Költségvetési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

11 találat a megadott adómentes értékesítés tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Bentlakásos intézmény működése - intézményi térítési díjon felüli szolgáltatások áfája

Kérdés: Bentlakásos intézmény - költségvetési szerv, idősotthon - vagyunk, közel 500 fő gondozottal és 250 fő munkavállalóval. Havi intézményi térítési díj ellenében és azonfelül, bentlakóinknak különböző szolgáltatásokat nyújtunk. Ezek egy része jogszabályi előíráson alapul, és a térítési díjban benne foglaltatik [adómentes szolgáltatás az Áfa-tv. 85. § (1) bekezdésének f) pontja és 85. § (4) bekezdése alapján], más része a lakó állapota és igénye szerint választható plusztérítés ellenében.
Külön térítendő termékek és szolgáltatások köre:
- Nem jogszabályi előíráson alapuló, illetve az intézményi térítési díj által nem fedezett gyógyszerek. A felírt receptek alapján a teljes gyógyszerszükségletet intézményünk vásárolja meg, majd a nem jogszabályon alapuló, nem a térítési díj részét képező részt kiszámlázza a lakóknak. A térítés a szociális helyzeten is múlik, tehát ha nem alaplistás gyógyszert kap a lakó, és térítenie kéne, de nincs rá fedezete, akkor a szociális helyzetére tekintettel mégsem kell térítenie. A gyógyszerellátás komplex szolgáltatás, függetlenül attól, hogy alaplistás vagy nem alaplistás tételről van szó. Ez a szolgáltatás tartalmazza a receptre történő felíratást az intézmény orvosával, a gyógyszer beszerzését, a név szerinti nyilvántartásba vételt, adagolást, adott esetben a beadást is, a veszélyes hulladék kezelését. Lakóink 75%-a nem képes arra, hogy a saját gyógyszerezését önállóan és biztonságosan el tudja végezni, felügyelet nélkül. Adómentesen számlázunk, mert a gyógyszerrel történő ellátás, felügyelet a fentiekben leírt komplex tevékenység, ami szorosan kapcsolódik a fő tevékenységünk megfelelő minőségben történő ellátásához, attól el nem választható. A bejövő számlák áfáját nem igényeljük vissza.
- Tévé-, hűtőszekrénybérlet. Azoknak a lakóknak, akik nem rendelkeznek saját berendezéssel, lehetőségük van ezen intézményi tulajdonú eszközök bérlésére, használatára a lakószobán belül. Az erre a célra vásárolt eszközök áfája nem kerül levonásra.
- Fodrászszolgáltatás. Az alapellátásban háromhavonta egy alkalom van benne, az ezenfelüli hajvágások és speciális beavatkozás (berakás, dauer stb.) térítendő. Ezt kizárólag a lakóink vehetik igénybe akár oly módon is, hogy a fodrász "ágyhoz" megy.
- Egyéb szolgáltatások. Fogtechnikai munkák, intézményi tulajdonú gépkocsi magáncélú igénybevétele.
Tekinthetőek-e a fentiekben felsorolt, külön térítési díjon felül fizetendő termékértékesítések és szolgáltatások járulékos szolgáltatásnak, számlázhatjuk-e ezeket adómentes értékesítésként? Ezek a tételek nem önálló célként jelennek meg, hanem arra szolgálnak, hogy a fő szolgáltatásunkat a lehető legjobb feltételek mellett tudják igénybe venni. Különálló módon nem léteznek, így pl. nem vásárolnánk tévét, ha erre a beköltöző lakó nem tartana igényt, illetve mozgásában akadályozott, és nem tud kifáradni a közös helyiségbe [hivatkozás: Héa-irányelv 78. cikk b) pont].
Részlet a válaszból: […]értelmezésénél a felek szerződéses akaratát is figyelembe kell venni, pl. ha egyetlen osztatlan ellenértéket határoznak meg. Abban az esetben, ha a szolgáltatások elkülöníthetők, külön árat szednek érte, akkor önálló ügyletnek kell tekinteni.A kérdésben is azt írják, hogy az intézményi térítési díjon felül és külön díjazásért nyújtanak bizonyos szolgáltatásokat. A jogszabályi előírásokon alapuló és a térítési díjban benne foglalt szolgáltatások áfamentesek, a szociális gondozás, ellátás részei.Azok a szolgáltatások, amelyeknek a nyújtására sem jogszabály nem kötelezi az intézményt, sem az ellátottakkal kötött szerződés, és külön díjazásért nyújtják, pl. az intézményi térítési díj által nem fedezett gyógyszerek, amelyeket a gondozott részére vásárolnak, azt véleményünk szerint ki kell számlázni az ellátottnak áfásan, azzal az adómértékkel, ahogy a gyógyszertárból megvásárolják. Az orvosi ellátás a gondozás része, azt jogszabály alapján biztosítani kell, a gyógyszer felírása, injekcióbeadás, a beteg megvizsgálása beletartozik az alapellátásba, akkor is, ha nem alaplistás gyógyszert ír fel az orvos, ennek nincs külön szolgáltatási díja, és többletkiadást sem jelent az intézményüknek, ezt nem is fizettetik meg külön a gondozottakkal. A továbbszámlázott gyógyszer előzetes áfája levonásba helyezhető.A szociális helyzetre tekintettel ingyen adott gyógyszer beszerzési áfáját ne vonják le, mivel az ellátott nem kapcsolt fél. Ha áfalevonást nem alkalmaznak, ez után áfafizetés nem merül fel.Véleményünk szerint nem lehet a szociális gondozás alapügylet járulékának tekinteni a tévé-, hűtőszekrénybérlést sem, ezeket áfásan kell számlázni a lakóknak. Az erre a célra vásárolt eszközök áfáját levonásba helyezhetik.Az alapellátásba tartozó fodrászatért nem szednek külön díjat, ezért az az adómentes gondozási díjba beletartozik. Az ezenfelül, igény alapján nyújtott fodrász-szolgáltatást számlázni kell. Ha a szolgáltatást vállalkozó nyújtja és számlázza az intézménynek, akkor az intézmény a lakók felé továbbszámlázza áfásan, és levonja a kapott számla áfatartalmát. Hasonlóan kell[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. december 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5357

2. találat: Alanyi adómentes adóalany által magánszemélyek részére, harmadik országba teljesített termékértékesítés

Kérdés: Egy tavaly indult magyar kisvállalkozás forgalma az utóbbi időben jelentősen megnövekedett. A megnövekedett érdeklődés miatt a társaság idén átlépi a 12 milliós alanyi áfahatárt. Tevékenységként pár ezer forintos termékeket értékesít alanyi áfamentesként. Előreláthatólag 3000 értékesítésre/számlára számíthat a társaság idén, aminek 80%-a harmadik országba irányul. Az alanyi adómentesség értékhatárába beleszámít a harmadik országba történő értékesítés ellenértéke?
Részlet a válaszból: […]megkezdésekor van, a társaság által Magyarországon harmadik államba küldeményként feladott termék értékesítése Magyarországon teljesül, így ezen értékesítések az Áfa-tv. hatálya [2. § a) pont] alá tartoznak.}Az Áfa-tv. 188. §-ának (3) bekezdése határozza meg, hogy melyek azok az ügyletek, amelyek az Áfa-tv. hatálya [2. § a) pont] alá tartoznak ugyan, de nem tartoznak bele az alanyi adómentesség választására jogosító 12 millió forintos felső értékhatárba. Figyelemmel arra, hogy a 188. § (3) bekezdése az Áfa-tv. 98. §-a szerinti, Közösség területén kívülre történő termékértékesítést nem tartalmazza, a Közösség területén kívülre történő termékértékesítés ellenértéke beleszámít az Áfa-tv. 188. §-ának (2) bekezdésében meghatározott 12 millió forintos felső értékhatárba. Ebből következően abban az esetben, ha a társaság átlépi az említett értékhatárt, az Áfa-tv. 192. §-a alapján az állami adóhatóságnak be kell jelentenie az alanyi adómentesség megszűnését.A Közösség területén kívülre történő termékértékesítésre vonatkozó legfontosabb szabályt az Áfa-tv. 98. §-a határozza meg. Ezen paragrafus (1) bekezdésének a) pontja kimondja, hogy mentes az adó alól a belföldön küldeményként feladott vagy belföldről fuvarozott termék értékesítése a Közösség területén kívülre, feltéve, hogy a termék küldeménykénti feladását vagy fuvarozását az értékesítő maga vagy - javára - más végzi. Ugyanezen szakasz (2) bekezdésének a) pontja értelmében az adómentes értékesítés feltétele többek között, hogy a termék Közösség területéről való elhagyásának tényét, amelynek az értékesítés teljesítésekor, de legfeljebb a teljesítés napját követő 90 napon belül kell megtörténnie, a terméket a Közösség területéről kiléptető hatóság, vagy az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló 952/2013/EU európai parlamenti[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. november 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5333

3. találat: Adómentes Közösségen belüli termékértékesítés járulékos költsége

Kérdés: Egy vasúti kocsikhoz szükséges alkatrészek gyártásával és értékesítésével foglalkozó magyar társaság alaptevékenysége ellátásához az általa gyártott alkatrészeket és ezen termékek legyártásához szükséges speciális gyártószerszámot (a továbbiakban: eszköz) értékesít a Közösség más tagállamaiban nyilvántartásba vett megrendelőjének.
A társaság az Európai Unió más tagállamában letelepedett vevőnek értékesít vasúti kocsikhoz szükséges alkatrészeket. Ezek legyártásához speciális gyártószerszámok, jellemzően öntőformák, sablonok (eszközök) szükségesek, melyeket szintén a társaság gyárt le vagy szerez be. A társaság ezeket az eszközöket (is) értékesíti a vevőnek, külön megrendelés alapján, még az alkatrészek gyártásának megkezdése előtt. Az eszköz és annak tervrajzai tehát a külföldi vevő tulajdonába kerülnek, azonban azt mindvégig Magyarországon használják, mivel a társaság kizárólag az eszközt használva tud eleget tenni a vevő megrendelésének. A társaság az eszközt kizárólag az adott vevő számára előállított alkatrészek gyártása során használhatja fel. Az eszközön a tulajdonos személyét jól láthatóan jelzik a vevő nevét tartalmazó felirattal. Az eszközzel előállított alkatrészeket a társaság adómentes Közösségen belüli termékértékesítés keretében értékesíti a vevőnek. A fenti tényállással kapcsolatban az a kérdésem, hogy ez önálló termékértékesítésnek minősül-e, és így általános forgalmi adó szempontjából belföldi adóköteles termékértékesítésként szükséges-e kezelni, vagy az eszköz értékesítéséért fölszámított ellenérték a vele gyártott alkatrészek értékesítésének járulékos költsége, így osztja az alkatrészek értékesítésének adóügyi sorsát (Közösségen belüli termékértékesítés), tehát általános forgalmi adó felszámítása nem indokolt (annak ellenére, hogy az eszköz nem hagyja el Magyarország területét)?
Részlet a válaszból: […]ténylegesen elhagyta a termékértékesítés helye szerinti tagállam területét [C 409/04. számú ügyben (Euro Tyre ügy) hozott ítélet 42. pontja; C-273/11. számú Mecsek--Gabona ügyben hozott ítélet 31. pontja].Abban az esetben, ha az eszköz értékesítése önálló ügyletnek minősül, és azt nem szállítják el igazoltan másik tagállamba a külföldi megrendelő részére, akkor nem beszélhetünk az Áfa-tv. 89. §-a szerinti adómentes Közösségen belüli termékértékesítésről - tekintettel arra, hogy a termék nem hagyja el az értékesítés közvetlen következményeként Magyarország területét -, ezért az eszköz besorolásának megfelelő magyar áfamértékkel terhelten kell azt kiszámlázni a külföldi partner felé.A tekintetben, hogy az eszköz mikor tekinthető járulékos költségnek, az alábbiakat kell mérlegelni.Azt, hogy egy konkrét termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás járulékos jellegűnek tekinthető-e, az adott ügylet összes körülménye alapján kell eldönteni. Az Európai Unió Bíróságának a közösségi szinten harmonizált áfa vonatkozásában kimunkált ítélkezési gyakorlata szerint "egyes esetekben több, alakilag különálló olyan szolgáltatást, amelyet külön-külön nyújtanak, és amelyek ennek megfelelően önmagukban adóköte-lesnek vagy adómentesnek minősülhetnek, egységet képező ügyletnek kell tekinteni abban az esetben, ha e szolgáltatások egymástól nem függetlenek. Egységet képező ügyletnek tekinthető különösen az, amikor az adóalany által teljesített két vagy több művelet, illetve cselekmény annyira szorosan kapcsolódik egymáshoz, hogy azok objektíve egyetlen osztatlan gazdasági ügyletet alkotnak, amelynek elemekre bontása erőltetett lenne. Ez az eset áll fenn akkor is, ha egy vagy több szolgáltatás egyetlen főszolgáltatást alkot, és a további szolgáltatás vagy szolgáltatások egy vagy több, a főszolgáltatás adójogi sorsát osztó járulékos szolgáltatást képeznek. Különösen valamely szolgáltatást akkor kell járulékosnak tekinteni a főszolgáltatáshoz képest, ha az nem önálló célként jelenik meg az ügyfelek számára, hanem arra szolgál, hogy a szolgáltatásnyújtó főszolgáltatását a lehető legjobb feltételek mellett tudják igénybe venni (Field Fisher Waterhouse ítélet, C-392/11, EU:C:2012:597, 17. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat)" (C-41/14 számú Wojskowa ügyben hozott ítélet 31. pontja).A fent részletezett rendező elvek alapján a gyártáshoz készített szerszámnak egy magyar adóalany gyártó által a Közösség egy másik tagállamában letelepedett adóalany vevő részére történő értékesítése abban az esetben tartozik a gyártó által a vevő részére teljesített Közösségen belüli adómentes termékértékesítés adóalapjába az Áfa-tv. 70. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján - függetlenül attól, hogy a szerszám az értékesítés közvetlen következményeként nem hagyja el Magyarország területét[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. november 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5332

4. találat: Jogutódlás

Kérdés: "A" társaságból kiválással jön létre "B" társaság. Az "A" társaság ingatlan-bérbeadással is foglalkozik, bejelentkezett az áfakörbe. A kiválással létrehozandó társaságban vagyonelemként (jegyzett tőke, eredménytartalék fedezeteként) ingatlanok kerülnek átadásra, amelyeket hasonlóan bérbe kívánnak adni, de a társaság nem akar az áfakörbe bejelentkezni. A kiválással létrehozandó "B" társaság áfamentesen adhatja-e bérbe ingatlanait?
Részlet a válaszból: […]értékesítéséhez, szolgáltatás nyújtásához fűződő joghatás, ha az adóalany jogutódlással szűnik meg - ugyanezen paragrafus (3) bekezdésében meghatározott valamely módon -, feltéve hogy az a 18. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott feltételek szerint történik.Az Áfa-tv. 18. §-ának (1) bekezdése kimondja, hogy a jogutódlás [17. § (2) bekezdése] útján szerzett vagyon (vagyonrész) és vagyoni értékű jog (e paragrafus alkalmazásában a továbbiakban együtt: vagyon) tekintetében a szerzőnek a következő feltételeknek kell egyidejűleg megfelelnie:a) a szerzéskor belföldön nyilvántartásba vett adó­alany legyen;b) kötelezettséget vállal arra, hogy a szerzéshez, illetőleg a szerzett vagyonhoz fűződő, az e törvényben szabályozott jogok és kötelezettségek - a (2) bekezdésben említett eltéréssel - a szerzéstől kezdődően jogutódként őt illetik és terhelik;c) sem a szerzéskor, sem azt követően nincs olyan, az Áfa-tv.-ben szabályozott jogállása, amely természeténél fogva összeegyeztethetetlen lenne a b) pontban említett kötelezettségek teljesítésével, vagy annak csorbítására lenne alkalmas.A 18. § (1) bekezdése b) pontjának és[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. május 3.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4193

5. találat: Beruházási terület értékesítése

Kérdés: Önkormányzat a földhivatali ingatlan-nyilvántartásban bejegyzett "beruházási területet" kíván értékesíteni. Kérdés: a beruházási terület adójogi megítélés szempontjából beépítetlen ingatlannak, vagy építési teleknek minősül az Áfa-tv. vonatkozó rendelkezései alapján?
Részlet a válaszból: […]elhelyezésére szolgál. Amennyiben egy adott ingatlan az Étv. hivatkozott rendelkezése által meghatározott követelményeknek megfelel, akkor az ingatlan-nyilvántartásban szereplő megnevezésétől függetlenül építésügyi szempontból építési teleknek minősül. Amennyiben valamely területet építési telekké nyilvánítottak, úgy azt építésügyi szempontból akkor is építési teleknek kell tekinteni, ha felépítményt építenek rá, vagyis e minősége építésügyi szempontból független attól, hogy beépített vagy beépítetlen területről van szó. Az Áfa-tv. 259. §-ának 7. pontja értelmében azonban kizárólag azok az ingatlanok tekinthetők építési teleknek, melyek amellett, hogy megfelelnek az Étv. 2. § 6., illetve 7. pontjában meghatározott feltételeknek, nem minősülnek beépített ingatlannak. Amennyiben tehát a kérdésben foglalt "beruházási terület" a fenti rendelkezések alapján az Áfa-tv. értelmében építési teleknek minősül, így ennek értékesítése esetén az értékesítő áfa adóalanyt adókötelezettség terheli, az Áfa-tv. 86. § (1) bekezdésének k) pontjában meghatározott kivételes szabály értelmében. (Vagyis az értékesítés nem az adómentes, hanem a kötelezően adóköteles körbe tartozik.) Amennyiben viszont a kérdéses beépítetlen ingatlan nem építési telek, annak értékesítése - ugyancsak az Áfa-tv. 86. § (1) bekezdés k) pontja alapján - adómentes, feltéve hogy az adóalany az Áfa-tv. 88. §-a szerinti adókötelessé tétel lehetőségével nem élt. Azonban az értékesítő adóalanyt (önkormányzat) az Áfa-tv. 86. § (1) bekezdés k) pontja szerint adómentes ingatlan értékesítése tekintetében megilleti az adófizetési kötelezettség választásának a joga. Az Áfa-tv. 88. § (1) bekezdés a) pontjának rendelkezése értelmében a főszabálytól eltérően a belföldön nyilvántartásba vett adóalany az állami adóhatóságnak tett előzetes bejelentése alapján dönthet úgy is, hogy az Áfa-tv. 86. § (1) bekezdésének j) és k) pontjaiban említett termékértékesítést adókötelessé teszi. Amennyiben az adóalany (eladó) előbb említett jogával ingatlanértékesítésére (termékértékesítés) vonatkozóan adókötelezettséget választott, úgy az Áfa-tv. 88. § (4) bekezdése szerint - az adóalany, aki (amely) élt az Áfa-tv. 88. § (1) bekezdésében említett választási jogával - a választása évét követő ötödik naptári év végéig attól nem térhet el. Az adóalany választása - az Áfa-tv. 88. § (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelően - a 88. § (1) bekezdés a) pontja alá tartozó valamennyi termékértékesítésre kiterjed [az Áfa-tv. 88. § (4) bekezdésben szabályozott eltéréssel]. Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban: Art.) 22. §-a rendelkezik az általánosforgalmiadó-kötelezettséget érintő bejelentések szabályairól. Az Art. 22. § (1) bekezdésében meghatározott bejelentési kötelezettség az Áfa-tv. alanyára vonatkozik, az Art. 22. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltaknak megfelelően az adóalanyt bejelentési kötelezettség terheli arra vonatkozóan, ha az egyéb speciális jellegére tekintettel adómentes tevékenység esetén az adókötelessé tételt választja. Tehát az Áfa-tv. (egyes kivételekkel) az adózó választására bízza az egyéb ingatlan értékesítésére vonatkozó általános szabályok[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. május 17.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 2908
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

6. találat: Költségvetési szerv személygépkocsi-értékesítése

Kérdés: Titkárságunk közszolgáltató köztestületi költségvetési szerv, közintézmény. (Az áfát arányosítással igényeljük vissza.) 2003. évben saját használatra vásároltunk személygépkocsit, amelynek áfáját nem igényeltük vissza. E személygépkocsit 2010 áprilisában értékesítettük. Kérdésünk az, hogy ha a személygépkocsi beszerzése 2008 előtt történt, akkor az ezt követő értékesítés is mentes-e az áfa alól? Helyesen járunk-e el, ha az értékesítéskor adómentesen állítjuk ki a számlánkat?
Részlet a válaszból: […]esetében pedig olyan levonási tilalmat tartalmazott, amely tartalmában megfelel az Áfa-tv. 124-125. §-ai szerinti levonási tilalom tartalmi feltételeinek. A saját használatra (azaz nem továbbértékesítési céllal) történt személygépkocsi-beszerzés esetén a beszerzést terhelő áfa az Áfa-tv. 124. § (1) bekezdés d) pontjában és a 125. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt rendelkezések együttes alkalmazásából következően nem levonható, éppen ezért a nem továbbértékesítési céllal, saját használatra vásárolt személygépkocsi további értékesítése esetén az Áfa-tv. 87. § b) pontjának adómentesítő szabálya alkalmazandó, még akkor is, ha a személygépkocsi beszerzése 2008. január 1-je előtt történt, azaz amennyiben az adóalany 2008. január 1-jét megelőzően a személygépkocsi beszerzését terhelő áfa tekintetében azért nem élhetett adólevonási joggal, mert a személygépkocsit saját használatra szerezte be, akkor az adott személygépkocsi 2007. december 31-ét követő értékesítése mentes az adó alól. Az Áfa-tv. 87. §-a kapcsán figyelemmel kell lenni arra is, hogy az Áfa-tv. 87. § b) pontja csak abban az esetben értelmezhető és alkalmazható, ha a beszerzés során tényszerűen volt áthárított adó, amelyre az adólevonási tilalom beállt. Abban az esetben, ha a beszerzés során előzetesen felszámított adó nem volt, akkor a termék értékesítésére nem[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. június 28.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 2676

7. találat: Közösségi ügylet áfája

Kérdés: Egy önkormányzat tulajdonában lévő társaság nevében tennénk föl a kérdést. A társaság egy német társaság megrendelésére elkészített több terméket. A szerződés teljesülése után a német megrendelő azt akarta, hogy a már kész termékeken különböző átalakításokat hajtsunk végre. Az ismertetett ügylet tekintetében az uniós szabályok hogyan alkalmazandók, áfával vagy áfa nélkül számlázzon a társaság?
Részlet a válaszból: […]bekezdése szerinti Közösségen belüli termékértékesítés abban az esetben valósul meg, ha a terméket igazoltan közösségi tagállamba szállítják. A kiszállítás feltétele, hogy a termék Magyarországról történő kiszállításának ésszerű időn belül kell megtörténnie, valamint a kérdés szerinti legyártott terméket a német megrendelő a kiszállítás előtt nem használhatja, hasznosíthatja. Véleményünk szerint, ha a kiegészítő munkák az első szerződéssel összefüggésben merülnek fel, a munkálatok elvégzése, majd a késztermék kiszállítása ésszerű időn belül megtörténik, valamint a német adóalany nem használja, hasznosítja Magyarországon a terméket, az ügyletet az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) 1. § (7) bekezdés figyelembevételével kell megítélni, amely szerint a szerződést, ügyletet és más hasonló cselekményeket valódi tartalmuk szerint kell minősíteni. Ennek értelmében, ha a kérdés szerinti esetben a felek az általuk kötött szerződésben megállapodtak egy termék elkészítésében, majd egy másik szerződésben ugyanezen terméken végzett kiegészítő munkában állapodnak meg, a második szerződés áfaszempontból az első szerződés módosításának tekintendő. A feltételek megvalósulása esetén, ténylegesen egy ügylet valósul meg, ami Közösségen belüli termékértékesítésnek minősül, így a magyar adóalanynak adómentesen kell számláznia. A termék első szerződés szerinti legyártása részteljesítésnek minősül, majd a kiegészítő munkák elvégzése után a termék német adóalanynak történő átadásakor teljesül az ügylet. A Közösségen belüli termékértékesítés azonban csak akkor valósul meg, ha a német adóalany ezt követően a terméket Németországba kiszállítja. Mivel a kérdés nem tartalmazza az ügylet részletes leírását, előfordulhat, hogy a valóságban ténylegesen két ügylet jön létre a felek között. Ebben az esetben sem zárható ki azonban a[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. június 8.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 2660

8. találat: Adómentes tevékenységhez használt termékek értékesítése

Kérdés: Alapítványunk kizárólag tárgyi adómentes tevékenységet végző adóalanyként van nyilvántartásba véve az adóhivatalnál, és szociális ellátás keretében nyújt szolgáltatásokat. Utóbbi időben lehetőségünk nyílt lecserélni egy támogatás segítségével bizonyos eszközeinket. A számítógépeket eladjuk, és a gépek vásárlásakor 5 év alatt, értékcsökkenési leírásként számolom el áfával növelt értékben. A tárgyi eszköz értékesítése esetén az abból származó bevétel után a felszámított áfából levonhatom a teljesítés hónapjára és a 60. hónapig hátralévő időarányosan jutó előzetesen felszámított áfa összegét az Áfa-tv. 135-136. § értelmében? Tekintettel arra, hogy van 3 éves gép is, ami eladásra kerül, hogyan kell értelmezni a fenti esetben az Áfa-tv. 136. § (b) pontját, tiltja-e a levonást?
Részlet a válaszból: […](1) bekezdés f) pontjába tartozó szolgáltatásokhoz használja fel, hasznosítja. E termékek vonatkozásában az adóalanyt a levonási jog az Áfa-tv. 120-121. §-ában foglaltaknak megfelelően az Áfa-tv. 86. § (1) bekezdése szerinti adómentes szolgáltatáshoz történő (kizárólagos) használat, hasznosítás miatt nem illeti meg. Amennyiben az adóalany olyan terméket értékesít, mint a jelen esetben is, melyet az értékesítést megelőzően kizárólag az Áfa-tv. 85. § (1) bekezdése vagy a 86. § (1) bekezdése szerinti adómentes termékértékesítéshez és szolgáltatásnyújtáshoz használtak (egyéb módon hasznosították), és a termékhez adólevonási jog nem kapcsolódott, az értékesítése[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2009. augusztus 18.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 2444

9. találat: Raktárépület értékesítése

Kérdés: Önkormányzatunk városüzemeltetési kft.-je 2007-ben raktárépületet vásárolt, bizonyos megfontolások alapján forgatási céllal (nem tárgyi eszközként). Az adót a beszerzéskor levontuk. 2009-ben adómentesen értékesítjük, mivel nem jelentkeztünk be az adóköteles értékesítés alá. Van-e valami tennivalónk a 2007-ben levont áfával?
Részlet a válaszból: […]biztosított lehetőségével, mely alapján az ingatlan értékesítéseit adókötelessé teheti. Amennyiben a kérdéses esetben a feltételek megvalósulnak, a raktárépület értékesítése az Áfa-tv. 86. § (1) bekezdés j) pontja alapján adómentes lesz. Mivel a raktárépület - a közölt információk alapján - nem tárgyi eszköz, ezért az ingatlannak a 2009. évben megvalósuló adómentes értékesítése a korábban (2007-ben) érvényesített adólevonási jogot - amennyiben az adólevonás feltételei akkor valóban fennálltak - visszamenőlegesen nem korlátozza (azt az ingatlan adómentes értékesítése okán nem kell önellenőrzés keretében korrigálni). Az Áfa-tv. 11. § (2) bekezdés c) pontja alapján azonban ellenérték fejében teljesített termékértékesítésnek minősül - többek között - a tárgyi eszköznek nem minősülő termék felhasználása adólevonásra nem jogosító tevékenység folytatásához, feltéve hogy a termék beszerzéséhez kapcsolódóan az adóalanyt egészben vagy részben adólevonási jog illette meg. Az idézett törvényhely alapján tehát az adott esetben, a tárgyi eszköznek nem minősülő raktárépület - Áfa-tv. 86. § (1) bekezdés j) pontja szerinti - adómentes értékesítése okán az adóalanynak adófizetési kötelezettsége keletkezik, tekintettel arra, hogy az ingatlant, mint tárgyi eszköznek nem minősülő terméket, adólevonásra nem jogosító tevékenységhez (adómentes értékesítéshez) használta fel. Az Áfa-tv. 11. § (2) bekezdés c) pontja szerinti ügylet tekintetében az adómentesség nem értelmezhető. A hivatkozott jogszabályhely létezését ugyanis az indokolja, hogy amennyiben a tárgyi eszköznek nem minősülő termék[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2009. május 19.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 2362

10. találat: Önkormányzat közösségi beszerzése

Kérdés: Önkormányzatunk a magyar-szlovák határ mellett fekszik, és egyik beruházásunkhoz szeretnénk onnan alapanyagot beszerezni. Kérdésünk az lenne, hogy a szlovák fél mint eladó által kiállított számlának milyen formai követelményeknek kell megfelelnie, ha külföldi fizetőeszközben állítják ki, illetve nálunk mint vevőnél az elszámolása hogyan történik, illetve milyen árfolyamon?
Részlet a válaszból: […]hónapot követő hó 15. napján keletkezik. Éppen ezért, amennyiben az önkormányzat részéről közösségi beszerzés történik, az ahhoz kapcsolódó áfát arról az adómegállapítási időszakról beadandó 65-ös számú bevallásban kell fizetendő adóként szerepeltetni, amelyikben a szlovák fél az értékesítésről szóló számlát kiállította, ha pedig valamely körülmény folytán a számla nem áll rendelkezésre (mert pl. nem állították ki, vagy elkésett), akkor a közösségi beszerzést az önkormányzat arról az adómegállapítási időszakról beadandó 65-ös számú bevallásban tünteti föl, amelyikben a teljesítés napját magában foglaló hónapot követő hó 15. napja van. Adólevonással az önkormányzat a közösségi beszerzés után az általános szabályok szerint élhet, azaz amennyiben a terméket adóköteles tevékenység végzéséhez szerezte be, illetve amennyiben egyéb Áfa-tv. szerinti levonási tilalom nem áll fenn, akkor a közösségi beszerzés után saját nevében felszámolt és megfizetett adót az Áfa-tv. 32. § (1) bekezdés e) pontja alapján levonhatja. A levonási jog keletkezésének időpontja az Áfa-tv. 36. § (1) bekezdés bc) pontja alapján megegyezik az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontjával. Figyelemmel kell lenni ugyanakkor arra, hogy amennyiben a szlovák fél által kiállított bizonylat bármely okból nem áll az önkormányzat rendelkezésére, akkor adólevonási jogot az Áfa-tv. 35. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott tárgyi feltétel hiányában nem gyakorolhat. Fontos továbbá, hogy amennyiben az önkormányzat beszerzése közösségi beszerzésnek minősül, akkor arról neki a negyedévet követő 20-áig a 61-es számú összesítő nyilatkozatot is be kell adnia. Közösségen belülről történő termékbeszerzés esetén, amennyiben az európai uniós partner a számlát külföldi fizetőeszközben állítja ki, az Áfa-tv. 26. § (1) bekezdés c) pontjára kell figyelemmel lenni, amely szerint az áfaelszámolás során a beszerzést terhelő általános forgalmi adót az adófizetési kötelezettség keletkezésének napján érvényes MNB-devizaárfolyamon kell figyelembe venni. Jelen esetben ez azt jelenti, hogy amennyiben az érintett áfabevallás-beadásának határidejéig a számla megérkezik, akkor a számla kiállításának napján érvényes MNB-devizaárfolyamot, ha pedig a bizonylat nem, vagy csak később érkezik meg, a polgári jogi teljesítés napját magában foglaló hónapot követő hó 15. napján érvényes MNB-devizaárfolyamot kell alkalmazni. A beszerzés - és ezen keresztül az esetleges adólevonás - alapjául szolgáló bizonylat az európai uniós partner által kiállított, a forgalmi adók területén született tanácsi irányelvben meghatározott adattartalmú bizonylat lehet,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2007. augusztus 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 1775
| 1 - 10 | 11 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést