Tárgyi eszközök bekerülési értéke


Önkormányzati költségvetési szerv az alapfeladata ellátásához (gyermekétkeztetés) szerzett be új asztalokat és székeket. Az idegen vállalkozó által előállított tárgyi eszközök egyenkénti értéke nem éri el a 200 ezer forintot, a számla végösszege meghaladja az 1 millió forintot. A számlán külön feltüntetésre került a beszerzéshez kapcsolódó szállítási költség. A szállítási költség része-e a bekerülési értéknek? Ha igen, milyen szempont szerint kerüljön felosztásra az egyes eszközökre (sima darabszám alapján, vagy az eszközök egyedi értékét figyelembe vevő súlyozással)? Milyen típusú beruházások esetében kell az Áhsz. 16. §-ának (3b) bekezdése szerinti költségeket figyelembe venni a bekerülési érték részeként (pl. szállítási, rakodási stb. költségek)? Kérhetnénk erre konkrét példá(ka)t?


Megjelent a Költségvetési Levelekben 2024. február 13-án (351. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 6207

[…] hogy a bútorokat a gyártótól szerezték be, ezért értelmezik idegen vállalkozó által történő előállításnak.Véleményünk szerint azonban ebben az esetben is készterméket vásárolnak, csak nem a kereskedőtől, hanem közvetlenül a gyártótól, aki meghatározta a terméke vételárát, amelynek kialakításakor a termék előállításával kapcsolatos minden költséget figyelembe vett. A termék előállításának költségei a gyártónál merülnek fel, aki ezek alapján meghatározza a termék vételárát. A külön felszámított szállítási költség nem a termék vételárának része, hanem a vevőnek a vásárlással kapcsolatban jelentkező külön költsége, a vásárolt termék helyszínre szállításának a díja, mert a termék átvétele nem a gyártó telephelyén történik, hanem a megrendelőnél.Az idegen vállalkozó által előállított tárgyi eszközök esetében nem késztermék vásárlása történik, ezek jellemzően az építési beruházások.A Pénzügyminisztérium a honlapján az alábbi tájékoztatást tette közzé a bekerülési értékkel kapcsolatban:"A vásárolt, más által korábban már előállított termékek bekerülési értéke a piaci, forgalmi értéket leginkább tükröző nettó vételár, mivel az előállítás költségét (anyagok, munka stb. értéke) az előállító már elszámolta, a beszerzéshez kapcsolódó egyéb jogcímeken elszámolt kifizetések (szállítás, szerelés, biztosítás, hitelkamat, hatósági engedélyek stb.) pedig torzítanák ezt az értéket. Így a szállítási, kezelési stb. járulékos tételek nem részei a bekerülési értéknek, amennyiben azok nem részei a vételárnak. Ingatlanvásárlás esetén szintén elmondható, hogy a vételárként kifizetett összeget kell bekerülési értéknek tekinteni, a járulékos költségeket, díjakat nem lehet figyelembe venni.Idegen vállalkozóval történő kivitelezés esetén az előállított eszköz bekerülési értéke egy szűkített önköltség, ami szintén […]
 
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.