273 talált állásfoglalás az arányosítás kifejezésre

Kérdés: Önkormányzatunk adószámának 9. karaktere 2-es. Áfa-visszaigénylést kizárólag az intézményi gyermekétkeztetés során alkalmazunk. Nyáron a település iskoláskorú gyerekei számára az önkormányzat nyári napközit biztosít, napidíj ellenében. A napidíjat, valamint a nap során biztosított étkezést a szülők részére kiszámlázzuk. A nyári napköziben biztosított étkezést 27%-os áfaértékkel számlázzuk ki. A napidíj kapcsán a fentiek alapján milyen áfakulcsot szükséges rögzíteni a számlázás során? 27%-os áfakulcs esetén – a korábban leírtak alapján – áfa-visszaigénylési jogosultságunk keletkezik-e?

Kérdés: A Mötv. 13. §-a helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatok között említi a kulturális szolgáltatást, különösen a nyilvános könyvtári ellátás biztosítását; filmszínházat, előadó-művészeti szervezet támogatását, a kulturális örökség helyi védelmét; a helyi közművelődési tevékenység támogatását. Az önkormányzat az előbb hivatkozott kötelező közművelődési feladatairól – a Mötv. szerint – rendeletet alkotott, mely kimondja, hogy az önkormányzat a kötelező közművelődési feladatait elsősorban saját fenntartású intézményein keresztül hajtja végre. A rendelet hatálya kiterjed az önkormányzat közművelődési célú vállalkozásaira is. A rendelet pontosan nevesíti azt a két fesztivált, amelynek a lebonyolítására kizárólag az önkormányzat 100%-os tulajdonában álló kft. jogosult. Ezzel – az önkormányzat 100%-os tulajdonában álló – kft.-vel az önkormányzat közszolgáltatási szerződést kötött előadó-művészeti tevékenység végzésére. A szerződés határozatlan időre jött létre, és ez az alapja annak az évente megkötött megállapodásnak, amely szerint a kft. a feladatainak ellátásához működési támogatásban részesül. A kft. ebből az önkormányzati működési támogatásból és saját bevételeiből finanszírozza a tevékenységét. A kft. úgy szervezi meg a két fesztivált, hogy a kiadásokat az önkormányzati támogatás kb. 40%-os részben, 60%-os részben pedig a saját gazdasági tevékenységének bevételei fedezik. A kft. saját bevételei rendezvényszervezésből, reklámköltségekből, marketingbevételekből származnak, amely szolgáltatások után áfa fizetésére kötelezett a társaság. A fesztiválok rendezéséből is származik saját bevétele a kft.-nek a fesztiválon részt vevő szolgáltatók, pl. az ételt, italt árusítók részére nyújtott reklámszolgáltatásból. A kft. által szervezett fesztiválok ingyenesen látogathatóak, az ott megtekinthető műsorokért, koncertekért nem fizetnek a résztvevők. A fesztiválokból származó bevételek és a fesztiválok költségei, ráfordításai elkülönülten kerülnek könyvelésre. A fentiekben leírt információk alapján a fesztiválok szervezésével kapcsolatban befogadott számlák előzetesen felszámított áfaösszege visszaigényelhető-e teljes mértékben? A fesztivál szervezésével kapcsolatban felmerült kiadások tekintetében a fenti tényállás igazolja-e azt, hogy a kft. adóalanyi minőségében jár el, adóalanyiságát eredményező tevékenysége érdekében használta fel azokat, vagy a gazdasági tevékenység nem igazolható, így adólevonási joga sincs a kft.-nek?

Kérdés: Egyik költségvetési szerv intézményünknél a NAV jogkövetési vizsgálat folytán megállapította, hogy alaptevékenysége mellett részben vállalkozási tevékenységet végez. Az intézmény főleg üdülési szolgáltatást nyújt igényjogosultak részére, szabad kapacitása terhére, illetve a tevékenység veszteségének csökkentése érdekében viszont fogad külsős vendégeket is. Az intézmény az üdülők tekintetében rendelkezik NTAK-regisztrációval, turizmusfejlesztési hozzájárulást is fizet. Az intézmény a technikai kormányzati funkciók kivételével a 081071 Üdülői szálláshely-szolgáltatás és étkeztetés kormányzati funkciót használja.
1. A külsős vendégek által fizetett szállás- és étkezési díjak tekintetében hogyan kellene eljárnunk? Hogyan kellene könyvelnünk ezt vállalkozási tevékenységként? Miben különbözik az alaptevékenység könyvelésétől? Szükséges-e valamilyen külön alszámlát/átvezetési számlát nyitni, ami kell a könyveléshez?
2. Milyen egyéb könyvelési lépések jellemzőek a vállalkozási tevékenység könyvelése során? A 38/2013. NGM rendeletben külön nem szerepel erre vonatkozó leírás, tájékoztatás.
3. Használhatjuk-e a könyvelésben ugyanazt a kormányzati funkciót, vagy a 900090 Vállalkozási tevékenységek kiadásai és bevételei COFOG-ot kell erre használni?
4. A kiadások alapvetően nem különíthetőek el tételesen, hogy melyik tevékenyégre vonatkoznak. Mi alapján szabályos ezt arányosítani?
5. Milyen szabályzatokban kell ezt szerepeltetnünk? Mit érdemes ezzel kapcsolatban kifejteni?

Kérdés: Intézményünk a gyermekétkeztetést vásárolt élelmezés útján látja el. A bejövő szállítói számlában tételesen el tudjuk különíteni az ingyenesen, illetve a térítés ellenében értékesített adagszámokat. A normatív kedvezmény igénybevétele miatt ingyenesen továbbértékesített adagszámok szolgáltatási értékére számított áfaösszeget nem igényeljük vissza, az 50%-os mértékű térítési díj ellenében, valamint a teljes árú térítési díj ellenében továbbértékesített adagszámok szolgáltatási értékének áfáját levonásba helyezzük. Helyes-e az a gyakorlat, hogy az étkeztetéshez kapcsolódó egyéb szállítói számlák (főző- és tálalókonyhák közüzemi díjai, étkezés-nyilvántartó és -számlázó program karbantartási költsége, konyhai tisztítószer, konyhai eszközök beszerzése, ételliftek költségei, ételhulladék-elszállítás díja stb.) nettó összegét és áfáját arányosítjuk, vagy mivel ezek a számlák az adóköteles étkeztetés tevékenységhez kapcsolódnak, teljes egészében visszaigényelhetnénk az áfatartalmat? Az arányszámot az előző évi vásárolt élelmezés számlák szolgáltatási értékének levonásba helyezhető hányada alapján képezzük, az utolsó negyedévi bevallás készítésekor pedig a tárgyévi adatoknak megfelelően korrigáljuk. Az óvodai étkezők esetében alacsony az arányszám, mivel ebben a korcsoportban több jogcím alapján lehetnek jogosultak az ellátottak az ingyenes étkezésre. Az óvodai étkeztetés esetében így a szállítói számlák áfatartalmának csak a töredéke helyezhető levonásba.

Kérdés: Van egy 100%-ban önkormányzati tulajdonú kft., amely a társasági adó hatálya alá tartozik, és az általános szabályok szerinti, havi gyakoriságú áfabevalló, bevételei az általa végzett szolgáltatásokból és termékértékesítésekből származnak. Emellett működésére az önkormányzattól évente működési támogatást is kap, utólagos elszámolás terhe mellett. A kft. tevékenysége során rendezvényeket is szervez. Egy-egy esemény létrehozásához szintén kap önkormányzati támogatást. Az általa megrendezett rendezvényekre bárki díjmentesen elmehet, azon részt vehet. A kapott támogatások miatt hogyan alakul a kft. áfalevonási lehetősége? Például a rendezvényekhez kizárólag kapcsolódó költségekből (fellépők díja, adminisztráció, hirdetés, szállítási, bérleti díjak stb.) áfája levonható-e 100%-ban vagy valamilyen arányban? A működésre kapott támogatás miatt az utólagos elszámolásba beállított számlák áfatartalma levonásba helyezhető-e, vagy csak valamilyen arányban?

Kérdés: Az önkormányzat pályázatot adott be lakossági víztisztító berendezés, illetve villamos hálózat kiépítése ügyében. A költségek az önkormányzatnál merülnek fel, és számolja el őket a pályázati támogatás terhére. Azonban a kiadások egy része önerőt igényel, amelyet egyelőre szintén az önkormányzat fizet ki, de megállapodás szerint a magánszemélyek ezt megtérítik az önkormányzat részére. Magához a beruházáshoz is kapcsolódik 10% önerő, valamint felmerül egyes berendezések éves karbantartási költsége is. A tisztítóberendezések esetében a használatba adás már megtörtént, viszont a tanyák tulajdonába csak a fenntartási időszak végén kerülnek. Addig is felmerülnek azonban karbantartási költségek, amelyeket a lakók szintén megfizetnek az önkormányzat részére. Ebben az esetben a továbbszámlázás és az áfás számla kiállítása egyértelműbb dolognak tűnik, mivel minden évben egyszer jön számla a karbantartásról, azokat továbbszámlázzuk, áfájuk levonható. A csatlakozási díjaknál akadtunk el a folyamatban, hiszen ott a 2026-ban felmerült költséget 5 év alatt fizetik meg. Hogyan kellene azt kiszámlázni, az áfa levonható-e?
Kérdéseink a fennálló helyzettel kapcsolatban:
1. Az önkormányzat tovább kell, hogy számlázza ezeket a megtérítendő költségeket, vagy elég megkötni a megállapodásokat és az alapján fizetnek? A beruházás 10%-os önereje nagyobb összeg, amelyet 5 éven keresztül részletekben fizetnek meg.
2. Az önkormányzat áfakörbe tartozik, amennyiben számla kiállítása kötelező, akkor áfás számlát kell kiállítani? Ez esetben az eredeti kiadás áfája levonható? Akkor is, ha 5 év alatt fizetik vissza?

Kérdés:

Önkormányzatunk áfaköteles és áfamentes tevékenységet egyaránt végez, ezért az előzetesen felszámított áfa tekintetében arányosítást alkalmazunk. Jelenleg egy olyan problémával szembesültünk, amelynek megítélésében szakmai állásfoglalást szeretnénk kérni. A gazdálkodási rendszerünkben az arányosítandó előlegáfa a 364112 – „Adott előleghez kapcsolódó arányosításba vont előzetesen felszámított áfa” főkönyvi számlán kerül nyilvántartásba. Míg a szállítói számláink közvetlen „K” rovatok esetében az arányosítandó áfa a 364124 „Más arányosításba vont előzetesen felszámított levonható áfa” számlaszámon kerül elszámolásra. Az arányosított áfa havi rendezése során azonban azt tapasztaltuk, hogy a rendszer az előleghez kapcsolódó áfarendezést nem a 364112 számlával szemben végzi el, hanem úgy kezeli, mintha az már végszámlás, „K” rovatos tétel lenne, és a 364124 főkönyvi számlát érinti. Ennek következtében a 364124 főkönyvi számlán jelentős negatív egyenleg keletkezik hónap végén, miközben a kapcsolódó végszámla még nem érkezett be, sőt akár még ki sem került állításra, így az arányosítandó előlegáfa továbbra is a 364112-n van. Álláspontunk szerint az előleg áfarészének rendezése csak a végszámla előlegbeszámító (mínuszos) sorának könyvelésekor történhetne meg, miután az előleghez kapcsolódó tételek a végszámlával ténylegesen átvezetésre kerülnek 364112-ről a 364124-re. Egy jelenleg zajló NAV-áfaellenőrzés során azt a megállapítást kaptuk, hogy a NAV álláspontja szerint az előlegszámlában szereplő áfa levonási jogát már az előlegszámla alapján, annak teljesítési feltételei fennállása esetén kell érvényesíteni az arányosítás figyelembevételével. Ebben az esetben a végszámla áfakezelése már lényegében csak technikai rendezést jelenthetne, az előleg és a végszámla közötti elszámolás révén. De a végszámla áfa-visszaigénylésre nem jogosít, mert az előlegszámlával ez megtörtént. Helyes számviteli és áfakezelési megoldásnak tekinthető-e az a rendszerlogika, amely már a végszámla beérkezését megelőzően a 364124 főkönyvi számlán rendezi az előleghez kapcsolódó arányosítandó áfát, és ezáltal negatív egyenleget eredményez? Mivel a NAV elvárása szerint az előlegszámlában kell érvényesíteni az áfa-visszaigénylést, akkor milyen főkönyvi és analitikus kapcsolatnak kell fennállnia a 364112 és a 364124 számlák között annak érdekében, hogy a végszámla beérkezésekor ne keletkezzen indokolatlan negatív egyenleg? A havi és az év végi áfaszámlaszámok rendezése/összevezetése milyen könyvelési lépésekkel történjen meg? Valamint elsősorban arra szeretnénk választ kapni, hogy a NAV által elvárt előlegszintű áfalevonás és az arányosítandó áfa főkönyvi elszámolása milyen könyvelési logika szerint valósítható meg helyesen?

Kérdés: Önkormányzatunk szaniter konténereket tervez beszerezni, melyeket a saját szabadtéri rendezvényein használ majd (pl. városi napok), de igény esetén bérbe adja a környező településeknek is. A saját szabadtéri rendezvények (koncert, utcabál stb.) ingyenesek, a konténerek bérbeadásából áfás bevétel várható. A saját, illetve a bérbeadás formájában való használat időtartama előre nem számszerűsíthető. Levonásba helyezhető-e a beszerzéskor a szaniter konténerek áfája az azokat beszerző önkormányzatnál?

Kérdés: A Kjt. 21/A. §-ának (1) bekezdése alapján 3 hónap próbaidő kikötése közalkalmazotti jogviszonyban kötelező. 2023. január 1-jétől kiegészült az Mt. 192. §-a az (5) bekezdéssel, miszerint a legfeljebb tizenkét hónapra létesített munkaviszony esetén a próbaidő tartamát – a 45. § (5) bekezdése és az 50. § (4) bekezdése szerint meghatározott tartam figyelembevételével – arányosan kell megállapítani. Az Mt. 45. §-ának (5) bekezdése és az Mt. 50. §-a nem alkalmazható a közalkalmazotti jogviszonyban [Kjt. 24. § (2) bekezdés], azonban az Mt. 192. §-a (5) bekezdésének alkalmazását a Kjt. nem zárja ki. Álláspontunk szerint, mivel az Mt. 192. §-a (5) bekezdésének első mondata az Mt. 45. §-ának (5) és 50. §-ának (4) bekezdésével megállapított próbaidő arányosítását írja elő, az nem alkalmazható a közalkalmazotti jogviszonyban (tehát 12 hónapnál rövidebb, helyettesítésre létrejött közalkalmazotti jogviszonyban is ki kell kötni legalább 3 hónap próbaidőt), mivel a közalkalmazotti jogviszonyban nem az Mt. 45. §-ának (5) bekezdése és az Mt. 50. §-ának (4) bekezdése alapján kerül meghatározásra a próbaidő, hanem a Kjt. 21/A. §-a alapján. A 12 hónapnál rövidebb, helyettesítésre létrejött közalkalmazotti jogviszonyban arányosítani kell a három hónap próbaidőt 2023. január 1-jétől?

Kérdés: Közoktatási intézményünk áfakörös adószámmal rendelkezik. Adóköteles tevékenysége csak gyermekétkeztetésből származik. Harmadik országból kapott az intézmény iskolabútorokat, amikhez az importáfát a NAV vámletéti számlájára megfizette az iskola. Jogosult-e az intézmény az importáfa visszaigénylésére?