Részlet a válaszból
Megjelent a Költségvetési Levelekben 2026. július 21-én (390. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 7131

[…] végzett tevékenység és a juttatott pénz között. A hangsúly a megrendelő státuszon van, tehát a támogató azért utalja a pénzt, mert cserébe vár valamit, és megfordítva is igaz: a támogatott azért nyújtja a szolgáltatást, mert tőle azt a szolgáltató megrendelte.1. Amennyiben az utalt támogatásért nem történik konkrét kötelezettségvállalás valamely tevékenység végzésére, hanem az általában a működést, a tevékenységet finanszírozza, mintegy forráskiegészítésül szolgál, úgy az nem adóalap a támogatottnál, tekintet nélkül arra, hogy mi a támogatás forrása. Az is közömbös, hogy milyen jellegű tevékenységhez utalják, az ilyen módon utalt támogatásnak nincs áfavonzata. (Ez a klasszikus értelemben vett intézményfinanszírozás.) Amennyiben az abból finanszírozott tevékenység nem értékesül más felé, és máshonnan sem jut ellenértéknek minősülő támogatáshoz az adott adóalany, a támogatásból eszközölt beszerzések áfája nem vonható le.2. Amennyiben a támogatás konkrét teljesítéssel közvetlen kapcsolatba hozható, úgy a következő esetek merülhetnek fel jellemzően.2. a) Amennyiben konkrét tevékenységhez utalják ugyan a támogatást, de meghatározott megrendelés nélkül, az csupán a feladatot finanszírozza, így a támogatás nem szolgáltatásnyújtás ellenértéke. A támogató pusztán csak a célra történő pénzfelhasználással számoltatja el a támogatottat. Az ilyen jellegű támogatás áfabeli megítélése a klasszikus intézményfinanszírozással megegyező.2. b) Amennyiben a támogatásért cserébe van viszontszolgáltatás, vagyis valamely magatartás végzésére vállal kötelezettséget a támogatott, úgy az a szolgáltatásnyújtás ellenértékeként az azért vállalt kötelezettség, végzett tevékenység adómértékével adózik.2. c) Amennyiben a támogatás ugyan konkrét szolgáltatás, értékesítés teljesítéséhez kapcsolódik, de annak végzésére nem a támogató felé vállal kötelezettséget a támogatott, hanem harmadik fél felé történő szolgáltatás, termékértékesítés árát befolyásolja (csökkenti), úgy az a támogatottnál adóalapot képez, függetlenül attól, hogy mi annak a forrása, és attól is, hogy mi a tevékenység (ún. árat befolyásoló támogatás).Az adólevonási joggal kapcsolatos legfontosabb szabályt az Áfa-tv. 120. §-a tárgyalja, mely kimondja, hogy az adóalany olyan mértékben jogosult az általa fizetendő adóból levonni az előzetesen felszámított adót, amilyen mértékben az adóalany – ilyen minőségében – a terméket, szolgáltatást adóköteles termék-értékesítése, szolgáltatásnyújtása érdekében használja, egyéb módon hasznosítja.Amennyiben a rendezvény létrehozásához kapcsolódóan kapott támogatás meghatározott megrendelés nélkül, csupán a feladatot finanszírozza [az előzőekben 2. a) ponttal megjelölt eset], úgy nem minősül ellenértéknek. Ebben az esetben az ingyenes rendezvény megtartásához, lebonyolításához beszerzett termékeket, igénybe vett szolgáltatásokat terhelő áfa nem helyezhető levonásba, figyelemmel arra, hogy a 120. §-ban foglalt feltétel – adóköteles ügylethez történő beszerzés – nem teljesül.Az áfa levonhatósága tehát nem attól függ, hogy a szóban forgó tevékenység ellátásához szükséges termékek, szolgáltatások beszerzésére milyen pénzösszeg szolgál forrásul, hanem az, hogy a beszerzést milyen tevékenységhez fogják használni. Ez alapján szükséges megítélni az „utólagos elszámolásba beállított számlák” áfalevonhatóságát.Az egyes feladatok elvégzéséhez vásárolt termékekről, igénybe vett szolgáltatásokról kapott számlák kapcsán a gazdasági társaság adólevonási joga attól függ, hogy azt adómentes vagy adóköteles tevékenységéhez vásárolta vagy vette igénybe.Amennyiben a vásárolt terméket, vagy az igénybe vett szolgáltatást adómentes és adóköteles tevékenységhez is használja, akkor az előzetesen felszámított adó levonására olyan arányban jogosult, amilyen mértékben azt adóköteles tevékenység érdekében használja, hasznosítja.Az Áfa-tv. 123. §-ának (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy amennyiben az adóalany adólevonásra jogosító és adólevonásra nem jogosító tevékenységet egyaránt végez, az előzetesen felszámított adó az adólevonásra jogosító tevékenységnek betudható részben vonható le.Az Áfa-tv. 123. §-ának (2) bekezdése kimondja, hogy ilyen esetekben a beszerzés előzetesen felszámított adója levonható részének meghatározásához első lépésként tételes elkülönítést szükséges végezni. A tételes elkülönítés során az előzetesen felszámított adó levonható és le nem vonható részének megállapításához az adóalany köteles olyan megfelelően részletezett nyilvántartást alkalmazni, amely az adólevonási jog keletkezésétől kezdődően alkalmas annak egyértelmű, megbízható és folyamatos követésére, hogy a beszerzett termék, szolgáltatás használata, egyéb módon történő hasznosítása az adólevonásra jogosító tevékenysége, vagy az adólevonásra nem jogosító tevékenysége érdekében merült fel. A tételes elkülönítés […]