Közüzemi díj továbbszámlázása

Kérdés: Költségvetési szerv vagyunk (áfaalany). A közüzemi díjakat továbbszámlázzuk a helyi önkormányzat részére. A megállapodás szerint a közüzemi díj 25%-a kerül továbbszámlázásra. A távhőszolgáltatást 5%-os áfával számlázzák részünkre, ezt mi 27% áfával számláztuk tovább: a nettó összeg 25%-át számláztuk tovább, erre a 27% áfát számítottuk fel. Ezt az önkormányzat kifogásolta. Szerintük a bruttó összeg 25%-át kellene fizetniük, és nekünk abból visszaszámolnunk a 27% áfát. Helyesen gondoljuk-e, hogy a nettó összeg 25%-át kell továbbszámláznunk az önkormányzat részére?
Részlet a válaszából: […] ...igénybe vevője és nyújtója is. Továbbszámlázás vagy közvetített szolgáltatás alatt azt értjük, amikor más szolgáltatás adóalapjába nem épül be a nyújtott szolgáltatás. Távhő esetében ez akkor következhet be, ha a felek között nincs bérleti szerződés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. július 16.

Kárátalány elszámolása

Kérdés:

2021-ben az önkormányzat adásvételi szerződést kötött egy kft.-vel. A szerződés tárgya: kivett ipari park megnevezésű külterületi ingatlan értékesítése. Kedvezményes vételár került megállapításra 1.500.000 forint + áfa összegben, melyről a számlát az önkormányzat kiállította, az áfát befizette. A kedvezményes vételár feltételekhez volt kötve (beruházásmegvalósítás, folyamatos üzemeltetés, munkaerő-foglalkoztatás), melyeket a vevő nem teljesített. Az önkormányzat a fentiek alapján elállt a szerződéstől. A szerződés erre vonatkozó pontja a vételárra vonatkozóan az alábbiakat tartalmazza: az eladó (önkormányzat) köteles az általa kapott vételár visszaadását felajánlani, melyből a korábbi kedvezményes nettó vételár x százalékának megfelelő kárátalányt visszatart. Az önkormányzat úgy döntött, hogy a kárátalány összegével csökkentett vételárat ad vissza. Az általunk kapott vételár 1.500.000 forint + áfa volt. Ezen összeg nettó 10%-a kárátalány, melyet visszatartunk. Tekintettel arra, hogy az áfát anno megfizettük, a „felajánlott vételár” összege hogyan kerül megállapításra: 1.500.000–150.000 = 1.350.000 forint + áfa, vagy pedig az 1.350.000 már a bruttó összeg? Jól gondoljuk, hogy ebben az esetben a vevő számlát kell, hogy kiállítson az önkormányzatnak a felajánlott vételárról, és azt az önkormányzat kvázi ingatlanvásárlásként könyveli?

Részlet a válaszából: […] ...figyelembe venni, amikor az érvénytelenítő számlát a vevő rendelkezésére bocsátják.Az érvénytelenítő számlán ugyanannyi lehet az adóalap és az áfa összege, mint az eredeti számlán.A kárátalány fizetésekor áfafizetési kötelezettség nem keletkezik. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 25.

Intézményi gyermekétkeztetés

Kérdés: A helyi önkormányzatokat kötött felhasználású támogatás illeti meg az általuk a bölcsődében, minibölcsődében, a fogyatékos személyek nappali intézményében elhelyezett gyermekek számára biztosított, továbbá az óvodai, iskolai, kollégiumi és externátusi gyermekétkeztetés (intézményi gyermekétkeztetés) egyes kiadásaihoz (100%/50%). Tehát a hatályos éves költségvetési törvény természetbeni ellátásként a gyermek életkorának megfelelő ingyenes és kedvezményes gyermekétkeztetést biztosít kérelemre intézményi étkeztetés, valamint szünidei gyermekétkeztetés keretében. Egy helyi önkormányzat a helyi szociális rendelete alapján saját költségvetési forrása terhére további támogatást kíván biztosítani azon gyermekek, tanulók – illetve szüleik – részére, akik a fentieken felül térítési díj fizetésére kötelezettek, ugyanis az Szja-tv. 1. számú mellékletének 1.3. pontja vagy a 8.1. pontja alapján egyéb adó- és járulékfizetési kötelezettsége az önkormányzatnak így nem merül fel. Az intézményi gyermekétkeztetést az önkormányzat intézményének konyhája biztosítja, és szedi be a térítési díjakat, az intézmény alapító okirata szerint vállalkozási tevékenységet nem végez, valamint az önkormányzat és intézménye is alanya az áfának.
1. Amennyiben az önkormányzat a térítési díjat fizető szülők részére szociális rendeletben foglaltak nélkül közvetlen támogatást (pénzbeli, természetbeni) nyújt, az adó- és járulékköteles juttatásnak minősül-e?
2. Amennyiben az önkormányzat a helyi szociális rendelete alapján biztosítja a támogatást a térítésidíj-fizetésre kötelezett gyermekek részére (szülői kérelem alapján, határozatban foglalt eljárásrenddel), helyes-e az az eljárás, hogy az intézmény havonta, a tárgyhót követően számlát (nettó térítési díj+27% áfa) állít ki a tényleges étkezésiadag-számokról a támogató önkormányzat részére (részletes gyermekenkénti étkezési nyilvántartással alátámasztva)?
3. Ebben az esetben az intézmény a teljes beszerzési áfát levonhatja-e, egyrészt azért, mert másik településen élő szülők részére áfásan számláz, másrészt azért, mert áfásan számlázza a támogatni kívánt szülők által meg nem fizetett részt az önkormányzatnak, azaz az élelmezés beszerzési kiadásainak áfája teljes egészében levonható-e az Áfa-tv. 120. §-a alapján?
4. Helyes-e, hogy az önkormányzat a kapott havi számla áfatartalmának levonására nem lesz jogosult (nincs e tekintetben adóköteles bevétele, és szociális támogatásként nyújtja az átvállalt térítési díjat), azaz szociális támogatásként a bruttó (nettó+27% áfa) térítési díj jelenik meg a könyveiben?
5. Helyes-e az, hogy az önkormányzatnál felmerült kiadásokat 107060 Egyéb szociális pénzbeli és természetbeni ellátások, támogatások kormányzati funkción és K355 Egyéb dologi kiadások K332. Vásárolt élelmezés és K351 Működési célú áfa rovaton számolják el, adómentes természetbeni juttatásként?
6. Helyes-e az, hogy az intézménynél a bevételt 096015 Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben, 049010 Máshova nem sorolt gazdasági ügyek kormányzati funkción és B405. Ellátási díjak, B406. Kiszámlázott általános forgalmi adó rovatokon számolják el?
7. Felmerül a kérdés, hogy a felvázolt támogatási eljárásrend az intézmény alaptevékenysége keretében végzett tevékenységnek minősül-e, tehát amennyiben az önkormányzat szociális rendeletében jóváhagyott térítési díjat számlázza csak tovább a szülő helyett az önkormányzatnak?
8. A felvázolt önkormányzati támogatási eljárásrendnek van-e hatása a költségvetési törvény alapján az intézményi gyermekétkeztetéshez igényelt normatív támogatás elszámolására?
Részlet a válaszából: […] ...és szociális támogatásként nyújtja az átvállalt térítési díjat. Az önkormányzat a kapott számlát az Áhsz. alapján köteles adóalapra és áfára bontva könyvelni, azaz szociális támogatásként a bruttó (nettó+27% áfa) térítési díj jelenik meg a könyveiben.5...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 4.

Ingyenesen használatba adott ingatlan rezsije

Kérdés:

Az oktatókórházunk a védőnői feladatellátást átvette, ingyenes használatba adásról szóló megállapodást írtunk alá, az ezzel kapcsolatosan felmerült költségek (nem közüzemi díjak) továbbszámlázásra kerülnek. Az eredeti költségekről szóló számla fizetője az 1-es adószámmal rendelkező intézményünk, azonban a megállapodás az önkormányzattal (2-es adószámú) lett megkötve, így a partner csak az általunk kiállított számlát fogadja el. Ez esetben úgy lenne megoldva a számlázás, hogy a fenntartásunkban lévő intézményünk kifizeti az eredeti számlát, ezt részünkre továbbszámlázza adó alól mentes tartalommal (nyomtatási díjat, internethasználati díjat), amelyet mi szintén továbbszámlázunk a kórház számára. Az önkormányzat az adó alól mentes számlát a harmadik partner felé áfatartalommal számlázza ki az eredeti szolgáltatás áfakulcsával, vagy változatlan formában mentesen kell kiállítani a bizonylatot?

Részlet a válaszából: […] ...számlázandó.A költségeket azonban meg kell osztani aszerint, hogy melyek azok, melyek az ingatlanbérlethez köthetők (és így a bérbeadás adóalapját képezik) és melyek azok, melyek az abban folytatott tevékenységgel kapcsolatban merülnek fel (és ezért nem tartoznak bele...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 4.

Családi kedvezmény érvényesítése külföldön tanuló gyermek esetén

Kérdés: Költségvetési szervünk egyik alkalmazottjának 3 gyermeke van. Az egyikük 2024 szeptemberétől külföldön, nappali tagozaton és első felsőfokú képzésen fog részt venni. 2024-ben fogja befejezni a hazai középfokú képzését. A családi kedvezmény érvényesítésénél az egyetemista gyermek figyelembe vehető-e mint eltartott?
Részlet a válaszából: […] ...Szja-tv. 29/A. §-ának (1)–(2) bekezdései értelmében, a családi kedvezményt érvényesítő magánszemély az összevont adóalapját a családi kedvezménnyel csökkenti. A családi kedvezmény – az eltartottak lélekszámától függően – kedvezményezett eltartottanként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 14.

Helyi iparűzési adó bevallása

Kérdés: A Htv. 39/B. §-ának (2) bekezdése alapján a kisvállalati adó alanyának e döntése adóévre választható, a döntésről szóló bejelentést legkésőbb az adóévről szóló bevallás benyújtásának határnapjáig, azaz az adóévet követő év május 31-ig kell megtenni. Amennyiben év közben tér át az adózó, pl.: 2023. július 1-jétől, hogyan kell a helyiiparűzésiadó-bevallását benyújtania?
Részlet a válaszából: […] ...2023. január 1-től hatályos Htv. az alábbi helyiiparűzésiadóalap-megállapítási módokra ad lehetőséget:– A 39. § szerint a nettó árbevétel, csökkentve az e paragrafusban felsorolt adóalap-csökkentő tételekkel. Ezt a megállapítási módot bármely...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 14.

Díszpolgári címként adományozott ajándék

Kérdés:

Önkormányzatunk képviselő-testülete a községért tett munka elismeréseként díszpolgári címet adományozott községünk egyik lakójának. Ajándékként gravírozott pecsétgyűrűt vásároltak, melynek értéke 165.000 forint. Az Szja-tv. alapján hova kell ezt az ajándékot besorolni, és milyen adók terhelik?

Részlet a válaszából: […] ...amiből az adóelőleget le lehetne vonni, akkor igazolást kell kiállítani a magánszemély részére, amiben fel kell tüntetni a jövedelem adóalapját, és tájékoztatni kell arról, hogy személyijövedelemadóadó-bevallási és -fizetési kötelezettsége keletkezik.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 23.

Szja-bevallás önellenőrzése

Kérdés: Költségvetési szervünk alkalmazottja jóváhagyta a bevallási tervezetét, azonban utólag észlelte, hogy nem írta bele az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelmét. Mi a teendője, újabb bevallást szükséges beadnia?
Részlet a válaszából: […] ...a módosítás a kérdésben szereplő esetben adót, adóalapot is érint, önellenőrzés elvégzése válik szükségessé. Nem elegendő tehát egy újabb alapbevallás benyújtása, mindenképp jelölni kell az önellenőrzés tényét.Az eSZJA-felületen (www.eszja.nav.gov.hu)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 23.

Családi kedvezmény és személyi kedvezmény együtt

Kérdés: Költségvetési szervünk egyik alkalmazottjának gyermeke rokkantsági járadékban részesül. A családi kedvezmény szempontjából kedvezményezett eltartottnak minősül a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély. A rokkantsági járadékban részesülő magánszemélynek – amennyiben adóköteles összevont adóalapba tartozó jövedelemmel rendelkezik – lehetősége van-e a személyi kedvezményt, a családi kedvezményt és az emelt összegű családi kedvezményt is érvényesíteni?
Részlet a válaszából: […] ...a magasabb összegű családi pótlék helyett fogyatékossági támogatásban részesül.Az emelt összegű családi kedvezmény tehát nem egy új adóalap-kedvezmény, mindössze annyit jelent, hogy a családi kedvezmény összege magasabb azon gyermekek, személyek után, akik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 23.

A 30 év alatti anyák kedvezménye

Kérdés: Költségvetési szervünknél dolgozó 30 év alatti anya szeretné az adóbevallásában utólag érvényesíteni az adóalap-kedvezményt. Milyen adatokat kell megadnia a bevallás kitöltése során, valamint kell-e bármilyen igazolást mellékelni, csatolni a bevalláshoz?
Részlet a válaszából: […] A 30 év alatti anyák kedvezményével összefüggésben az Szja-tv. 29/G. §-a kiegészítésre került egy új bekezdéssel, mely 2023. december 1-jén lépett hatályba. Eszerint a 30 év alatti anyák kedvezménye érvényesítésének feltétele a 30 év alatti anya adóbevalláshoz tett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 26.
1
2
3
56