547 cikk rendezése:
421. cikk / 547 Lízingelt esztergagép áfája
Kérdés: Cégünk Ausztriából esztergagépet szerez be, majd a beszerzést követően tovább értékesítjük egy lízingcégnek, akitől ezt az eszközt vissza fogjuk lízingelni. Az osztrák fél a termék beérkezését megelőzően előlegszámlával előleget kér tőlünk. Ezt az előleget nem mi, hanem a mi vevőnk, azaz a lízingcég utalja át a külföldinek. Ennek jogi hátterét az képezi, hogy a belföldi lízingcégnek küldünk egy előlegbekérő levelet, majd ezen bekérőlevelünk alapján fennálló követelésünket engedményezzük az osztrák félre. Kérdésünk, hogy az osztrák partnertől kapott előlegszámla alapján fennáll-e nálunk közösségi beszerzés utáni áfafizetési kötelezettség, illetve levonási jogosultság, vagy csak a végszámla kiállításakor (azaz az engedményezés a 20/A. § (5) bekezdése alapján előleg átadásának minősül-e)?
422. cikk / 547 Zálogjog áfakötelezettsége
Kérdés: Önkormányzatunk fejlesztési célból hitelt akar felvenni. Természetesen a hitelintézettel kötendő szerződésben kénytelenek leszünk zálogba adni néhány ingatlanunkat. Az Áfa-tv. rendelkezései alapján azonban nem egészen világos számunkra, hogy mikor keletkezik adófizetési kötelezettség, vagy egyáltalán keletkezik-e a zálogalapítással összefüggésben?
423. cikk / 547 Ingatlan bérbeadása és számlázás
Kérdés: Intézményünk többek között bérbeadási tevékenységgel is foglalkozik. Az egyéb ingatlan bérbeadására nem választottunk adókötelezettséget, így ezen szolgáltatásokat tárgyi adómentesen kellett volna számlázni. Adminisztratív hiba miatt egyik ingatlanunk bérbeadását adókötelesen számláztuk. A pénzügyi osztályunk ezen bérbeadáshoz kapcsolódó előzetesen felszámított adót is levonásba helyezte. Hogyan kell korrigálni a hibát? Kell-e önellenőrizni?
424. cikk / 547 Munkáltatói adómegállapítás
Kérdés: 2006. január 1-jével megszűnt a magánszemélyek jövedelemadójának munkáltatói megállapítása. A múlt év decemberének elején egy előadáson azt hallottuk, hogy ennek ellenére a munkáltatónak közre kell működnie a magánszemély bevallásában. Milyen feladatai vannak a munkáltatónak? Megtagadhatja-e a munkáltató az adómegállapítást?
425. cikk / 547 Adólevonási jog gyakorlása
Kérdés: Önkormányzatunk bérbeadási célból kíván megvásárolni egy sportcsarnokot. A tervezés során felmerült az a kérdés, hogy milyen módon igazolhatjuk a beruházáshoz kapcsolódó beszerzések esetében az adólevonáshoz szükséges tartalmi feltételt, tehát azt, hogy a sportcsarnokot gazdasági tevékenységünkhöz kívánjuk hasznosítani. Egyáltalán van-e lehetőségünk az adólevonási jog gyakorlására?
426. cikk / 547 Önkormányzati támogatás áfája
Kérdés: Költségvetési szervünk önkormányzati szakfeladatot lát el, amelyhez kapcsolódóan az önkormányzattól támogatásban részesülünk. Az általunk elvégzett szakfeladatot kizárólag ellenérték fejében végezzük, ami után adófizetési kötelezettségünket teljesítjük. Kérdésünk az önkormányzattól kapott támogatás áfabeli megítélésére vonatkozik, 2006-ra és 2005-re vonatkozóan. Keletkezett-e arányosítási kötelezettségünk az elmúlt években?
427. cikk / 547 Ingatlanra jutó előzetesen felszámított áfa megosztása II.
Kérdés: Bejegyzett ingatlanforgalmazó társaság vásárolt egy üzletházat. Az üzletházat korábban bérbeadás útján hasznosították, és az ingatlanforgalmazó társaság a vásárlás után továbbra is bérbe adta, ugyanannak a bérlőnek. A bérbeadást tárgyi adómentes tevékenységként kezelte, nem választotta az adókötelezettséget a tevékenységre. A társaság végső célja, ahogy vevőt talál az ingatlanra, értékesíti azt. Kérdések: – Az általános forgalmi adó csak akkor vonható-e le, amikor az ingatlant értékesítik, vagy korábban is lehetőség van a levonásra? – Ha igen, akkor ez mely gazdasági eseményhez kapcsolódik?
428. cikk / 547 Elmulasztott bevallás
Kérdés: Pénzforgalmi ellenőrzés során derült fény arra, hogy a 2005. negyedik negyedévi bevallásunkat nem nyújtottuk be, csak a befizetést teljesítettük. Ebben az időszakban váltottunk könyvelőt, valószínűleg ez okozta a mulasztást. Mindenképpen helyre kívánjuk hozni a hibát az adóhivatal ellenőrzése előtt, de nem akarunk semmilyen pótlékot sem fizetni. Alkalmazható-e erre az esetre a 2006. december 31-éig hatályos pótlékmentes önellenőrzés?
429. cikk / 547 Cégtelefon magáncélú használata
Kérdés: Költségvetési szervünk a cégtelefonra vonatkozó törvényi rendelkezést az alábbiak szerint értelmezi: 1. A magánhasználatról nem vezetünk nyilvántartást, ebben az esetben a telefonszolgáltatással kapcsolatos kiadás 20%-a számít adóköteles bevételnek (mint természetbeni juttatás), amely után költségvetési szervünk – mint kifizető – megfizeti a közterheket (54% szja, 3% munkaadói járulék, 11% eü-járulék, 18% nyugdíjjárulék). 2. A magánhasználatról nyilvántartást vezetünk (intézményünknél a telefonkészüléken külön kódot kell használni a magán- és hivatali beszélgetéseknél), ebben az esetben két választási mód lehetséges, véleményünk szerint: a) A magánhasználatról nyilvántartást vezetünk a forgalomarányos kiadások tételes elkülönítésével és a nem forgalomarányos kiadások magáncélúhasználat-értékének meghatározásával. A magánbeszélgetések összegét nem számlázzuk ki a munkavállalók felé, hanem költségvetési szervünk megfizeti az Szja-tv. szerinti (mint természetbeni juttatás után) 54% szja + járulékokat tárgyhót követő hó 12-éig. b) A magánhasználatról nyilvántartást vezetünk a forgalomarányos kiadások elkülönítésével és a nem forgalomarányos kiadások magáncélúhasználat-értékének meghatározásával. A nyilvántartás szerinti összegeket kiszámlázzuk a munkavállalók részére. Ekkor az Szja-tv. értelmében a kifizetőnek nem keletkezik adófizetési kötelezettsége. A közvetített szolgáltatással kapcsolatban az Áfa-tv. szerint keletkezik adófizetési kötelezettségünk (tárgyhót követő hó 20-áig). Kérjük szíves állásfoglalását, hogy választhatjuk-e – mint költségvetési szerv – a 2/a pontban leírt módszert, és nem ütközik-e a 217/1998. (XII. 30.) "az államháztartás működési rendjéről" szóló kormányrendelet (Áht-vhr.) 57. § (12) bekezdésével, mely szerint: "A költségvetési szerv szellemi és anyagi infrastruktúráját magáncélra, meghatározott feladat elvégzésére igénybe vevő számára a költségvetési szerv köteles térítést előírni a felhasználás, illetve az igénybevétel alapján felmerült közvetlen és közvetett költségek figyelembevételével." Továbbá a 2/a pontban megfogalmazottak szerint a magánszemélynek szerepeltetni kell-e a személyijövedelemadó-bevallásában a magánbeszélgetésként kimutatott összeget (mint adóköteles bevételt), vagy a kifizető nyilatkozik a munkavállaló felé, hogy a magáncélú beszélgetés után megfizette a törvény által előírt közterheket?
430. cikk / 547 Polgármester tiszteletdíja
Kérdés: Polgármesterünk (képviselőnk) a részére járó jutalom (tiszteletdíj) összegét nem kéri számfejteni, hanem az önkéntes nyugdíjpénztárába szeretné utaltatni. Milyen összegben történjen meg az utalás?
