Költségvetési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

5 találat a megadott adóhatósági ellenőrzés tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Részjogerő

Kérdés: Az adóhatóság 2004-2005. évet átfogó ellenőrzéssel vizsgálta. Az elsőfokú határozat jelentős megállapítást nem tett, de az egyik pontját nem tudjuk elfogadni. Mindenképpen fellebbezni akarunk, mert álláspontunk szerint nem felel meg a jogszabályoknak az adóhatóság előírása. A többi megállapítással egyetértünk. Lehetséges-e, hogy csak egy pontot fellebbezünk, és a határozat azon pontjai, amelyekkel egyetértünk - köztük több olyan is van, amely a javunkra tartalmaz megállapítást - jogerőre (részjogerő) emelkedjenek? Ebben az esetben a javunkra megállapított adókülönbözetet már most visszakaphatnánk.
Részlet a válaszból: […]2004. január 1-jétől hatályos 140. §-a lehetővé teszi a részjogerő alkalmazását. A felettes adóhatósághoz beérkezett fellebbezés elbírálása után a csak részben jogszabálysértő határozat orvoslására a másodfokú hatóság eldöntheti, hogy minden tekintetben új eljárást rendel-e el, vagy csak a határozat bizonyos megállapításai tekintetében. Amennyiben úgy dönt, hogy a határozat egyes megállapításai függetlenek egymástól, és a jogszabálysértő rész újbóli felülvizsgálata sem lesz kihatással a határozat többi rendelkezésére, alkalmazható a részjogerő. Ilyenkor a felettes adóhatóság csak a határozat jogszabálysértő megállapításai tekintetében rendel el új eljárást, egyebekben a határozatot helybenhagyja. Ezzel a határozat nem vitatott rendelkezései tekintetében lezárul az eljárás, és csak a vitatott kérdésekben folyik tovább. A kérdésben megfogalmazott eljárás azonban nem a 140. § hatálya alá tartozik. Arra változatlanul nincs lehetőség, hogy az elsőfokú határozat fellebbezéssel nem érintett részét a másodfokú adóhatóság ne vizsgálja felül.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2007. szeptember 25.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 1807
Kapcsolódó tárgyszavak:

2. találat: Ismételt ellenőrzés kezdeményezése

Kérdés: Az adóhatóság 2003-2004. évet átfogó ellenőrzéssel lezárta. A határozat jelentős megállapítást nem tett, 2006. október 14-én jogerőre emelkedett. Ezt követően folyószámla-egyeztetés alapján feltártuk, hogy személyi jövedelemadóban a 2002-es évről visszaigényelhető összeget 2003-ban kötelezettségként bevallottuk, és be is fizettük. Hogyan tudjuk ezt követően helyrehozni a tévedést, az ellenőrzés miatt ugyanis önellenőrzésre már nincs lehetőség?
Részlet a válaszból: […]ellenőrzéssel lezárt időszakot az adóhatóság ismételten ellenőrizze. Az ismételt ellenőrzésre akkor kerülhet sor, ha az adózó által feltárt új tény (jelen esetben a korábbi tévedés) tisztázása a korábbi ellenőrzés megállapításainak megváltoztatását eredményezné. A hiba feltárása után célszerű kidolgozni a korrekció eredményét, és ezt csatolni az ismételt ellenőrzést kérő, az illetékes elsőfokú adóhatósághoz megküldött kérelemhez. Ha a korábbi ellenőrzést követően hozott határozat nem első fokon emelkedett jogerőre, akkor a kérelmet a másodfokú adóhatóság részére kell megküldeni. Az adóhatóság a kérelem vizsgálata után végzéssel dönt arról, hogy a beadványban foglaltak alapján elrendelhető-e az ismételt ellenőrzés. Az ismételt ellenőrzést az elsőfokú adóhatóság folytatja le. Felhívjuk a figyelmet, hogy az ismételt ellenőrzésre nem kerülhet sor, ha a korábbi ellenőrzés eredményeként hozott határozatot a bíróság felülvizsgálta! Ismételt ellenőrzést az adózók szinte kivétel nélkül akkor kezdeményeznek, amikor a korábbi határozathoz képest kedvezőbb helyzetbe kerülhetnek az új eljárás[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2007. július 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 1766

3. találat: Az adóhatósági ellenőrzés határidői

Kérdés: Az adóhatóság több mint egy hónapja vizsgál bennünket. Az Áe-tv. 30 napos határideje a revizorokra nem vonatkozik? Mit tehetünk, ha ezt a határidőt túllépik?
Részlet a válaszból: […]adózóhoz, általánosan 30 nap áll rendelkezésre, de kiemelt adózónál (aki költségvetési kapcsolatai alapján jelentősebb adókötelezettséggel rendelkezik) ez 120 nap. A bevallás utólagos vizsgálatát, illetve a felülellenőrzést 90 napon belül kell befejezni. Az ellenőrzésre nyitva álló idő 90 nappal automatikusan meghosszabbodik, ha kapcsolódó vizsgálatot kell végezni. Az eljáró hatóságnak lehetősége van arra, hogy amennyiben további idő szükséges az ellenőrzéshez, úgy a felettes szervétől kérje a határidő meghosszabbítását. A határidő-hosszabbításról az adózót értesíteni kell. A kiutalás előtti ellenőrzéseknél eddig is létezett egy olyan határidő (45 nap, amennyiben a visszaigényelt adóösszeg az 500 ezer forintot meghaladja), amelynek elmulasztása esetén a késedelmesen kiutalt általános forgalmi adó vagy egyéb támogatás után az adóhatóságnak kamatot kellett fizetnie. Ez a helyzet a jövőben sem változik, csak az ellenőrzésre is határidő vonatkozik. A revizornak a vizsgálat megkezdésekor a megbízólevél bemutatásával együtt arról is tájékoztatnia kell az adózót, hogy hány[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2003. január 28.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 168

4. találat: Jogszabály által elő nem írt nyilvántartások, összesítések készítése a revizor részére

Kérdés: Az adóhatósági ellenőrzés során a vizsgált időszakkal kapcsolatos valamennyi anyagot a revizor rendelkezésére bocsátottuk. Az ellenőrzés során azonban mindig újabb és újabb adatokat, kigyűjtéseket kért az ellenőr, amellyel lehetetlenné tette napi munkánk végzését. Van-e jogszabályi lehetősége a revizornak arra, hogy saját munkáját velünk végeztesse el? Ha a könyvelésünket számítógépes program segítségével végezzük, akkor elegendő-e, ha az így készített adatbázisokat bocsátjuk a revizor rendelkezésére?
Részlet a válaszból: […]igénybevételének megállapítására, ellenőrzésére alkalmas legyen. A revízió valamennyi, az adókötelezettség megállapításához szükséges iratba betekinthet, de nem kötelezheti az adózót olyan nyilvántartások, összesítések készítésére, amelyeket jogszabály nem ír elő. Az ellenőrzés során az adózót és az eljáró revizort együttműködési kötelezettség terheli. Azaz az adózónak is közre kell működnie - pl. a kért adatok rendelkezésre bocsátásával - az ellenőrzés sikeres lefolytatásában. Ha az adózó elektronikus úton tárolja adatait, így végzi könyvelését, akkor természetesen az adatokat elektronikus úton bocsátja az adóhatóság rendelkezésére. Abban az esetben, ha a számítástechnikai módszerrel vezetett könyveket, nyilvántartásokat az adózó nem teszi megismerhetővé az adóhatósági[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2003. január 28.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 161

5. találat: Állásfoglalások érvényessége

Kérdés: Megállapíthatja-e az APEH a fizetendő áfát saját iránymutatása szerint? Polgári peres eljárásban a bíróság figyelembe veszi-e az APEH-iránymutatást?
Részlet a válaszból: […]adózással kapcsolatos jogalkotásnál - a jogalkotó nem tud minden egyes "élethelyzetre" részletes szabályt alkotni. Ezért a jogszabály-előkészítést végző felelős minisztériumok, illetve a végrehajtásért felelős szervezetek tájékoztatókat, iránymutatásokat adnak ki annak érdekében, hogy az adózók az egyes törvényeket könnyebben alkalmazhassák. Az adóhatósághoz beérkező egyedi kérdésekre az ügyfélszolgálatok adják meg a választ. Ha egy-egy kérdés gyakrabban felmerül, akkor célszerű ezt a kérdést nemcsak egyedileg megválaszolni, hanem az adóhatóság egységes eljárása érdekében valamennyi szervezeti egységét tájékoztatni a válaszról, illetve azt az APEH hivatalos lapjában "szakmai iránymutatásként" közzétenni. A köznyelv ezeket az iránymutatásokat hívja állásfoglalásoknak. Az állásfoglalás valamennyi adóhatósági eljárásra, így különösen az ellenőrzésre kötelező, tehát a revizoroknak ez alapján kell a vizsgálatokat lefolytatniuk. Az állásfoglalás egy-egy jogszabályi rendelkezést magyaráz, természetesen megfelelő törvényi hivatkozásokkal. Az állásfoglalás sem tartalmazhat a törvénnyel ellentétes megfogalmazásokat,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2003. január 28.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 160