Munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítés

Kérdés: A 2004. évi CI. tv. módosította az Szja-tv. 1. számú mellékletének 5.7 pontját. Ugyanezen pontot a 2005. Ktgv-tv. 96. §-a ismételten módosította. Ez utóbbi módosító rendelkezésből azonban nem olvasható ki egyértelműen az, hogy a munkába járással kapcsolatos költségtérítés csak abban az esetben tekinthető adómentesnek, ha azt a munkáltató a bérlet (utazási jegy) leadása ellenében téríti meg.
Részlet a válaszából: […] A 2005. Ktgv-tv. január 1-jétől hatályos módosítása szerintadómentes "az utazási bérlettel vagy az utazási menetjeggyel (a továbbiakbanegyütt: utazási bérlet) történő munkába járáshoz a munkába járással kapcsolatosutazási költségtérítésről szóló kormányrendelet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 16.

Étkezési utalványok

Kérdés: A tavalyi év folyamán igen takarékosak voltunk, ezért a munkavállalóinkat 4000 Ft/hó étkezési utalványban részesítettük, a törvény által adómentesen adható 6000 Ft helyett. Igaz-e az egyik országos napilapból származó információ, miszerint "abban az esetben, ha egy cég nem az év minden hónapjában, illetve a havi adómentes határnál alacsonyabb értékben ad étkezési utalványt dolgozóinak, akkor a fennmaradó összeget ez év végéig extra juttatásként még kioszthatja"? Lehetséges-e a különbözet adómentes folyósítása utólagosan egy összegben év végén?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben 2004. évben havi 4000 forint értékben étkezőhelyivendéglátás, munkahelyi étkeztetés vagy közétkeztetés igénybevételére jogosító(melegétkezési) utalványt kaptak a dolgozók, akkor nincs akadálya annak, hogyutólag még havi 2000 forint értékű melegétkezési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 22.

Munkába járással kapcsolatos költségtérítés

Kérdés: A munkába járáshoz szükséges bérlet -kormányrendeletben meghatározott mértéke – bérlet leadása nélkül költségtérítésként kifizethető. A magánszemély a bevétellel szemben igazolás nélkül költségként elszámolhatja a bérlet árának 86%-át. Igaz-e ez munkavégzési kötelezettséggel nem járó néhány napos, vagy egész havi távollét (pl. szabadság, táppénz) esetében is?
Részlet a válaszából: […] 2005. január 1-jétől már nincs hatályban az Szja-tv.-nek aza rendelkezése (3. számú melléklet II. 7. pont), amely szerint a 78/1993. Korm.rendelet alapján megtérített kiadás igazolás nélkül elszámolható költségnekminősült. A Magyar Közlöny 2004. évi 202. számában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 22.

Üdülési csekkek adózása

Kérdés: Hogyan kell alkalmazni az Szja-tv. 1. számú mellékletének 8.33. pontjában foglalt adómentességi szabályt a Központi Szolgáltatási Főigazgatóság kezelésében lévő üdülőbe beutalt köztisztviselők esetében akkor, ha az üdülési díjat üdülési csekkel egyenlítette ki a beutalt?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 8.33. pontjában foglaltfeltételek szerint juttatott üdülési csekk ellenértékéből adott engedményadómentes természetbeni juttatásnak minősül. Az Szja-tv. 1. számú mellékletének2004. január 1-jétől hatályos 8.33 pontja alapján adómentes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 22.

Kis értékű ajándék

Kérdés: Az Szja-tv. lehetőséget teremt évi háromszori alkalommal 5000 Ft erejéig adómentes ajándékozásra. Az ajándék szó mit takar? Adható-e élelmiszer, tisztítószer, egyéb kis értékű eszköz az öszszeghatáron belül?
Részlet a válaszából: […] 2004. évben a kifizető legfeljebb évi három alkalommaladhatott adómentesen olyan kis értékű ajándékot, amelynek az értékealkalmanként nem haladta meg az 5000 forintot. Az ilyen ajándék bármilyentermék (így pl. élelmiszer vagy tisztítószer) vagy szolgáltatás lehetett. Atermék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 22.

Utazási költségtérítés elszámolása

Kérdés: Intézményünk a szlovák határ mellett működik. Egy szlovák állampolgár dolgozónk a határtól 15 km-re lakik, és naponta jár autóbusszal dolgozni a határállomás szlovák oldaláig. Onnan már gyalog jön be a munkahelyére. Mennyi utazási költségtérítést számolhatunk el részére, ha ebben a viszonylatban nincs autóbuszbérlet, a buszjegyek árát pedig szlovák koronában fizeti? Számolhatunk-e a magyar oldalon érvényes 15 km-es bérletjegy árából kiindulva? Mi a követendő jogszabály ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 153. § (2) bekezdésének felhatalmazásán alapuló78/1993. Kormányrendelet hatálya az Mt. 1. § (1) bekezdésében meghatározottkeretek között kiterjed minden munkáltatóra és a velük munkaviszonyban állószemélyre. Ugyanakkor nincs olyan szabály, amely a magyar...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 22.

Kutatóközpont arányosítási kötelezettsége

Kérdés: 1. Központi költségvetési intézményként működő kutatóközpont vagyunk. Kiegészítő jellegű tevékenység keretében ellenérték fejében rendszeresen értékesítünk saját előállítású diagnosztikumokat (anyagokat), valamint kutatással kapcsolatos szolgáltatásokat nyújtunk. Az eladási árakat saját hatáskörben az önköltségszámítási szabályzatban rögzítetteknek megfelelően állapítjuk meg. Az önköltség képzésénél – közvetlen anyagféleségeken kívül – értelemszerűen számolunk a felmerült bérek és járulékaik összegével is. Ez utóbbiak forrása azonban a fenntartótól (FVM) érkező állami támogatás, amely alapvetően a kutatási csoport állami feladatainak ellátására szolgál. A kiegészítő tevékenységet a szabad kapacitás kitöltéseként végzik az adott kutatási csoportok, és a munkaidő megközelítéséből valójában nem elkülöníthető, hogy a munkaidő mely részében végzik az ún. állami alapfeladatot, és melyben az ún. értékesített diagnosztikumokat. A termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás ráfordításait – az illetményeken kívül – és bevételeit a számvitelben elkülönítetten kezeljük, s a kiszámlázott bevételek utáni áfát befizetjük. Kérdésünk arra vonatkozik, hogy az említett bevételekből vásárolt anyagféleségek után felszámított áfát teljes mértékben levonhatjuk-e, vagy az arányosításba kell bevonni, és csak az arányszám alapján lehet azt visszaigényelni? 2. Tevékenységéből adódóan ugyancsak rendszeresen végez az intézet kutatási szolgáltatást ún. alvállalkozói, együttműködői szerződés alapján. A szolgáltatásról számlát állít ki, és a bevétel áfatartalmát értelemszerűen megfizeti. Kérdésünk ugyanaz, mint az előbbiekben részletezett, vagyis visszaigényelhető-e maradéktalanul az e bevételből vásárolt anyagféleségek áfája az adott feladat tételes analitikus nyilvántartását feltételezve? 3. Külföldi partnerekkel megkötött szerződések alapján licencet – hasznosítási díjbevételt – kap az intézmény. Ennek előzménye az intézet által kifejlesztett és a külföldi által használt szellemi termék, tudományos technikai szakértelem, az ún. "know-how", amelynek felhasználásával a külföldi fél saját országában árbevételhez jut, és annak megállapodás szerinti mértékét átadja az intézetnek. Helyesen járunk-e el, ha a teljesítés helyét külföldinek tekintjük, és ebből adódóan a külföldi fél fizeti meg az adót? Továbbá az érkezett bevételekből történő vásárlások áfáját teljes mértékben visszaigényelhetjük, vagy arányosítani kell?
Részlet a válaszából: […] Mindhárom esetben az érkező bevételekből ún.rezsiköltség-hozzájárulást von el az intézet a kutatóközpont működési kiadásainakfedezetéhez belső megállapodás alapján.1. A kérdésből nem derült ki egyértelműen, hogy akutatóközpont az államháztartási támogatást 1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 11.

Munkaköpeny adókötelezettsége

Kérdés: Kollektív szerződés alapján munkakörönként – kihordási idő figyelembevételével – dolgozóink munkaköpenyt kapnak (könyvelő, takarítónő, karbantartó). A munkaköpeny nyilvántartásba kerül, és az intézmény tulajdonát képezi. Adóköteles természetbeni juttatásnak minősül-e? Kell-e utána 29 százalék tb- és 3 százalék ma-járulékot fizetni?
Részlet a válaszából: […] Bizonyos munkakörökben a dolgozók munkaruhával történőellátása jogszabályban előírt kötelezettsége a munkáltatónak. Az Szja-tv. 1.számú mellékletének 8.24. pontja alapján adómentes természetbeni juttatásnakminősül a munkáltató által a munkavállaló magánszemélynek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 11.

Temetési segély elszámolása

Kérdés: A Költségvetési Levelek 34. számában a 841. kérdéssel, a temetési segély elszámolásával kapcsolatos válaszukkal kapcsolatban szeretnék egyértelmű választ kapni. Az Szja-tv. l. sz. melléklet 1.3 pontja alapján adómentes bevétel "...a munkáltatótól, érdekvédelmi szervtől az elhunyt házastársa vagy egyenes ágbeli rokona részére folyósított temetési segély..." A válaszból úgy tűnik, hogy a munkavállaló részére az elhunyt házastárs vagy egyenes ágbeli rokon miatt kifizetett temetési segély is adómentes. Véleményünk szerint a válasz e tekintetben téves vagy félreérthető, mert a munkavállaló részére nem fizethető az idézett szövegrész alapján adómentesen temetési segély.
Részlet a válaszából: […] A munkáltatótól (érdekvédelmi szervezettől) kapott temetésisegély az Szja-tv. 1. számú mellékletének 1.3. pontja alapján adómentes. AzSzja-tv. a segélyt folyósító munkáltatóra nézve semmilyen korlátozást nem írelő. Adómentesen nyújthat temetési segélyt az elhunyt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 11.

Munkahelyi étkeztetés

Kérdés: Intézményünknek saját főzőkonyhája van. Dolgozóink számára fontos kérdés, hogy az étkezésért kell-e térítést fizetniük, illetve hogy kell-e adózniuk akkor, ha az ebédért nem kérünk térítést?
Részlet a válaszából: […] 2005. január 1-jétől a munkahelyi étkeztetés havi 8000forintig adómentes (2004-ben a havi adómentes értékhatár 6 000 forint volt).Saját főzőkonyha esetén a juttatás értékét a Szja-tv. 3.§ 9.pontja szerint kell megállapítani. Ennek alapján a juttatás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 11.
1
11
12
13
17