Nyugdíjas vezetői megbízásának lezárása
Kérdés
Szociális szférában dolgozó intézményvezető vezetői kinevezése 2027 májusában fog lejárni. A vezető már nyugdíjas, 2025-ben a nők kedvezményes jogosultságával ment nyugdíjba, de közalkalmazotti jogviszonyát folyamatosan fenntartotta. A vezetői kinevezésének lejáratakor szeretne ténylegesen nyugdíjba vonulni. A felmentési idő jár-e ebben az esetben, és ha igen, akkor ezalatt milyen bérre lesz jogosult így, hogy a vezetői kinevezése megszűnik, a vezetői ideje alatt járó bérre vagy nem vezetői bérre? A felmentési idő ebben az esetben a nyugdíjba vonulás előtt vagy utána jár? (A nők 40-nél előtte van alapesetben, míg a 65 évesen nyugdíjba vonulóknál a korhatár betöltése után.) A vezető 2025-ben betöltötte a 65. életévét.
Részlet az állásfoglalásból
Megjelent a Költségvetési Levelekben 2026. november 3-án (395. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 7245
[…] jogosult az a nő is, aki legalább 40 év jogosultsági idővel rendelkezik; a Kjt. szerint a 40 év jogosultsági időt a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv határozatával kell igazolni. Tehát az, aki betöltötte a 65. életévét, egyfelől a nyugdíjasnak minősülés indokára tekintettel a 30. § (1) bekezdésének d) pontja alapján is felmenthető, másfelől a 30. § (2) bekezdése szerinti feltételnek is megfelelve, a felmentését is kérheti. A törvény nem ad egyértelmű eligazítást arra nézve, hogy ha kéri a felmentését, akkor melyik felmentési okot – és annak jogkövetkezményét, nevezetesen a felmentési idő indulásának időpontjára vonatkozóan – kell alkalmazni. Ezért álláspontunk szerint attól függ a felmentés indoka, hogy érkezett-e kérés a közalkalmazottól a felmentésére.Az egyértelmű, hogy ha a jogviszony felmentéssel – és nem lemondással vagy közös megegyezéssel – szűnik meg, akkor felmentési idő mindenképpen megilleti a közalkalmazottat. Azt a kérdést már nincs értelme feltenni, hogy a felmentési idő ez esetben a nyugdíjba vonulás előtt vagy utána jár, hiszen, mint írják, az igazgató már nyugdíjba vonult, azaz már rendelkezik a nyugdíjat megállapító határozattal.A felmentési időből a munkavégzés alóli mentesítés idejére távolléti díjat kell fizetni. Az Mt. 148. §-ának (1) bekezdése kimondja, hogy a távolléti díj két részből áll: az egyik része az esedékesség időpontjában a távollét, azaz a munkavégzés alóli mentesítés kezdő időpontjában érvényes illetmény (alapbér), a másik része az esedékesség időpontját megelőző utolsó 6 hónapra (irányadó időszak) kifizetett illetménypótlék. A Kjt. 80. §-ának (2)–(3) bekezdései ehhez hozzáteszik, hogy közalkalmazottak esetén […]
Megjelent a Költségvetési Levelekben 2026. november 3-án (395. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 7245
[…] jogosult az a nő is, aki legalább 40 év jogosultsági idővel rendelkezik; a Kjt. szerint a 40 év jogosultsági időt a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv határozatával kell igazolni. Tehát az, aki betöltötte a 65. életévét, egyfelől a nyugdíjasnak minősülés indokára tekintettel a 30. § (1) bekezdésének d) pontja alapján is felmenthető, másfelől a 30. § (2) bekezdése szerinti feltételnek is megfelelve, a felmentését is kérheti. A törvény nem ad egyértelmű eligazítást arra nézve, hogy ha kéri a felmentését, akkor melyik felmentési okot – és annak jogkövetkezményét, nevezetesen a felmentési idő indulásának időpontjára vonatkozóan – kell alkalmazni. Ezért álláspontunk szerint attól függ a felmentés indoka, hogy érkezett-e kérés a közalkalmazottól a felmentésére.Az egyértelmű, hogy ha a jogviszony felmentéssel – és nem lemondással vagy közös megegyezéssel – szűnik meg, akkor felmentési idő mindenképpen megilleti a közalkalmazottat. Azt a kérdést már nincs értelme feltenni, hogy a felmentési idő ez esetben a nyugdíjba vonulás előtt vagy utána jár, hiszen, mint írják, az igazgató már nyugdíjba vonult, azaz már rendelkezik a nyugdíjat megállapító határozattal.A felmentési időből a munkavégzés alóli mentesítés idejére távolléti díjat kell fizetni. Az Mt. 148. §-ának (1) bekezdése kimondja, hogy a távolléti díj két részből áll: az egyik része az esedékesség időpontjában a távollét, azaz a munkavégzés alóli mentesítés kezdő időpontjában érvényes illetmény (alapbér), a másik része az esedékesség időpontját megelőző utolsó 6 hónapra (irányadó időszak) kifizetett illetménypótlék. A Kjt. 80. §-ának (2)–(3) bekezdései ehhez hozzáteszik, hogy közalkalmazottak esetén […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes állásfoglalás
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük az állásfoglalást e-mailen*
