Részlet a válaszból
Megjelent a Költségvetési Levelekben 2014. szeptember 23-án (201. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3787

[…] azok a ráfordítások amelyek:a) a tevékenység végzése, a szolgáltatás nyújtás érdekében az eszközök (immateriális javak, tárgyi eszközök, készletek) előállítása, üzembe helyezése, bővítése, rendeltetésének megváltoztatása, átalakítása, eredeti állagának helyreállítása során közvetlenül felmerültek,b) az előállítással, továbbá a szolgáltatás végzésével, nyújtásával bizonyíthatóan szoros kapcsolatban voltak, továbbác) az eszközökre (termékre), tevékenységekre, szolgáltatásokra megfelelő mutatók, jellemzők segítségével elszámolhatók.Az előállítási költségek között kell elszámolni – és így a bekerülési (előállítási) érték részét képezi − az idegen vállalkozó által megvalósított beruházáshoz az önkormányzat, mint beruházó által biztosított (az idegen vállalkozónak nem számlázott) vásárolt anyag bekerülési (beszerzési) értékét, továbbá a saját előállítású termék, nyújtott szolgáltatás közvetlen önköltségét a vásárolt anyag, a saját előállítású termék tényleges beépítésekor, illetve a szolgáltatásnyújtással egy­idejűleg.A közvetlen önköltség részét képezik a fentiek alapján pl. a vetőmag, palántavásárlás, igénybe vett bérmunka, vásárolt eszközök, gépek, a termelésben részt vevő saját dolgozók bére, járuléka, öntözés stb. költsége.A felmerült kiadásokat a megfelelő költségnemeken kell elszámolni, majd önköltségi áron a készterméket készletre kell venni, és innen történik a felhasználás.A felhasználás egyik lehetősége, ha a saját termelésű konyhakerti terményeket az önkormányzat a maga által működtetett konyháján használja fel.Abban az esetben, ha a konyhát az önkormányzat által alapított intézmény üzemelteti, akkor lehetséges olyan megoldás is, miszerint térítés nélküli átadásként adják át a termékeket. Ebben az esetben az átvevő intézménynek az átadó által közölt, könyv szerinti értéken kell nyilvántartásba venni a terméket, mivel azonos felügyeleti szerv alá tartoznak.A térítés nélküli átadás akkor keletkeztet áfafizetési kötelezettséget, ha az előállításhoz kapcsolódó beszerzések áfáját levonásba helyezték. Ekkor a fizetendő áfa alapja az a pénzben kifejezett összeg, amely a szolgáltatásnyújtónál a teljesítés érdekében kiadásként felmerült, ideértve a bér- és járulékköltséget is. Mindebből az következik, hogy a térítés nélküli átadás miatt fizetendő áfa adott esetben több lehet a bér- és járulékköltség miatt, mint az előzetes áfa, amelyet nem vonnak le.A másik megoldás, ha értékesítik a […]