonyos kiegészítő szolgáltatások, például takarítás, mosás külön rendelhetőek meg, azok a szállásadáshoz képest önálló szolgáltatásként vehetők figyelembe, így azok a megítélésen jellemzően nem változtatnak.A megadott információk szerint a panzió biztosít ágyneműhasználatot, takarítást, ugyanakkor nem biztosít recepciós szolgáltatást és reggelit. A fűtés, az áram- és vízfogyasztás (rezsiköltségek) nem fogyasztás alapján fizetendők, azokat a szállás fix díja magában foglalja. A rendelkezésre álló további információk alapján a társaság szolgáltatását vállalkozások, munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó cégek veszik igénybe dolgozóik, munkavállalóik hosszú távú elszállásolása céljából, tehát a társaság által ezen megrendelők részére nyújtott szolgáltatás leginkább a munkásszállások által nyújtott szállásadással mutat hasonlóságot, figyelemmel a szálláshoz nyújtott kiegészítő[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. június 2.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5210
3. találat: Üzlet bérleti díjának mérséklése
Kérdés: Önkormányzatunk az üzlethelyiségek bérbeadására áfakötelezettséget választott. Egyik bérlőnk a koronavírus miatt kénytelen volt bezárni az üzletét, ezért bérletidíj-mérséklést kért. A testület engedélyezte, hogy három hónapig a bérleti díj felét fizesse. Hogyan kell ezt számlázni, és az áfabevallásban szerepeltetni?
Részlet a válaszból: […]szolgáltatás szokásos piaci árához képest, és a termék értékesítőjét, szolgáltatás nyújtóját egyébként az adólevonási jog nem egészben illeti meg;b) az ellenérték aránytalanul alacsony a termék, szolgáltatás szokásos piaci árához képest, és a termék beszerzőjét, szolgáltatás igénybevevőjét az adólevonási jog nem egészben illeti meg;c) az ellenérték aránytalanul alacsony a termék, szolgáltatás szokásos piaci árához képest, és a termék értékesítőjét, szolgáltatás nyújtóját az adólevonási jog nem egészben illeti meg, valamint a termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása a 85. § (1) bekezdése, 86. § (1) bekezdése és 87. §-a szerint mentes az adó alól.A nem független felek meghatározását az Áfa-tv. 259. §-ának 13. pontjában találjuk. E szerint nem független felek: olyan, jogilag egyébként egymástól független felek, akik (amelyek)a) egymás viszonylatában kapcsolt vállalkozások;b) között névre szóló tulajdonosi (tagsági) jogviszony áll fenn;c) között az egyik fél a másik félnek vezető tisztségviselője vagy felügyelőbizottsági tagja;d) között a 6. § (5)[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. április 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5176
Kapcsolódó tárgyszavak: , , , ,
4. találat: Magánszemélytől bérelt ingatlan
Kérdés: Intézményünk magánszemélytől bérel ingatlant. A magánszemélynek nincs adószáma, nem tud számlát adni. Vonjuk le tőle az adóelőleget? Milyen bizonylat alapján tudom lekönyvelni a bérleti díjat? Ha a magánszemély számlát adna, akkor is le kellene vonnunk az adóelőleget?
Részlet a válaszból: […]és adószám hiányában is alanya az általános fogalmi adónak, ezáltal az Áfa-tv.-ben meghatározott bizonylat kibocsátására köteles.Adómentes ingatlan-bérbeadás esetén számla helyett az Szt. szerinti számviteli bizonylat kibocsátása is elegendő.Az Szt. (1) bekezdése alapján számviteli bizonylat minden olyan, a gazdálkodó által kiállított, készített, illetve a gazdálkodóval üzleti vagy egyéb kapcsolatban álló természetes személy vagy más gazdálkodó által kiállított, készített okmány (számla, szerződés, megállapodás, kimutatás, hitelintézeti bizonylat, bankkivonat stb.) - függetlenül annak nyomdai vagy egyéb előállítási módjától -, amely a gazdasági esemény számviteli elszámolását (nyilvántartását) támasztja alá.Számviteli bizonylatnak minősül a megkötött bérleti szerződés is, továbbá a hitelintézeti bizonylat (bankkivonat).Amennyiben a bérleti díj kiegyenlítése pénztáron keresztül történik, megfelelő bizonylat a pénztári kiadási bizonylat. Ha a bérleti díj kiegyenlítése banki átutalással történik, akkor megfelelő bizonylat a bankkivonat is.Intézményük kifizetőnek minősül, ezért az adóelőleget a magánszemély bérbeadónál meg kell állapítani, ez független attól, hogy ad-e számlát, vagy sem, mert a nem egyéni vállalkozó[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. április 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5166
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
5. találat: Villamos energia megvétele
Kérdés: Költségvetési intézményünk jogosult a 232/2015. Korm. rendelet szerinti feltételekkel villamos energia megvételére. Ennek megfelelően az MVM Zöld Generáció Kft. az intézményünk részére kiállított számlában kiszámlázza a kormányrendelet 9. §-ának (2) bekezdésében szabályozottak szerint a közintézményi árszabás figyelembevételével a villamosenergia-díjat, valamint a többi költséget. A végfelhasználónak minősülő intézményünk a kormányrendelet 8. §-ának (2) bekezdése alapján kizárólag az alábbiakat köteles megfizetni:
- rendszerhasználati díjakat,
- kiegyenlítő energia költségének arányos részét, valamint az értékesített energiamennyiség általános forgalmi adóját.
Tehát nem kell megfizetnünk az értékesített energiamennyiség közintézményi árszabással számított nettó eladási árát, melyet a szolgáltató a számla végösszegéből - mint térítés nélkül nyújtott szolgáltatás - levon, és ezzel csökkenti az intézményünk által pénzügyileg rendezendő összeget. Hogyan kell a térítés nélkül kapott szolgáltatást a könyveinkben elszámolni? A 38/2013. NGM rendelet nem tartalmazott szabályozást a térítés nélkül kapott szolgáltatások kezelésére. A külön kormányhatározatban kijelölt ingatlan vonatkozásában az ingatlan-bérbeadáshoz kapcsolódóan továbbszámlázott áramdíj esetén milyen áron és milyen áfakulccsal kerülhet sor továbbszámlázásra? Helyesen járunk-e el, ha a szolgáltató által a közintézményi árszabás figyelembevételével kiszámlázott értéken került az áram továbbszámlázásra?
Részlet a válaszból: […]működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2013. december 18-i 1407/2013/EU bizottsági rendelet szabályainak alkalmazásával vehető igénybe. A támogatást az energiaszolgáltató kapja. Intézményüknek az áramszolgáltató által számlázott tényleges árat kell a könyvekben bekerülési értékként könyvelni. Térítés nélkül, ingyenesen nyújtott szolgáltatásról nem beszélhetünk, mivel fizetnek az áramszolgáltatásért, csak kedvezményes árat.A kedvezményes, támogatott árat csak a végfelhasználó részére biztosítja a jogszabály. Mivel a kedvezményes áramdíj támogatást tartalmaz, és a támogatás továbbadása nem lehetséges, ezért egyetértünk azzal, hogy a kedvezménnyel[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. november 26.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5087
6. találat: Önkormányzati ingatlan bérbeadása
Kérdés: Önkormányzatunk közterület-használati megállapodás alapján az önkormányzat tulajdonában lévő területen lévő felépítményt és az ahhoz kapcsolódó előkertet bérbe adja a településen működő üzleteknek. Jó gyakorlat szerint járunk-e el, ha a közterület-használati díjat az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének l) pontja alapján tárgyi mentes módon számlázzuk?
Részlet a válaszból: […]vonatkozik. Az ingatlan-bérbeadás főszabály szerint mentes az adó alól, de a bérbeadásra választható áfakötelezettség az Áfa-tv. 88. §-ának (1) bekezdése alapján. Amennyiben önkormányzatuk írásban bejelentette az adókötelezettség választását a lakóingatlannak
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. február 26.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4909
Kapcsolódó tárgyszavak: , , ,
7. találat: Áfás bérbeadó magánszemély rezsiszámlázása
Kérdés: Bérbeadó magánszemélynek 2019-től az szja-szabályok szerint nem kell az ingatlan-bérbeadás bevételének tekinteni a bérlőre áthárított közüzemi díjakat. Ha magánszemély áfaalany és számlaadásra kötelezett, akkor kell-e számlázni a rezsit?
Részlet a válaszból: […]által a bérbevevőre - az igénybevétellel arányosan - áthárított díja.A személyijövedelemadó-törvény rendelkezései az áfaalap meghatározására nincs hatással.Az Áfa-tv. 70. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján a termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében az adó alapjába beletartoznak a felmerült járulékos költségek, amelyeket a termék értékesítője, szolgáltatás nyújtója hárít át a termék beszerzőjére, szolgáltatás igénybevevőjére, így különösen: a bizománnyal, egyéb közvetítéssel, csomagolással,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. február 5.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4893
Kapcsolódó tárgyszavak: , , ,
8. találat: Magánszemélytől bérelt lakás adózása
Kérdés: Intézményünk magánszemélytől bérel lakást. Le kell-e vonni a magánszemélytől az adóelőleget, és ha igen, azt hogyan kell megállapítani?
Részlet a válaszból: […]költségekről, a vélelmezett 10%-os költséghányad nyilatkozat hiányában is alkalmazható.Az ingatlan-bérbeadást a magánszemély adószám kiváltása nélkül végezheti akkor, ha a következő feltételek együttesen fennállnak:- nem egyéni vállalkozó (sem az ingatlan-bérbeadási tevékenysége vonatkozásában, sem más tevékenységére tekintettel),- tevékenysége kizárólag - az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének l) pontja szerinti - adómentes ingatlan (ingatlanrész)-bérbeadás (haszonbérbe adás),- az ingatlan-bérbeadásra vonatkozóan az adóalany az általános forgalmi adót érintően nem él az adókötelessé tétel választásának jogával,- az Áfa-tv. 257/B. §-a szerint közösségi adószám kiváltására nem kötelezett.Amennyiben intézményük számlát kér a magánszemélytől, akkor ki kell váltania a számlaadáshoz az adószámot.A számlaadástól függetlenül, ha a magánszemély nem egyéni vállalkozó, az adóelőleget meg kell állapítani és le kell vonni. A kifizetőnek igazolást kell adni a magánszemély részére a kifizetett összegről és a levont adóelőlegről.Fontos változás, hogy 2018. január 1-jétől a bérbeadóktól csak a 15%-os szja-t kell levonni. Az 1?millió Ft-ot meghaladó bevétel után nincs 14%-os eho. A?kifizetőnek az 1 millió Ft-ot meghaladó ingatlan-bérbeadásra vonatkozó nyilatkoztatási kötelezettsége megszűnt.A tételes átalányadózó (szállásadó) magánszemélytől a kifizető nem von adóelőleget.2019. január 1-je után nem kell adóelőleget levonni a bérbeadó magánszemélytől, ha nyilatkozik arról, hogy az Szja-tv. 17. §-ának (5) bekezdését alkalmazza. Az Szja-tv. 17. §-ának (5) bekezdése szerint lakás bérbeadása[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. december 18.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4859
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
9. találat: Szállodaként hasznosított ingatlan bérbeadása
Kérdés: Számos ingatlan áll önkormányzatunk tulajdonában, amelyeket különböző módon hasznosítunk. Ezek között található egy, korábban szállodaként funkcionáló épület is (eredetileg sem lakás céljára létesítették), amelyet felújítottunk, és amelyet bérleti szerződés alapján egy magyar társaságnak bérbeadunk. Az Áfa-tv. 86. §-a (2) bekezdésének a) pontja szerinti szálláshely-szolgáltatási tevékenységet a társaság végzi, önkormányzatunk csak a tulajdonában lévő ingatlant adja bérbe. Helyes az álláspontunk, mely szerint az önkormányzatunk által teljesített bérbeadás az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének l) pontja szerinti tevékenységnek minősül, és nem tartozik a 86. § (2) bekezdésének a) pontja szerinti kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás körébe, és mivel az ingatlanok bérbeadására önkormányzatunk adókötelezettséget választott, a szolgáltatást 27 százalékos áfa terheli? Jól gondoljuk, hogy a felújítással kapcsolatban önkormányzatunkra átterhelt áfa levonásba helyezhető, tekintve hogy az ingatlan az ingatlan-nyilvántartásban nem lakó-házként vagy lakásként van bejegyezve?
Részlet a válaszból: […]alapvetően idegenforgalmi, turisztikai jellegű (pl. hotel, kemping, panzió által nyújtott szálláshely-szolgáltatás).A fenti esetben önkormányzatuk a tulajdonában lévő ingatlant adja bérbe egy magyar társaságnak, amely azt kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás nyújtásához használja. A megadott információk alapján ebben az esetben az önkormányzat és a magyar társaság közötti jogviszony (bérlet) - mivel önkormányzatuk nem nyújt kereskedelmi szálláshely-szolgáltatást (önkormányzatuk nem idegenforgalmi, turisztikai céllal hasznosítja az ingatlant) - nem tartozik az Áfa-tv. 86. §-a (2) bekezdésének a) pontja alá, így az az ingatlan bérbeadására vonatkozó általános szabályok szerint ítélendő meg. Ennek megfelelően az önkormányzatuk által teljesített ingatlan-bérbeadás az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének l) pontja alá tartozik, és tekintve hogy önkormányzatuk az ingatlan-bérbeadási tevékenységre adókötelezettséget választott, a bérbeadást 27 százalékos áfa terheli.Az Áfa-tv. az adólevonási jogra vonatkozó legfontosabb szabályt a 120. §-ban tárgyalja. Az Áfa-tv. 120. §-a kimondja, hogy az adóalany olyan mértékben jogosult az általa fizetendő adóból levonni az előzetesen felszámított adót (a rá átterhelt, illetve pl. fordított adózás esetén a saját maga által felszámított adót), amilyen mértékben az adóalany - ilyen minőségében - a terméket, szolgáltatást adóköteles termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása érdekében használja, egyéb módon hasznosítja.Az Áfa-tv. 124. §-a (1) bekezdésének i) pontja értelmében a 120. és 121. §-tól függetlenül nem vonható le a lakóingatlan építéséhez, felújításához szükséges terméket terhelő előzetesen felszámított adó. A 124.?§ (2) bekezdésének c) pontja kimondja, hogy nem vonható le a lakóingatlan építéséhez, felújításához szükséges szolgáltatást terhelő előzetesen felszámított adó.A lakóingatlan fogalmát az Áfa-tv. az értelmező rendelkezések[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. április 17.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4695
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
10. találat: Ingatlan-bérbeadás
Kérdés: Intézményünk önkormányzati tulajdonú egészségügyi közszolgáltatást nyújtó költségvetési szerv. Az alaptevékenységünk - humán-egészségügyi szolgáltatás - tekintetében áfamentes tevékenységet végzünk, van néhány olyan, nem vállalkozási tevékenységünk, amelyben az áfát visszaigényeljük. Átmenetileg szabad ingatlanrészeinket bérbeadás útján hasznosítjuk. Az ingatlan bérleti díja tekintetében az áfamentességet választottuk. A következő kérdésben kérjük álláspontjukat:
Intézményünk olyan szolgáltatásokat is nyújt a bérlőknek, melyek szerves, illetve nem szerves részei a bérleti díjnak. Az alábbi szolgáltatások esetében melyek azok, melyek áfamentesek, és számlázás során az áfával növelt érték mint nettó értéken kerüljön kiszámlázásra, illetve melyek azok, amiket nettó + áfa módon szükséges továbbszámlázni? Intézményünk értelmezése szerint:
1. Bérleti díjhoz szervesen kapcsolódó, így áfamentesen (nettó értéke tartalmazza már az áfát kiszámlázáskor):
- villamos energia továbbszámlázása
- víz- és csatornadíj továbbszámlázása
- fűtési díj továbbszámlázása
- kommunális hulladék szállítási díjának továbbszámlázása
- tűzjelző automata központi karbantartása
2. Bérleti díjhoz nem kapcsolódó szolgáltatások (nettó + áfa értékben):
- vezetékes telefon előfizetésének továbbszámlázása
- vezetékes telefon forgalmi díjának (beszélgetés) továbbszámlázása
- telefonalközpont karbantartási díjának továbbszámlázása
- textília mosatási költségének továbbszámlázása
- veszélyes hulladék díjának továbbszámlázása
- üzemeltetési költségek továbbszámlázása
3. Intézményünk partnereink egy részének a bérleti díjat és a hozzá kapcsolódó rezsiköltséget, míg másik részének csak az ingatlanhoz kapcsolódó rezsiköltséget számlázza tovább bérleti díj nélkül. Ebben az esetben az 1. pontban meghatározott tevékenységek mindkét esetre egyként értelmezhetők (áfát is tartalmazó nettó érték), vagy ha bérleti díjat nem számlázunk, csak rezsiköltséget, akkor ott az 1. pontban hivatkozott tételek nettó + áfa, vagy nettó = bruttó értékben kerüljenek kiszámlázásra? Amennyiben az általunk jelzett 1. és 2. számú csoportosításban állásfoglalásuk szerint valamelyik tétel nem jó helyen szerepel, kérem, jelezzék.
Részlet a válaszból: […]esetben az Áfa-tv. 70. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerinti járulékos költség, és mint ilyen, osztja a főszolgáltatás, azaz a bérbeadás áfarendszerbeli megítélését, függetlenül attól, hogy a közüzemi költségek összegének meghatározása elkülönített mérőóra segítségével vagy pedig vetítési alappal került meghatározásra.A bérbeadás során felmerült közüzemi szolgáltatások ugyanis nem önmagukban, önállóan minősülnek, hanem a bérbeadáshoz szorosan kapcsolódnak, a bérbeadás teljesítéséhez elengedhetetlenül szükségesek, hiszen amennyiben a bérlő nem veszi bérbe az ingatlant, rá áthárítható közüzemi költség föl sem merül. Ebből következően akár van elkülönített mérésre lehetőség, akár nincsen, a közüzemi költségek a bérbeadás adóalapjának részét képezik, ezért nem számlázhatók önálló szolgáltatásként még akkor sem, ha a szolgáltatás mérése az adott bérleményben elkülönített mérőórával történik.A másik figyelembe vehető szempont a kérdés megválaszolásához, hogy mit kell alapügylethez kapcsolódó járulékos szolgáltatásnak tekinteni. Az Áfa-tv. 70. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján a termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében az adó alapjába beletartoznak:a) az adók, vámok, illetékek, járulékok, hozzájárulások, lefölözések és más, kötelező jellegű be-fizetések, kivéve magát az e törvényben szabályozott adót;b) a felmerült járulékos költségek, amelyeket a termék értékesítője, szolgáltatás nyújtója hárít át a termék beszerzőjére, szolgáltatás igénybe vevőjére, így különösen: a bizománnyal, egyéb közvetítéssel, csomagolással, fuvarozással és biztosítással összefüggő díjak és költségek.Ezzel kapcsolatban több európai bírósági állásfoglalás is megerősítette, hogy azokat a szolgáltatásokat kell járulékos szolgáltatásnak értelmezni, amelyek elengedhetetlenül szükségesek az alapügylet megvalósulásához, ezáltal egységes, egyetlen oszthatatlan gazdasági ügyletet alkotnak, vagy a főszolgáltatáshoz képest "járulékosak". E tekintetben az EB megállapította, hogy valamely szolgáltatást egységesnek kell minősíteni, amennyiben a jogalany által nyújtott két vagy több szolgáltatási elem, illetve cselekmény annyira szorosan kapcsolódik egymáshoz, hogy azok objektíve egyetlen oszthatatlan gazdasági ügyletet alkotnak, amelynek elemekre bontása erőltetett lenne.Különösen, valamely szolgáltatást akkor kell járulékosnak tekinteni a főszolgáltatáshoz képest, ha nem önálló célként jelenik meg az ügyfelek számára, hanem arra szolgál, hogy a szolgáltatásnyújtó főszolgáltatását a lehető legjobb feltételek mellett tudják igénybe venni. Ez vonatkozik a kérdésükben említett közüzemi díjakra, vezetékes telefon használatára és üzemeltetési költségekre, tűzjelző karbantartására is.A kapcsolódó járulékos, illetve fő- és mellékszolgáltatás értelmezésének fontosabb szempontjait -?az EB-ítéletek alapján - az alábbiak szerint foglalhatjuk össze: - alap- és járulékos szolgáltatás között olyan szoros kapcsolatnak kell lenni, amely nélkül az alapügylet nem tud megvalósulni, - a járulékos szolgáltatás a fő szolgáltatás meg-valósulását segíti elő, vagy annak során szokásosan előfordul, - a megrendelőnek nem a járulékos szolgáltatás igénybevétele a fő célja, - a fő szolgáltatás igénybevétele nélkül nem merülnének fel a járulékos[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. december 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4619
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
| 1 - 10 | 11 - 20 | 21 - 30 | 31 - 40 | 41 - 50 | 51 - 60 | 61 - 70 ... | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést