Találati lista:
111. cikk / 178 Áfa arányosítása számítási példával
Kérdés: Intézményünk önállóan gazdálkodó költségvetési intézmény, áfaalany. Bevételeink: tárgyi adómentes bevételek, adóköteles bevételek, működésre átvett pénzeszközök (OEP-támogatás, munkaügyi központ közhasznú foglalkoztatottak támogatása), közvetített szolgáltatások bevételei, intézményfinanszírozás. A közvetített szolgáltatások főként energia- és telefondíjak továbbszámlázása, melyet intézményünk nem tud kiküszöbölni. (Egészségügyi központ épületében a vállalkozó háziorvosok felé történő közös energiamérők, közös telefonvonal miatti továbbszámlázás.) Az Áfa-tv. 38. § előírja, hogy amennyiben az adólevonásra jogosító és adólevonásra nem jogosító termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás végzésénél a termékértékesítéshez, szolgáltatás nyújtásához kapcsolódó előzetesen felszámított adó összege maradéktalanul nem különíthető el, az el nem különíthető adó összegét az arányosítás szabályai szerint kell megosztani levonható és le nem vonható részre. Működésünket biztosító önkormányzati támogatást, (intézményfinanszírozást) nem címkézetten kapja intézményünk. Az adóköteles bevételeinket és közvetített szolgáltatásainkat azonban teljes mértékben elkülönítetten (külön szakfeladaton) kezeljük. A költségvetésből és a költségvetési beszámolóból világosan kitűnik, hogy az adóköteles bevételeink fedezik az ehhez kapcsolódó kiadásainkat (beleértve a személyi juttatásokat, járulékokat, továbbá az adóköteles tevékenység szakfeladatára osztott központi irányítás kiadásait is), vagyis az adóköteles tevékenységünkhöz intézményfinanszírozás nem kapcsolódik. A közvetített szolgáltatásainkhoz természetesen szintén nem kapcsolódik önkormányzati támogatás. A fentiek ismeretében kérem, szíveskedjenek tájékoztatni, hogy intézményünkre nézve kötelező-e az arányosítás szabályait alkalmazni. Ha igen, a közvetített szolgáltatásokat hogyan kell szerepeltetni a levonási hányad meghatározásakor. Kérem, szíveskedjenek a levonási hányadot meghatározni egy konkrét példa alapján: – közvetített szolgáltatások bevételei nettó: 3 000 000 beszedett áfája:600 000 közvetített szolgáltatások kiadásai nettó: 3 000 000 befizetett áfája:600 000 – adóköteles tevékenységünk bevételei nettó: 8 300 000 beszedett áfája:2 169 000 Adóköteles tevékenységünk kiadásai nettó: 8 000 000 [főként személyi juttatások, járulékai, ezért a levonható áfa éves szinten (arányosítást nem alkalmaztuk) csak 87 000] befizetett áfája:2 169 000 – működésre átvett pénzeszközök:33 000 000 – intézményfinanszírozás: 56 000 000 – tárgyi adómentes bevételeink:14 000 000
112. cikk / 178 Kis értékű ajándékok
Kérdés: A pedagógusnap alkalmával néhány kiválóan dolgozó kollegánkat meg szeretnénk jutalmazni egy "csekély értékű" ajándékkal, amely tudomásunk szerint évente legfeljebb három alkalommal a minimálbér 10 százalékának értékéig adómentesen juttatható. Kérdésünk, hogy az ilyen ajándék lehet-e például egy 5000 forint értékű CORA-utalvány?
113. cikk / 178 Utazási bérlet adómentessége
Kérdés: A 2005. Ktgv-tv. 96. § (2) bekezdése vonatkozik-e arra a hivatalsegéd postázóra, aki a munkahelyére közlekedési eszköz igénybevétele nélkül is be tud járni? A BKV-bérletet nem a munkába járáshoz, hanem a munkavégzéshez kapja. Az éves bérlet számlája a munkáltató nevére lett kiállítva.
114. cikk / 178 Munkába járás költségeinek adókötelezettsége I.
Kérdés: Munkába járáshoz adómentesen lehetett elszámolni a bérlet és a bérlet értékét meg nem haladó menetjegy árát, ha azzal elszámoltak. Ha viszont a magánszemély nem vásárolt bérletet (más módon oldotta meg a munkába járást), a bérlet árának megfelelő költségtérítésre jogosult volt. Az új jogszabály ezt a lehetőséget 2005-től valóban kizárta, vagy nem tért ki rá?
115. cikk / 178 Munkajutalom
Kérdés: Az Szja-tv. 1. sz. melléklete az adómentes bevételekről szól. Az egyes tevékenységekhez kapcsolódó 4.10 alpontban a következő előírás olvasható: Adómentes "az egészségügyi és szociális intézményben a betegek, a gondozottak részére kifizetett munkaterápiás jutalom". Kérem értelmezzék a "munkaterápiás jutalom" fogalmát, és vessék össze a személyi gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól szóló 1/2000. SzCsM rendelet 56. §-ában említett "munkajutalom-kifizetéssel"! Értelmezésük alapján arra kérünk választ, hogy: A munkajutalom – mint munkavégzési célú foglalkoztatásért járó kifizetés – ugyanúgy adómentes-e, mint a munkaterápiás jutalom? Másképpen feltéve a kérdést, mi a magyarázata annak, hogy a munkajutalom nem számít adómentes bevételnek, ugyanakkor a munkaterápiás jutalom igen, hiszen mindkettő a bentlakásos szociális intézmény szervezésében történik és mindkét esetben a gondozottak érdekeit szolgálják? A fentiek alapján vélelmezhető-e, hogy az Szja-tv. és az 1/2000. SzCsM rendelet nincs egymással összhangban?
116. cikk / 178 Ajándék elszámolása
Kérdés: A dolgozóknak szjamentesen adható háromszor 5000 forint ajándék értékét melyik főkönyvi számlára – személyi vagy dologi előirányzat terhére – kell könyvelni a költségvetési szerveknek?
117. cikk / 178 Munkába járás költségei
Kérdés: Kollégánk vidékről saját gépkocsival jár be dolgozni. Elszámolható-e a távolsági buszjegy 80%-a, ha nem ad le buszjegyet? Ha igen, milyen feltétellel és hol található az erre vonatkozó szabályozás? Értekezletre vagy továbbképzésre saját gépkocsival történő utazás esetén elszámolható-e a vonatjegy ára a bizonylat csatolása nélkül, vagy csak az APEH által előírt anyagáron számolt üzemanyagköltség, plusz kilométerenként 3 forint?
118. cikk / 178 PHARE-támogatásból finanszírozott táborozás
Kérdés: Iskolánk PHARE-pályázaton szakiskolai tanulók táborozására is kapott támogatást. A betervezett napidíjakból fedeznék a tanulók szállás-, és étkezési költségeit. Kell-e a tanulóknak személyi jövedelemadót fizetni a felvett napidíjakból?
119. cikk / 178 Utazási költségtérítés
Kérdés: A munkavállaló állandó munkavégzés céljából ideiglenes lakóhellyel rendelkezik. Hétvégi hazautazásnak minősül-e hetente egyszeri állandó lakóhelyére történő oda- és visszautazás? Amenynyiben igen, elszámolható-e az autóbusz-menetjegy árának 80%-a jegy leadása nélkül?
120. cikk / 178 Munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítés
Kérdés: A 2004. évi CI. tv. módosította az Szja-tv. 1. számú mellékletének 5.7 pontját. Ugyanezen pontot a 2005. Ktgv-tv. 96. §-a ismételten módosította. Ez utóbbi módosító rendelkezésből azonban nem olvasható ki egyértelműen az, hogy a munkába járással kapcsolatos költségtérítés csak abban az esetben tekinthető adómentesnek, ha azt a munkáltató a bérlet (utazási jegy) leadása ellenében téríti meg.
