Alapítványi bölcsődések étkeztetése

Kérdés: Önkormányzatunk polgármesteri hivatala konyhát működtet, melyben a bölcsődéseknek, óvodásoknak és iskolás gyermekeknek főznek. Önkormányzatunk területén nyílik egy alapítványi bölcsőde, mely tőlünk szeretné a gyermekek részére a napi négyszeri étkezést biztosítani. Intézményünk vállalhatja-e a konyha szabad kapacitása terhére alaptevékenységként az alapítványi gyermekek étkeztetését, vagy vállalkozási tevékenységként lehet csak megoldani? Amennyiben alaptevékenységnek minősülhet, és módosítjuk ezzel az alapító okiratunkat és az SzMSz-t, akkor milyen COFOG-on könyvelhetjük a bevételt és a kiadást erre a tevékenységre?
Részlet a válaszából: […] ...Áht. 7. §-ának (2) bekezdése határozza meg a költségvetési szerv alap-, illetve vállalkozási tevékenységének meghatározását. Az alaptevékenység, a költségvetési szerv létrehozásáról rendelkező jogszabályban, alapító okiratában a szakmai...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 13.

Költségvetési szerv vállalkozási tevékenysége

Kérdés:

Az önkormányzat által alapított költségvetési szerv alaptevékenysége általános járóbeteg-ellátás, szakorvosi járóbeteg-ellátás. A költségvetési szerv takarítási szolgáltatást kíván nyújtani egy vállalkozás részére. A munkavégzés egy védőnői ellátást nyújtó épületben történne. A tevékenységet az egészségügyi központ egy alkalmazottja látná el (részmunkaidőben), a takarítás díját kiszámláznák a vállalkozás részére, amely szintén takarítási tevékenységet lát el. Jól gondoljuk, hogy ez vállalkozási tevékenységnek minősül, és ebben az esetben módosítani szükséges az alapító okiratot, törzskönyvi kivonatot oly módon, hogy fel kell venni a vállalkozási tevékenységet és az új TEÁOR-számot? Jelenleg az egészségügyi központ mentes az áfafizetési kötelezettség alól. Jól gondoljuk, hogy a fent említett takarítási szolgáltatás adóköteles tevékenységnek minősül, és ezért változásbejelentőn jeleznünk kell az adóhatóságnak, hogy adóköteles tevékenységet is végez az intézmény?

Részlet a válaszából: […] ...közfeladat ellátására létrejött jogi személy.Az Áht. 7. §-ának (2) bekezdése szerint költségvetési szerv tevékenysége leheta) alaptevékenység, amely a létrehozásáról rendelkező jogszabályban, alapító okiratában a szakmai alapfeladataként meghatározott,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 28.

Kórházak gazdasági irányításának átadásával összefüggő döntések

Kérdés: 1. A kórházak átszervezése során hozott kormányzati döntések alapján 2021. december 1-jétől 2023. június 30-ig önálló gazdálkodó szervezettel nem rendelkező költségvetési szerv (kórház) gazdasági irányítását a megyei kórház végezte. 2023. július 1-jétől már nem a megyei kórház gazdasági irányítása alá tartozik az intézmény. Véleményem szerint 2023. 06. 30-i dátummal nem szükséges fizikai leltárfelvételt készíteni, mivel az előzőekben leírt esetben nem intézmények kiválása, szétválása történik. Jól gondoljuk, hogy nincs jogszabályi kötelezettség az évközi leltározásra?
2. Jogszabályváltozás miatt 2023. július 1-jétől, illetve 2024. január 1-jétől a védőnői szolgálat átkerül a megyei kórházhoz az önkormányzatoktól. A védőnői szolgálat több önkormányzatnál egy épületben, közös eszközök használatával működött általában háziorvosi ellátással. Az épületekben is több közösen használt rész található (közös váróterem, öltöző, konyha, mosdók), de van olyan épület, amelyben szolgálati lakás is kialakításra került a rendelőkkel együtt. Sok esetben azt látjuk, hogy nem volt olyan jellemző mutató, amely a felmerült közös költségek megosztását teljes bizonyossággal igazolná. Ha elkülönült rendelőkben is folyt a munka, a rendeléseknek helyet adó épületben nem voltak "almérők", amelyek alapján a tényleges energiaköltségek meghatározhatóak lennének. Így a védőnői szolgálat és az egyéb tevékenység során felmerült anyagok, rezsiköltségek, takarítás, veszélyes anyagok elszállítása és minden egyéb más felmerülő kiadások megosztásának valódisága megkérdőjelezhető. A védőnői szolgálatot átvevő kórház szeretné pontos mutatókkal megosztani az előbb felsorolt költségeket. Szerintünk ez a mutató lehetne a helyiségek négyzetmétere, légköbmétere és a rendelési idő. Helyesen gondoljuk a tevékenységekhez rendelt költségek megosztását?
3. Alaptevékenységet és vállalkozási tevékenységet egyaránt végző költségvetési intézmény azon költségeit, amelyek mind a két feladathoz kapcsolódnak, a tevékenységekből elért bevétel arányában bontja szét. Tájékoztatásuk szerint ezt egyeztették a fenntartójukkal, és a bevételarányos költségmegosztás ez alapján került bevezetésre. Helyes a bevételarányos megosztás, vagy azt célszerű felülvizsgálni, és költségekhez rendelni a megosztást?
Részlet a válaszából: […] 1. A kórházak gazdasági irányításának átadása valóban nem számít szervezeti átalakulásnak. Az államháztartási (Áht., Ávr.) és a számviteli szabályok (Áhsz., Szt.) a leltározással kapcsolatban azokat az eseteket határozzák meg, amikor kötelező a fizikai leltározás,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 7.

Konyhai dolgozók besorolása II.

Kérdés:

Intézményünk óvoda és szociális szolgáltató intézmény, melynél a költségvetési szerv fő tevékenységének államháztartási szakágazati besorolása 851020 óvodai nevelés. Az alaptevékenység az óvodai nevelés, illetve a köznevelési intézményben történő, valamint intézményen kívüli gyermekétkeztetés, szociális étkeztetés és munkahelyi étkeztetés. A munkáltató az óvoda vezetője. Ellátja tehát az intézmény az óvodai (köznevelési) és főzőkonyhai (iskolai, óvodai étkeztetés, szociális étkeztetés, felnőtt/vendég étkeztetés) feladatokat is. A státusztörvény vagy Púétv. alapján a konyhai dolgozókat (szakács, élelmezésvezető, konyhai kisegítők) a továbbiakban (2024. január elsejétől) a Kjt. vagy pedig az Mt. alá tartozóknak kell-e tekintenünk? Van egy fő asszisztens munkakörben (FEOR 3511, képesítése szerint szociális asszisztens, szociális étkeztetésben segítő) foglalkoztatott dolgozónk, aki esetében szintén kérdéses, hogy a Kjt. vagy az Mt. hatálya alá fog-e tartozni. Az intézmény konyhája a Szolgáltatói nyilvántartásban határozatlan időre bejegyzett "Szociális étkeztetés" szolgáltatásként szerepel.

Részlet a válaszából: […] 2024. január 1-jétől a Púétv. 1. §-ának (1) bekezdése hatálya az a köznevelés területén működő munkáltatóra és a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állóra (...) terjed ki. Munkáltatónak minősül a 3. § 21. pontja alapján a tankerületi központ, továbbá...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 7.

Önkormányzati közszolgáltatás áfája

Kérdés:

A szippantottszennyvíz-szolgáltatást saját eszközeinkkel és dolgozóinkkal végezzük a település lakosai számára. Ennek a közszolgáltatásnak az árát a 2013. évi CXIV. törvény a 2013. évben érvényes szinten fixálta. Önkormányzatunknál ennek a szolgáltatásnak az önköltségi ára azóta a máig érvényes szolgáltatási díj sokszorosára nőtt! A szolgáltatási díj megállapítása 2013-ban önköltség számításával történt, amelyből különböző kedvezmények adásával alakult ki a végső szolgáltatási díj, minden esetben önköltségi ár alatt, de sohasem ingyenesen. Az árakat önkormányzati rendeletben szabályoztuk. Az önkormányzat e szolgáltatás tekintetében áfakörbe tartozik, ezért az eladási ár és az önköltség közötti eltérésre évek óta megfizetjük az áfa összegét. Helyesen járunk-e el, hogy az adott kedvezmények után megfizetjük az áfát? Vagy ez nem is lenne kötelező? Véleményünk szerint, bár eredetileg az önkormányzat saját belátása szerint adta ezeket a kedvezményeket, jelenleg már az ár kizárólag a rezsicsökkentés kötelezettsége miatt ilyen alacsony, tehát a kedvezményt nem saját hatáskörben adjuk a természetes személyek részére.

Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 65. §-a szerint termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében az adó alapja – ha e törvény másként nem rendelkezik – a pénzben kifejezett ellenérték, amelyet a jogosult kap vagy kapnia kell akár a termék beszerzőjétől, szolgáltatás igénybe...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 26.

Kollégiumi szobák nyári hasznosítása

Kérdés: Közoktatási intézmény vagyunk, és a kollégiumi szobáinkat, ahol többnyire diákok tartózkodnak (az iskola tanulói, alaptevékenységhez kapcsolódóan), egyéb árbevétel érdekében biztosítani szeretnénk – alkalomszerűen nyáron – szálláshelyet felnőtteknek és gyermeknek vegyesen, nem az alaptevékenységgel kapcsolatosan. Kell-e minősítéssel rendelkezni a kereskedelmi szálláshelyek működtetése céljából? Szükséges-e ilyen esetben engedély kérése kereskedelmi szálláshely-szolgáltatásra? Milyen áfavonzata van ennek a szolgáltatásnak? Kell-e idegenforgalmi adót, turisztikai hozzájárulási adót fizetni? Tanulmányi kiránduló csoport esetében 18 éven és azon aluli, illetve felüli diákok esetében milyen adóvonzat terhel minket? Kell-e bármely tevékenység miatt csatlakoznia a fenntartónak/köznevelési intézménynek a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központhoz (NTAK)? Amennyiben igen, mely tevékenységek miatt?
Részlet a válaszából: […] A közoktatási intézmény nyári szálláshely-szolgáltatása az Áht. 7. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerint vállalkozási tevékenység, vagyis haszonszerzés céljából, államháztartáson kívüli forrásból, nem kötelezően végzett termelő-, szolgáltató-,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 5.

Vissza nem térítendő államháztartási támogatások

Kérdés: Tankerületünk vissza nem térítendő támogatásokat kap államháztartáson belüli költségvetési szervektől, elkülönített alapoktól... stb. Támogató okiratban meghatározzák a támogatási cél kormányzati funkcióját és kódját (pl. 062020, 082061), mely alapján elkülönítetten könyveljük a támogatás fogadását mint bevételt. A kiadásokat azon a kormányzati funkción számoljuk el, amelynek érdekében felmerült, például 092111, 092211... stb. (alaptevékenységünknek megfelelően). Helyesen járunk el? Szerepeltetnünk kell-e a támogatói okiratban meghatározott kormányzati funkciót az alapító okiratunkban? Havi költségvetési finanszírozásként kapott költségvetési támogatás kormányzati funkcióját (018030) szerepeltetnünk kell-e az alapító okiratunkban?
Részlet a válaszából: […] A 15/2019. PM rendelet 3. §-ának (1) bekezdése szerint a költségvetési számvitelben a bevételeket és kiadásokat azokon a kormányzati funkciókon kell elszámolni, amelyek érdekében azok felmerültek.A KSH honlapján megtalálható a COFOG tartalmi leírása. Ennek alapján nem a 06...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 8.

Önkormányzati alapfeladatokat ellátó intézmény

Kérdés: Önkormányzati költségvetési intézményünk jelenleg szociális és egészségügyi feladatokat lát el. A fenntartó önkormányzat azon gondolkodik, hogy a városüzemeltetési kft. feladatait, 15 fő alkalmazottal együtt, az intézményhez csoportosítja át. A feladatok konkrétan: strand-, sportlétesítmény- és vásárcsarnok-üzemeltetés, mezőgazdasági gépi munkák, személyszállítás busszal és szálláshely-szolgáltatás. Az önkormányzat a kft. működtetéséhez anyagi forrásokkal hozzájárul. Az intézménynek vállalkozási tevékenység keretében kell-e ellátnia az átvett feladatokat az átszervezést követően? Jól gondoljuk, hogy a tevékenység formája (alap- vagy vállalkozási) COFOG-onként állapítandó meg? Illetve ha az újonnan átvett COFOG hasznot termel, akkor az vállalkozási tevékenység lesz, ha pedig veszteséges, akkor alaptevékenység?
Részlet a válaszából: […] ...vállalkozási tevékenység nem értelmezhető.Az Áht. 7. §-ának (2) bekezdése szerint a költségvetési szerv tevékenysége lehet alaptevékenység és vállalkozási tevékenység. Az alaptevékenység a létrehozásáról rendelkező jogszabályban vagy alapító...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 8.

Gépjármű, illetve helyiség bérbeadása

Kérdés: Tankerületi központunk több gépjárművel rendelkezik. Az alapító okiratunk nem tartalmaz bérbeadási tevékenységet, azonban esetenként a dolgozóink számára magánrendezvényekhez bérbe adunk gépjárműveket, illetve gyakran bérbe adunk helyiségeket, tornatermet. A bevétel könyvelése miként szabályos? Mely kormányzati funkciót kell használnunk?
Részlet a válaszából: […] ...Áht. 7. §-ának 2) bekezdése alapján a költségvetési szerv tevékenysége alaptevékenység és vállalkozási tevékenység lehet. Az alaptevékenység a létrehozásáról rendelkező jogszabályban, alapító okiratában a szakmai alapfeladataként meghatározott, valamint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 27.

A minimálbér és a garantált bérminimum miatt kapott támogatás

Kérdés:

Intézményünk fekvőbeteg-ellátást biztosító kórház (szakágazat száma: 861000), amelynek a központi irányító szerve a Belügyminisztérium, fenntartója és középirányító szerve pedig az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ). Kórházunk alaptevékenységet és vállalkozási tevékenységet is végez. Költségvetési szervünk az Eütv. 3. §-ának f) pontja szerint egészségügyi szolgáltatónak minősül. A 2020. évi C. törvény 1. §-ának (1) bekezdése értelmében a törvény hatálya az állami és az önkormányzati fenntartású egészségügyi szolgáltatóra, annak fenntartójára, valamint az állami vagy önkormányzati fenntartású egészségügyi szolgáltatónál egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy jogállására terjed ki. A 703/2021. Korm. rendelet 2. §-a szerint 2022. 01. 01-től a minimálbér és a garantált bérminimum összege meghatározásra került. A rendelet előírásait első alkalommal a 2022. január hónapra járó munkabérek megállapításánál kellett alkalmazni.
A rendelet 4. §-a szerint
a) munkáltatón a költségvetési szervet,
b) munkavállalón a költségvetési szervnél foglalkoztatottakat,
c) alapbéren a közalkalmazotti, kormányzati szolgálati, egészségügyi szolgálati, politikai szolgálati és biztosi jogviszonyban állók esetében az illetményt, a különleges jogállású szervnél közszolgálati jogviszonyban állók esetében az illetményt, közszolgálati jogviszonyban állók esetében az alapilletmény és az illetménykiegészítés együttes összegét is érteni kell.
A minimálbér és a garantált bérminimum emelkedésével kapcsolatos többletkiadások biztosítására támogatást kapott az intézmény, amelyet az OKFŐ tájékoztató levelének megfelelően igényelt meg a kórház. A támogatás benyújtásánál nem kellett megbontani az egészségügyi szolgálati jogviszonyban állók bérnövekedését az alaptevékenységben és vállalkozási tevékenységben egyaránt közreműködők esetében.
Azt előre – a támogatási igény benyújtásakor – meg sem lehetett mondani, mivel az alapfeladat ellátásában közreműködő dolgozók egy része igény szerint végez tevékenységet a vállalkozói szolgáltatások nyújtásakor. Munkaóra-nyilvántartás alapján utólag lehet megállapítani, hogy az alap- vagy vállalkozási tevékenységben hány órát teljesített a dolgozó? A minimálbér és a garantált bérminimum emelésének fedezetére kapott támogatást az alaptevékenység 018030 kormányzati funkcióra kellett bevételként elszámolni. A támogatás mértékéig az alap- és vállalkozási tevékenység érdekében felmerült bér- és járulékköltség is az alaptevékenység kormányzati funkción került elszámolásra. A korábbi irányító szerv (Egészségügyi Minisztérium) szóbeli iránymutatása szerint a kiadást ott kell elszámolni, ahol a bevételi fedezet keletkezik. Helyesen jártunk-e el, ha a támogatást és a támogatás mértékéig az alap- és vállalkozási tevékenység érdekében felmerült bér- és járulékköltséget is az alaptevékenység kormányzati funkción számoltuk el? Ha nem, akkor mi a helyes elszámolás?

Részlet a válaszából: […] A maradvány megállapításánál külön kell megállapítani a költségvetési és a vállalkozási maradványt. Az Ávr. 3. §-ának (3) bekezdése előírja, hogy a költségvetési szerv vállalkozási tevékenységeinek összesített maradványa negatív nem lehet. Áht. 46....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 25.
1
2
3
20