Kis értékű ajándék

Kérdés: Az Szja-tv. lehetőséget teremt évi háromszori alkalommal 5000 Ft erejéig adómentes ajándékozásra. Az ajándék szó mit takar? Adható-e élelmiszer, tisztítószer, egyéb kis értékű eszköz az öszszeghatáron belül?
Részlet a válaszából: […] 2004. évben a kifizető legfeljebb évi három alkalommaladhatott adómentesen olyan kis értékű ajándékot, amelynek az értékealkalmanként nem haladta meg az 5000 forintot. Az ilyen ajándék bármilyentermék (így pl. élelmiszer vagy tisztítószer) vagy szolgáltatás lehetett. Atermék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 22.

Utazási költségtérítés elszámolása

Kérdés: Intézményünk a szlovák határ mellett működik. Egy szlovák állampolgár dolgozónk a határtól 15 km-re lakik, és naponta jár autóbusszal dolgozni a határállomás szlovák oldaláig. Onnan már gyalog jön be a munkahelyére. Mennyi utazási költségtérítést számolhatunk el részére, ha ebben a viszonylatban nincs autóbuszbérlet, a buszjegyek árát pedig szlovák koronában fizeti? Számolhatunk-e a magyar oldalon érvényes 15 km-es bérletjegy árából kiindulva? Mi a követendő jogszabály ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 153. § (2) bekezdésének felhatalmazásán alapuló78/1993. Kormányrendelet hatálya az Mt. 1. § (1) bekezdésében meghatározottkeretek között kiterjed minden munkáltatóra és a velük munkaviszonyban állószemélyre. Ugyanakkor nincs olyan szabály, amely a magyar...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 22.

Kutatóközpont arányosítási kötelezettsége

Kérdés: 1. Központi költségvetési intézményként működő kutatóközpont vagyunk. Kiegészítő jellegű tevékenység keretében ellenérték fejében rendszeresen értékesítünk saját előállítású diagnosztikumokat (anyagokat), valamint kutatással kapcsolatos szolgáltatásokat nyújtunk. Az eladási árakat saját hatáskörben az önköltségszámítási szabályzatban rögzítetteknek megfelelően állapítjuk meg. Az önköltség képzésénél – közvetlen anyagféleségeken kívül – értelemszerűen számolunk a felmerült bérek és járulékaik összegével is. Ez utóbbiak forrása azonban a fenntartótól (FVM) érkező állami támogatás, amely alapvetően a kutatási csoport állami feladatainak ellátására szolgál. A kiegészítő tevékenységet a szabad kapacitás kitöltéseként végzik az adott kutatási csoportok, és a munkaidő megközelítéséből valójában nem elkülöníthető, hogy a munkaidő mely részében végzik az ún. állami alapfeladatot, és melyben az ún. értékesített diagnosztikumokat. A termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás ráfordításait – az illetményeken kívül – és bevételeit a számvitelben elkülönítetten kezeljük, s a kiszámlázott bevételek utáni áfát befizetjük. Kérdésünk arra vonatkozik, hogy az említett bevételekből vásárolt anyagféleségek után felszámított áfát teljes mértékben levonhatjuk-e, vagy az arányosításba kell bevonni, és csak az arányszám alapján lehet azt visszaigényelni? 2. Tevékenységéből adódóan ugyancsak rendszeresen végez az intézet kutatási szolgáltatást ún. alvállalkozói, együttműködői szerződés alapján. A szolgáltatásról számlát állít ki, és a bevétel áfatartalmát értelemszerűen megfizeti. Kérdésünk ugyanaz, mint az előbbiekben részletezett, vagyis visszaigényelhető-e maradéktalanul az e bevételből vásárolt anyagféleségek áfája az adott feladat tételes analitikus nyilvántartását feltételezve? 3. Külföldi partnerekkel megkötött szerződések alapján licencet – hasznosítási díjbevételt – kap az intézmény. Ennek előzménye az intézet által kifejlesztett és a külföldi által használt szellemi termék, tudományos technikai szakértelem, az ún. "know-how", amelynek felhasználásával a külföldi fél saját országában árbevételhez jut, és annak megállapodás szerinti mértékét átadja az intézetnek. Helyesen járunk-e el, ha a teljesítés helyét külföldinek tekintjük, és ebből adódóan a külföldi fél fizeti meg az adót? Továbbá az érkezett bevételekből történő vásárlások áfáját teljes mértékben visszaigényelhetjük, vagy arányosítani kell?
Részlet a válaszából: […] Mindhárom esetben az érkező bevételekből ún.rezsiköltség-hozzájárulást von el az intézet a kutatóközpont működési kiadásainakfedezetéhez belső megállapodás alapján.1. A kérdésből nem derült ki egyértelműen, hogy akutatóközpont az államháztartási támogatást 1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 11.

Munkaköpeny adókötelezettsége

Kérdés: Kollektív szerződés alapján munkakörönként – kihordási idő figyelembevételével – dolgozóink munkaköpenyt kapnak (könyvelő, takarítónő, karbantartó). A munkaköpeny nyilvántartásba kerül, és az intézmény tulajdonát képezi. Adóköteles természetbeni juttatásnak minősül-e? Kell-e utána 29 százalék tb- és 3 százalék ma-járulékot fizetni?
Részlet a válaszából: […] Bizonyos munkakörökben a dolgozók munkaruhával történőellátása jogszabályban előírt kötelezettsége a munkáltatónak. Az Szja-tv. 1.számú mellékletének 8.24. pontja alapján adómentes természetbeni juttatásnakminősül a munkáltató által a munkavállaló magánszemélynek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 11.

Temetési segély elszámolása

Kérdés: A Költségvetési Levelek 34. számában a 841. kérdéssel, a temetési segély elszámolásával kapcsolatos válaszukkal kapcsolatban szeretnék egyértelmű választ kapni. Az Szja-tv. l. sz. melléklet 1.3 pontja alapján adómentes bevétel "...a munkáltatótól, érdekvédelmi szervtől az elhunyt házastársa vagy egyenes ágbeli rokona részére folyósított temetési segély..." A válaszból úgy tűnik, hogy a munkavállaló részére az elhunyt házastárs vagy egyenes ágbeli rokon miatt kifizetett temetési segély is adómentes. Véleményünk szerint a válasz e tekintetben téves vagy félreérthető, mert a munkavállaló részére nem fizethető az idézett szövegrész alapján adómentesen temetési segély.
Részlet a válaszából: […] A munkáltatótól (érdekvédelmi szervezettől) kapott temetésisegély az Szja-tv. 1. számú mellékletének 1.3. pontja alapján adómentes. AzSzja-tv. a segélyt folyósító munkáltatóra nézve semmilyen korlátozást nem írelő. Adómentesen nyújthat temetési segélyt az elhunyt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 11.

Munkahelyi étkeztetés

Kérdés: Intézményünknek saját főzőkonyhája van. Dolgozóink számára fontos kérdés, hogy az étkezésért kell-e térítést fizetniük, illetve hogy kell-e adózniuk akkor, ha az ebédért nem kérünk térítést?
Részlet a válaszából: […] 2005. január 1-jétől a munkahelyi étkeztetés havi 8000forintig adómentes (2004-ben a havi adómentes értékhatár 6 000 forint volt).Saját főzőkonyha esetén a juttatás értékét a Szja-tv. 3.§ 9.pontja szerint kell megállapítani. Ennek alapján a juttatás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 11.

Dotációra jutó le nem vonható áfa számítása

Kérdés: Intézményünk havi áfabevallásra kötelezett. A számításhoz adott képletben Bi = az i hónap árbevétele. A havi nettó árbevételbe az intézményfinanszírozás is beleszámít? Intézményünk 2004. április hónapban nem kapott dotációt. Helyesen járunk-e el, ha 2004. április hónapra nem alkalmazzuk a számítást, és a 2004. április havi bevételeket a május havival göngyölítjük?
Részlet a válaszából: […] Az ellenértéknek nem minősülő államháztartási támogatás miatt le nem vonható áfa számítása során az intézményfinanszírozásként kapott összeget a levonási hányad számítása során a nevezőben kell figyelembe venni.Amennyiben a havi bevallásra kötelezett intézmény a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 14.

Tanulmányi kirándulás költségei

Kérdés: Pedagógus tanulmányi kiránduláson vett részt. Számlával igazolt költségei: útiköltség (vonat), múzeumi belépők, szállás, étkezés. A kollektív szerződés szerint 800 Ft szállás és 800 Ft étkezés fizethető. A pedagógus havonta 2000 Ft-os étkezési utalványt kap. A 800 Ft (éttermi számla értékéből) étkezéstérítés kifizetői adóköteles?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 8.22. pontja alapján adómentes a tanulmányi kiránduláson a gyermekek, tanulók felügyeletét ellátó magánszemély (pedagógus, szülő) jelenlétének biztosításához szükséges utazás, szállás, étkezés értéke, ha azt az államháztartás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 14.

Ruházati költségtérítés elszámolása

Kérdés: Felügyelőségünk központi költségvetési szerv, dolgozóink a Ktv. alá tartoznak, kivéve a fizikai munkakörben dolgozó munkatársaink, akik a Ktv. 2001. július 1-jei módosításával kikerültek a Ktv. hatálya alól. Köztisztviselőinknek – a törvényi kereteket figyelembe véve – az idei évben 66 000 Ft ruházati hozzájárulást fizetünk ki, mely összeggel – belső vezetői utasítás alapján – a juttatásban részesülő dolgozóknak a felügyelőség nevére kiállított ruházati számlával kell elszámolniuk. A köztisztviselőkkel egy időben az Mt. alá tartozó munkatársaink is részesülnek ruházati hozzájárulásban. A részükre kifizetett ruházati hozzájárulás adómentesen adható-e, illetve a munkáltató – mint kifizető – helyettük átvállalhatja-e a személyi jövedelemadót (44%-os kifizetői szja), vagy pedig a dolgozónál ez a juttatás összevonandó jövedelem, s tőlük kell levonnunk az adót?
Részlet a válaszából: […] Az idevonatkozó törvényi rendelkezés (Szja-tv. 1. számú melléklet 5.5. pont) szerint a Ktv. alapján a magánszemélyt megillető ruházati költségtérítés legfeljebb a törvényben előírt kötelező mértékig adómentes.Az említett dolgozók a Ktv. 2003. július 1-jétől hatályos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 14.

Magánszemély jövedelme PHARE-forrásból

Kérdés: Intézményünk részt vett egy PHARE-forrásból finanszírozott kutatási programban. A kutatási munka befejeződött, és most a programban munkát végző kutatóknak járó összeg kifizetése előtt állunk. Nem tudjuk azonban eldönteni azt, hogy ez az összeg adómentesen kifizethető-e, vagy le kell-e vonni az adóelőleget belőle.
Részlet a válaszából: […] Az Európai Közösségek Bizottsága és a Magyar Köztársaság kormánya között – az Európai Közösségek részéről a Magyar Köztársaság számára történő PHARE segítségnyújtási programról – létrejött keretmegállapodás A melléklet III. fejezet 13. cikk 1. pontja szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 12.
1
11
12
13
17