Beruházások, felújítások bekerülési értékének meghatározása


Az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet (Áhsz.) 2014. január 1-jétől jelentősen szűkítette a befektetett eszközök bekerülési értékében figyelembe vehető tételek körét. A helyes nyilvántartás, könyvelés érdekében a bekerülési érték gyakorlati meghatározásához, alkalmazásához szeretnénk szakmai iránymutatást, megerősítést kérni az alábbiakban felsoroltakat is figyelembe véve.
1. Az Áhsz. 16. §-ának (3) bekezdése szerint a vásárolt, rendeltetésszerűen használatba nem vett, üzembe nem helyezett tárgyi eszközök bekerülési értéke a beszerzés, a létesítés áfát nem tartalmazó vételára (továbbiakban: vételár), kisajátítás útján szerzett ingatlan esetén a kártalanítás összege.
Jól értelmezzük, hogy:
– Az eszköz vételárát tartalmazó számlában szereplő egyéb (szállítási, kezelési stb.) járulékos tételek nem részei a bekerülési értéknek?
– Ingatlanvásárlás esetén nem része az ingatlan bekerülési értékének a megvásárolt ingatlanhoz egyedileg hozzákapcsolható, az üzembe helyezésig felmerült, bizonylattal igazolt földhivatali eljárási díj, egyéb ingatlan-nyilvántartási eljárás díj, értékbecslés, szakértői díj?
2. Az Áhsz. 16. §-ának (3b) bekezdése szerint az idegen vállalkozó által előállított, rendeltetésszerűen használatba nem vett, üzembe nem helyezett tárgyi eszközök esetén a beruházás bekerülési értéke az eszköz létesítése, üzembe helyezése érdekében az üzembe helyezésig, raktárba történő beszállításig felmerült, az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható tervezési, szállítási, rakodási, alapozási, szerelési, üzembe helyezési munkák együttes vételára.
Számos támogatással megvalósuló ingatlanberuházás költségvetése tartalmazza az alábbi projektelemeket:
– előkészítési költségek (megvalósíthatósági tanulmány, tervezés, tervellenőri feladatok, közbeszerzés lebonyolítása, hatósági díjak, projektmenedzsment-díj);
– kivitelezési költségek (építési, szerelési költségek, eszközbeszerzés);
– szakmai szolgáltatások költségei (műszaki ellen­őrzés, könyvvizsgálat, nyilvánosság, régészeti tevékenység).
A kormányrendelet tükrében jól értelmezzük, hogy a fentiekben felsorolt, beruházást érintő tételek közül kizárólag a kivitelezési munkák és a tervezés lehet a bekerülési érték része?
Az Áhsz. 16. §-ának (3b) pontjában felsorolt, az üzembe helyezés érdekében az üzembe helyezésig, raktárba történő beszállításig felmerült, az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható tervezési, szállítási, rakodási, alapozási, szerelési, üzembe helyezési munkák a vételárat is tartalmazó bizonylat alapján, vagy a vételártól elkülönülten, szerződéssel és számlával igazoltan is figyelembe vehetők a bekerülési értéknél?
3. Az Áhsz. 16. §-ának (3d) bekezdése szerint a már használatba vett, illetve a mérlegben nem szerepeltethető tárgyi eszközökön idegen vállalkozó által végzett, az Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 8. pontja szerinti felújítási munkák bekerülési értéke azok vételára. Jól értelmezzük, hogy a felújítási munkák bekerülési értéke az idegen vállalkozó által végzett építési, szerelési munkák értéke, és nem tartalmaz az üzembe helyezés érdekében az üzembe helyezésig felmerült tervezési, szállítási, egyéb munkákat, díjakat?
4. 2014. január 1-jét megelőzően megkötött – ingatlanberuházásra, -felújításra vonatkozó, esetleg már megkezdett pályázathoz kapcsolódó –, de 2014. évre áthúzódó adásvételi szerződések, vállalkozási szerződések esetében mi a rendező elv, a bekerülési értéket a régi vagy az új szabályozás szerint kell meghatározni?


Megjelent a Költségvetési Levelekben 2014. augusztus 12-én (199. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3756

[…] szolgáltatási díjak stb.2. Más a helyzet az Áhsz. 16. §-a (3b) bekezdésében foglalt esettel, amikor nem vásárlásról rendelkezik a jogszabály, hanem idegen vállalkozó által előállított tárgyi eszközök bekerülési értékéről. Itt már elszámolhatóak a következő költség-, illetve ráfordításelemek:– tervezési díj,– szállítási, rakodási költségek,– alapozási, szerelési,– üzembe helyezési költségek.Mindegyik esetben fontos, hogy a bekerülési értéket a vételár jelenti, és ezeknek a tételeknek egyedileg az eszközhöz kell kapcsolódniuk.Ebben az esetben sem lehetnek a bekerülési értéknek részei a különböző díjak, vámok, illetékek.Az ingatlanberuházások esetében nem vásárlásról, hanem egyedi megrendelésekről lehet beszélni, mivel itt az esetek többségében idegen kivitelezőtől rendelik meg az adott tárgyi eszköz előállítását.A különböző előkészítési, lebonyolítási feladatok vételárának a bekerülési értékbe történő beszámításánál mindig abból kell kiindulni, hogy az adott munka szükséges-e a beruházás üzembe helyezéséhez. Pl. megvalósíthatósági tanulmány, szakértői díjak, műszaki ellenőrzés.Ennek dokumentálása, igazolása mindig egyedileg történhet, és ez a költségvetési szerv erre kijelölt szakemberének a feladata.De itt sem számolható el a közbeszerzési díj bekerülési értékként.A bekerülési érték bizonylatolása a költségvetési szerv bizonylati szabályzatában foglaltak szerint történik.Az egyes bekerülésiérték-elemeket minden esetben hitelesen kell megjeleníteni. Nem előírás, hogy minden tétel egy számlában jelenjen meg. Ez lehet több számla, illetve egyéb átutalási bizonylat is.3. Az Áhsz. 16. §-ának (3d) bekezdésében az idegen vállalkozó által az Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 8. pontja szerinti felújítási munkák bekerülési értékének megállapításánál az adott felújítás aktiválásához szükséges felújítási munkák vételárát kell figyelembe venni.Itt fontos a felújítási munkák körét egyedileg meghatározni egy-egy konkrét felújítás esetén.Itt az Áhsz. nem sorolja fel ezeket a tételeket, hanem a költségvetési szervre bízza ezt a meghatározást.Fontos, hogy minden […]
 
Kapcsolódó címke:
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.