Otthonteremtési támogatás visszafizetése
Kérdés
Önkormányzatunk alkalmazottja használt lakás felújításához, bővítéséhez kapott otthonfelújítási támogatásból újított fel ingatlant. Egy másik alkalmazottunk pedig új lakás vásárlásához, építéséhez családi otthonteremtési kedvezmény (CSOK) felhasználásával épített ingatlant. Mindkét alkalmazottunk értékesíti az ingatlanokat az elidegenítési és terhelési tilalom fennállásának időszakában (ez általában 10 év), így a kapott támogatásokat vissza kell fizetniük. A használt lakás felújításához, bővítéséhez kapott otthonfelújítási támogatás esetében, a támogatás összegéből megvalósított munkálatokkal kapcsolatos, számlával igazolt kiadások elszámolhatók-e értéknövelő beruházásként az ingatlan értékesítéséből származó jövedelem megállapítása során, azokkal csökkenthető-e az ingatlan átruházásából származó bevétel? Az új lakás építéséhez kapott CSOK-kal szerzett ingatlan esetében az ingatlan értékesítéséből származó jövedelem kiszámítása során az átruházásból származó bevétel csökkenthető-e a támogatásként folyósított összeggel, vagy esetleg a büntetőkamatot is tartalmazó visszafizetett összeggel?
Részlet a válaszból
Megjelent a Költségvetési Levelekben 2024. május 14-én (355. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 6273
[…] megosztott bevételből) le kell vonni az átruházó magánszemélyt terhelő következő igazolt költségeket, kivéve azokat, amelyeket valamely tevékenységéből származó bevételével szemben költségként elszámolt: a szerzési időponthoz tartozó bevételrész arányában az átruházással kapcsolatos kiadásokat, ideértve az adott ingatlannal kapcsolatban az állammal szemben vállalt kötelezettség alapján igazoltan megfizetett összeget is.A jogszabály hivatkozott pontjának módosítása 2001. július 3-a óta hatályos, a pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2001. évi L. törvény kihirdetésének napján lépett hatályba, figyelemmel a 2001-es tiszai árvízzel kapcsolatos kormányzati intézkedésekre. A 2001. évi tiszai árvíz során károsodott Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei települések helyreállítására és újjáépítésére szóló 1033/2001. Korm. határozat 3. pontjának d) alpontja alapján a személyi tulajdonba tartozó lakóépületek tulajdonjoga a károsultra száll, azonban az építmény 15 éven belül történő elidegenítése esetén a tulajdonos a károsodást megelőző érték és a helyreállított építmény értékének különbözetét köteles megtéríteni a Magyar Állam részére. Erről a megyei közigazgatási hivatal az állam nevében szerződést köt a károsulttal.Eszerint a károsultak szerződést kötöttek az állammal, hogy nem értékesítik a helyreállított, újjáépített lakóépületüket. Amennyiben erre 15 éven belül mégis sor került, akkor az árvíz előtti szokásos piaci érték és a helyreállítás utáni szokásos piaci érték különbözetét meg kellett fizetniük a Magyar Állam részére ("állammal szemben vállalt kötelezettség"). Azaz az ingatlan átruházásából származó bevétellel szemben ez a speciális, az átruházáskor keletkező érték, gyakorlatilag, mint megszerzésre fordított érték - az Szja-tv. szabályozási logikájának megfelelően - elszámolható volt.A rendelkezés ugyanakkor ennél többet nem mond, abból további, más esetekre vonatkozó normatartalom nem következik.A hivatkozott szabály tehát nem alkalmazható a különböző lakástámogatási konstrukciók esetében (pl.: CSOK).A […]
Megjelent a Költségvetési Levelekben 2024. május 14-én (355. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 6273
[…] megosztott bevételből) le kell vonni az átruházó magánszemélyt terhelő következő igazolt költségeket, kivéve azokat, amelyeket valamely tevékenységéből származó bevételével szemben költségként elszámolt: a szerzési időponthoz tartozó bevételrész arányában az átruházással kapcsolatos kiadásokat, ideértve az adott ingatlannal kapcsolatban az állammal szemben vállalt kötelezettség alapján igazoltan megfizetett összeget is.A jogszabály hivatkozott pontjának módosítása 2001. július 3-a óta hatályos, a pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2001. évi L. törvény kihirdetésének napján lépett hatályba, figyelemmel a 2001-es tiszai árvízzel kapcsolatos kormányzati intézkedésekre. A 2001. évi tiszai árvíz során károsodott Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei települések helyreállítására és újjáépítésére szóló 1033/2001. Korm. határozat 3. pontjának d) alpontja alapján a személyi tulajdonba tartozó lakóépületek tulajdonjoga a károsultra száll, azonban az építmény 15 éven belül történő elidegenítése esetén a tulajdonos a károsodást megelőző érték és a helyreállított építmény értékének különbözetét köteles megtéríteni a Magyar Állam részére. Erről a megyei közigazgatási hivatal az állam nevében szerződést köt a károsulttal.Eszerint a károsultak szerződést kötöttek az állammal, hogy nem értékesítik a helyreállított, újjáépített lakóépületüket. Amennyiben erre 15 éven belül mégis sor került, akkor az árvíz előtti szokásos piaci érték és a helyreállítás utáni szokásos piaci érték különbözetét meg kellett fizetniük a Magyar Állam részére ("állammal szemben vállalt kötelezettség"). Azaz az ingatlan átruházásából származó bevétellel szemben ez a speciális, az átruházáskor keletkező érték, gyakorlatilag, mint megszerzésre fordított érték - az Szja-tv. szabályozási logikájának megfelelően - elszámolható volt.A rendelkezés ugyanakkor ennél többet nem mond, abból további, más esetekre vonatkozó normatartalom nem következik.A hivatkozott szabály tehát nem alkalmazható a különböző lakástámogatási konstrukciók esetében (pl.: CSOK).A […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
