Költségvetési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

16 találat a megadott adóalanyiság tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Önkormányzat által végzett fakitermelés

Kérdés: Önkormányzatunk tulajdonában több erdőterület (művelési ág: erdő) van. A képviselő-testület szeretne fakitermelést végezni a területeken, majd a kitermelt fát értékesíteni kívánja. Az önkormányzat alanyi adómentes. Az önkormányzatnak milyen kötelezettségei lesznek a kitermeléssel, az értékesítéssel és az adózással kapcsolatban?
Részlet a válaszból: […]birtokában végezhető. Ezzel kapcsolatban javasoljuk, hogy olvassák el az 5246. számú kérdésre adott válaszunkat is.A fa értékesítéséből származó bevételt be kell számítani az alanyi adómentesség értékhatárába, amely jelenleg évi 12 millió forint. Ha az értékhatárt meghaladják, akkor áfaalanyi körbe be kell jelentkezniük, és arra a számlára, amellyel az értékhatárt meghaladták, a számla teljes összegére áfát kell felszámítani. Az Áfa-tv. 188. §-ának (3) bekezdése sorolja fel azokat az értékesítéseket, amelyek nem tartoznak bele az alanyi adómentesség értékhatárába. Minden más bevétel beleszámít a 12 millió forintba,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. augusztus 4.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5249

2. találat: Angol társaság adóalanyisága; szolgáltatás teljesítési helyének meghatározása

Kérdés: Egy magyar rendezvényszervező társaság egy cégcsoport érdekében a világ minden tájáról érkező embereknek oktatást érintő konferenciát szervez Budapesten. A rendezvénnyel kapcsolatos költségek azonban továbbszámlázásra kerülnek egy, az Egyesült Királyságban székhellyel rendelkező társaság/szervezet (a továbbiakban: UK Társaság) részére. Az angol áfaszabályok szerint azonban bizonyos értékhatár alatt az áfaregisztráció nem kötelező. Az angol szabályok szerint abban az esetben, ha egy társaság áfaköteles forgalma a 85 000 fontot meghaladja, akkor áfaregisztráció szükséges. A példa szerinti esetben a társaságnak a társasági adót érintően és a társaságiadó-bevallásában szereplő regisztrációs száma van, azonban áfaszáma nincs, és áfaregisztrációra sem köteles. A fenti tényállás kapcsán kérdésként merült fel, hogy a magyar rendezvényszervező által továbbszámlázott összeg tekintetében az igénybe vevő társaságot a Héa-irányelv, valamint a Vhr. szerint adóalanynak lehet-e tekinteni vagy sem, illetve igényelhet-e a probléma további vizsgálatot az angol fél részéről, valamint az angol adóhatóságtól érdemes-e egy igazolást beszerezni a megrendelő adójogi státuszát illetően vagy sem? Kérdés továbbá, hogy mindezt a Brexit befolyásolhatja-e, ha igen, hogyan?
Részlet a válaszból: […]szolgáltatásnyújtó a hozzáadottérték-adó területén történő közigazgatási együttműködésről és csalás elleni küzdelemről szóló, 2010. október 7-i 904/2010/EU tanácsi rendelet 31. cikkével összhangban beszerzi az említett azonosító szám érvényességére, valamint az ahhoz kapcsolódó névre és címre vonatkozó megerősítést;b) amennyiben az igénybevevő még nem kapott egyedi héa-azonosító számot, azonban arról tájékoztatja a szolgáltatásnyújtót, hogy már kérelmezte azt, és a szolgáltatásnyújtó beszerez bármilyen más olyan igazolást, amely alapján megállapítható, hogy az igénybevevő adóalany, vagy olyan nem adóalany jogi személy, amelynek héa-azonosító számmal kell rendelkeznie, továbbá a rendes kereskedelmi biztonsági eljárásokkal - mint például a személyazonosság vagy a fizetések ellenőrzésével kapcsolatos eljárásokkal - elvégzi az igénybevevő által megadott adatok pontosságának észszerű szintű ellenőrzését.A Vhr. 18. cikkének (2) bekezdése rögzíti, hogy a szolgáltatásnyújtó - kivéve, ha ennek ellenkezőjéről van tudomása - jogállását illetően nem adóalanynak tekintheti a Közösség területén letelepedett igénybevevőt, ha igazolja, hogy az érintett igénybevevő nem közölte vele az egyedi héa-azonosító számát.Figyelemmel azon információra, mely szerint a UK Társaságnak az Egyesült Királyságban nincs héa-azonosító száma, és áfaregisztrációra sem köteles, a UK Társaságot a Vhr. 18. cikkének (1) bekezdésében foglalt azon kitétel alapján, mely szerint a szolgáltatásnyújtó akkor tekintheti a Közösség területén letelepedett igénybevevőt jogállását illetően adóalanynak, ha nincs ennek ellenkezőjéről tudomása, a szolgáltatásnyújtás teljesítési helyének meghatározása során a UK Társaságot nem adóalanyként kell figyelembe vennie.A társaság, álláspontunk szerint - a Vhr. 18. cikkének (1) bekezdésére is figyelemmel -, akkor jár el helyesen, ha a konkrét szolgáltatásnyújtás teljesítési helyének meghatározása során a UK Társaságot nem adóalanyként veszi figyelembe, és az Áfa-tv. 37. §-ának (2) bekezdése alapján a Magyarországon teljesülő ügylet ellenértékére általános forgalmi adót számít fel.Kérdésként merült fel továbbá, hogy igényelhet-e a fenti probléma további vizsgálatot az angol fél részéről, illetve az angol adóhatóságtól érdemes-e egy igazolást beszerezni a megrendelő adójogi státuszát illetően vagy sem.Álláspontunk szerint a fenti kérdéssel kapcsolatban a közös hozzáadottértékadó-rendszer alábbi szabályait kell figyelembe venni. A Vhr. 17. cikkének (1) bekezdése kimondja, hogy amennyiben a szolgáltatásnyújtás teljesítési helyére vonatkozó cikkek alkalmazásában a szolgáltatásnyújtás teljesítési helye attól függ, hogy az igénybevevő adóalany-e, az igénybevevő jogállását a Héa-irányelv 9-13. cikke és 43. cikke alapján kell meghatározni. A Héa-irányelv 9. cikkének (1) bekezdése értelmében "adóalany" az a személy, aki bármely gazdasági tevékenységet bárhol önállóan végez, tekintet nélkül annak céljára és eredményére. Mindezek alapján fennáll annak a lehetősége, hogy a UK Társaság, tekintve, hogy a társasági adót érintően van regisztrációs száma az Egyesült Királyságban, azaz vélelmezhetően gazdasági tevékenységet végez, adóalanynak minősül. [A gazdasági tevékenység fogalmát szintén a Héa-irányelv 9. cikkének (1) bekezdése határozza meg.]Mindezekre tekintettel álláspontunk szerint a társaság abban az esetben jár el jóhiszeműen az adókötelezettségek teljesítése során, ha minden tőle telhetőt megtesz, hogy az adókötelezettségeire vonatkozó jogszabályoknak megfeleljen. A Vhr. 18. cikkének fentebb hivatkozott rendelkezései elsődlegesen a szolgáltatásnyújtó kötelezettségeként határozzák meg a szolgáltatás igénybevevője jogállásának megállapítását, illetve az erre, valamint ennek ellenkezőjére vonatkozó igazolások beszerzését, ebből[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. június 23.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5219

3. találat: Akvizícióval és előkészítő tevékenységekkel kapcsolatos adólevonási jog

Kérdés: Adott egy társaság, amely egy nemzetközi cégcsoport magyarországi tagja, Magyarországon több termelőlétesítménnyel is rendelkezik, emellett számos hazai és külföldi vállalat tulajdonosa. A leányvállalatok megszerzésére alapvetően piacszerzési céllal került sor. A társaság az alapvetően független vevőknek történő termékértékesítés mellett a leányvállalatok felé történő termékértékesítést is folytat. Emellett a leányvállalatok részére különböző támogató funkciójú szolgáltatások nyújtására is sor kerül, így pénzügyi-ügyviteli, könyvvezetési, beszámolókészítési, munkaügyi, tűzvédelmi, munkavédelmi, marketing-, szervezeti és értékesítési, valamint általános üzleti tanácsadási szolgáltatásokat is nyújt a társaság. A felsorolt szolgáltatásokért a társaság a leányvállalataival megkötött szerződések szerint meghatározott időközönként ellenértékre jogosult. A társaság a közelmúltban egy újabb magyar és külföldi társaság akvizícióját határozta el, melynek kapcsán jogi és szakértői szolgáltatások igénybevétele vált szükségessé egy külföldi versenyhivatali eljárás érdekében. Az így felmerült ügyvédi és szakértői költségekről szóló számlák eredetileg a társaság külföldi anyavállalata részére lettek kiállítva, tekintettel arra, hogy az európai uniós versenyjogi előírások szerint az anyavállalat tagállamában kellett a versenyhivatali eljárást lefolytatni. A költségeket az anyavállalat továbbszámlázta a társaság felé.
A társaság által tervezett külföldi cégvásárlás azonban végül meghiúsult, mivel a külföldi versenyhatóság elutasította a kérelmét, tehát a társaságon kívül álló körülmények miatt nem került sor az érintett külföldi társaság megszerzésére. A magyarországi cég megvásárlása engedélyezésre került, mely cég már korábban is a társaság egyik legnagyobb kereskedelmi partnere volt, ez az akvizíciót követően sem változott.
A leányvállalat részére a társaság magyar áfaköteles ügyleteket nyújt, emellett menedzsmentszolgáltatások nyújtását is tervezi.
A fenti tényállással kapcsolatban felmerült kérdéseink:
1. A társaság által a leányvállalatai részére nyújtott szolgáltatások, illetve termékértékesítések gazdasági tevékenységnek minősülnek-e, így a tervezett vállalatfelvásárláshoz kötődő költségeket a gazdasági tevékenységhez kapcsolódónak kell-e tekinteni, és az ezen költségek után felszámított általános forgalmi adó teljes mértékben levonásba helyezhető-e?
2. A társaság ügyvédi és szakértői költségekkel kapcsolatos adólevonási jogát befolyásolja-e, hogy a tervezett külföldi akvizíció végül nem valósult meg, hiszen az adóalanyiság már az előkészítő tevékenységek során is fennáll, függetlenül attól, hogy a tényleges gazdasági tevékenység megkezdésére sor kerül-e vagy sem?
Részlet a válaszból: […]-?ilyen minőségében - a terméket, szolgáltatást adóköteles termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása érdekében használja, egyéb módon hasznosítja.A kérdésben leírtak - mely szerint a társaság adóköteles termékértékesítéseket teljesít a megvásárolt magyarországi cégnek, valamint a jövőben menedzsmentszolgáltatások nyújtását is tervezi - azonban érdemben nem mutatnak túl azon esetkörön, amikor egy társaság csupán más társaság(ok)ban szerez részesedést, illetve részesedést tulajdonában tart. Álláspontunk szerint az Európai Unió Bírósága (EUB) által a C-108/14. és C-109/14. sz. egyesített ügyekben kifejtett álláspontja - mely szerint a társasági részesedések egyszerű vásárlása és birtoklása nem tekinthető adóalanyiságot keletkeztető gazdasági tevékenységnek (19. pont) - a kérdezett esetben is irányadó. Az a többlet tényállási elem, hogy a társaság adóköteles ügyleteket teljesít a megvásárolt magyar cégnek, álláspontunk szerint nem mutat túl az említett esetkörön.Tekintve, hogy a levelében írtak szerint a cég eddig is a társaság egyik legnagyobb kereskedelmi partnere volt, továbbá a tényállási elemek között nem tesznek említést a részesedésszerzéssel érintett társaságok irányításában az azon jogokon túlmenően való közvetlen vagy közvetett részvételről, amelyek a részesedéssel rendelkezőt részvényesi vagy tagi minőségében megilletik, azaz az adóalanyiságot keletkeztető gazdasági tevékenység hiánya okán - álláspontunk szerint - a magyarországi cég felvásárlásával kapcsolatban felmerült költségekben áthárított általános forgalmi adó nem helyezhető levonásba.Amennyiben a fent kifejtettek a felvásárolni kívánt külföldi társasággal kapcsolatban is fennállnak, a társaság külföldi anyavállalata által a társaságra áthárított költségeket terhelő áfa sem helyezhető levonásba.Általánosságban megerősíthető az[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. november 27.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4847
Kapcsolódó tárgyszavak: , , ,

4. találat: Önkormányzati tulajdonú nonprofit szervezet adóalanyisága

Kérdés: Önkormányzat kizárólagos (100%-os) tulajdonában lévő gazdasági társaság (nonprofit szervezet) gazdálkodói, illetve közhasznú tevékenységet is gyakorol. A társaság működése során (gazdálkodói, illetőleg közhasznú minőségében eljárva) mikor válik áfaalannyá, működése során keletkező költségeit, kiadásait az Áfa-tv. rendelkezései értelmében hogyan kezelje, elkülönített nyilvántartást vezessen a beszerzéseit terhelő és levonható forgalmi adók vonatkozásában, illetve amennyiben tevékenysége során nem lehet a költségeket elkülönítetten kezelni, akkor arányosítással kell/lehet a forgalmi adót levonásba helyezni?
Részlet a válaszból: […] Amennyiben tehát a nonprofit gazdasági társaság bármely olyan tevékenységet folytat, mely az Áfa-tv. - fent hivatkozott - 6. § (1) bekezdésében meghatározott gazdasági tevékenység, úgy e tevékenysége miatt áfaalannyá válik (függetlenül attól, hogy az a tevékenysége más jogszabály alapján gazdasági vagy vállalkozási tevékenységnek minősül-e). Így az Art. 22. §-a szerinti általános forgalmi adóra vonatkozó bejelentkezési kötelezettség vonatkozik rá. (Megjegyzem, hogy az Áfa-tv. alanya az az adózó is, aki az Áfa-tv. rendelkezései alapján alanyi mentességet választott, vagy kizárólag közérdekű vagy egyéb speciális jellegére tekintettel adómentes tevékenységet végez.) Továbbá az Áfa-tv. 85. § (1) bekezdése taxatív felsorolást adva, egyes közérdekű - alapvetően társadalmi közös fogyasztásként megvalósuló - tevékenységeket adómentességben részesít. Az előbbi törvényi hivatkozás - Áfa-tv. 85. § (1) bekezdés - által felsorolt tevékenységek közérdekű jellegére tekintettel biztosított adómentességeket a hivatkozott jogszabályhely szervezeti formához köti, adott tevékenység végzése akkor mentesülhet az adó alól, ha azt állami vagy alapjában véve nyereségre nem törekvő személy, szerv, szervezet végzi. Az Áfa-tv. 85. § (4) bekezdés e) pontja az adott tevékenység adómentességének feltételeként bizonyos személyi és szervezeti formának előírásán felül megjelöli a közszolgáltatót. Idetartoznak többek között a költségvetési szervek az alapító okiratukban megjelölt tevékenységük keretében, továbbá alapvetően olyan személyek, szervezetek, amelyek tevékenységüket nonprofit jelleggel végzik (pl. társadalmi szervezet, egyesület, egyház, alapítvány, közhasznú társaság, nonprofit gazdasági társaság). Szervezeti formától függetlenül közszolgáltatónak minősülnek azok a személyek, szervezetek, amelyek a tevékenységüket társadalombiztosítási, vagy egyéb kötelező biztosítási jogviszony alapján végzik, illetőleg a törvényi feltételeknek megfelelő egyéb nonprofit jellegű szervezetek is. Az általánosforgalmiadó-levonási jog gyakorlásával kapcsolatban a nonprofit gazdasági társaság is főszabály szerint az Áfa-tv. 120. §-a értelmében csak olyan mértékben jogosult adólevonásra, amilyen mértékben a beszerzését (termék, szolgáltatás) adóköteles termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása érdekében használja, hasznosítja. Ebből következően a nonprofit gazdasági társaság egyrészről csak abban az esetben élhet levonási jogával, amennyiben az az Áfa-tv. személyi hatálya alá tartozó adóalany, másrészről pedig a levonási jog csak adóköteles tevékenységgel összefüggésben gyakorolható. Természetszerűleg a nonprofit gazdasági társaság olyan tevékenységeire, amelyek adó alól mentes, illetve adóalanyiságot nem eredményező tevékenységeihez (pl. közhatalmi, magáncélú felhasználás) kapcsolódik, az előbb kifejtettek szerint adólevonási jog nem kapcsolódhat. A levonási jog érvényesítésénél figyelembe kell venni az Áfa-tv. 123. §-át is, amely az előzetesen felszámított adó megosztásáról rendelkezik. Az Áfa-tv. 123. § (1) bekezdése értelmében az adólevonási jog csak olyan mértékben illeti meg a vegyes tevékenységet végző adóalanyt, amilyen mértékben az adott beszerzés, igénybe vett szolgáltatás az adóalany adóköteles bevételszerző tevékenységét szolgálja. Ha az adott beszerzés teljes egészében azt szolgálja, úgy a beszerzés áfája levonható, ha csak részben szolgálja, úgy annak csak az arányos része vonható le. Továbbá e törvényi szakasz (2) bekezdése alapján amennyiben az adóalany adólevonásra jogosító és nem jogosító tevékenységet egyaránt végez, ehhez történő beszerzéseit elsősorban tételesen kell elkülöníteni. Az adóalany alapvetően az áfaanalitikájában köteles tételesen elkülöníteni, és kimutatni a beszerzést terhelő[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. január 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 2806

5. találat: Tetőtér értékesítése

Kérdés: Egy társasház tetőterének eladásában kérem segítségüket. Jelenleg a tetőtér nem önálló ingatlan, nincs külön helyrajzi száma, az a társasház alapító okirata szerint közös tulajdonban van. A társasház magánszemély, gazdasági társaság, társadalmi szervezetek, illetőleg önkormányzatunk tulajdonában áll. A társasház nem új építésű, több tíz évvel ezelőtt épült. A beruházóval most adásvételi előszerződést kötünk (a tetőtér tulajdonjogának átruházására), és azzal egyidejűleg a társasház alapító okirata is módosul akként, hogy a tetőtér önálló ingatlan lesz (értelemszerűen nem lakáscélú ingatlanként). A beruházó a vételárat nem pénzben fizetné meg, hanem az épületet felújítaná. Az elvégzendő munkák körét a felek előre meghatároznák, már csak azért is, mert a szükséges pénzt szinte teljes egészében banki finanszírozásból szerezné a beruházó. A kialakítandó új lift és tető a társasház tulajdonába kerülne. Áfaköteles-e a tetőtér-értékesítés? Véleményünk szerint több okból sem áll fenn áfafelszámítási kötelezettség, egyrészt mert a társasház nem áfaalany, másrészt mert a vétel tárgya mentes az áfa alól. A társasház korábban a közös tulajdonból semmit nem értékesített, a tetőtér átruházását követően sem tervez további értékesítést, és nincs olyan ingatlanrésze, amit hasznosítana.
Részlet a válaszból: […]annak helyére, céljára és eredményére (feltéve hogy annak végzése független formában történik). Az általános forgalmi adó alkalmazásában lényegtelen az, hogy a tevékenység nyereséges-e vagy sem, a lényeges az, hogy ellenérték fejében történjen a végzése, vagyis abból bevétel származzon. Feltétele az adóalanyiság keletkezésének az üzletszerűség, vagy a tevékenység tartós vagy rendszeres jelleggel történő végzése. A vagylagos törvényi meghatározásból következően elég az egyik feltételnek teljesülnie az adóalanyiság keletkezéséhez. A rendszeresség bizonyos állandóságot vagy rendszeres ismétlődést jelent, tehát ha valaki huzamosabb ideig, folyamatosan, ellenérték fejében végez egy tevékenységet belföldön, akkor az Áfa-tv. alanyává válik. De ugyanígy alanyává válik az Áfa-tv.-nek az is, akinek a tevékenysége nem folyamatos, de hosszabb idő átlagában rendszeresen, ismétlődően végzi azt ellenérték fejében. Az üzletszerűség a rendszerességnél annyival több, hogy bizonyos nyereségre törekvési elemet is tartalmaz, az ilyen tevékenység végzéséből származó ellenértékként jelentkező bevétel a személy vagy szervezet életvitelében, gazdálkodásában nem elhanyagolható mértékű, sőt lehetséges, hogy kizárólagosan ebből tartja fenn magát. Természetesen ilyen esetben is áfaalanyiság keletkezik. A leírtak szerint a szóban forgó rendelkezések alapján a tetőtér eladását megelőzően nem vált adóalannyá a társasház, mivel nem volt olyan tevékenysége (bérbeadása, szolgáltatása, értékesítése), mely az áfa-adóalanyiságot megalapozta volna. A[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. november 23.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 2786

6. találat: Közhatalmi tevékenység

Kérdés: Költségvetési intézményként közhatalmi tevékenységet végzünk (alapító okiratban is szerepel). Alaptevékenységünk: tűzvédelem, műszaki mentés, megelőzés, (szak)hatósági tevékenység. Kiegészítő tevékenységeink: pl. magasban végzett munka, fakivágás, vízszivattyúzás. Kisegítő tevékenységeink: például tűzjelző rendszerek felügyelete. Kiszámlázásunk a kisegítő és főként a kiegészítő tevékenységből adódik. 1. Mely tevékenységeink tartoznak a közhatalmi tevékenységek körébe? Csak az alaptevékenység? Az APEH felé történő változásbejelentés miatt az 5 millió forint összeghatár, valamint az áfa hatálybalépésének időpontja megállapításához szükséges az információ. 2. Az 5 millió forintos határba beleszámít a közvetített szolgáltatás (magáncélú telefonbeszélgetések) kiszámlázása?
Részlet a válaszból: […]uniós és egyéb nemzetközi támogatás elosztásáról való döntési tevékenység, feltéve hogy az annak gyakorlása során okozott kárért való felelősségre a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvénynek (a továbbiakban: Ptk.) az államigazgatási jogkörben okozott kárért való felelősségre vonatkozó rendelkezései (349. §) alkalmazandók, vagy károkozás esetében lennének alkalmazandók. Az említettektől függetlenül a tulajdon kisajátítása, valamint az Áfa-tv. 2. számú mellékletben felsorolt tevékenységek (mint például telekommunikációs szolgáltatások, utazás szervezése, termék fuvarozása stb.) nem minősülhetnek közhatalmi tevékenységnek. E szabályozás értelmében a közhatalmi tevékenység tárgyában és annak végzésére jogosultak alanyi oldaláról is behatárolt, mivel csak a megfelelő felhatalmazások alapján megalkotott jogszabályok alapján közhatalom gyakorlására jogosult szervezetek, személyek végezhetik. Lényeges elhatárolási szempont tehát, hogy a közhatalmi jogosítványok gyakorlásával végzett tevékenységről legyen szó. A kérdésben felsoroltak alapján ez egyértelműen nem dönthető el. Azonban feltehető, hogy amennyiben nem a védelmi tevékenységük keretében végzik a kiegészítő tevékenységként és kisegítő tevékenységként említett, felsorolt tevékenységeket, azok feltehetően nem tartoznak a közhatalmi tevékenység körébe. Az adóhatósághoz történő bejelentkezés és a bevételi értékhatárba beszámítható összegekkel összefüggő kérdéssel kapcsolatban, elöljáróban tisztázni kell, hogy a 2008. évtől hatályos szabályozásban már nem szerepel az a régi Áfa-tv.-ben található rendelkezés, miszerint a közhatalmi tevékenység mellett végzett, az Áfa-tv. alkalmazásában gazdasági tevékenységnek minősülő tevékenységből származó jelentéktelen (4 millió forintos) ellenérték mellett is (melybe nem kellett beszámítani a tárgyi adómentes tevékenységből és a közvetített szolgáltatásból származó bevételeket) még az áfaadóalanyi körön kívül működhetett egy közhatalmi[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. augusztus 31.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 2731

7. találat: Rehabilitációs hozzájárulás

Kérdés: Az önkormányzathoz, illetve annak hivatalához (körjegyzőség) tartozik az iskola, óvoda, konyha. A rehabilitációs hozzájárulás tekintetében egységenként kell nézni a létszámot, vagy összességében? A körjegyzőség adja be a rehabilitációsjárulék-bevallást?
Részlet a válaszból: […]feltételei: jogképesség és saját név alatt folytatott gazdasági tevékenység. A jogképesség többek között a szerződéskötési jogot foglalja magában, azt, hogy saját neve alatt kötelezettségeket vállalhat. Ezekkel a jogosultságokkal az önállóan működő költségvetési szerv rendelkezik. Az önállóan működő költségvetési szervek megfelelnek a Szja-tv. 3. § 14. pontjában meghatározott "munkáltató" és a 3. § 81. pontja szerinti "kifizető" fogalmának, ezáltal az adózás rendjéről szóló törvény bejelentési, bevallási kötelezettsége is kiterjed rájuk. Az önállóan működő költségvetési szervek adóalanyiságát országszerte különböző módon oldották meg a fenntartók. Egyes önállóan működő intézményeknek van adószáma, más hasonló intézményeknek nincs. Az adószámmal nem rendelkező intézmények más lehetőség hiányában az önállóan működő és gazdálkodó intézmény adószáma alatt bonyolítják adóköteles ügyleteiket, illetve adóbevallásaikat. A személyi jövedelemadó és járulék bevallása tekintetében fel sem merült az a kérdés, hogy be kell-e vallani az intézmények dolgozói személyi jövedelemadóját, illetve járulékokat. A számlázást is az adószámmal rendelkező intézmény neve alatt bonyolítják le, bár a szerződéskötési jogosultságot nem hangolták össze a számlázással, vagyis az önállóan működő intézmény megköti a szerződést, a számlát viszont az önállóan működő és gazdálkodó adószámára kéri kiállítani. Véleményünk szerint, ha más adónemekben (szja, járulékok, áfa) a körjegyzőség adószáma alatt teljesítik az iskola, óvoda, konyha adókötelezettségeit, akkor a rehabilitációs hozzájárulás[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. április 27.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 2624
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

8. találat: Önkormányzati fa értékesítése

Kérdés: Településünkön az önkormányzati árkok tisztítását az önkormányzat elvégeztette egy vállalkozóval, majd az árkok tisztításából származó fát kedvezményes áron értékesítette a település lakói részére. Mindennek eredményeként bevétele keletkezett, melyet kötelező feladat ellátásra használt fel. A keletkezett bevétel után van-e az önkormányzatnak adófizetési kötelezettsége? (Az önkormányzat nem áfaalany.)
Részlet a válaszból: […]tehát független attól, hogy a végzett gazdasági tevékenység eredménnyel jár vagy sem, és független attól is, hogy a gazdasági tevékenységet végző belföldi vagy külföldi személy vagy szervezet. Mint látható, a gazdasági tevékenység meghatározásának lényeges eleme a rendszeresség, illetve az üzletszerűség: e két jellemző közül már az egyik önállóan is megalapozza az áfaalanyiságot. A rendszeresség és üzletszerűség - bár hasonló tartalmú -, mégsem azonos jelentésű. Annak ellenére, hogy mind a kettő feltételez bizonyos fokú állandóságot, folytonosságot, az üzletszerűség a rendszerességnél kicsit többet takar. A rendszeresség esetében mindegy, hogy a tevékenységet nyereség vagy haszonszerzés céljából végzik-e, a hangsúly az ismétlődésen van, míg az üzletszerűség feltételez egy bizonyos mértékű nyereségre irányultságot. A rendszerességet, illetve üzletszerűséget ugyanakkor csak az adóalanyiság megalapozásánál kell vizsgálni. A rendszeresség, illetve az üzletszerűség meghatározásához segítséget nyújthat annak mérlegelése, hogy a tevékenység tartós jellegű-e, vagy a kérdéses személy, szervezet megélhetésében nem elhanyagolható mértékű-e. Amennyiben az önkormányzat nem minősül adóalanynak, a faértékesítés miatt akkor válik azzá, ha a fentiekben felvázoltak szerinti gazdasági tevékenység fogalmát kimeríti. A kérdésben leírtakból arra következtetünk, hogy a faértékesítési tevékenysége nem tartós vagy rendszeres, hanem egyedi az önkormányzat[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. február 23.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 2590

9. találat: Pályázaton nyert támogatással megvalósított beruházás számlázása

Kérdés: Kerületi önkormányzat önállóan működő és gazdálkodó intézménye vagyunk. Egy kisebb beruházáshoz az önkormányzat pályázati támogatást kapott. A megvalósításhoz kapcsolódó szerződést az önkormányzat kötötte meg. Az elkészült munkát az önkormányzat műszaki szervezete vette át. A munkát végző cég az önkormányzat polgármesteri hivatala nevére és címére állította ki a számlát. A polgármesteri hivatal azt szeretné, ha az önálló intézmény fizetné ki a számlát. Véleményem szerint ez szabálytalan.
Részlet a válaszból: […]adóalanyisággal. A kérdés megválaszolásához egyrészt a pályázati feltételeket kell figyelembe venni. Feltételezhető, hogy a pályázat kiírója a pályázó nevére és címére kiállított, az Áfa-tv. előírásainak megfelelő, szabályszerűen kibocsátott számlát fogad el. A másik tisztázandó kérdés, hogy a beruházással megvalósuló ingatlan a polgármesteri hivatal, vagy az önálló intézmény könyveiben fog-e szerepelni. Ha a polgármesteri hivatal könyveiben szerepel, akkor nincs lehetőség az önálló intézménnyel kifizettetni. Ha a létesítmény[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2009. szeptember 8.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 2453

10. találat: Önkormányzattól bérelt iroda albérlete

Kérdés: Többcélú Kistérségi Társulásként irodát bérlünk a helyi önkormányzat hivatalától. Az iroda egy részét megállapodás alapján egy egyesület munkaszervezete használja bérleti díj fejében. Mi a helyes eljárás számlázáskor? 1. A bérleti díjat továbbszámlázom, vagy simán leszámlázom bérleti díjként a megállapodás szerinti összeget? 2. Az adószámunk 1-es, közhatalmi tevékenység miatt adómentesek vagyunk. Folytathatunk-e egyáltalán ilyen tevékenységet? A helyi humánszolgáltató központ megállapodás alapján ellátja a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás kistérségi feladatait. A telefonkészülékekhez kapcsolódó számla hozzánk fog érkezni, amit tovább kell számláznom a részükre. Mivel áfát nem számíthatok fel, ezért hogyan kell helyesen kiállítanom a számlát?
Részlet a válaszból: […]minősül. A tevékenység megkezdésével egyidejűleg azonban az adóalany adókötelessé teheti a bérbeadási szolgáltatást, mely választása a bejelentés évét követő 5. év végéig köti. Ilyen esetben tehát az általános szabályok szerint áfával terhelten számlázhatja a szolgáltatást, és a hozzá kapcsolódó beszerzések során előzetesen felszámított adót levonásba helyezheti. Abban az esetben azonban, ha e választási jogával nem élt a tevékenység megkezdésekor, adómentesen köteles nyújtani a szolgáltatást. Ebben az esetben bizonylatkiállítási kötelezettségét számviteli bizonylattal is teljesítheti az Áfa-tv. 165. § (1) bekezdése alapján. Az adómentes bérbeadásról kiállított bizonylaton utalni kell az ügylet adómentességi jogcímére. A legegyszerűbb megoldás, ha "adómentes az áfatörvény 86. § (1) bekezdés l) pontja alapján" szöveget vezetik fel a bizonylatra, szolgáltatásként pedig bérbeadást tüntetnek fel. 2008. május 1-je óta a bizonylatnak nem kötelező tartalmi eleme a tevékenység megnevezése, azonban tájékoztató jelleggel bármilyen megjegyzés szerepelhet rajta. Itt hívnánk fel a figyelmet arra, hogy az Áfa-tv. 70. § (1) bekezdés b) pontjával összhangban a termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetén az adó alapjába beletartoznak a felmerült járulékos költségek, amelyeket a termék értékesítője, szolgáltatás nyújtója hárít át a termék beszerzőjére, szolgáltatás igénybevevőjére. A fenti rendelkezés alapján, amennyiben bérbeadás történik, és ehhez kapcsolódóan számláznak tovább közüzemi költséget, akkor az minden esetben az Áfa-tv. 70. § (1) bekezdés b) pontja szerinti járulékos költség, és mint ilyen, osztja a főszolgáltatás, azaz a bérbeadás áfarendszerbeli megítélését, függetlenül attól, hogy a közüzemi költségek összegének meghatározása elkülönített mérőóra segítségével, vagy pedig vetítési alappal került meghatározásra. A bérbeadás során felmerült közüzemi szolgáltatások ugyanis nem önmagukban, önállóan minősülnek, hanem a bérbeadáshoz szorosan kapcsolódnak, a bérbeadás teljesítéséhez elengedhetetlenül szükségesek, hiszen amennyiben a bérlő nem veszi bérbe az ingatlant, rá áthárítható közüzemi költség föl sem merül, így elmondható, hogy akár van elkülönített mérésre lehetőség, akár nincsen, a közüzemi költségek a bérbeadás adóalapjának részét képezik, így nem számlázhatók önálló szolgáltatásként még akkor sem, ha a szolgáltatás mérése az adott bérleményben elkülönített mérőórával történik. A helyi humánszolgáltatóval történt megállapodással kapcsolatos telefonkészülékek üzemeltetésével összefüggő kérdés nem ítélhető meg a leírtak alapján. Részben azért, mert nem egyértelmű, hogy az ügylet pontosan milyen[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2009. március 17.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 2309
| 1 - 10 | 11 - 16 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést