Magyarországon dolgozó külföldi állampolgár családi kedvezménye

Kérdés: Költségvetési szervünk alkalmazottja esetében merült fel, hogy a Magyarországon dolgozó külföldi állampolgárok is igénybe vehetik-e az emelt összegű családi kedvezményt? Ha igen, hogyan kell igazolni a jogosultságukat a munkáltató felé?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. rendelkezései értelmében, a tartósan beteg gyermekek utáni emelt összegű kedvezmény a családi kedvezményre való jogosultságon alapul. A családi kedvezményt – ha a feltételeket igazolni tudják – a Magyarországon dolgozó külföldiek is igénybe vehetik.Mindebből...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 23.

Családi kedvezmény

Kérdés: Önkormányzatunk alkalmazottja esetében a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő családokat megillető családi kedvezményre való jogosultság kapcsán az adóhatóság mely körülményeket vizsgálhatja?
Részlet a válaszából: […] Az 597/2022. Korm. rendelet 1. §-ának (1) bekezdése alapján a családi kedvezmény minden olyan kedvezményezett eltartott után, aki a családok támogatásáról szóló törvény szerint tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személynek minősül, jogosultsági hónaponként és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 28.

Tájékoztatás adókötelezettség megsértéséről

Kérdés: Az adóhatóságtól tájékoztatást kaptunk, hogy egy olyan ügyletben vagyunk érintettek, melyben az egyik szereplőnél az adóhatóság az adótörvények megszegését állapította meg. A levél azt is tartalmazza, hogy a közölt információk birtokában fokozottan ügyeljünk az üzleti partnereink megválasztásakor és az érintett termékkel és szolgáltatással kapcsolatos adókötelezettség szabályszerű teljesítésekor. Mit tudunk tenni?
Részlet a válaszából: […] 1. Az Art. 267. §-a írja elő az adóhatóságnak, hogy amennyiben az ellenőrzése során olyan, több adózót – egymással összefüggő módon – érintő kapcsolatot, tényt, körülményt észlel, amellyel összefüggésben az adótörvényekben foglalt rendelkezések megkerülését...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 27.

Önellenőrzés bejelentése

Kérdés: Független szakértővel átvilágíttattuk a cégünket. 3 évre visszamenőleg átvizsgálta az általános forgalmi adó bevallását, és több időszak tekintetében rossz gyakorlatot tárt fel. A megállapítások nagy részét elfogadjuk, összességében nem nagy összeget érint, de mivel több időszak bevallását kell helyretennünk, a korrekció jelentős kapacitást igényel. Ugyanakkor egy lehetséges adóhatósági ellenőrzés is itt lebeg a fejünk felett. Az Art. néhány éve tartalmazza az "Önellenőrzés bejelentése" intézményt. Jól gondoljuk, hogy a bejelentéssel az ellenőrzést is "ki tudjuk védeni"?
Részlet a válaszából: […] Az "Önellenőrzés bejelentésének" bevezetése azt a cél szolgálja, hogy a feltárt hiányosságok rendbetételére az adózónak rendelkezésére álljon olyan időszak, amelyben az adóhatóság nem vizsgálja a tevékenységét. A bejelentéssel jelezzük azt a szándékunkat, hogy az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. december 14.

Önellenőrzési pótlék pótlékolása

Kérdés: Önellenőriztük az elmúlt évi bevallásunkat. A korábbi bevallásban kevesebb adót vallottunk be, ezért önellenőrzési pótlékot is számolnunk kellett. Az önellenőrzést benyújtottuk, az adót befizettük, az önellenőrzési pótlékot kiszámítottuk, de a befizetése elmaradt. Az önellenőrzési pótlék későbbi befizetése esetén további pótlékot kell fizetnünk?
Részlet a válaszából: […] Az önadózás rendszerében az adózónak lehetősége van arra, hogy a korábbi időszakban benyújtott bevallását az Art. 54-57. §-ai szerint korrigálja (önellenőrzés). Az önellenőrzéssel olyan helyzetet teremthetünk, mintha eredetileg is helyes bevallást adtunk volna be. Ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 21.

Adóbírság kiszabása

Kérdés: Az adóhatósági ellenőrzés adóhiányt és adóbírságot állapított meg a vállalkozásunk ellenőrzésekor. A határozatban megállapított adóbírság mértéke a törvényben meghatározott 50% alatt maradt. Ha lemondanánk a fellebbezési jogról, akkor a bírság felét elengedné az adóhatóság. Ekkor azonban később semmiféle jogorvoslati kérelmet nem tudunk benyújtani. Nincs más lehetőség az adóbírság csökkentésére?
Részlet a válaszából: […] 1. Az Art. 215. §-ának (3) bekezdése szerint: "Az adóbírság mértéke – ha e törvény másként nem rendelkezik – az adóhiány, illetve jogosulatlan igénylés ötven százaléka." A (4) bekezdés súlyosabb büntetést határoz meg: "Az adóbírság mértéke az adóhiány, illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 31.

Kötelező-e a közvetített szolgáltatás tényének feltüntetése a számlán?

Kérdés: Önkormányzatunk részére egy olyan társaság nyújt szolgáltatást, amely a szerződéses kötelezettségei teljesítéséhez egy másik közreműködő társaság szolgáltatásait veszi igénybe, mivel azt a felek közötti szerződés lehetővé teszi. A társaság azonban a kibocsátott számlában nem tüntette fel, hogy a számla ellenértéke közvetített szolgáltatást tartalmaz.
A fent röviden vázolt tényállással kapcsolatban több kérdés is felmerült:
1. A közvetített szolgáltatás tényének feltüntetése kötelező adattartalomnak minősül?
2. Mivel önkormányzatunk adóköteles gazdasági tevékenységéhez veszi igénybe a társaság szolgáltatását, az előzetesen felszámított áfát önkormányzatunk levonhatja-e, visszaigényelheti-e, ha a számlán a társaság elmulasztotta feltüntetni, hogy a számla ellenértéke közvetített szolgáltatást tartalmaz? Ismereteink szerint az Szt. értelmében a számlából a közvetítés tényének egyértelműen megállapíthatónak kell lennie.
3. Annak a ténynek a szerződésben történő szerepeltetése, hogy a társaság közvetített szolgáltatás útján is teljesítheti szerződéses kötelezettségét, a számla hiányosságát pótolja-e?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. a számla kötelező adattartalmát a 169. §-ban határozza meg. A 169. § nem tartalmaz olyan előírást, amely alapján közvetített szolgáltatásról vagy közvetített szolgáltatást is tartalmazó ügyletről kiállított számlán bármilyen formában utalni kellene...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 4.

Egyéni vállalkozó számlája

Kérdés: Intézményünk konyhája a faluban működő egyéni vállalkozó péktől vásárolja a kenyeret és zsemlét. A számlán szerepel a pék neve, címe, adószáma és az, hogy egyéni vállalkozó. Ellenőrzéskor felmerült, hogy nem elég az adószám, hanem egyéni vállalkozói szám is kellene a számlára, de nem értjük, hogy miért?
Részlet a válaszából: […] Az Evc. tv. 16. §-ának (4) bekezdése írja elő, hogy az egyéni vállalkozó gazdasági tevékenysége során az "egyéni vállalkozó" megjelölést (vagy annak e. v. rövidítését) és nyilvántartási számát neve (aláírása) mellett minden esetben köteles feltüntetni.Az Szja-tv....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 25.

Kézi kiállítású számla javítása

Kérdés: Alapítványunk alanyi adómentes adóalany. Kibocsátottunk egy számlát, melyen a fizetési határidő napját helytelenül tüntettük fel. Ennek észlelését követően a fizetési határidőt úgy javítottuk, hogy a fizetési határidő napjának dátumát áthúztuk, majd fölé írtuk a helyes dátumot, és a javítást a kiállító kézjegyével látta el. A számla befogadója jelezte, hogy a javítás számára így nem megfelelő, mert egy esetleges ellenőrzés során a Nemzeti Adó- és Vámhivatal a számlát kifogásolni fogja. Helyes-e a javítás módja, vagy szükséges további korrekció elvégzése?
Részlet a válaszából: […] A kézi kiállítású számla javítására vonatkozóan sem az Szt., sem az Áfa-tv. nem tartalmaz előírást.Ismert és elfogadott az az álláspont, mely szerint a kézi kiállítású számla javítása akkor szabályos, ha a kibocsátó minden számlapéldány begyűjtése mellett a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. július 18.

Nemzetiségi önkormányzat által kiosztott természetbeni juttatás szja-vonzata

Kérdés: A nemzetiségi önkormányzat kioszthatja-e a saját dolgozói részére a nemzetiségi önkormányzat által, közfoglalkoztatás keretén belül előállított ­- a szociális földprogrampályázat részeként – saját előállítású terményeit adómentesen? Ha nem lehet adómentes, akkor milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség keletkezik utána?
Részlet a válaszából: […] A 263/2010. (XI. 17.) Korm. rendelet 7. §-ának (1a) bekezdése értelmében az önkormányzatnak lehetősége van arra, hogy a szociális földprogram keretében – ha erről a vagyonkezelésbe adás iránti kérelmében nyilatkozott – az általa hasznosított földrészleteken termesztett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 24.
1
2