588 talált cikk az adófizetés kifejezésre

Kérdés: Önkormányzatunk 2007-ben bérleti szerződést kötött egy magánszeméllyel föld bérbeadása tárgyában. A szerződésben rögzítve van, hogy nem kell a magánszemélynek a bérleti díjat és áfáját megfizetni, mert cserébe a területet folyamatosan kaszálja és rendben tartja. Kell-e a bérleti díjról számlát kibocsátania az önkormányzatnak abban az esetben, ha a magánszemély nem tud adni egy ugyanilyen összegű számlát a terület karbantartásáról?

Kérdés: Településünk a magyar-osztrák határ mellett található. Egy ausztriai cég szeretne hirdetéseket elhelyeztetni az önkormányzatunk folyóiratában, hogy ezzel a szomszédos ausztriai településen található áruházát hirdesse. Hogyan kell e szolgáltatásnyújtás után általános forgalmi adót fizetni?

Kérdés: Önkormányzatunk használt gépkocsiját szeretné térítésmentesen a helyi rendőrség vagy egy közalapítvány tulajdonába adni. E tevékenység áfaköteles termékértékesítésnek minősül-e, és áfaszempontból milyen kötelezettségekkel jár?

Kérdés: Az új Áfa-tv. a közhatalmat gyakorló szervekre jóval rövidebb rendelkezést tartalmaz, mint a jelenlegi. Kérem, hogy nyújtsanak fogódzót az új szabályok értelmezésére, különösen a visszaigénylési jog érdekel!

Kérdés: Intézményünk működési körébe iskolák, bölcsődék és szociális intézmények étkeztetése tartozik. Tevékenységünkhöz az önkormányzati támogatást intézményi finanszírozásként kapjuk. Többek között a Költségvetési Levelek év elején megjelent számaiban az jelent meg, hogy ebben az esetben a támogatás nem adóalap, csak az ellátottak étkezési térítési díja és kapcsolódó beszerzése előzetesen felszámított áfája teljes egészében levonható. Esetünkben az önkormányzat képviselő-testülete az ellátottak térítési díját határozza meg (ha közben árváltozás történik, azt a rendelet nem követi le). Az intézményfinanszírozás nem étkezési finanszírozás, nincs lejelentve a tényleges adagfogyasztás az önkormányzat felé, a felügyeleti támogatást intézményfinanszírozásként kapjuk. Jól értelmezzük, hogy a támogatás ebben az esetben nem adóalap?

Kérdés: Polgármesteri hivatal vagyunk, és felmerült a kérdés, hogy a hivatal átvállalhatja-e a magáncélú telefonhívások költségét, vagy kötelező továbbszámláznia a dolgozóinak, mert azt a tájékoztatást kaptuk, hogyha a hivatal átvállalja, akkor az ÁSZ büntetésére számíthatunk. Másik kérdésünk, hogy az APEH milyen típusú elszámolást, bizonylatot fogad el hivatalosan? Hivatalunk rendelkezik olyan technikai eszközzel, amivel a 01 és 02 előválasztó beütésével megkülönbözteti a magán- és hivatali célú beszélgetéseket a telefonközpont, és erről hó végén személyekre lebontottan részletes listát lehet lehívni. Elég-e, ha a dolgozó ezen a részletes listán aláírásával elismeri a magánhívásait, és az erről készített számla összegét a hivatali pénztárba befizeti? Vagy kell-e ehhez még hívásnaplót is vezetnie? A hívásnaplóban csak a magáncélú vagy a hivatali beszélgetéseket is vezetni kell-e? Amennyiben csak a magáncélú hívást kell vezetni, a pontos dátum és időpont mellett fel kell-e tüntetni a hívott fél telefonszámát vagy nevét is?

Kérdés: Polgármesteri hivatalunk közhatalmi tevékenységére tekintettel jelenleg nem adóalany. 2007. évben értékesíteni tervez egy gazdasági épületet 15 millió forintért. Úgy tudom, hogy ez az összeg beleszámít a 4 millió forintos értékhatárba, azonban még ezen értékesítés után nem keletkezik áfafizetési kötelezettség, csak az ezt követő értékesítésekre. Mit jelent ez áfa szempontjából 2007. évben, és mit 2008. évben? A 15 milliós ingatlanértékesítés után be kell-e jelentkezni az áfakörbe? Mi a helyzet a következő években, amikor várhatóan nem lesz ingatlanértékesítés, és nem végez más gazdasági tevékenységet a hivatal? Kérni kell-e az alanyi mentességet? És ezt mikor?

Kérdés: Önkormányzatunk légkondicionáló berendezést rendelt meg egy osztrák cégtől. A berendezést az osztrák eladó fogja felszerelni, és úgy tájékoztatott bennünket, hogy az áfát nem neki, hanem nekünk kell megfizetnünk a vásárlásunk után. Kérdés, hogyan kell ebben az ügyben eljárnunk?

Kérdés: Az önkormányzatunk használt személygépkocsit vásárolt Németországból, melyet a beszerzést követően behoztunk Magyarországra, és ennek érdekében kiváltottuk a közösségi adószámot. Ezt közöltük a német eladóval. A külföldi eladó a számláján feltüntette a saját uniós közösségi adószámát, de a miénket nem. A számlában felszámított 19 százalék áfát. Az önkormányzat a teljes számlaértéket kifizette (bankszámláról). Helyesen járunk el akkor, ha az áfabevallásban beállítjuk fizetendőként a gépkocsi nettó értékére számított 20 százalékot, és visszaigényelhetőként a német cégnek kifizetett 19 százalékot?

Kérdés: Hivatalunknál a dolgozók nyilatkoztak írásban, hogy magáncélra nem használják a telefont. A magáncélú használatot a hivatal vezetője nem is engedélyezi. Ebben az esetben mentesülünk-e a magáncélú használat utáni adóbefizetési kötelezettség alól?