Dolgozó vasúti pótjegyének elszámolása

Kérdés: Dolgozónknak munkába járáshoz MÁV-bérletet biztosítunk. Néha igénybe vesz a hazajáráshoz intercity-járatot, mert éppen az a vonat indul a pályaudvaron. Az intercity-járaton is másodosztályon utazik, azonban csak pótjeggyel vehető igénybe. A pótjegyről a cég nevére szóló számlát hoz, a pótjegyet leadja. Kifizethető-e adómentesen munkába járás költségtérítéseként?
Részlet a válaszából: […] A munkába járáshoz használt bérlet árán felül fizetettköltségtérítés sem a 2005. január 1-jén hatályba lépett Szja-tv. 1. számúmelléklet 5.7. pontja alapján, sem pedig a július 1-jétől hatályos – 2005. éviXXIV. tv. – 25. § (2) bekezdés bb) pontja alapján nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. július 19.

Áfa arányosítása számítási példával

Kérdés: Intézményünk önállóan gazdálkodó költségvetési intézmény, áfaalany. Bevételeink: tárgyi adómentes bevételek, adóköteles bevételek, működésre átvett pénzeszközök (OEP-támogatás, munkaügyi központ közhasznú foglalkoztatottak támogatása), közvetített szolgáltatások bevételei, intézményfinanszírozás. A közvetített szolgáltatások főként energia- és telefondíjak továbbszámlázása, melyet intézményünk nem tud kiküszöbölni. (Egészségügyi központ épületében a vállalkozó háziorvosok felé történő közös energiamérők, közös telefonvonal miatti továbbszámlázás.) Az Áfa-tv. 38. § előírja, hogy amennyiben az adólevonásra jogosító és adólevonásra nem jogosító termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás végzésénél a termékértékesítéshez, szolgáltatás nyújtásához kapcsolódó előzetesen felszámított adó összege maradéktalanul nem különíthető el, az el nem különíthető adó összegét az arányosítás szabályai szerint kell megosztani levonható és le nem vonható részre. Működésünket biztosító önkormányzati támogatást, (intézményfinanszírozást) nem címkézetten kapja intézményünk. Az adóköteles bevételeinket és közvetített szolgáltatásainkat azonban teljes mértékben elkülönítetten (külön szakfeladaton) kezeljük. A költségvetésből és a költségvetési beszámolóból világosan kitűnik, hogy az adóköteles bevételeink fedezik az ehhez kapcsolódó kiadásainkat (beleértve a személyi juttatásokat, járulékokat, továbbá az adóköteles tevékenység szakfeladatára osztott központi irányítás kiadásait is), vagyis az adóköteles tevékenységünkhöz intézményfinanszírozás nem kapcsolódik. A közvetített szolgáltatásainkhoz természetesen szintén nem kapcsolódik önkormányzati támogatás. A fentiek ismeretében kérem, szíveskedjenek tájékoztatni, hogy intézményünkre nézve kötelező-e az arányosítás szabályait alkalmazni. Ha igen, a közvetített szolgáltatásokat hogyan kell szerepeltetni a levonási hányad meghatározásakor. Kérem, szíveskedjenek a levonási hányadot meghatározni egy konkrét példa alapján: – közvetített szolgáltatások bevételei nettó: 3 000 000 beszedett áfája:600 000 közvetített szolgáltatások kiadásai nettó: 3 000 000 befizetett áfája:600 000 – adóköteles tevékenységünk bevételei nettó: 8 300 000 beszedett áfája:2 169 000 Adóköteles tevékenységünk kiadásai nettó: 8 000 000 [főként személyi juttatások, járulékai, ezért a levonható áfa éves szinten (arányosítást nem alkalmaztuk) csak 87 000] befizetett áfája:2 169 000 – működésre átvett pénzeszközök:33 000 000 – intézményfinanszírozás: 56 000 000 – tárgyi adómentes bevételeink:14 000 000
Részlet a válaszából: […] A példában leírt esetben arányosítani kell. Az arányosításikötelezettség több államháztartási támogatás folyósítása miatt is fennáll.Nézzük sorban, hogy az egyes államháztartási támogatásoknak milyen azáfarendszerbeli megítélése.Az intézmény a működést...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 28.

Kis értékű ajándékok

Kérdés: A pedagógusnap alkalmával néhány kiválóan dolgozó kollegánkat meg szeretnénk jutalmazni egy "csekély értékű" ajándékkal, amely tudomásunk szerint évente legfeljebb három alkalommal a minimálbér 10 százalékának értékéig adómentesen juttatható. Kérdésünk, hogy az ilyen ajándék lehet-e például egy 5000 forint értékű CORA-utalvány?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 69. §-ának 2005. január 1-jétől hatályos (11)bekezdése alapján kereskedelmi utalvány, jegy, bon, kupon és más hasonlótanúsítvány stb. az Szja-tv. külön rendelkezése hiányában akkor minősültermészetbeni juttatásnak, ha azon feltüntették, hogy mely termékre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 7.

Utazási bérlet adómentessége

Kérdés: A 2005. Ktgv-tv. 96. § (2) bekezdése vonatkozik-e arra a hivatalsegéd postázóra, aki a munkahelyére közlekedési eszköz igénybevétele nélkül is be tud járni? A BKV-bérletet nem a munkába járáshoz, hanem a munkavégzéshez kapja. Az éves bérlet számlája a munkáltató nevére lett kiállítva.
Részlet a válaszából: […] Nem kell alkalmazni az Szja-tv. 1. számú mellékletének – a2005. Ktgv-tv. 96. §-ával beiktatott – 5.7. pontjának b) alpontját abban azesetben, ha a helyi bérletet a munkaköri feladatok ellátásához biztosítják amunkavállaló részére, és azt a munkavállaló a munkába...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 17.

Munkába járás költségeinek adókötelezettsége I.

Kérdés: Munkába járáshoz adómentesen lehetett elszámolni a bérlet és a bérlet értékét meg nem haladó menetjegy árát, ha azzal elszámoltak. Ha viszont a magánszemély nem vásárolt bérletet (más módon oldotta meg a munkába járást), a bérlet árának megfelelő költségtérítésre jogosult volt. Az új jogszabály ezt a lehetőséget 2005-től valóban kizárta, vagy nem tért ki rá?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 5. 7. pontjában a 2005.január 1-jei hatályba lépésével egyidejűleg hatályát vesztette a törvény 3.számú mellékletének II. 7. pontja, amely szerint igazolás nélkül elszámolhatókiadásnak minősült a munkába járásra tekintettel kifizetett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 26.

Munkajutalom

Kérdés: Az Szja-tv. 1. sz. melléklete az adómentes bevételekről szól. Az egyes tevékenységekhez kapcsolódó 4.10 alpontban a következő előírás olvasható: Adómentes "az egészségügyi és szociális intézményben a betegek, a gondozottak részére kifizetett munkaterápiás jutalom". Kérem értelmezzék a "munkaterápiás jutalom" fogalmát, és vessék össze a személyi gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól szóló 1/2000. SzCsM rendelet 56. §-ában említett "munkajutalom-kifizetéssel"! Értelmezésük alapján arra kérünk választ, hogy: A munkajutalom – mint munkavégzési célú foglalkoztatásért járó kifizetés – ugyanúgy adómentes-e, mint a munkaterápiás jutalom? Másképpen feltéve a kérdést, mi a magyarázata annak, hogy a munkajutalom nem számít adómentes bevételnek, ugyanakkor a munkaterápiás jutalom igen, hiszen mindkettő a bentlakásos szociális intézmény szervezésében történik és mindkét esetben a gondozottak érdekeit szolgálják? A fentiek alapján vélelmezhető-e, hogy az Szja-tv. és az 1/2000. SzCsM rendelet nincs egymással összhangban?
Részlet a válaszából: […] A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézményekszakmai feladatairól szóló 1/2000. SzCsM rendelet hatálybalépését megelőzőenhatályos 2/1994. NM rendelet ugyancsak az 56. §-ában szabályozta a bentlakásosintézmény munkavégzésre képes ellátottainak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 26.

Ajándék elszámolása

Kérdés: A dolgozóknak szjamentesen adható háromszor 5000 forint ajándék értékét melyik főkönyvi számlára – személyi vagy dologi előirányzat terhére – kell könyvelni a költségvetési szerveknek?
Részlet a válaszából: […] A személyi jövedelemadó szempontjából adómentes természetbenijuttatásnak minősül az évente legfeljebb három alkalommal adott ajándékértékéből (alkalmanként) az adóév első napján érvényes minimálbér 10 százalékátmeg nem haladó összeg (2005. évben 5700 forint)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 26.

Munkába járás költségei

Kérdés: Kollégánk vidékről saját gépkocsival jár be dolgozni. Elszámolható-e a távolsági buszjegy 80%-a, ha nem ad le buszjegyet? Ha igen, milyen feltétellel és hol található az erre vonatkozó szabályozás? Értekezletre vagy továbbképzésre saját gépkocsival történő utazás esetén elszámolható-e a vonatjegy ára a bizonylat csatolása nélkül, vagy csak az APEH által előírt anyagáron számolt üzemanyagköltség, plusz kilométerenként 3 forint?
Részlet a válaszából: […] A Magyar Közlöny 2004. évi 202. számában kihirdetett, a2005. Ktgv-tv. 96. §-a módosította az Szja-tv. 1. számú mellékletének 5.7.pontját. A munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítés kifizetésénélezt a módosított rendelkezést kell irányadónak tekinteni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 5.

PHARE-támogatásból finanszírozott táborozás

Kérdés: Iskolánk PHARE-pályázaton szakiskolai tanulók táborozására is kapott támogatást. A betervezett napidíjakból fedeznék a tanulók szállás-, és étkezési költségeit. Kell-e a tanulóknak személyi jövedelemadót fizetni a felvett napidíjakból?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 3.2.4. pontja alapján atanulóknak nem kell személyi jövedelemadót fizetniük azután az összeg után,amelyet az iskolától a táborozási költségek fedezetére kaptak, ha az iskola azerre vonatkozó nyilvántartásai alapján igazolni tudja, hogy ezt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 16.

Utazási költségtérítés

Kérdés: A munkavállaló állandó munkavégzés céljából ideiglenes lakóhellyel rendelkezik. Hétvégi hazautazásnak minősül-e hetente egyszeri állandó lakóhelyére történő oda- és visszautazás? Amenynyiben igen, elszámolható-e az autóbusz-menetjegy árának 80%-a jegy leadása nélkül?
Részlet a válaszából: […] A munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésrőlszóló 78/1993. Korm. rendelet 2. §-ának c) pontja alapján hétvégi hazautazásnakminősül, ha a munkavállaló ideiglenesen, munkavégzési célból a munkahelyévelazonos helységbe, vagy annak közelébe (napi munkába...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 16.
1
10
11
12
17