Városüzemeltetési és város- gondnoksági feladatok ellátására nyújtott önkormányzati támogatás

Kérdés: Az önkormányzat 100%-os nonprofit gazdasági társaságának városüzemeltetési és városgondnoksági feladatok ellátására támogatást nyújt.
Kérdéseink:
1. Ha az önkormányzat konkrétan meghatározza, hogy a támogatást milyen feladatokra és mekkora összegben költheti el a társaság, akkor az így nyújtott támogatás ellenértéknek minősül-e, kell-e általános forgalmi adót fizetni utána?
2. Ha a támogatást az önkormányzat gazdasági társaságának általános jelleggel adja, hogyan tudja az önkormányzat a feladatok ellátására adott támogatás felhasználását előírni és azt ellenőrizni?
Részlet a válaszából: […] A városüzemeltetési és városgondnoksági feladatok ellátása az önkormányzatok kötelező alapfeladata. Az önkormányzatok a feladataikat elláttathatják intézményeik útján, szolgáltatás vásárlásával, vagy úgy, hogy közszolgáltatási szerződést kötnek gazdasági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. augusztus 11.

Reprezentáció

Kérdés: A reprezentációval kapcsolatosan szeretném kérdezni, hogy a reprezentációs kiadások sokszor egy "bolti" blokk jellegű számlán szerepelnek. Üdítőt, kávét stb. vásárolnak intézményünk részére. Kérdésem: ilyen és más – éttermi számla esetében is – milyen dokumentum szükséges annak igazolására, hogy ezek a kiadások valóban reprezentációs kiadások, vagyis több szakmai, munkahelyi megbeszélés, szakmai tárgyalás alkalmával kerülnek felhasználásra, illetve milyen előírás vonatkozik ennek igazolására, a körülmények a dokumentálására? Az Szja-tv. 3. §-ának 26. pontja előírja, hogy mi a reprezentáció, de annak igazolására kérni szoktunk vagy egy nyilatkozatot az eseményről, vagy a számlára való feltüntetését az eseménynek. Jól járunk el? Kérdésem azért merült fel, mert sok esetben kérik ennek a dokumentálásnak a törvényi hivatkozását is! Vagy – tekintettel arra, hogy csak olyan számla kerülhet elszámolásra a könyvelésben, ami feltételezi a reprezentációs felhasználást – nem kell kérni semmilyen nyilatkozatot?
Részlet a válaszából: […]  Az Szja-tv. 3. §-ának 26. pontja szerint reprezentációnakminősül a juttató tevékenységével összefüggő üzleti, hivatali, szakmai,diplomáciai vagy hitéleti rendezvény, esemény keretében, továbbá az állami,egyházi ünnepek alkalmával nyújtott vendéglátás (étel,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 22.

Polgármesteri költségátalánnyal szemben elszámolható költségek

Kérdés: Újonnan megválasztott főállású polgármester a Pttv. 18. § (1) bekezdés szerinti költségtérítést választja. 1. Melyek lehetnek azok a polgármesteri tisztség ellátásával összefüggő költségek, amelyek ily módon megtéríthetőek? 2. Létezik-e arra vonatkozó szabályozás, amely a kifizetés ütemezésére tartalmaz előírást? (Havi, negyedéves.) 3. Milyen bizonylatokkal szükséges alátámasztani a polgármesteri hivatalban az elszámolt kifizetést? 4. Kinél kell őrizni a költségek eredeti bizonylatait, és ki jogosult ellenőrizni azokat?
Részlet a válaszából: […] 1. A polgármesteri költségátalánnyal mint nem önállótevékenység bevételével szemben az Szja-tv. 3. számú melléklet I. Jellemzőenelőforduló költségek rész 25. pontjában költségként elszámolható kiadásokszámolhatók el, melyek a következők."25. az európai parlamenti,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 11.

Részjogerő

Kérdés: Az adóhatóság 2004-2005. évet átfogó ellenőrzéssel vizsgálta. Az elsőfokú határozat jelentős megállapítást nem tett, de az egyik pontját nem tudjuk elfogadni. Mindenképpen fellebbezni akarunk, mert álláspontunk szerint nem felel meg a jogszabályoknak az adóhatóság előírása. A többi megállapítással egyetértünk. Lehetséges-e, hogy csak egy pontot fellebbezünk, és a határozat azon pontjai, amelyekkel egyetértünk – köztük több olyan is van, amely a javunkra tartalmaz megállapítást – jogerőre (részjogerő) emelkedjenek? Ebben az esetben a javunkra megállapított adókülönbözetet már most visszakaphatnánk.
Részlet a válaszából: […] A közigazgatási eljárások általában nem ismerik a részjogerőintézményét. Így a korábbi időszakban az adóhatósági eljárásban is általánosszabály volt, hogy amennyiben az adózó a határozatnak akár csak egyik pontjátis megfellebbezte, a felettes adóhatóság a határozatot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 25.

Ismételt ellenőrzés kezdeményezése

Kérdés: Az adóhatóság 2003-2004. évet átfogó ellenőrzéssel lezárta. A határozat jelentős megállapítást nem tett, 2006. október 14-én jogerőre emelkedett. Ezt követően folyószámla-egyeztetés alapján feltártuk, hogy személyi jövedelemadóban a 2002-es évről visszaigényelhető összeget 2003-ban kötelezettségként bevallottuk, és be is fizettük. Hogyan tudjuk ezt követően helyrehozni a tévedést, az ellenőrzés miatt ugyanis önellenőrzésre már nincs lehetőség?
Részlet a válaszából: […] Valóban jól értelmezi az Art. rendelkezéseit a kérdésmegfogalmazója. Ha az adóhatóság egy bevallási időszakot megvizsgált, és annakkapcsán "ellenőrzéssel lezárt" időszakot keletkeztetett, akkor az adózó azérintett időszak és adónem tekintetében nem végezhet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. július 24.

Állásfoglalások érvényessége

Kérdés: Megállapíthatja-e az APEH a fizetendő áfát saját iránymutatása szerint? Polgári peres eljárásban a bíróság figyelembe veszi-e az APEH-iránymutatást?
Részlet a válaszából: […] Az adózással kapcsolatos rendelkezéseket – az adózóra jogokat és kötelezettségeket – csak az Országgyűlés állapíthat meg. Az adókötelezettséget meghatározó eljárási és anyagi törvények tartalmazhatnak felhatalmazásokat a kormány vagy egyes minisztériumok számára,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 28.

Jogszabály által elő nem írt nyilvántartások, összesítések készítése a revizor részére

Kérdés: Az adóhatósági ellenőrzés során a vizsgált időszakkal kapcsolatos valamennyi anyagot a revizor rendelkezésére bocsátottuk. Az ellenőrzés során azonban mindig újabb és újabb adatokat, kigyűjtéseket kért az ellenőr, amellyel lehetetlenné tette napi munkánk végzését. Van-e jogszabályi lehetősége a revizornak arra, hogy saját munkáját velünk végeztesse el? Ha a könyvelésünket számítógépes program segítségével végezzük, akkor elegendő-e, ha az így készített adatbázisokat bocsátjuk a revizor rendelkezésére?
Részlet a válaszából: […] Az Art. 33. § (1) bekezdése szabályozza, hogy az adózónak a jogszabályban előírt bizonylatot, könyvet, nyilvántartást – ideértve a mágneses adathordozón rögzített adatokat is – úgy kell kiállítani, illetve vezetni, hogy az az adó alapjának, az adó összegének, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 28.

Az adóhatósági ellenőrzés határidői

Kérdés: Az adóhatóság több mint egy hónapja vizsgál bennünket. Az Áe-tv. 30 napos határideje a revizorokra nem vonatkozik? Mit tehetünk, ha ezt a határidőt túllépik?
Részlet a válaszából: […] Egészen 2003. január 1-jéig az adóhatóság ellenőrzésére semmiféle határidőt nem állapított meg az Art. Az Áe-tv. ügyintézésre meghatározott általános, 30 napos határideje nem vonatkozott az ellenőrzésre. Csupán az Art. egyes rendelkezéseiből következett az, hogy az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 28.
1
2